Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-02 / 27. szám

Április 2. zEmple;n 3. oldal. fegyelmi eljárás befejezést nyert s ennek eredményéhez képest a főispán a nevezettnek a szinnai szolgabirói hivatalhoz saját költségén való át­helyezését rendelte el, Retteghy An­dor szinnai járási Írnokot pedig a homonnai szolgabirói hivatalhoz he­lyezte át. Haraszthy József várme­gyei utbiztos betegsége folytán nyug dijaztatott. Dr. Krőtzer László tokaji községi orvos december 17-én hirte­len meghalt. A községi orvosi állásra dr. Goldstein Kálmán körorvos he- lyettesittetett. Werner Miklós láczai s. jegyző állásáról lemondván, a vá­lasztás megejiéséig helyettesnek Eper- jesy Dezső oki. jegyző rendeltetett ki. A mezőlaborei körorvosi állásra vá­lasztás dacára a pályázat ismételten való meghirdetésének pályázó hiá­nyában megejthető nem volt. A já­rás főszolgabirája ezen állásra ideig­lenesen Lestyán Pál szigorló orvost helyettesítette. A szinnai s. jegyzői állásra Herskovits Sándor oki. jegyző választatott meg, a papházai s. jegy­zői állásra pedig Fischer Gyula oki. jegyző. A mezőlaborei járás főszol­gabirája a lemondás folytán megüre­sedett viravai s. jegyzői állásra Gaál Ignác oki. s. jegyzőt helyettesítette. A szerencsi járás főszolgabirája a mádi és tállyai jegyzőket 5—5 korona rend­bírsággal sújtotta. Szakács Károly nagytárkányi és Szűcs Pál kistárká- nyi községi bírák ellen az adóbehaj­tás körül tapasztalt szabálytalanságok miatt folyamatba tett fegyelmi eljárás befejezést nyert s a bodrogközi járás főszolgabirája mindkét bírót megdor- gálással büntette. A sztropkó J. fő­szolgabirája a kovácsvágási körjegy­zőt kisebb fokú hanyagság miatt 10 kor. rendbírsággal büntette. A sze­rencsi j. főszolgabirája Nyomárkay Gyula tiszaluci jegyzőt kisebb fokú hanyagság miatt 10 kor. rendbírság­gal marasztalta el. A mezőlaborei j. főszolgabirája Hladonik János mező- laborci körjegyző ellen több rendbeli súlyosabb természetű szabálytalanság miatt a fegyelmi eljárást elrendelte. A fegyelmi eljárás folyamatban van. A sárospataki j. főszolgabirája Szanyi Kálmán ujpataki körjegyzőt hanyag Bága miatt jogerős véghatározattal 50 kor. pénzbüntetéssel büntette. Ke- mechey József királyhelmeci aljegyző ellen elrendelt fegyelmi eljárás befe­jeztetett és a 10 kor. fegyelmi bir­sággal Bujtatott. A Winkler Emil keleni körjegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügy még mindig függőben van. A kivándorlás. Útlevél december 1-től február 28-ig kiállíttatott 1394. Havonkint ki­mutatva az útlevelek száma a követ­kezőleg oszlik meg: december hóban 168, január hóban 605, február hóban 621. — Amerikába kivándorolt: Sá­toraljaújhely rt. városból 20, a sze­rencsi járásból 105, a tokajiból 34, a sárospatakiból 36, a sátoraljaújhe­lyiből 155, a bodrogköziből 188, a gálszécsiből 185, a nagymihályiból 134, a varannóibol 149, a homonnai- ból 192, a szinnaiból 301, a sztrop- kóiból 31, a mezőlaborciból 210- Össze­sen : 1740 egyén. Az Amerikába ki­vándorlók száma ismét magasabb lett s nagyon csekély azoknak száma, a kik Amerikából visszatértek. A kiván­dorlók számának nagysága legszembe­tűnőbb a szinnai járásban, ahol a kivándorlás immár óriási arányokat öltött különösen a szinnai körjegyző­ségben s főleg Cirókahusszumező köz­ségben, ahol a járási főszolgabíró je­lentése szerint alig marad épkézláb ember. Az állami adók behajtása decem­berben folyamatban volt. Január és február hónapokban azonban tekin­tettel a közbejött ex-lexre a behajtás szünetelt. A törvényhatósági és köz­ségi pótadók behajtása folyamatban van. December hó 1-től február 28-ig. terjedő évnegyed alatt befolyt állami egyenes adóban: 514,667kor. 42 fill. Hadmentességi díjban: 15,085 kor. 76 fillér. A decemberi utóállitáson Sátor­aljaújhelyben a szerencsi, tokaji, sá­rospataki, sátoraljaújhelyi és bodrog­közi járás, valamint Sátoraljaújhely rt. város hadkötelesei közül előállit- tatott 7 hadköteles, besoroztatott 1 hadköteles. Homonnán pedig a gál- szécsi, nagymihályi, varannói, homon­nai, szinnai, sztropkói és mezőlaborei járásból pedig előállittatott 17 had­köteles, besoroztatott 9 hadköteles. A február havi utóállitáson tekintettel, hogy az ujoncjutalék még nincs meg­szavazva hadkötelesek nem, hanem csak apák lettek előállítva. Közlekedés éa egészségügy. Az állami, törvényhatósági és községi közlekedési utak általában jó állapotban vannak. Forgalmi akadá­lyok elő nem fordultak. Deczember és január hónapokban a munkálatok az állandó esőzés miatt szüneteltek csakis február második felében szór­ványosan egyes útvonalakon voltak megkezdhetők a munkálatok. Külö­nösen romboló hatással volt a tartós esőzés mindazon utakra, amelyek kellő alappal nem bírnak és silányabb mi­nőségű fedanyaggal van fentartva. Erősen meglettek rongálva a sáros- patak—karádi th. közutak különösen azon szakaszai, amelyek a dágványos tőzeg talajon vonulnak keresztül, hol az altalajnak semmi összetailósága nincs s igy a terhes forgalom követ­keztében szétmállanak s a burkolat sülyed. A szerencsi járás főszolgabirája jelenti, hogy a bassa—hegyaljai vasul óriási személyforgalmat bonyolít le. Az áru forgalom nagynak nem ne­vezhető. A homonna—takcsányi vasúton a forgalom várakozáson felül nagy. Az egyes vonatokon csaknem zsúfolva vannak és a községi lakosok a vas­utat nagymértékben veszik igénybe. A vármegye általános egészségi állapota valamivel javult. A heveny ragályozó betegségek 775 esetben for­dultak elő és pedig diphteria 19, vör- heny 288, kanyaró 248, hagymáz 127, toroklob 11, bárány himlő 7, köthurut 36, fültőmirigylob 39 esetben jelen­tetett be. Rendellenes szülés 3 eset­ben fordult elő. Rendőri hulla vizs­gálat 13 esetben tartatott. Az állami gyermekmenhely Királyhelmecz és Perbenyiken levő telepén 113 gyer­mek van elhelyezve. A finálé. Az alispáni jelentést a közgyűlés jóváhagyólag vette tudomásul. A bor­ellenőrző bizottságba a szerencsi já­rás területére vonatkozóan Zimmer- mann Zsigmond helyére Kovássy Ferenc, a földadó bizottságba pedig P&uliczky Ferenc királyhelmeczi la­kos választatott be. Sátoraljaújhely város adóügyi szabályrendeletét — a beadott felebbezések elutasitásával — jóváhagyta a törvényhatóság, törölte azonban azt a szakaszt, melyet az adóügyi vezető-jegyzői állásnak be­töltésére vonatkozóan szabályrende- letileg határozott el a város képviselő­testülete. Az ungvár—vajáni helyi­érdekű vasútnak adandó hozzájárulás tárgyában azt határozta Thuránszky Tihamér javaslatára a törvényhatóság, hogy a hozzájárulás megadása előtt az útirány helyesen való megállapí­tására vonatkozóan tárgyalásokat fog folytatni az érdekelt községekkel. Ugyancsak ennél a pontnál hívta föl dr. Grosz Dezső a törvényhatóság figyelmét a tokajhegyaljai vasút me­netrendje körül tapasztalható anomá­liákra. A tavaszi közgyűlés, mely min­den aprólékos részletre kiterjedően közel 200 tárgyat intézett el, pénteken délután 5 órakor ért véget. Modern humanizmus. Irta: BencBik Iréné. II. A századunkban tomboló modern humanizmus, melynek