Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-16 / 31. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Április 16. 31. (4942.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltíórben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [3 kői negyedévre 2.60 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetfikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög oentim. ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A jövő problémája. Irta: Oróf Khuen-Héderváry Károly. — ápr. 15. 1903. év január 16-ikán lobbant lángra Széli Kálmán miniszterelnök alatt a nagy obstrukció és valóságos tűzvész módjára harapódzott el ijesztő gyorsasággal és csakhamar átcsapott a parlamentből a közvéleménybe. Azóta hét és egynegyed esztendő telt el, sok sanyarusággal, vesződ* séggel és a politikai élet folytonos rázkódásával. Időközben egyszeregyszer azt hittük és reméltük, hogy az obstukciónak pusztító réme elvonul politikai egünkről. De ezek a remények nem valósultak meg. Volt egy-egy időköz gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt, amidőn azt hittük, hogy az obstrukció kitombolta magát és elhallgat. De az ijesztő rém csakhamar felütötte ismét a fejét és újból pusztított és rombolt. Jött a koalíciós kormány és az ország többsége azt hitte, hogy immár nem lesz többé obstrukció és a kormány első két éve alatt valósággal egy jobb jövő derengő hajnalpirja mutatkozott politikai életünk egén. Fájdalom, ismét csalódtunk. A parlament nyugodt volt mindaddig, mig az emberek azt hitték, hogy a negyvennyolcas többség az országot a függetlenségi párt politikája felé tereli. Ez a hit ugyan merően téves volt, mert hiszen a később nyilvánosságra került paktumból tisztára kiderült, hogy az átmeneti időtartamra alakult koalíciós kormány a koronától kifejezetten és kizárólag arra kapott megbízást, hogy az ország ügyeit 6 7-es alapon vezesse. A koalició vezérei a nemzetnek e téves hitét nem oszlatták szét, hanem türelemmel várták, mig az események kérlelhetetlen folyománya ábrándította ki az országot a tévesen táplált és kissé mesterkélten is dédelgeti téves hitéből. Ez történt a bank-kérdésben, itt vették észre csak, hogy a függetlenségi párt pro- grammja egy megtörhetetlen zátonyra jutott és ismét előbukkant az obstrukció réme és halálos csapást mért a parlament munka- képességére. Mi ennek a következménye? Az, hogy a függetlenségi párt sem maga sem tud kormányozni, ha többségen van, mertprogramm- ja gyakorlatilag ki nem vihető, sem másokat nem enged kormányozni, ha kisebbségen van, mert a parlamentáris kormányzást lehetetlenné teszi az obstrukció- val. A parlamentárizmus szervezete nyilvánvalóan nagy és súlyos betegségben szenved és most a magyar nemzetre az a nagy és valóban magasztos feladat vár, hogy ezt a betegséget gyógyítsa. A parlamentárizmus ős erőforrása a nemzet. Ehhez az erőforráshoz kell folyamodnunk a létező betegség gyógyítása végett. A parlamenti tényezők között megbomlott az egyensúly, a többség akarata nem érvényesült, a kisebbség meg nem gyakorolta az ellenőrzést, mert ha egyszer a parlament nem működhetik, akkor összeomlik minden, a többség is, a kisebbség is. A nemzetre tehát a legközelebbi választás alatt az a feladat hárul, hogy adja vissza a 67-es alapnak, mint ezidőben egyedül posszibilis gyakorlati politikának, az elvesztett többséget és terelje vissza a függetlenségi pártot a régi medrébe, vagyis arra a magas színvonalra, a