Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-16 / 31. szám
Április 16. Z E M P L EjN 3, oldal. fiatalember, csupa lágyság a tekintete és az arcának lányosán finom vonalak adnak karaktert. Három számot adott elő: Popper orosz ábrándját, Schubert Ave Máriáját és végül Popper Tarantelláját. Csodálatosan lágy, nemes hangok ömlöttek a cellojából, az előadása minden póztól ment, egyszerű és közvetlen. A Tarantellában hihetetlen technikáját, ördöngős biztonságú prestójátékát csillogtatta. A publikum szűnni nem akaró tapssal fogadta az egyes számait és percekig éljenzett, amint a fiatal és rendkívül szimpatikus művészember odahagyta a dobogót. A műsor második szereplője Mos- hammer Román volt, a budapesti zeneakadémia tanára, aki egy, nálunk eleddig szokatlan hangszerrel: a hárfával lépett a közönség elé. Tipikus szláv arc, őszülő, bozontos hajjal és az egyéniségében, az arcában azokkal a markáns kifejezésekkel, melyeknek ereje már az első pillanatra odakény- szeriti a szimpátiáinkat. Első számában Pőnitz orosz balladáját, második számában Alvars egy románcát és Schmecker egyik mazurkáját adta elő finoman s tökéletes, érett technikával. A hurokról megvesztegetően bájos melódiák pattannak le, tele lesz a terem intim s finom mivü hatásokkal. Művészi tökélylyel kezeli Mos- hammer a hangszerét — ezt a csudálatosán zengő valamit — és az előadási modora, a technikája s virtuóz készsége mindazokra a nagy sikerekre bizonyítottak, melyekkel Mos- hammer minden hangverseny-dobogón találkozik. Egyes számainak befejezte után, kitörő ünneplésben volt része, a publikum hosszan és őszinte lelkesedéssel tapsolta az érdemes művészt. A feltétlen elismerés hangján kell megemlékeznünk az estély harmadik szereplőjéről: Csuka Etelkáról, aki igazi rátermettséggel kisérte zongorán bátyja celló játékát. Önálló szám gyanánt Butykay változatait is előadta és erős, eleven és sokat Ígérő kvalitásokat mutatott. Matzner Sa- muné úrasszonynak az estélyen énekszámokkal való szereplése ezúttal — s a publikum őszinte sajnálatára — elmaradt. fi Szabad £iceum beszámolója. — Az iskolán kívüli oktatás sikerei. — — ópr. 16. A sátoraljaújhelyi Szabad Líceum ez idei munkásságáról Kertész Ödön polg. iskolai igazgató, a Szabad Líceum intéző bizottságának tagja a következőkben ad számot: Társadalmunk ama rétege, mely éber figyelemmel kiséri ezen intézmény működését, bizonyára szívesen veszi, ha rövid beszámolóban ezúttal is hű és általános képet adok azon munkálkodásról, melyet e munka fo- lyamányakép tapasztalhattunk. A munkaprogrammban bizonyos tervszerűséget tapasztalhattunk. — A különböző disciplinákból kiragadtunk oly részeket, amelyek a gyakorlati életben fontos tanulságul szolgálhatnak és az általános műveltség terjesztésénél fontos tényezőkül tekinthetők. Hallgatóságunk, tanulni vágyó közönségünk mindig volt s tán már azt is mondhatjuk, hogy egy kis buzgó csoportot nevelnünk is sikerült. Az előadók ez idén is: tanárok, ügyvédek és orvosok és különösen elismeréssel kell szólnunk a tanügyön kívül álló buzgó előadókról azon szép és értékes előadásaikért, amelyekkel úgyszólván a kultúrának tettek kitűnő szolgálatot. De hála és elismerés illeti meg városunk érdemes tanácsát és képviselőtestületét, amiért a város tanácstermét fűtéssel és világítással átengedni szives volt, helyi lapjaink szerkesztőségeit, hogy az iskolán kívüli közoktatás ügyét állandóan felszínen tartva, az