Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-07 / 37. szám
Május 7. ZEMPLÉN 3. oldal. ők az eksz-leksz káros következményeivel, nem bánják, hogy az ország hitele megromlik és egyaránt szenved majd a földmives, az iparos, a kereskedő. Nekik csak a hatalom kell, azután törik magukat és vezérük már most kijelentette, hogy ha kisebbségben maradnak, az uj országgyűlésen obstrukeióval újból felborítanak minden rendet. Lássunk tisztán. És most a sátoraljaújhelyi választókerület polgáraihoz intézzük szavunkat. Á ki akar tisztán láthat és láthatja, hogy mit akar a Justh-párt. — A legszéthuzóbb elemeket olvasztja magába s a hatalom birtoklása idején tele volt reakciós törekvésekkel: pro- grammja ma röviden annyi, hogy vagy önálló bank, vagy pusztul jón minden. Miután pedig az uralkodó a leghatározottabban kijelentette, hogy kétségbevonhatatlan felségjogánál fogva az önálló bank felállításához a beleegyezését nem adja, politikai agitációjának más nem lehet az eredménye, mint az országnak végveszedelembe való sodrása. És akkor, amidőn a radikális szerbekkel,románokkal, oláhokkal s pánszlávokkal cimborái és az általános titkossal bujtogatja a lelkeket, ez az elveiből kivetkőzött és a függetlenségi címet már csak bitorló Justh-párt még csak nem is magyar párt. A haza ellenségeivel köt szövetséget és a radikális választói joggal a magyarság uralmának megdöntésére tör. Zemplénvármegye ma 8 magyar képviselőt küld a parlamentbe, ugyan hányat küldene — a nemzetiségi viszonyaink folytán — ha életbe lépne az általános, titkos, községenkint való s egyenlő választói jog. De a Justh párt azzal mit sem törődik, könnyelműen, lelketlen jelszavakkal tör előre, veszedelmes kockázatoknak dobja oda az ország nyugalmát és igaz hitünk szerint rég eljátszotta a jogát ahhoz, hogy a választópolgárság jóindulatába fogadhassa. Emlékezzünk. S ennek a minden rombolásra kész, lelkiismeretlen pártnak egyik vezérharcosa a mi volt képviselőnk s a jelenlegi Justh-párti jelölt: dr. Búza Barna. Áz a Búza Barna, aki mint egy szürke s jelentéktelen fiskális kerülvén ide, a demagógia minden fegyverét hadba vitte s kíméletlen támadásokkal, szenvedélytől izzó hangon lázitotta a polgárságot. Miért ? A felelet nagyon könnyű: hogy magát a semmiből felverve, képviselő lehessen. Emlékezzünk csak vissza, hogy ígért minden földi jót és esküszóval mint fogadta meg, hogy igy meg úgy lesz, ha a függetlenségi párt jut uralomra. Uralomra jutottak, nagy többségük volt s mit csináltak ? Feldöndöt- tek minden rendet, megbontották az ország nyugalmát, megingatták az ország hitelét. De mit csinált különösen a dr. Fried Lajos szárnyai alól felrepült kis ökörszem, a saját lapjában önmaga által országos hirü férfiúvá avatott kis fiskális? Egyike volt a legveszedelmesebb országhá- boritóknak, gyújtogatott, tüzelt s hiába esküdözött nekünk, hogy milyen kíméletlen függetlenségi lesz, sietett a kvótát emelni s az uj adótörvény tárgyalásánál még rálicitált a kormányra is. — De azért idelenn kuruckodott a végletekig s rázta az ökleit s szórta a port, hogy a polgárság ne lásson tisztán. Fegyvere mindig a gyanú volt, az álhir keltése és farizeus szemforgatással, mindig csak arra törekedett, hogy egyenetlenség szitásával bontsa meg az ellentábor sorait. Emlékezzék csak vissza a polgárság, volt-e Zemplénvármegyének csak egyetlen számbavehető embere is, akit ne próbált volna a sárba rántani, megtiporni. Mindenki, aki nem az ő kisded szekerét tolja, hazaáruló és irgalom nélkül, nem válogatva a fegyverekben támad mindenki ellen, aki a képviselőségének útjában áll. Fanatizálta az iparos osztály nagyrészét, elvonva a mindennapi tisztes munkától, besodorta őket a nagy politikába s kisebb, nagyobb mértékben a romlásukat idézte elő. Emlékezzék vissza a polgárság, hogy mit irt ez a jeles államféifiu gr. Andrássy Gyuláról, ő, aki már a közoktatásügyi államtitkárságba is belecsöppentnek hitte magát, megrágalmazta s azzal gyanúsította meg, hogy az osztrákkal összejátszva, feladja, az ország legszentebb jogait. S az az öndicsőitő nagyság mondja ezt, aki a pártjával együtt ma is képes mindent odaadni,, csak, hogy halomra jussanak, aki itthon álszenteskedően az Andrássy Gyula háta mögé bujt és úgy próbálta a szinpatiáját a maga olcsó játékaihoz megszerezni. — Emlékezzék vissza a polgárság, hogy milyen áradozva irt Kossuth Ferencről, a mesterének vallotta, aki körül alázatosan, hízelgő szavakkal settenkedett, csakhogy a jóindulatát megnyerje s most egyik leghangosabb harcosa annak a Justh-pártnak, mely nap-nap után sárba tiporja a Kossuth nevet és képtelen rágalmakkal illeti, amiért nem adja oda a nevét önző érdekeik cégéréül. Itthon éveken át a Kossuth kultusz köpenyegébe burko- lódzott s minduntalan és minden al- kalomszerüség nélkül kelt a Kossuth név védelmére. S most hűtlenül hagyta oda a vezért, akinek jóakarata vitte előre. A Busa Barna bűnei. Kíméletlenül, irgalom nélkül száguld Búza Barna és csak az az egy cél van előtte, hogy képviselő lehessen újból. Mert értse meg mindenki s lássa be a választópolgárság, hogy nem a hazát akarja megmenteni, csak saját önző érdekéből hatalomra akar jutni. A félrevezetett, az elámított polgárság jóindulatából. Most megint esküdözik égre-földre, igér mindent, csakhogy kikönyörögje magának a többség jóindulatát. így járta ez négy évvel ezelőtt is, amikor arról volt szó, hogy besegítse a polgárság a parlamentbe. És mit tett a kerület érdekeiért? Semmit. Sikraszállt-e a függetlenségi párt régi és annyi küzdelemmel megszentelt követeléseiért ? Soha. De féktelenkedett és rakoncát- lankodott az országházban, mint egy vásott nebuló, úgy, hogy idegenben bizony nem igen büszkélkedtünk azzal, hogy Búza Barna a képviselőnk. És inkább volt néppárti Búza Barna, mint függetlenségi. Emlékezünk jól azokra a beszédeire, melyekben egyes felekezetek ellen támadt és kész volt arra, hogy üszköt dobjon a magyar társadalom egysége felé. Az volt az igazi Búza Barna és nem a hangos szavú, dühös kuruc, akinek most játsza ki újból magát. Azt fogadta, azt Ígérte harsány szóval, hogy össze fogja törni az osztrák császárt és beérte azzal, hogy — Bécsben, ahova Justh Gyula oldalán akkor sietett, a mikor már-már feléjük fordult az uralkodói kegy — lenyeljen egy-két császár zsemlyét. Amikor, mint képviselő felkerült Pestre, megkörnyékezte az újságírókat és szives szóval kérte őket, hogy jót Írjanak róla. Az újságírók kötélnek is álltak és amikor elárasztották dicsérő szóval, mi volt az első dolga Búza Barnának ? Az újságírók ellen fordult és csúnyán, epésen marta meg őket. így fest belülről Búza Barna és valóban lelkesedhetnek is érte a honmentő honleányok. Megérdemli, hogy a falvakat járva, mézes pálinkával vigasztalják a már egyszer félrevezetett választókat és páutliká val meg keszkenővel kötelezzék le azok ^feleségeit, gyerekeit. És amilyenek a Búza Barna céljai és törekvései, olyan a harcmodora is. Már az utcákra is kivitték a terrorizmust, fenyegetődznek, ököllel dolgoznak s idestova már a testi épségünk sem lesz biztonságban. A falvakat egész táborkarral szállják meg, markotányosnékat is'visznek magukkal és úgy fenyegetik meg a választókat, hogy ha nem Búza Barnára fognak szavazni, hát be se merjenek majd jönni Ujhelybe. És ha összegezzük Búza Barnának, a politikusnak arcképét, az a következőképen fest: Minden különös egyéni érték nélkül lett képviselő. Éveken át lázitotta a polgárságot, igénybe vett minden fegyvert, hogy a polgárság vállán a parlamentbe emel- kedhessék. Ott a legszélsőbb reakciónak voltja harcosa és sietve vetkőzött ki a függetlenségi elvekből. Megtagadta a függetlenségi párt puritán hagyományait és olcsó politikai sikerek után futkosott. S most a korteskedés hevében a sanda gyanú a fegyvere és minden erejével arra tör, hogy egyenetlenkedést szítson. A maga politikai céljaira — üres hízelgéssel — megnyerte az iparosok egy részét és ma az ipartestület lázongó indulatoknak, egymás ellen törő szenvedélyeknek a csatatere. Nagy hangú fogadkozásaiból semmit sem állt, a kerület érdekeiért mit sem tett és a képviselőséget csak arra használta fel, hogy minél könnyebben jusson előre. Az olcsó tapsok embere és a polgárság, ha becsületesen akarja a továbbfejlődést, nem