hol régebben Irányi, Helfy és Simonyi Ernő állottak. Erről a magaslatról hir dessék tovább is a nemzet ideális politikáját, ott villogtassák tovább is a nemzeti függetlenség eszményképeit. De ne szánjanak alá a mindennapi politika küzdő porondjára, mert itten a gyakorlati életért folyik a küzdelem, a gyakorlati élet problémáinak pedig épp úgy meg van a maguk létjogosultsága, mint meg van a nemzeti ideálnak. Nem tudok szebb missziót annál, hogy hirdessük minden istenadta napon ezt a két alapvető igazságot: többséget a 67-es alapnak és ideálizmust a kisebb ségnek. Ez legyen a csatajelszó a választási küzdelemben és adja az ég, hogy ez a csatajelszó kellő viszhangra találjon a nemzet lelkében és a választók szavazatában. — ápr. 16. Kazy államtitkár jelölése. Ja- kabbfy Imre, belügyminiszteri államtitkár beteges egészségi állapotára való tekintettel — őszinte és mély sajnálatára — nem vállalhatja a sátoraljaújhelyi választókerületben a képviselőjelöltséget. A nemzeti munkapárt intézőbizottsága holnap fog ülést tartani a jelölés tárgyában és értesüléseink szerint Kazy József földmivelósügyi államtitkár jelölése mellett fog állást foglalni. A munkapárt intézőbizottsága csak holnap foglalkozik majd a dologgal és már is a legvadabb kortézia indult útnak Kazy ellen. Azzal korteskednek bizonyos oldalakon, hogy Kazy antiszemita. S a hangulatkeltésnek ezt a durva módját azzal épitik alá, hogy Kazy a hegyvidéki kirendeltség vezetésével Egan Ede örökébe lépett. Elfelejtik azon az oldalon, hogy az államhivatalnok oda megy, ahova a felsőbb hatóságok rendelik és hogy mennyire távol áll a Kazy egyéniségétől minden felekezetieskedő célzat, bizonysága annak az, hogy az a felvidéki kerület, ahol Kazy valósággal kiskirály volt, kétszer egymásután a zsidó Barta Ödönt választotta meg képviselőjének. A miniszterelnök és gróf Tisza köszöneté. A mádi választókerület nemzeti munkapártja megalakulása alkalmával táviratilag üdvözölte gróf Khuen-Héderváry Károly miniszter- elnököt és gróf Tisza Istvánt. Gróf Khuen-Héderváry az üdvözlésre a következőkben válaszolt. Őszinte örömmel fogadtam a mádi választókerület nemzeti munkapártjának megalakulása alkalmá* ból küldött szives üdvözlését, midőn a jövőre nézve őszinte támogatásukat kérem, él bennem a hit, hogy győzelemre visszük pártunk zászlaját és egy uj korszaknak vetjük meg alapját, mely az eredményes nemzeti munka szellemében biztosítani fogja az ország gazdasági, társadalmi megerősödését és nemzeti irányú haladását. Gróf Tisza István a Görgey Gyula elnökhöz intézett következő sorokkal mondott köszönetét az üdvözlésért: A mádi választókerületben megalakult nemzeti munkapárt nevében kifejezett szives üdvözletért fogadja és tolmácsolja, kérem hálás köszö- netemet. Egyházmegyei közgyűlés. — DókuB Gyula ünneplése. — — ápr. 15. A felsőzempléni ref. egyházmegye f. hó 13-án, Sátoraljaújhelyen tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését Hutka József esperes és Dókus Ernő egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. A világi tanácsbirói karból jelen voltak: Dókus Gyula, Nemes Lajos, Dókus László, Bernáth Aladár, Thuránszky Tihamér, számos lelkész, főgondnok, gondnok s tanitó. Előadók voltak Péter Mihály papi főjegyző, Isépy Zoltán világi főjegyző, Bessenyey Zénó világi aljegyző, To- mory Pál h. papi aljegyző. A főgondnoki karból ott láttuk Nemes Sándort és Bodor Gábort. A tanácskozás előtt istentisztelet volt a ref. templomban 8 órakor, ennek utánna a közgyűlés 9 órakor kezdetét vette. A közgyűlésnek kiemelkedő pontja volt Dókus Gyula ünneplése, aki 30 éves tanácsbirája a felsőzemplóni ref. egyházmegyének. Napirend előtt Péter Mihály főjegyző kért szót és emlékezetébe hozván a közönségnek azt, hogy Dókus Gyula betöltötte tanácsbirói hivatalának 80-ik évét, a közgyűlés meg-megujuló lelkes éljenzései között mutatott rá az ünnepelt azon hervad- hatlan érdemeire, melyeket 30 éves tanácsbirói pályája alatt a felsőzempléni egyházmegye ügyei körül szerzett. Dókus Gyula meghatottan válaszol s azt ígérte, hogy aki volt eddig, az lesz ezután is, lelkes református ember. A közgyűlés elhatározta, hogy az ünneplést, a Dókus Gyula érdemeit jegyzőkönyvbe foglalja az elhangzott beszédekkel együtt. Hutka József esperes olvasta azután fel jelentését az egyházmegye életéről. Megemlékezett arról, hogy a múlt év julius 11-ón minden egyházban megtartották a Kálvin ünnepélyt azon alkalomból, hogy a halhatatlan reformátor, a Krisztus evangéliumának lánglelkü hirdetője, a szabadságnak és felvilágosodásnak nagy apostola ezelőtt 400 évvel született. Felsorolta az esperes az egyházmegye minden nevezetes eseményét, az adományokat, melyek közül kiemelkednek Dévy Dánielnó 300 koronás alapítványa a lasztóci egyház részére s hogy Dókus Ernőné szül. Ragályi Ilona saját költségén a legenyei egyháznak egy diszes orgonát vett. Az építkezések összege kitesz 33,959 koronát. Fájdalmas részvétének adott kifejezést Kazinczy Arthur berettői és Mándy István homonnai főgondnokok elhunyta felett, érdemeiket jegyzőkönyvbe foglalták és veszteségeikről a családjaikat értesítik. Megemlékezett a hivatali változásokról, melyek között felemlítendő Sütő Kálmán mig- léci lelkész és egyházmegyei aljegyző távozása, aki Semjénbe választatott meg. Az egyházmegye mélyen fájlalja e jeles lelkész távozását, aki egyházmegyénknek egyik büszkesége volt. Számos ügy nyert azután a tárgyalások folyamán elintézést, igy a hóri iskola ügy a megoldás utján van, több építkezésre történt kivetés megerősítést nyert, László Lajos bánód tanitó az esküt letette, Nagytoronya lelkészlakot épit 10,000 kor. költséggel, a ladmóciak templomukat reno- váltatják. Még azt kell megemlítenünk, hogy első napon délelőtt magok a lelkészek üléseztek. Egyesületté szervezkedvén, alapszabályt készítettek s azt a közgyűlés is elfogadta, továbbá Péter Mihály felolvasást tartott „Tükördarabok a felsőzempléni egyházmegye életéből a 17. század elejéről.“ Délben Dókus Ernő egyházmegyei gondnok 60 teritékü közebédet adott a Vadászkürtben. Dókus Gyula tanácsbiró itt is ünneplés tárgya volt. Felköszöntőket mondtak : Dókus Ernő a 30 éves tanáesbiróra, Dókus Gyulára, Péter Mihály az egyházmegye elnökségére, Dókus Gyula érdekes visszaemlékezéseket tevén a múltakra, az egyházmegye lelkészeiért ürítette poharát, dr. Szirmay István a ref. egyházat, mint culturális tényezőt s ennek egyik jelesét, Nemes Lajost, Hutka esperes a világiakat s közöttük Thuránszky Tihamér fiatal tanácsbirót éltette. Sok érdekes és gyújtó hatású felköszöntő hangzott még el az ebéd folyamán, s a jelen voltak őszinte szeretettel ünnepelték mindvégig Dókus Gyulát. (pm.) RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestó és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsónyi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ===== jutányos áron. ---Lapunk mai uAuta 8 oldal. li
