Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-09 / 29. szám
Sátoraljaujhely, 19Í0. Április 9. 29. (4940.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztfiség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nylltlérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre |5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A harc előtt. — április 9. Érthető feszültséggel, lázasan s odaadva magát az izgalmaknak, várja a közvélemény a politikai viszonyok továbbfejlését. Minden nap meghozza a maga szenzációit, nagy súlyú kijelentések és tervszerűen végigvitt mozgalmak adják a kereteit azoknak az eleven és tudatos igyekezeteknek, melyek elvégre egyszer már a nyakára akarnak hágni a politikai válságnak. Egyfelől a nemzeti munkapárt készül — egyre jobban és mélyebben hódítva az ország közvéleményében — az eljövendő küzdelemre, másfeléiről meg az ellenzéki pártok fegyverkeznek sok szenvedélyességgel, tüzesen. Merő harcrakészü- lödés ma az egész politika világ és a levegőben ott lógnak már a viharai annak a mérkőzésnek, melyet elkeseredetten, minden igyekezetével és minden erejével fog egymás ellenében megvívni a két szembe került irányzat : a nemzeti munka programm- ja és a jelszavak politikája. Nagy, egzisztenciális érdekek fűződnek ehhez a harchoz. A továbbfejlődésben elakadtunk, minden vonalon valamelyes dekadencia következett be. És az a gyors iramban való, rohamos fejlődés, mely évtizedek alatt anyagi és szellemi erőinknek nyugatA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Kaland. — Michel Provins elbeszélése. — Claudine de Gilbray báróné. Csinos asszony, a ki szeret irogatni. Théodor Lautarey, az „Irodalmi impresszionisták iskolájának megalapitója. Tanítványai mesternek szólítják. Derék ember, akit házigondok bántanak, mert a felesége, Lautarey Germaine asszony, a mester egyik ifjúkori tévedése, javithatajlan könnyelműségben szenved. Felicien, Lautarey öreg szolgája. (Lautarey igen nyugtalan a felesége ujvbb csínye miatt. A szolgájára vár, aki tudakozódni ment.) Felicien {belép). Semmi kétség, ismét történt valami! Lautarey {megdöbbenve). Hát már sohasem javul meg, a szerencsétlen ! (felsóhajt.) Te azt hiszed, hogy a báró az, akiről már említést tettél nekem ? Felicien. Tudom bizonyosan. A lóversenyen ismerkedtek meg. Arisztokrata név, tekintélyes vagyon, előkelő társadalmi állás, — ez bizonyára hatott őnagyságára. Lautarey (szomorúan). 0 istenem ! A szerencsétlen! Mond, adtak már találkozót egymásnak? európai nívót adott, mély szakadékok elé jutott. És az az egyetlen kérdés, mely ma minden politikai igyekezetét abszorbeál: hogy áthidaljuk e ezeket a mélységeket vagy kockára téve minden erőnket és a már eddig elért összes eredményeket, ugor- junk-e neki az előttünk tátongó szakadékoknak ? A józan s mindennel számot vető tudatosság fog megmérkőzni a rövidlátó szenvedélyességgel. A cél kell, hogy egy legyen: meg kell adnunk a lehetőségét annak, hogy az ország nagygyá, erőssé és anyagi és szellemi erőiben gazdaggá fejlődjék. A nemzeti munkapárt a pro- grammjában a komoly, tudatos s lépésről-lépésre való munka szükségessége mellett tört lándzsát. A Kossuth-párt a negyvennyolcas eszmények kultuszában megalkuszik a lehetőségekkel és azt a reális alapot keresi, melyen gyakorlati politikát csinálhat. A Justh-párt a szenvedélyek, a hirtelen való fellángolások tüzeit gyújtogatja és most nagy hirtelen azoknak az ideáloknak esküszik újból örök hűséget, melyekkel esztendőkön át — szembe helyezkedve a régi s puritán függetlenségi erkölcsökkel — bizony nagyon mostohán bánt. A nemzet politikai bölcseségének, a nemzet józanságának kell hát majd ítéletet mondania és ez az Felicien. Igen, a Rue de Madridban, az udvar hátsó részében. Ismerem a házat, éppen onnan jövök. Egy óra múltán meglephetjük. Lautarey. Kicsodát ? Felicien. Nos, ő nagyságát és a bárót! Remélem, hogy ezúttal nem mulasztja el in flagranti meglepni és a válást megindítani ellene? Véget kell vetnünk ennek 1 A nagyságos ur hires iró s el nem tűrheti .. . Lautarey (kiegyenesedik). Igazad van ; véget kell vetnünk ennek 1 Végezni akarok 1 De a formaságok ... Ki fogja azokat elintézni ? Felicien. Magamra vállalom, legyen nyugoct. Egy óra múltán itt lesz a rendőrbiztos, a lakatos és a tanuk. Lautarey {határozatlanul). Megteszem . . . Odamegyünk, mert te azt mondod, hogy szükséges. (Az előszobában csengetnek). Nem vagyok senki számára itthon, megértetted? Felicien {az ajtón kitekint és visszatér). Egy hölgy a „mesterrel“ beszélni óhajt 1 Lautarey {a megszólítás igen kellemesen érinti). Elegáns hölgy ? Felicien. Igen, előkelő 1 Csinos asszony, sikkes, igazán sikkes 1 A nagyságos ur fogad íaíná, miután — a másik ceremóniára van még idő. Lautarey. Valóban, ez szóraitéletmondás a maga jelentőségével messze évtizedek mélyébe nyúl majd