egyik jelszava: „mindent a kisemberekért“, terjesz­tette ki hatását az igazságszolgálta­tás terén uralkodó ama közfelfogásra is, hogy az egyszerűbb, alacsony szel­lemi nívón álló emberek sem eshet­nek az intelligens müveit emberekkel egyenlő súlyos beszámítás s igy el­bírálás alá. Ha talán helyes is a fel­fogás kisebb bűneseteknél, de bizo­nyára helytelen vagy legalább is nem eléggé indokolt a gyilkosság bűntet­tére nézve. Mert hiszen az alsóbb néposztályt, sőt cigányokat, akik nem valamely puszta szigeten, hanem ci­vilizált országban s erkölcsös környe­zetben élnek s még ha esetleg hijján vannak is minden vallás-erkölcsi ne­velésnek, de azt mindenesetre tudják, hogy lopni, gyújtogatni, ölni nem szabad, mert ezért büntetés jár, — végre is nem lehet az őserdőkben élő vadak mértékével mérni, akik a fehér embert csupán izes pecsenyének tart­va, melynek elfogyasztását a bünte­téstől való félelem sem gátolja, iga­zán alig felelősek erkölcsileg vanda­lizmusukért. Felállított azonban a modern hu­manizmus egy más, ennél jóval ve­szedelmesebb teóriát is — amelylyel a dánosi bünper birái is indokolták Ítéletüket — mely abban nyer kife­jezést, hogy némely népfaj, mint a cigányok, valamint egyesek, különö­sen hajlamositvák büntettek elköve­tésére, ami a büntetés kiszabásánál, mint enyhítő körülmény jön tekin­tetbe. Pedig ebből az következik, hogy minél nagyobb gazember valaki, minél többet rabol és gyilkol, annál könnyebben szabadul a súlyos bün­tetéstől, mert hiszen ez által kétséget kizárólag bebizonyította, hogy neki ellenállhatlan hajlama van gazságok elkövetésére. Igaz ugyan, hogy nemcsak a mo­dern humanista bölcselők, de például Schoppenhauer is azzal a tételével, hogy tulajdonképpen csakis azt akar­juk, amit akarhatunk, azaz, amit a természetünkben rejlő hajlam meg­enged akarnunk, tagadni látszik a szabadakaratot s igy természetesen az abból folyó, tetteinkért való teljes fe­lelőséget is. De bár az tagadhatat­lan, hogy velünk született hajlamaink irányítják leginkább tetteinket, ameny- nyiben bizonyos, hogy épp oly ke­véssé fog valaki olyan dolgot elkö­vetni, amelytől természete visszaret­ten, mint amily könnyen elköveti azt, amely egyéni hajlamával összhang­zásban van, mégis a Schoppenhauer tételét is elfogadni csak olyképpen lehet, hogy ugyan hiába akarnánk azt, amit megtenni nem bírunk, vagyis világosabban: csakis azt tehetjük, a mit egyéni hajlamainkkal akarni tu­dunk, de nem lehet elfogadni viszont úgy is, hogy amit esetleg akarhatunk, azaz tudnánk akarni, azt már egy­szersmind meg nem tenni is ne birjuk. Hiszen feleslegessé válnék min­den igazságszolgáltatás, sőt megszűn­nék még a tulvilágiba vetett hit is, ha elfogadnánk azt a tételt, hogy az ember nem felelős hajlamaiért s amint nem érdeme valakinek, ha nem gyil­kol, épp oly kevéssé bűne annak, aki gyilkol, mert miután természeti haj­lama nem idegenkedett tőle, eo ipszo gyilkolnia kellett. Pedig úgy látszik, hogy a mo­dern lélekluvárok: az orvosszakér­tők erre az álláspontra helyezkednek, amikor olyan szakértői véleményt ad­nak, mint legutóbb Jánossyról, akiről megállapították, hogy: „szabad elha­tározó képessége nincs korlátozva, ellenben ellenálló képessége és cse­lekvő szabadsága korlátozva van.“ Ebből pedig logikusan az követ­kezik, hogy Jánossy előre megfontolt szándékkal kitervezte magának a bűn­tényt, később azonban küzdött ma­gában és magával ellene, de miután ellenálló képessége korlátozott, nem birt a kivitel csábításának ellenállani s cselekvő szabadsága is korlátolt lévén, kénytelen volt — cselekedni. De miért teszik fel mindig az orvos szakértők a bűnösről, hogy küzdött a bűn ellen ? Hiszen aki a bűnnek legelső feltámadt gondolatát ki nem veti leikéből, sőt a tervezés alatt már megszokja, bele éli magát, miért adna és mi adna annak később okot, az önmagával való küzdelemre? És miért normális addig az ember, amig csak elgondolja, kitervezi és előkészíti a bűntényt s miért mind­járt beszámíthatatlan, terhelt és kor­látolt, mihelyt tényleg el is követi ? (Vége köv.) Búza Barna Érzékenykedik. — Válasz egry nyilatkozatra. — — ápr. 2. Búza Barna ur szerdára elhányta minden harci fegyverzetét és panaszos, érzékenykedő hangon bevádol minket a nagy közönség előtt. A vád súlyos, Búza Barna közel egy hasábon át kesereg és a hősi, harcias tenor he­lyett immár elegikus hangon idéz minket a nyilvánosság elé. Azzal kezdi Búza Barna, hogy ő nem tud olyan „finom és előkelő“ hangon irni, mint ahogyan mi írunk. Az ő szótárából hiányzik az a hang és igy ,nem is tud velünk szóba állani. És nemes publikum, ne mól- tóztassék kacagni ezen. Ez a maga teljességében és legjellegzetesebb vo­násaival Búza Barna. Amiért nem otkolonba mártjuk a toliunkat, ha Őképviselőjelöltségéről van szó, hát azon kesereg, hogy erős hangon írunk. Búza Barnának szabad patkányokról irni, ha a munkapárt tagjairól ir, akkor sem vét az illdomosság ellen, ha gazembernek titulál a lapja minden­kit, aki nem velük pendül egy húron, de nekünk: nyomorult eretnekeknek parfőmöt kell locsolnunk a fiskális urra. Különben durvák vagyunk és olyan hangon írunk, amelyhez ő nem ért és amelynek hallatára — ó szűzi szemérem — tán még el is pirul. Nem szállunk pörbe Bnza Barná­val. De kérjük, olvassa el a Fm. Hír­lap legutóbbi vezércikkét. Kincsessy Péter irta. És kezdi írását a követ­kező sorokkal: „Vannak kézzel fog­ható otrombaságok, a melyeket cáfolni majdnem felesleges. Nap-nap mellett harsognak a dús legelőkön az ország keservesen kipréselt zsírján élősködő bögölyök, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas párt mennyire lejárta magát.“ Ügyvéd ur, nem gondolja, hogy ami hangunk meg sem közelíti ezt a tenort? Lám, lám s még pa­naszkodik, hogy nem tud olyan „finom és előkelő“ hangon irni, mint ahogyan mi írunk. Vegyen hát leckét Kincsessy úrtól, az ő hangja sokkal finomabb és sokkal előkelőbb. A Fm. H. gusz­tusa szerint való. S miután kesergett egyet Búza Barna, csavar a hangnemen és nekünk rugaszkodik. Követeli, hogy hozzuk nyilvánosságra az ő magánélete leg­privátabb, legintimebb dolgait, S itt bújik ki a sorok közül a sanda mé­száros. Nekünk soha semmi bajunk nem volt a Búza Barna magánéleté­vel, nem törődtünk és nem bíbelőd­tünk azzal, soha egy sort sem irtunk róla és most Búza Barna követelődzik. Mi másról irtunk, a mandátum utáni törtetéséről, a harcmodorukról és most Búza ur a magánéletét akarja lelep- leztetni velünk. Azt, amin nincs folt. Mi szórul-szóra ezt irtuk — s most ebbe kapaszkodik bele Búza Barna —: Olcsóbb lett a gallértisztitás!! a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben, hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör­zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 fill. A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, mint DKIálosi a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamint kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: mosó is vegytisztító intézete lÁTOBALJAUIBBLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom