Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-30 / 35. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Április 30. WWW! 35. (4946.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhiTatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njllttérbea minden garmond sor 30 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. T érfo^lalós. Irta: Dr. Orosz Dezső. — ápr. 30. A képviselőválasztások idő­pontja még ma sincsen biztosan megállapítva. A végső időpontot egyedül ide vonatkozó törvé­nyeink parancsoló rendelkezése teszi kétségtelenné. A kormány elejtett nyilatkozataiból kitetsző- leg a végső időpontig, vagyis junius hó első feléig csakugyan ki fog tolódni a választási ha­táridő. Tehát még most is körülbe­lül 6 hét választ el bennünket attól a nevezetes s az ország helyzetének jövő alakulására el­határozó sulylyal bíró időtől, a mikor a döntésre hivatottak Íté­letét a nemzet megismerheti. Normális időben s viszonyok között ennyi idő egymagában is elegendő volna a nemzeti köz­vélemény kialakítására, mégis azt tapasztaljuk, hogy a válasz­tási küzdelem már a Khuen-kor- mány kinevezése óta a legfék- telenebbül, a legszenvedélyeseb­ben dúl, hogy a pártok vezetői már hetek óta ostromolják a nemzetet, hogy az Ítéletet a maguk javára irányítsák. Ez a hosszú választási küz­delem a jelen politikai viszonyok mellett azonban szükséges volt, mert bárha szenvedélyességével, hevességének hullámaival a pol­gárság nyugalmát, a békés együtt­élés csendjét erősen zavarja, sok olyan kérdésnek tisztázódására adott alkalmat, amely kérdések tisztázódása nélkül alig Ítélkez­hetett volna helyesen a nemzet. * A kormány megalakulása ellen az ellenzéknek legerősebb, mert leg­tetszetősebb vádja az volt, hogy a kormány törvénytelen és imparlamen- táris. Az imparlamentárizmus színeze­tétől még az országgyűlés feloszlatása előtt s már a képviselőházban való szereplése idején megtisztította ezt a kormányt a volt alkotmánypárt leg­nagyobb részének hozzája történt csatlakozása s más pártokból csatla­kozott képviselők támogatása. Az országgyűlés feloszlatása után pedig teljesen parlamentáris funda­mentumra helyezkedett, mivel az or­szág választókerületeinek túlnyomó többségében megalakult, az ország fővárosában pedig központi szerve­zettel biró politikai párt bizalmára támaszkodik. Ma tehát nem lehet már azt mon­dani, hogy ez a kormány a nemzeti akarat ellenére jött s hogy a nemzet akarata ellenőre vezeti a kormányzás ügyeit. A legsovénebb közjogász se von­hatja kétségbe azon közjogi igazságot, hogy alkotmányunk betűjével s szel­lemével nincsen ellentétben, hogy a király szabadon választja minisztereit. Közjogunk szellemével, alkotmá­nyos érzületünkkel tehát nem lehet ellentétes, hogy a király akár a par­lamenti kisebbségből, akár a parla­menten kívül álló férfiakból alkotja meg kormányát. Mihelyst a kormány a törvényhozás egyik faktorának — a királynak bizalmához, a törvény- hozás másik faktorának — a nem­zetnek bizalmát is keresi s csakis e két faktor harmonikus bizalma alap­ján hajlandó kormányozni, annak a kormánynak törvényességét, alkotmá­nyosságát, magát a királyi kinevezés közjogi helyességét kétségbe vonni nem lehet. A kormánynak az a ténye, hogy az országyülést eksz-lekszben felosz­latta s ezzel a törvény betűjével el­lentétbe jutott, ma már egész más megvilágításban bírálandó el, mint a hogyan azt az ellenzék hangulatkel­tésre kiaknázni megkísérelte. A kormányt ezért a cselekedeté­ért vád nem érheti. Ennek a ténynek az ódiuma teljesen a függetlenségi pártot, de főleg a Justh-pártot terheli. A függetlenségi párt, de külö­nösen a Justh-párt — mely a min­denáron obstruáló szenvedély rabja — nemcsak ennek a kormánynak, ha­nem saját vezéreiből alakult kormány­nak is megtagadván az indemnitást, az országos chaos megszüntetésére egyedül lehetséges intézkedésre, a par­lament eksz-lekszben való feloszlatá­sára kényszeritette a kormányt. Min­den törvényen felüláiló legfőbb tör­vény az állam létérdeke, amelyet ér­vényesíteni kell egyes törvény formai megsértése árán is, ha akad olyan turbulens parlamenti párt, mely a törvényes formák érvényesülését min­den hazafias nézőpont negligálásával rendszeresen megakadályozza. Mivel azonban a kormány a kép­viselőválasztásokat elrendeli, mivel a legutolsó törvényes költségvetés ke- re'én túl nem utalványoz, törvény ellenére adót, újoncot nem szedet, sőt mivel a kormány minden egyes tag­jának többszöri megnyilatkozásából kitűnik, hogy nem a „nemzet jogai­nak letörésére“ vállalkozott, hanem ellenkezőleg hazafias programmal a nemzeti konszolidáció, a nemzeti meg­erősödés, a parlament munkaképessé­gének helyreállítására irányuló, a koalíció által ejtett sebek beheggesz- tését célzó nehéz problémát akarja mindnyájunk javára, igaz magyar haza- szeretettel s a fennálló törvények tisz­teletben tartásával megoldani, az el­lenzéknek a kormány törvénytelen­ségére, imparlamentáris voltára ala­pított vádjai elesnek, legerősebb, leg­élesebb fegyvereinek lőtávolából a kormány kilépett. A kormány a nemzet és király közötti egyetértés helyreállításának szükségességét hirdeti. Ennek a pro- grammpontnak szükségességéről ma már minden józanul gondolkozó vá­lasztópolgár meg van győződve. Csak­is a nemzet és király egyetértéséből fakadhat ránk boldogulás. Mindaddig ugyanis, mig e két tényező erő és hatalmi viszonya úgy nem alakul, hogy a nemzet mostani inferioritása megszűnjék, a királyi akarattal való nyílt és erőszakos szembehelyezkedés csupán közjogi erőink bénulását, gazdasági életünk sorvadását ered­ményezheti. Ennek az egyetértésnek egyik legnagyobb biztosítéka a kormány ál­tal is vallott 67-es közjogi alap. Annak a 67-es kiegyezésnek a bölcsességét, mely a quieta non mo­vere orthodoxiájából kilépett s a fo­kozatos nemzeti fejlődés bölcs utján van, nemcsak a vezetésre hivatott intellegencia túlnyomó,, többsége is­meri el, hanem elismerte ilyennek maga a függetlenségi párt, amidőn ez alapra helyezkedve kormányzott 4 évig, anélkül, hogy ez alap helyte­lensége miatt távozott volna a kor­mány rudjától. — De nyílt szóval is hirdette a 67-es közjogi alap helyes­ségét, kormányzati alapul egyedül állóságát a függetlenségi párt elő­kelő tagja, Mezőssy Béla. Az önálló bank kérdése mind jobban távolodik a harc tűzvonalából. Erről a kérdésről mind jobban be­bizonyosodik, hogy a Justh-párt hi­básan léptette elő politikai ütköző­ponttá. 