Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-13 / 30. szám

Április 13. ZEMPLEÍN 3. oldal. )( Yárosi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely r. t. város képviselőtestülete hol­nap, csütörtökön délután 3 órakor dr. Reichard Salamon polgármester el­nöklete alatt rendes közgyűlést tart. A tárgysoron 21 ügydarab szerepel és nagyobbára kisebb jelentőségű ügyek csak. )( Községi választás. Nagymihály község képviselőtestületében a részle­ges tisztujitás határnapjául folyó hó 21-ét tűzte ki a járás főszolgabirája, midőn a képviselőtestület ama tagjai, kiknek mandátuma most lejárt, uj választás alá esnek. Hazug váciak. — Az ipartestületi választások körül. — — ápr. 13. Az ipartestületi választások dolga — a túlsó oldalról jött igyekezetek munkálkodnak rajta — egyre széle­sebb hullámokat vet. A szenvedélyes­ség olyan fokra hágott már és az in­dulatok olyan erővel viharzanak, hogy a választási aktusnak nyugodt me­derben való és praktikus eredménye­ket ígérő lefolyása kizárt dolog. A túlsó oldalról pártpolitikai érdekeket vittek bele a küzdelembe s mestersé­ges erőlködéssel igyeznek azon, hogy kőt táborra bontva az iparosokat, minden nyugodtságon és minden meg­fontoltságon úrrá legyen a szenvedély. Mint azt már megírtuk, az ipa­rosoknak egy 92 tagú küldöttsége járt Meczner Gyula főispánnál és arra kérte, hogy tegye lehetővé a válasz­tásoknak nyugodtan és objektiv meg­fontoltsággal való megejtését. Á kül­döttség szóvá tette a túlsó oldalról jött inzultusokat és reámutatott azokra á körülményekre, melyek ezt a nagy- fontosságú kérdést már idáig is any- nyira összekuszálták. A főispán mit tehetett volna egyebet, minthogy ma­gához kérette az ipartestületi válasz­tások iratait, hogy az érdemben való intézkedés előtt teljes tisztasággal lássa az ügy minden részletét. És most a Felsőmagyarországi Hírlap kisüti, hogy a főispán akkor, amidőn magához kérette az iratokat, meg­sértette a törvényt és visszaélt hi­vatalos hatalmával. Szóról-szóra ezt Írja a Fm. Hírlap és a dolog súlyos. Csakhogy a Fm. Hírlap — vakmerőén és gyanús buzgósággal papírra tett — vádja a közelében sem jár az igaz­ságnak. Az 1886. évi XXI. t.-c. 57. § ának b) pontja értelmében ugyanis a főis­pán jogosítva van a hivatalos eljá­rást és ügykezelést ellenőrizni s abba betekinteni s a hiányok meg­szüntetése iránt intézkedni. Ezen jogai gyakorlása céljából tehát feltét­lenül joga van mindenféle tárgyira­tokat betekintés végett bekivánni, miután nemcsak a főispáni méltóság kívánja meg azt, hogy az iratoka magához kérethesse, de egyenesen fizikai lehetetlenség, hogy a főispán a hatásköre területén lévő valameny- nyi község hivatalos eljárásáról s ügykezeléséről a helyszínén szerezzen tudomást. Ezért e jogait csakis az iratok bekivánása utján gyakorolhatja. Nyivánvaló tehát, hogy a főis pánnak igenis jogát an álltak az ira­tokat bekivánni és amikor a Fm. Hírlap azzal a váddal állt elő, hogy a főispán visszaélt a hivatalos hatal­mával, olyasvalamit kockáztatott meg amiért a büntetőtörvénykönyvet lehe nekiszegezni. A BTK. 259. §-a sze­rint ugyanis egy évig terjedhető fog­házzal és ezer forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő a rágalmazás, ha a rágalmazó állítását nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított képes áb­rázolat által tette közzé vagy terjesz­tette. S ismerve a tényállást és tisztán látva a dolog érdemi részét, elcso­dálkozik az ember azon, hogy milyen könnyelműen rohan neki az a penna a büntetőtörvénykönyv szigorának. S adatot is szolgáltat egyben ahhoz, hogy kortesőrdekekből — egy össze- foskadt mandátum alátámogatására sietvén — milyen lelkiismeretlenül és mennyi brutális hajlandósággal gázol >ele már az egyéni tisztességbe is. Áeleártva magát az újhelyi iparosok ügyeibe, az ipartestületi választások mielőbbi megtartásának örve alatt a túlsó oldal már olyan állításokat koc­káztat meg, melyekkel kétségbe von- a az ipartestülettől távol álló sze­mélyek hivatali eljárásának korrekt­ségét és kötelességmulasztással, tör­vénysértéssel vádolja meg a főispánt, szolgalelküséggel súlyosbítva ugyan­úgy a polgármestert, csak azért, mert törvényes intézkedéseik, nem a szájuk ize szerint történtek. És leszögezve mindezt, újból hangsúlyozzuk, hogy ha a szenvedélyek, az izgalmak veszedelmes izzással borítanak majd föl minden rendet, a felelősség a túlsó oldal lelkén szárad. HÍREK. — Április 11. Az 1848. évi tör­vények szentesítésének évfordulója alkalmából hétfőn d. e. 9 órakor üu- nepi istentisztelet volt a sátoraljaúj­helyi rom. kath. plébánia templom­ban, hol a vármegyei tisztviselői kar, ólén Dókus Gyula alispánnal testüle­tileg jelent meg. Az előadások az összes tanintézetekben szüneteltek, a rk. főgimnázium templomában d. e. fél 9 órakor ifjúsági mise volt. — Főúri bőkezűség. Gr. An­drássy Sándor nagybirtokos a sztrop- kói tüzkárosultak segélyezésére 500 koronát, Homonna város szegényeinek pedig 1000 koronát adományozott. A jótékony mágnás évente sok ezer ko­ronát fordít a nyomor enyhítésére s a felvidék népe valóságos áhítattal be­szél nemes lelkű jótevőjéről. — Katonai kinevezés. Barthos József honvédszázados, az újhelyi tár­sadalomnak kedvelt és szimpatikus jó ismerőse, a békésgyulai honvéd­zászlóalj parancsnokává neveztetett ki. — Egyházmegyei közgyűlés. A felsőzempléni ref. egyházmegye folyó hó 13-án, ma tartotta meg Sátoralja­újhelyben a parochia nagy tanácster­mében rendes közgyűlését, Hutka Jó­zsef esperes és Dókus Ernő főgond­nok elnökletével. A közgyűlést meg­előzőleg istentisztelet volt. A tanács számos folyó ügyet intézett el. Rész­letes tudósításunkat szombati szá­munkban adjuk. — Uj közkórházi alorvos. Mecz­ner Gyula főispán dr. Knapp Ármin homonnai gyakorló orvost a homon- nai közkórházhoz alorvossá kinevezte. — Dr. Kantha József temetése. Hétfőn délután folyt le a tragikus halállal s férfikora teljében elhunyt dr. Kantha József honvédezredorvos te­metése. Óriási közönség kereste föl — őszinte részvéttel — a halottas házat és a koszorúk teljesen elborí­tották a ravatalt. Dr. Kantha köz- becsülésben álló, közszeretetnek ör­vendő tagja volt társadalmunknak és hirtelen halála mindenfelé mély meg­döbbenést keltett. A temetésen Neu­bauer Miksa honvédszázados vezetése alatt résztvett egy katonai diszszázad és nagy számmal voltak jelen az ez­red idegenben állomásozó tisztjei is. Az egyházi szertartást Bessenyei Ist­ván apátplebános végezte fényes se­gédlettel, majd dr. Hornyay Béla mondott a helybeli orvos-gyógysze­rész szövetség nevében megható s magas röptű gyászbeszédet. Azután elindult szomorú útjára a hatalmas menet, mely átadta az anyaföldnek dr. Kantha József tetemeit. — Áthelyezések. A m. kir. igaz­ságügyminiszter Ligeti Arnold király- helmeci kir. járásbirósági telekkönyv­vezetőt hasonminőségben a miskolczi kir. törvényszékhez helyezte át. — A m. kir. pénzügyminiszter Jakobo- vies Lukács nagymihályi és Nágai János nagyszebeni m. kir. adóhivatali tiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. — Halálozás. Mély részvéttel vesszük a hirt, hogy olcsvári Oloh­véry Miklós folyó hó 11-őn életének 68. s házasságának 43. évében hosz- szas szenvedés után Álsóbereczkiben elhunyt. Az érdemes és mindenkoron közbecsülettel körülvett öreg ur te­metése folyó hó 13-án ment végbe Alsóbereczki községben nagy részvét mellett. Az elhunytban özv. Ölchváry Miklósné szül. Árvay Ida férjét, dr. Ölchváry Pál ezredorvos, Ölchváry Dezső kir. ügyész és Ölchváry László földbirtokos édesapjukat gyászolják. — A Kazinczy körből. A Kazinczy kör vasárnapi hangversenye — nagy s díszes közönség részvétele mellett — impozáns sikerrel folyt le. Részletes tu­dósításunkat legközelebbi számunkban adjuk. — A szinügyi bizottság ülése. Hétfőn délután a szinügyi bizottság Dókus Gyula alispán elnöklete alatt az Eperjessel való társulás ügyé­ben — gyűlést tartott és azon kimon­dotta Sátoraljaújhelynek Eperjessel egy kerületben való és három évre szóló társulását. Egyben elhatározta a bizottság, hogy folyó hó 19 én dél­után 5 órakor az eperjesi szinügyi bizottsággal együttes gyűlést tart és arra — a kerület kiépítése érdekében a beregszászi, ungvári és eperjesi szinügyi bizottságokat is meghívja. A tanácskozás folyamán, annak a nézetének is kifejezést adott a bizott­ság, hogy Sátoraljaújhelynek teljesen elegendő egy 6 hetes sziniszezon is. Ez a vélekedés azonban nem vet szá­mot Sátoraljaújhely kulturális fejlő­désével és aligha hisszük, hogy a város társadalmának osztatlan helyes­lésével találkoznék. — A hurcolkoűás. Küszöbön vau az esztendő legkellemetlenebb napja, május elseje. Ez éven vasárnapra esik, melyen a görögkatholikusok hus- vét első napját, az izraeliták Pesach 8-ik napját ünnepük. Hétfőn, kedden a görögkatholikusok még ünnepelnek, igy hurcolkodásranem kényszeríthetők. Kívánatos, hogy a városi tanács te­gyen ez ügyben mielőbb intézkedést s azt tudassa a város lakosságával. — Alaptőke emelés. A gálszécsi takarék és hitelpénztár 100 drb. 200 kor. névértékű uj részvény kibocsátá­sával alaptőkéjét 400,000 koronára emelte. — Boldog község. E cim alatt rövid idő előtt hírül adtuk, hogy Sze­rencs község közönsége önkéntes meg­ajánlással, tisztviselőinek fizetését föl­emelte s e határozatát egyetlen ellen­kező felszólalás sem gátolta mielőbbi jogerőre emelkedésében. Hírünket igen sok lap vette át, többek közt a „Községi Közlöny“ is, melynek folyó évi 15. számában Darvas László sze­rencsi vezetőjegyző hosszabb közle­ményben írja meg, hogy valóban boldog az olyan község, mint Szerencs, de nem azért, mert fölöslegből adott volna a tisztviselőinek, de azért mert 62°/ü-os pótadója dacára is úgy pol­gárságát, mint képviselőtestületét egy­aránt áthatotta az a nemes gondol­kozás, hogy tisztviselőit az általunk végzett munka arányában lehetőleg tisztességesen díjazza. Hát az ilyen község valóban boldog és irigylésre méltó, mert az az egyértelmű áldozat­készség, amely itt valósággal csodá­kat müveit, midőn az elhagyatott, el­maradt Szerencsből rövid néhány év alatt valóságos modern, szép községet alkotott: ez oly kincse a polgárságnak, melynek tudatában méltán nevezheti magát boldognak. — Telefondíj leszállítás. A m. kir. kereskedelmi miniszter a Szerencs és Losoncz közti telefon-beszélgetés eddigi 2 kor. diját 1 koronára szál­lította le. — Szőlősgazdák figyelmébe. A gyökeres „Riparia portalis“ szőlővesz- szőt kereső szőlősgazdák figyelmét felhívjuk arra, hogy az aradmegyei csálai állami szőlőtelepen nagyobb mennyiségű ilyen szőlővessző van még készletben, amelyre folyó hó 20-ikáig a tarcali vincellériskola igazgatóságá­nál lehet előjegyzéseket tenni. — A korai permetezést végezni óhajtó t. szőlősgazdákat egyben figyelmeztet­jük arra, hogy azt addig teljesítsék, mig a rügyek nem kezdenek fakadni, mert különben a már fakadó rügye­ket a mész nélkül készült tiszta Va°/o-os rézgálicoldat leperzselné. Szab. Co­lumbus permetezők Egyesületünknél 46 kor. árban kaphatók. A Zemplén- vármegyei Gazd. Egyesület elnöksége. — Yárosi mérnökök kongresszusa. Magyarország nagyobb városainak mérnökei a múlt héten országos gyű­lést tartottak a fővárosban. A nagy­gyűlés legfőbb határozata az, miszerint kívánják, hogy a városi mérnök a tanácsnak rendes tagja legyen, a mű­szaki ügyeket, mint előadó éppen úgy kezelje, mint bármely tanácstag a saját ügykörét s a tanácsüléseken szavazati joggal bírjon. A nagygyű­lésen jelenvolt Kérészy Gyula sátor­aljaújhelyi városi mérnök is. — Tanítók öröme. Á m. kir. kereskedelmi minisztérium kiadóhi­vatalában expediálásra készen áll az a miniszteri rendelet, mely a feleke­zeti és községi tanítóknak a vasúti féláru menetjegy váltására jogosító igazolványok elnyerhetésének kedvez­ményét megadja. Az igazolványok május 1-től fognak kiadatni. — Helyreigazítás. Vonatkozással lapunk április 9-iki számában meg­jelent „Assicurazioni Generali“ köz­leményünkre még megjegyezzük, hogy ezen előkelő biztositó társaság itteni főügynöksége Hirsch Adolf, a Köz­ponti Takarékpénztár főkönyvelőjénél létezik, aki mindenkinek, ki hozzá fordul, a legnagyobb készséggel nyújt mindennemű felvilágositást. Menyasszonyi kelengyék beszerzésére ajánljuk Schön Sándor és Barna D. előnyösen ismert céget. NYÍLT TÉR.*) Tek. dr. Búza Barna urnák! A sátoraljaújhelyi választókerü­let volt képviselője: dr. Búza Barna ur igen meg van akadva lapjában a pincérekkel. Az ipartestületi ügyekről irt kirohanásaiban már kétszer emlí­tette a pincéreket olyan lekicsinylő, olyan gúnyos hangon, mely feltétle­nül kihívja a választ és e válasz tu­datja dr. Búza úrral, hogy a pincér is polgár, igen sok része szavazó, vagyonos s tisztességes emker, aki keserves, fáradságos munkával és nem a publikum maszlagolásával keresi a kenyerét. Hagyjon hát békét a kép­viselőjelölt ur az iparos osztály e tisztes elemeinek, vagyunk mi egyen- kint is annyira tisztességesek és be­csületesek, mint a jelölt ur, ha tépett lobogóját nem is lobogtatjuk. A gúnyos, lekicsinylő hang meg azt bizonyítja, hogy a jelölt urnák is csak addig szeretett polgártárs az em­ber, amig reá szavaz. Amint elfordul tőle, már komisz paraszt, akibe a cipőjét akarja beletörőlni a jelölt ur. így van most a pincérekkel. Jól van. Tudomásul vesszük és majd alkalom- adtán azon erőlködünk, hogy vissza­adhassuk a kölcsönt. Különben tu­datom a jelölt úrral azt is, hogy én már nem vagyok pincér, hanem egy pincér-elhelyező üzlet vezetője és a jelölt úrral egyenjogú polgártárs; a kinek kétségtelen joga hát, hogy de- putációkban részt vegyen. Sátoraljaújhely, 1910. ápr. 13. Mautner Aladár. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Színház rovatunkat egyéb aktuális köz­lendőink e számból kiszorították. Felelős szerkesztő - Dr. Adriányi Bála. Főmunkatárs: H&Jtányl Gáza. Helyettes szerkesztő: Bobox Hugó. Laptulajdonoi: Éhlert Oynla,

Next

/
Oldalképek
Tartalom