juttathat helyet neki abban a parlamentben, mely komolyan és céltudatosan akar dolgozni. A polgársághoz. Hiszünk, bízunk az újhelyi választókerület polgárságában. — Hiszünk a politikai érettségben, józanságában, melylyel továbbra nem fog felülni hazug jelszavaknak és bízunk az erejében, melylyel a közéletet meg fogja tisztítani minden konkolytól. Hisszük, hogy a választópolgárság, megunva azt a csúfos játékot, melyet Búza Barna űzött vele éveken át, elfordul végkép a fiskális úrtól és bízunk abban, hogy diadalra fogja vinni a nemzeti munkapárt zászlaját. Kérve kérjük a választópolgárságot, hogy olyan képviselőt adjanak a kerületnek és az országnak, aki nem jelszavakkal és nem csábitó ígéretekkel jön közénk, de dolgozni akar őszintén és becsüle tesen a mindannyiunk érdekeiért. A komoly, hazafias munka üdvözíthet csak, csak akkor izmosod- hatik meg erőben és vagyonban az ország, ha nem üres jelszavakért hadakozunk majd, de komolyan és becsületesen dolgozunk. És akkor olyan alapokon épül fel Magyarország függetlensége, melyet nem kell féltenünk, mert egy erkölcseiben erős, szá- számában megnövekedett nemzet őrködik felettök. Becsületes, dolgos magyar ember a munkapárt jelöltje : Kazy József. Amit mond, annak tudja a súlyát és nem vállal olyan kötelezettségeket, amelyeknek nem tehet majd eleget. Es amikor a választópolgárság bizalmát kéri, becsületesen, férfiasán fogadja, hogy a kerület érdekeiért minden erejével fog dolgozni. Államtitkár, értékes ember, a munka és nem az üres fecsegések embere és az ő képviselőségével olyan idők következnek majd ránk, amikor komolyan sor kerül ennek az ezer vihar verte kerületnek a fölvirágoztatására. Az ellenpárt terrorizmusától ne féljen senki, ne ijjedjünk meg azoktól a durva fenyegetésektől, melyekkel a Búza Barna emberei törnek a munkapárt ellen. — Gondoskodva lesz arról, hogy azok, akik politikai jogai gyakorlásában megakarják akadályozni a polgárságot, nyomban elvegyék méltó büntetésüket. Bizzunk a hatóságainkban, hogy meg fogják védelmezni a polgárságot minden támadástól és szabad utat fognak nyitni annak, hogy a választópolgárság zavartalanul szállhasson síkra a meggyőződése mellett. És nem félve a terrortól és megállva bátran, férfiasán a hite mellett — hiszünk, bízunk abban, hogy — a választópolgárság a nemzeti munkapárt zászlaját fogja diadalra vinni. Az a zászló a komoly és eredményes nemzeti munka győzelmét jelenti majd és jelenti, hogy a választókerület olyan képviselőt ad a parlamentnek, aki talpig férfi, igaz magyar ember és őszintén, lelkesen dolgozik majd a kerület érdekeiért. Ezt kívánjuk, ezt akarjuk mindannyian, a lelkünk mélyéről jön hát a kiáltás: — Éljen Kazy József. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Iparhatósági megbízottak vá- lasztása. Az 1910. évi iparhatósági megbízottakat választók névjegyzéke megállapittatván, a tanács, mint I-ső fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy az iparhatósági megbízottak választásának határidejét 1910. évi május hó 13-ának d. e. 9 órájára a városháza nagytermébe tűzi ki, arra a sátoraljaújhelyi összes választó iparos és kereskedőket meghívja. Megválasztandó lesz: a város tanácsa és a helybeli szolgabirói hivatal, mint I-ső fokú iparhatóság mellé 20—20, összesen 40 rendes és 5—5, összesen 10 póttag. Választási elnök: Pataky Miklós főjegyző, választási jegyző: Hocbman Arthur. )( Felvételek a honvéd hadapród iskolákba. A pécsi és nagyváradi honvéd hadapród iskolák I-ső évfolyamába, az 1910/1911. tanév kezdetén magán alapítványi helyek és ezeken kivül még megfelelő számú tandíj fizetéses helyek fognak betöltés alá kerülni, az ezekre vonatkozólag kibocsátott pályázati hirdetmény és feltételek a város irattárában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. SAYOY“ ‘Budapest VIII., József-körut 16. a Nemzeti Színház közvetlen közelében. D A. —— A főváros legszebb és legmodernebb szállodája — 120 szoba és szalon. Központi gőzfűtés, villanyvilágítás. — Lift. Hideg és melegvíz minden szó- NAGYSZÁLLÓ bábán. Szobák 3 koronától feljebb. ............ Elsőrangú étterem. --------