intézmény működését nyilvántartották s végül a vezetőség nevében hálás köszönetét nyilvánítok 2 pénzintézet: a Polgári Takarékpénztár és a Központi Takarék- pénztár igazgatóságának,amiért 20—20 koronát voltak szívesek felajánlani a kiadások fedezésére. A tartott előadások számáról, idejéről, tárgyairól, az előadásokról és a hallgatók számáról a következő kimutatásban nyújtok tudósítást: 1909. november 14-én dr. Jámbor György adott elő a filozófia köréből „Az átöröklés“ címmel. A hallgatók száma 150 volt. 1909. november 21-én Zin- ner Sándor állatorvos tartott a baktériumok világából illusztrált előadást. Hallgatók száma 70. 1909. november 28-án dr. Chudovszky Mór, kórházi igazgató-főorvos értekezett városunk közegészségügyi viszonyairól. Hallgatók száma 180.1909. december 5-én Kertész Ödön polgári iskolai igazgató adott elő Gyulai Pálról. Hallgatók száma 80. 1909. december 12-én dr. Visegrádi János főgymnáziumi tanár értekezett nemzetünknek a kereszténység felvételéig való történetéről. Hallgatók száma 70.1909. december 19-én dr. Reichard Salamon polgármester tartott előadást a képviseleti rendszerről. Hallgatók száma 170. 1910. jan. 16-án dr. Jámbor György adott elő „Alvás és álomképek“ címmel. Hallgatók száma 50. 1910. február 6-án dr. Ligeti József orvos tartott előadást az egészséges életmódról. Hallgatók száma 170. 1910. február 13-án Gár- dos Mór polg. isk. tanár ismertette az emberi szervezet életműködéseit. Hallgatók száma 90. 1910. február 20-án Szabó Jakab el. isk. igazgató tartott köuyviteli előadást. Hallgatók száma 50. 1910. február 27-én dr. Visegrádi János ismertette vetített képekkel a Magas Tátrát. Hallgatók száma 150. 1910. március 5-én Gyulai Károly értekezett az. újkori felfedezőkről és Kertész Ödön a magyar müballada fejlődéséről adott elő. — Hallgatók száma 40. 1910. március 20-án dr. Jámbor György értekezett a hypnotizmusról. Hallgatók száma 60. Összesen tehát 15 előadást tartottunk s bár eredetileg legalább 20 volt tervezve, különböző zavaró körülmények miatt néhány előadás elmaradt. A szabad előadásoknál belépti dij nem volt, csupán a veti- sésesnél 20 fillér. Az előadások ideje mindig vasárnap este 6 órától volt, mely idő igen alkalmasnak, bizonyult. Az első előadást Kertész Ödön igazgató ünnepélyes megnyitó beszéde vezette be. A 15 előadást összesen 1360 egyén hallgatta, egy-egy előadásra átlag 90 hallgató esik és ez haladás a múlt évi átlagos 55 hallgatóhoz képest. A szabad líceum intéző bizottságának tagjai ez idő. szerint: Gyulay Károly és Kertész Ödön polgári isk. igazgatók, dr. Jámbor György és dr. Visegrádi János főgimnáziumi tanárok. E bizottság foglalkozik a sátoraljaújhelyi munkás gimnázium szervezésének előkészítésével is és igy remélhető, hogy ezen fontos intézmény már ez óv őszén működését megkezdheti, ha addig az egyesület megalakulhat. JEQVZETEK A HÉTRŐL Az uj Fried Lajos. Dr. Fried Lajos régi és jóismerőse ennek a vármegyének. Értékes, hatalmas erejű ember, a mi hitünk szerint is egyik legkiválóbb krimina- listája az országnak, aki gyönyörű emberi sikereket aratott már a védői székben. És ez a pompás, erőre és kvalitásokra nagystílű ember a politikában úgy viselkedik, mint egy — simkójózsi. A meggyőződését, a hitét tiszteljük. Az más lapra tartozik. De nem tudunk megbékélni a politikai szereplésével. S azt hisszük, hogy a publikum java része sem tud. Ha az ember végig olvassa a t. Ház