1911. január 1-hez kötöttsé­gével önmaga tette magát lehetet­lenné, távolabbi vonatkozásában pedig annyira közgazdasági természetű, hogy politikai beállításában csak jelszóként jelentkezik. Eltekintve attól, hogy azok, kik az önálló bank felállítását sürgetik, nem rendelkeznek a pénzügyi tudás s gyakorlati képzettség azon fegyve­reivel, melyeknek segélyével ezen intézmény gyakorlati hasznosságát, közgazdasági előnyeit, a gyakorlati életben várható hatását kellőképen bizonyítani tudnák, a nemzet ily in­tézmény megvalósítását rájuk meg­nyugvással alig bizhatná, mert hisz az ő pénzügyi tudásuk bizonyságául rossz ajánló levél a kvótáról szóló törvény s a talpfa szerződés. Minthogy pedig azon nagy fér­fiam k, kiknek neve a magyar köz­gazdaság, a hitelélet hatalmas fellen­dülésével egybe van forrva s azok a testületek, amelyeknek vállain a ke­reskedelem és ipar, valamint az ős­termelés súlyos gondjai nyugszanak, a közös bank hívei, természetes do­log, hogy annak a kormánynak hívei szaporodnak, amelyik a pénzügyi kérdésekben egyedül hivatott s meg­bízható egyének és testületek szak­véleményére alapítja közgazdasági po­litikáját. * A választójog kérdésében a Kossuth-párt és a kormány állás­pontja a vezérelvet illetőleg azonosak. Midőn ugyanis a haladó kor kívánalmainak, a jogos óhajok­nak megfelelően a legszélesebb körre kívánja kiterjeszteni a vá­lasztói jogot, nem téveszti 6zem elől a magyar nemzeti túlsúly biztosítását. Az alkotmány sán­caiba csak oly beözömlésnek kí­ván utat nyitni, mely intelligen’ ciájával és hazafiasságával ga­rantálja e jog gyakorlására való érettségét és jogosultságát. Úgy, mint az eddig tárgyalt kérdésekben, a választóijog kér­désében is kerüli tehát a kor­mány a tetszetős jelszavakkal könnyen megszerezhető népsze­rűség hajhászást, miként azt Justh és pártja az általános egyenlő, titkos s községenként választói­jog Ígéretével újabban cselekszik. A kormánypolitikája egyenes, őszinte és reális, de felfogása is teljesen alkotmányos, szemben a Justhéval, ki nyíltan hirdeti, hogy a nemzeti akaratot csak akkor fogja respektálni, ha neki több­séget juttat, ellenkező esetben felrúgva a parlamenti többségi elvet, folytonos obstrukcióval fogja lehetetlenné tenni a parla­ment munkaképességét, a termé­keny munkásságot. Nem csoda tehát, ha a vezé­rek és pártjaik szellemi mérkő­zésének eddigi nagy harcában a kormány s pártjának hadállása folytonosan erősödik, ha zászla­ját oly várfokokra is a győzelem biztos reménységével sikerült ki­tűznie, amelyek eddig a függet­lenségi pártok bevehetetlennek hitt várai voltak. — április 30. Epilógus. A sátoraljaújhelyi vá­lasztókerület munkapártja a főváros­ban jártakor táviratilag üdvözölte gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt, gróf Serényi földmivelésügyi minisztert és gr. Tisza Istvánt. A kormányel­nök az üdvözlésre a következőkben válaszolt: Távollétem miatt elkésve vet­tem kézhez szives sürgönyüket, a melyet kiváló párthivünk, Kazy Jó­zsef államtitkár ur jelölése alkal­mából tartott ünnepi lakomájukról intéztek hozzám. Nagy örömmel tölt el lelkes sorakozásuk pártunk zászlaja körül s biztos reménnyel annak sikerre. A földmivelésügyi miniszter a következő sürgönyt küldte dr. Kova- liczky pártelnök címére; Fogadja Nagyságod megtisztelő megemlékezésükért pártunkirészóre hálás köszönetemet. Gróf Tisza István a következő sorokkal köszönte meg az üdvözlést: A sátoraljaújhelyi választókerü­letnek Kazy József jelölése alkal­mából a fővárosban járt küldött­sége nevében kifejezett szives üd­vözletért hálás köszönetét mondok és szívből kívánom, hogy jelöltjük — közéletünk e kiváló tagja — győztesként kerüljön ki a küzde­lemből. A viszontlátásig! RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztító Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz == jutányos áron. izzzzzzzzzzzi Wm Lapunk mai «zárna 8 oldal. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom