Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-13 / 30. szám
Április 13. ZEMPLEÍN 3. oldal. )( Yárosi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete holnap, csütörtökön délután 3 órakor dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tart. A tárgysoron 21 ügydarab szerepel és nagyobbára kisebb jelentőségű ügyek csak. )( Községi választás. Nagymihály község képviselőtestületében a részleges tisztujitás határnapjául folyó hó 21-ét tűzte ki a járás főszolgabirája, midőn a képviselőtestület ama tagjai, kiknek mandátuma most lejárt, uj választás alá esnek. Hazug váciak. — Az ipartestületi választások körül. — — ápr. 13. Az ipartestületi választások dolga — a túlsó oldalról jött igyekezetek munkálkodnak rajta — egyre szélesebb hullámokat vet. A szenvedélyesség olyan fokra hágott már és az indulatok olyan erővel viharzanak, hogy a választási aktusnak nyugodt mederben való és praktikus eredményeket ígérő lefolyása kizárt dolog. A túlsó oldalról pártpolitikai érdekeket vittek bele a küzdelembe s mesterséges erőlködéssel igyeznek azon, hogy kőt táborra bontva az iparosokat, minden nyugodtságon és minden megfontoltságon úrrá legyen a szenvedély. Mint azt már megírtuk, az iparosoknak egy 92 tagú küldöttsége járt Meczner Gyula főispánnál és arra kérte, hogy tegye lehetővé a választásoknak nyugodtan és objektiv megfontoltsággal való megejtését. Á küldöttség szóvá tette a túlsó oldalról jött inzultusokat és reámutatott azokra á körülményekre, melyek ezt a nagy- fontosságú kérdést már idáig is any- nyira összekuszálták. A főispán mit tehetett volna egyebet, minthogy magához kérette az ipartestületi választások iratait, hogy az érdemben való intézkedés előtt teljes tisztasággal lássa az ügy minden részletét. És most a Felsőmagyarországi Hírlap kisüti, hogy a főispán akkor, amidőn magához kérette az iratokat, megsértette a törvényt és visszaélt hivatalos hatalmával. Szóról-szóra ezt Írja a Fm. Hírlap és a dolog súlyos. Csakhogy a Fm. Hírlap — vakmerőén és gyanús buzgósággal papírra tett — vádja a közelében sem jár az igazságnak. Az 1886. évi XXI. t.-c. 57. § ának b) pontja értelmében ugyanis a főispán jogosítva van a hivatalos eljárást és ügykezelést ellenőrizni s abba betekinteni s a hiányok megszüntetése iránt intézkedni. Ezen jogai gyakorlása céljából tehát feltétlenül joga van mindenféle tárgyiratokat betekintés végett bekivánni, miután nemcsak a főispáni méltóság kívánja meg azt, hogy az iratoka magához kérethesse, de egyenesen fizikai lehetetlenség, hogy a főispán a hatásköre területén lévő valameny- nyi község hivatalos eljárásáról s ügykezeléséről a helyszínén szerezzen tudomást. Ezért e jogait csakis az iratok bekivánása utján gyakorolhatja. Nyivánvaló tehát, hogy a főis pánnak igenis jogát an álltak az iratokat bekivánni és amikor a Fm. Hírlap azzal a váddal állt elő, hogy a főispán visszaélt a hivatalos hatalmával, olyasvalamit kockáztatott meg amiért a büntetőtörvénykönyvet lehe nekiszegezni. A BTK. 259. §-a szerint ugyanis egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő a rágalmazás, ha a rágalmazó állítását nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette. S ismerve a tényállást és tisztán látva a dolog érdemi részét, elcsodálkozik az ember azon, hogy milyen könnyelműen rohan neki az a penna a büntetőtörvénykönyv szigorának. S adatot is szolgáltat egyben ahhoz, hogy kortesőrdekekből — egy össze- foskadt mandátum alátámogatására sietvén — milyen lelkiismeretlenül és mennyi brutális hajlandósággal gázol >ele már az egyéni tisztességbe is. Áeleártva magát az újhelyi iparosok ügyeibe, az ipartestületi választások mielőbbi megtartásának örve alatt a túlsó oldal már olyan állításokat kockáztat meg, melyekkel kétségbe von- a az ipartestülettől távol álló személyek hivatali eljárásának korrektségét és kötelességmulasztással, törvénysértéssel vádolja meg a főispánt, szolgalelküséggel súlyosbítva ugyanúgy a polgármestert, csak azért, mert törvényes intézkedéseik, nem a szájuk ize szerint történtek. És leszögezve mindezt, újból hangsúlyozzuk, hogy ha a szenvedélyek, az izgalmak veszedelmes izzással borítanak majd föl minden rendet, a felelősség a túlsó oldal lelkén szárad. HÍREK. — Április 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulója alkalmából hétfőn d. e. 9 órakor üu- nepi istentisztelet volt a sátoraljaújhelyi rom. kath. plébánia templomban, hol a vármegyei tisztviselői kar, ólén Dókus Gyula alispánnal testületileg jelent meg. Az előadások az összes tanintézetekben szüneteltek, a rk. főgimnázium templomában d. e. fél 9 órakor ifjúsági mise volt. — Főúri bőkezűség. Gr. Andrássy Sándor nagybirtokos a sztrop- kói tüzkárosultak segélyezésére 500 koronát, Homonna város szegényeinek pedig 1000 koronát adományozott. A jótékony mágnás évente sok ezer koronát fordít a nyomor enyhítésére s a felvidék népe valóságos áhítattal beszél nemes lelkű jótevőjéről. — Katonai kinevezés. Barthos József honvédszázados, az újhelyi társadalomnak kedvelt és szimpatikus jó ismerőse, a békésgyulai honvédzászlóalj parancsnokává neveztetett ki. — Egyházmegyei közgyűlés. A felsőzempléni ref. egyházmegye folyó hó 13-án, ma tartotta meg Sátoraljaújhelyben a parochia nagy tanácstermében rendes közgyűlését, Hutka József esperes és Dókus Ernő főgondnok elnökletével. A közgyűlést megelőzőleg istentisztelet volt. A tanács számos folyó ügyet intézett el. Részletes tudósításunkat szombati számunkban adjuk. — Uj közkórházi alorvos. Meczner Gyula főispán dr. Knapp Ármin homonnai gyakorló orvost a homon- nai közkórházhoz alorvossá kinevezte. — Dr. Kantha József temetése. Hétfőn délután folyt le a tragikus halállal s férfikora teljében elhunyt dr. Kantha József honvédezredorvos temetése. Óriási közönség kereste föl — őszinte részvéttel — a halottas házat és a koszorúk teljesen elborították a ravatalt. Dr. Kantha köz- becsülésben álló, közszeretetnek örvendő tagja volt társadalmunknak és hirtelen halála mindenfelé mély megdöbbenést keltett. A temetésen Neubauer Miksa honvédszázados vezetése alatt résztvett egy katonai diszszázad és nagy számmal voltak jelen az ezred idegenben állomásozó tisztjei is. Az egyházi szertartást Bessenyei István apátplebános végezte fényes segédlettel, majd dr. Hornyay Béla mondott a helybeli orvos-gyógyszerész szövetség nevében megható s magas röptű gyászbeszédet. Azután elindult szomorú útjára a hatalmas menet, mely átadta az anyaföldnek dr. Kantha József tetemeit. — Áthelyezések. A m. kir. igazságügyminiszter Ligeti Arnold király- helmeci kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt hasonminőségben a miskolczi kir. törvényszékhez helyezte át. — A m. kir. pénzügyminiszter Jakobo- vies Lukács nagymihályi és Nágai János nagyszebeni m. kir. adóhivatali tiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. — Halálozás. Mély részvéttel vesszük a hirt, hogy olcsvári Olohvéry Miklós folyó hó 11-őn életének 68. s házasságának 43. évében hosz- szas szenvedés után Álsóbereczkiben elhunyt. Az érdemes és mindenkoron közbecsülettel körülvett öreg ur temetése folyó hó 13-án ment végbe Alsóbereczki községben nagy részvét mellett. Az elhunytban özv. Ölchváry Miklósné szül. Árvay Ida férjét, dr. Ölchváry Pál ezredorvos, Ölchváry Dezső kir. ügyész és Ölchváry László földbirtokos édesapjukat gyászolják. — A Kazinczy körből. A Kazinczy kör vasárnapi hangversenye — nagy s díszes közönség részvétele mellett — impozáns sikerrel folyt le. Részletes tudósításunkat legközelebbi számunkban adjuk. — A szinügyi bizottság ülése. Hétfőn délután a szinügyi bizottság Dókus Gyula alispán elnöklete alatt az Eperjessel való társulás ügyében — gyűlést tartott és azon kimondotta Sátoraljaújhelynek Eperjessel egy kerületben való és három évre szóló társulását. Egyben elhatározta a bizottság, hogy folyó hó 19 én délután 5 órakor az eperjesi szinügyi bizottsággal együttes gyűlést tart és arra — a kerület kiépítése érdekében a beregszászi, ungvári és eperjesi szinügyi bizottságokat is meghívja. A tanácskozás folyamán, annak a nézetének is kifejezést adott a bizottság, hogy Sátoraljaújhelynek teljesen elegendő egy 6 hetes sziniszezon is. Ez a vélekedés azonban nem vet számot Sátoraljaújhely kulturális fejlődésével és aligha hisszük, hogy a város társadalmának osztatlan helyeslésével találkoznék. — A hurcolkoűás. Küszöbön vau az esztendő legkellemetlenebb napja, május elseje. Ez éven vasárnapra esik, melyen a görögkatholikusok hus- vét első napját, az izraeliták Pesach 8-ik napját ünnepük. Hétfőn, kedden a görögkatholikusok még ünnepelnek, igy hurcolkodásranem kényszeríthetők. Kívánatos, hogy a városi tanács tegyen ez ügyben mielőbb intézkedést s azt tudassa a város lakosságával. — Alaptőke emelés. A gálszécsi takarék és hitelpénztár 100 drb. 200 kor. névértékű uj részvény kibocsátásával alaptőkéjét 400,000 koronára emelte. — Boldog község. E cim alatt rövid idő előtt hírül adtuk, hogy Szerencs község közönsége önkéntes megajánlással, tisztviselőinek fizetését fölemelte s e határozatát egyetlen ellenkező felszólalás sem gátolta mielőbbi jogerőre emelkedésében. Hírünket igen sok lap vette át, többek közt a „Községi Közlöny“ is, melynek folyó évi 15. számában Darvas László szerencsi vezetőjegyző hosszabb közleményben írja meg, hogy valóban boldog az olyan község, mint Szerencs, de nem azért, mert fölöslegből adott volna a tisztviselőinek, de azért mert 62°/ü-os pótadója dacára is úgy polgárságát, mint képviselőtestületét egyaránt áthatotta az a nemes gondolkozás, hogy tisztviselőit az általunk végzett munka arányában lehetőleg tisztességesen díjazza. Hát az ilyen község valóban boldog és irigylésre méltó, mert az az egyértelmű áldozatkészség, amely itt valósággal csodákat müveit, midőn az elhagyatott, elmaradt Szerencsből rövid néhány év alatt valóságos modern, szép községet alkotott: ez oly kincse a polgárságnak, melynek tudatában méltán nevezheti magát boldognak. — Telefondíj leszállítás. A m. kir. kereskedelmi miniszter a Szerencs és Losoncz közti telefon-beszélgetés eddigi 2 kor. diját 1 koronára szállította le. — Szőlősgazdák figyelmébe. A gyökeres „Riparia portalis“ szőlővesz- szőt kereső