naplóit, a legrikitóbb és a legkevésbbé parlamentáris hangú közbekiáltások Fried Lajost vallják a gazdájuknak. Beszédet nem mondott, pedig annyi szónoki erő és annyi finom, eleven erejű retorikai készség, mint amennyi felett ő rendelkezik, kevés akadt a Házban. Ellenben buzgó és szorgalmas közbekiáltó volt és minden színvonal és minden válogatás nélkül — borozgatás közben megszokott hangon — kiáltgatott közbe. Égy munkapárti küldöttség a Gambrinusban odaáll a fényképész masinája elé, akad ott a vendéglőben vagy 30 Justh-párti képviselő és mégis Fried Lajos az, aki a fényképész elé ugrik, hogy megakassza a fölvételt. És teszi ezt azzal, hogy hazaárulókat nem szabad le- fényképeztetni. Ujhelyben, majd Kassán kiáll a népgyülési dobogóra és a legcsunyább felekezetieskedést űzi. A vallásuk szerint válogatja össze az egyes munkapártiakat és úgy mond kritikát felettük. Az ember összecsapja a kezét és úgy kérdi ámultában: — Hova lett a komoly és értékes Fried Lajos ? Az az ur, aki előttünk áll, egy rakoncátlan és minden nivó nélkül való politikus, akit ma semmi más nem izgat, csakhogy mulattassa a publikumot. Ez a szerep és Fried Lajos, hogy hogyan került össze, azt igazán nem értjük, de egy pillanatra igazat tudunk adni azoknak az intellek- tuelleknek, kik szivük mélyéből gyűlölik a politikát. Ha olyan szép emberi értékeket és annyi komoly, egészséges erőt is tönkre tud tenni. Búza Barna szónokol. Mikor Búza Barna legutóbb Ung- váron járt, két beszédet is mondott. És akadt egy buzgó, eleven igyekezető ungvári újság, mely mind a két beszédet le stenografáltatta.-S kiváló laptársunk nem is tudja, hogy milyen rossz szolgálatot tett ezzel Búza Barnának. Szószerinti szövegében kapjuk a két beszédet és konstatálnunk kell, hogy a Búza Barna invenciója ezúttal elakadt és elfogytak azok a színes hasonlatok s lendületes mondatok, a mikben nemrég még olyan gazdag volt Búza Barna. Csupa ósdi, kopott vicc és agyonszónokolt, szürke közhely : ez volt minden, amit Búza Barna a két ungvári beszéde során produkált. Tisza Istvánról és Haverda Mariskáról egy kalap alatt beszélt és Isten tudja hányadszor mondotta el, hogy valamint a szőke Tisza elöntötte Szegedet, úgy el fogja önteni az országot a Tisza István őrüli politikája. Szószerint ezt a jelzőt használta és egy komoly, korszakos államférfi politikájáról más jelzője nincs, csakhogy őrült. S azután egy szuszra azt is elmondotta Tisza Istvánról, hogy egyik-másik vidéki korteskedés után, ha snellzidert tennének alája, 5 perc alatt rántotta lenne belőle. Közben vicceket is mondott — ezerszer hallott, kopott anekdotákat — és a beszéd egész összeállítása, a szétömlő mondatoknak összefoglalása mind azzal az impresszióval szolgál, hogy a zajos derültségré utazott. Majd nagy hirtelen, a Visontai Soma személyére kanyarodva át, gentlemanhoz illő nyíltsággal újságolta el, hogy a fáma szerint nem régiben halt meg a Visontai apósa: a belga király. Mennyi finom szellem és mennyi ragyogó, színvonalas ötlet: büszke lehet rá Búza Barna. Mi azokban, kiknek szerencsénk volt ahhoz, hogy Búza Barna képviseljen minket hosszú esztendőkön át, egy csöppet sem vagyunk büszkék. HÍREK. — Miniszteri elismerés gazdasági tudósítóknak. Ihnatkó Emil gálszécsi, Turkinyák Sándor laborcfői, Dudits János rákóci, Kozsár Bálint papházai, Bogdányi Tivadar cirókafalui, Sebeő Gyula tarcali, Szeőts Béla tavarna- mezői, Kozma Mihály bodrogvécsi, Horváth