bele. Egyforma izzással, egyforma lelkesedéssel és a haza szeretetében egy ugyanazon őszinteséggel fordulnak a pártok a nemzethez és mi hisszük, mi bízunk benne, hogy az az egészséges, eleven erő, mely ezer esztendőn át megállt és dacolt minden viharral, meg fogja most is találni a helyes utat. És ez az ut a komoly és becsületes nemzeti munka útja lehet csak. Minden problémának és minden jelentős politikai kérdésnek az élén a választói jog problémája áll. Azzal ma már minden tényező számot vetett és eleven intenzitással ment át a köztudatba, hogy a mai választójogi rendszer korhadt, nagy részében elavult és nem fedi azokat a nemzet- gazdasági szempontokat, melyek elől ki térnünk nem szabad. A kívül rekedtek élő és egészséges részei a nemzet organizmusának és az az áramlat, mely egyre súlyosabban és mindinkább mélyebbre eresztve gyökereit, hozza elibénk a szociális szempontokat, sokkal jelentősebb, semhogy számolnunk ne kellene vele. A választói jog — a mai beállításában és a mai szerkezetében — megérett a re formra és a reform elől a nemzetnek elzárkóznia nem lehet, de nem is szabad. De nem lehet és nem szabad viszont elejtenünk koztatna. Legalább arra kényszerit, hogy másra tereljem gondolataimat. Bocsásd be 1 Felicien. Helyes 1 De pont négyre megjelenek a teljes személyzettel. Lautarey (felsóhajt). Helyes 1.. (Néhány perccel később a látogató nő belép. Valóban csinos asszony, kissé eredetien öltözködik, Claudine bárónő.) Claudine {meghatottan). > mester, mester 1 Milyen jó ön, hogy elfogad. Köszönöm 1 Inasa azt mondotta, hogy ez kivételes eset. Lautarey. Igen ma 1 családi ügyek . . . Claudine. Ó, nem r abolom el drága idejét. Engedje meg, hogy bemutatkozzam. (Szünet, hogy nagyobb legyen a hatás.) Marc des Glycines vagyok . . . (Miután a hatás elmaradt, ismétli de nyomatékkai). Én vagyok az, aki Marc des Glycines név alatt irogat. Lautarey (közömbösen). Ah 1 szép, szép ., . De miért Marc ? Claudine. Férfi nevet választottam, mert a férfiaknak minden köny- nyebb, inkább bíznak a tehetségükben. De a férfi névhez hozzácsatoltam a nőies „des Glycines“ nevet, a mely (mosolyogva) már megtette a maga útját. Ismeri ön, nemde ? Lautarey (udvariasan). Valóban, azt hiszem . . . azokat a szempontokat sem, melyeket a magyar államiság érdekeinek a megóvása, a magyarság szupremáciája küld hadba. A szeme közé kell néznünk minden olyan tulságba vitt radikalizmusnak, mely a józan s gondos körültekintés mesgyéiről lesik- lik és a maga számvetéseiben figyelmen kívül hagyja azokat a szempontokat, melyeket a magyar államiság érdeke tol előtérbe. Zemplénvármegye törvényhatósága e kérdésben már hallatta a szavát. Mikor Meczner Béla — a vármegye székházában — ellene mondott annak az igyekezetnek, mely túlzott radikalizmussal és a nemzet érdekeinek minden szemmel tartása nélkül akarja megoldani a választói jog reformját, a törvényhatóság szinte egyértelműen helyeselt Meczner Bélának. És ez a helyeslés élő és eleven tiltakozás volt minden olyan kísérlet ellen, mely hajlandó oda dobni ezt a rengeteg fontosságú problémát a tömegszenvedélyeknek. A Justh-párt most hamarjában, egy-kettőre és az elvállalt kötelezettségek minden őszintesége nélkül kapta föl a legradikálisabb választói jog jelszavát és amikor a törvényhatóság olyan elementárisán adott kifejezést a maga bitének, egyben tüntetett is az ellen a kortespolitika ellen, mely a jelszavait — a nép kegyeire utazván — a legradikáliClaudine (kissé fontoskodva). Szerzője vagyok s kővetkező müveknek : „Egy fatal asszony szerelme“, „A gyönyör éjszakája“, „Fehér bűnök“. . . Lautarey. Igen a „Fehér bűnök“, emlékszem halovány szinü a bekötési táblája 1 (Székkel kínálja). Foglaljon helyet, kedves kollega 1 Claudine (leül). Mester, azért jöttem, hogy önnel közölhessem gondolataimat és tanácsokat kérjek attól, akit a jelenkor írói között, mint mestert tisztelek. • Lautarey (kedvesen). Rendelkezzék velem 1 C1 a u d i n e. Az impressiókról szóló általános elve — oly gyönyörűen fejti ki müveiben — az én elvem is irói pályámon. Ah, igaza van ; „A tapasztalat az élet mestere“. Lautarey (a családi szerencsétlenségre gondol). Nem mindig szép, amit tapasztalunk. Claudine. Ön azt módja mester .. . Lautarey. Semmi, csak egy megjegyzés . . . Tehát müveim hatása alatt érlelődött meg önben az a gondolat, hogy írónő lesz? Miért valósította meg tervét, ha nincs szüksége rá, hogy ezzel keresse meg kenyerét ? Claudine. Gazdag vagyok. De szükségét érzem annak, hogy a mi „SAYOY C L . A főváros legszebb és legmodernebb •Ei U Ciapest szállodája. — 120 szoba és szalon. VIII, József-körut 16. Í^P0“?!, «ta«>tés. villanyvilágítás. - „ ; 7 , , ,,, Lift. Hideg és melegvíz minden szó1 = NAGYSZÁL n rí fi e KozeieDen bábán. Szobák 3 koronától feljebb. LÓD A. --- -- Elsőrangú étterem. . ■■ ■Izapunk mai iiÁua 8 oldal. -m«