szőlősgazdák figyelmét felhívjuk arra, hogy az aradmegyei csálai állami szőlőtelepen nagyobb mennyiségű ilyen szőlővessző van még készletben, amelyre folyó hó 20-ikáig a tarcali vincellériskola igazgatóságánál lehet előjegyzéseket tenni. — A korai permetezést végezni óhajtó t. szőlősgazdákat egyben figyelmeztetjük arra, hogy azt addig teljesítsék, mig a rügyek nem kezdenek fakadni, mert különben a már fakadó rügyeket a mész nélkül készült tiszta Va°/o-os rézgálicoldat leperzselné. Szab. Columbus permetezők Egyesületünknél 46 kor. árban kaphatók. A Zemplén- vármegyei Gazd. Egyesület elnöksége. — Yárosi mérnökök kongresszusa. Magyarország nagyobb városainak mérnökei a múlt héten országos gyűlést tartottak a fővárosban. A nagygyűlés legfőbb határozata az, miszerint kívánják, hogy a városi mérnök a tanácsnak rendes tagja legyen, a műszaki ügyeket, mint előadó éppen úgy kezelje, mint bármely tanácstag a saját ügykörét s a tanácsüléseken szavazati joggal bírjon. A nagygyűlésen jelenvolt Kérészy Gyula sátoraljaújhelyi városi mérnök is. — Tanítók öröme. Á m. kir. kereskedelmi minisztérium kiadóhivatalában expediálásra készen áll az a miniszteri rendelet, mely a felekezeti és községi tanítóknak a vasúti féláru menetjegy váltására jogosító igazolványok elnyerhetésének kedvezményét megadja. Az igazolványok május 1-től fognak kiadatni. — Helyreigazítás. Vonatkozással lapunk április 9-iki számában megjelent „Assicurazioni Generali“ közleményünkre még megjegyezzük, hogy ezen előkelő biztositó társaság itteni főügynöksége Hirsch Adolf, a Központi Takarékpénztár főkönyvelőjénél létezik, aki mindenkinek, ki hozzá fordul, a legnagyobb készséggel nyújt mindennemű felvilágositást. Menyasszonyi kelengyék beszerzésére ajánljuk Schön Sándor és Barna D. előnyösen ismert céget. NYÍLT TÉR.*) Tek. dr. Búza Barna urnák! A sátoraljaújhelyi választókerület volt képviselője: dr. Búza Barna ur igen meg van akadva lapjában a pincérekkel. Az ipartestületi ügyekről irt kirohanásaiban már kétszer említette a pincéreket olyan lekicsinylő, olyan gúnyos hangon, mely feltétlenül kihívja a választ és e válasz tudatja dr. Búza úrral, hogy a pincér is polgár, igen sok része szavazó, vagyonos s tisztességes emker, aki keserves, fáradságos munkával és nem a publikum maszlagolásával keresi a kenyerét. Hagyjon hát békét a képviselőjelölt ur az iparos osztály e tisztes elemeinek, vagyunk mi egyen- kint is annyira tisztességesek és becsületesek, mint a jelölt ur, ha tépett lobogóját nem is lobogtatjuk. A gúnyos, lekicsinylő hang meg azt bizonyítja, hogy a jelölt urnák is csak addig szeretett polgártárs az ember, amig reá szavaz. Amint elfordul tőle, már komisz paraszt, akibe a cipőjét akarja beletörőlni a jelölt ur. így van most a pincérekkel. Jól van. Tudomásul vesszük és majd alkalom- adtán azon erőlködünk, hogy visszaadhassuk a kölcsönt. Különben tudatom a jelölt úrral azt is, hogy én már nem vagyok pincér, hanem egy pincér-elhelyező üzlet vezetője és a jelölt úrral egyenjogú polgártárs; a kinek kétségtelen joga hát, hogy de- putációkban részt vegyen. Sátoraljaújhely, 1910. ápr. 13. Mautner Aladár. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Színház rovatunkat egyéb aktuális közlendőink e számból kiszorították. Felelős szerkesztő - Dr. Adriányi Bála. Főmunkatárs: H&Jtányl Gáza. Helyettes szerkesztő: Bobox Hugó. Laptulajdonoi: Éhlert Oynla,