Hugó cseleji, Vogler Zenó felsőcsebényi, Kálmán Nándor szerel- mesi, Szkurkay Lénárd sztárai, Magyar János málcai, Kőrössy József vilyi, Potoczki Dezső berzéki, Modrák Mihály mádi, Bihary Emánuel mé- hesfalvai, Székely Győző cirókahosz- szumezői, Podhajeczky Miklós boros- nyai, Tima József tolcsvai, Schuster Ferenc sátoraljaújhelyi lakos gazdasági tudósítók az 1909. óv folyamán önként elvállalt gazdasági tudósítói kötelezettségeiknek kiváló és lelkiismeretes ügybuzgalommal tettek eleget. Ezen elismerésre méltó munkásságukért nevezetteknek a földmive- lésügyi miniszter Meczner Gyula főispán utján elismerését és köszönetét fejezte ki. — Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter dr. báró Gaizler Géza pestvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot, — földinket, — a budapesti kir. büntető törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — A vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Rácz Sarolta oki. óvónőt a tőketerebesi állami ovodához rendes óvónővé nevezte ki. — Tisztviselők drágasági pótléka. A minisztertanács határozata alapján az egyes tárcák miniszterei már a közeljövőben folyósítják a három alsó fizetési osztályú állami tisztviselők drágasági pótlékát a következő összegekben: X. fizetési osztály: családosok 300—480 kor., nőtlenek: 260—320 kor. X fizetési osztály: családosok : 300—360, nőltenek 200—240 kor. XI. fizetési osztály : családosok : 210—270, nőtlenek 140—180 kor. — Az összeg bár nem nagy, de a mai szomorú közgazdasági helyzetben, a minden téren forozódó drágaságra való tekintettel mégis nagy jótétemény a kisebb tisztviselőkre. — Együttes szinügyi bizottsági ülés. Mint azt már megírtuk, a szinügyi bizottság kedden ülést tart, melyre meghívta Ungvár, Eperjes és Beregszász szinügyi bizottságait is. Az együttes ülésen az ungvári szinügyi bizottság részéről Országb Jakab, dr. Tüchler Sándor és Vidor Marci fognak résztvenni, Eperjes képviseletében meg dr. Bán Achilles és Saly Győző jönnek Uj helybe. — Bírósági kirendelések. A m. kir. igazságügyminiszter Halász Gyula királyhelmeci kir. járásbirósági betét- szerkesztő bírót a tokaji kir. járásbíróság telekkönyvi osztályhoz; Hrdi- na Kálmán sátoraljaújhelyi királyi törvényszéki betétszerkesztő albirót a nezsideri kir. járásbíróság tele- könyvi osztályhoz: Kánya István kisvárdai kir. járásbirósági betótszer- kesztő telekkönyvezetőt a tokaji kir. járásbírósághoz; Horváth Miklós királyhelmeci betótszerkesztő írnokot pedig az óradnai kir. járásbírósághoz, hivatalból kirendelte. — Lelkészválasztás. A tályai ág. evang. egyház község f. hó 10-ón választotta meg lelkészéül Matyovszki Pál volt derencséni lelkészt. Egyben a hitközség kimondotta, hogy a lelkész fizetését, — mely Tállyán eddig igen csekély volt, — önkéntes megadóztatás utján felemeli. — A Gazdasági Egyesület közgyűlése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület gr. Andrássy Sándor elnöklete alatt folyó évi április hó 18-án d. e. 10 órakor tartja meg a vármegyeháza tanácstermében tavaszi közgyűlését. A közgyűlés tárgysoro11 Q ÄVHY“ Budapest O V JL VIII., József-körut 16 VIII,, József-körut 16. a Nemzeti Színház közvetlen közelében. NAGYSZÁLLODA. A főváros legszebb és legmodernebb szállodája. — 120 szoba és szalon. Központi gőzfűtés, villanyvilágítás. — Lift. Hideg és melegvíz minden szobában. Szobák 3 koronától feljebb. ■ ■■ . . Elsőrangú étterem. ............
