Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-26 / 25. szám

Március 26. ZEMPLÉN. testületi tagokat. S sorra véve a tárgysort, foglalkozott a képviselő- testület a helybeli pénz'ntézetek azon beadványával, melyben bejelentik, hogy a pénzviszonyokra való tekin­tettel a város betétei után nem 4'5, de 4’05% kamatot hajlandók csak fizetni. A képviselőtestület ragaszko­dik a 4‘5 százalékhoz és olcsóbb ka­matra nem hajlandó a betétjeit ki­adni. — Főnyi Zoltán rendőrségi dij- noknak évi 120 korona drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a rendőrkapitány a múlt évben 6347 koronát utalt át a rendőrség be­vételei gyanánt a városi pénztárba. Dankó József és társainak a régi te­mető mögötti területet évi 50 korona bérért a képviselőtestület 3 évre bérbe adta. Grünberger Adolf kérelme kap­csán a közgyűlés elhatározta, hogy a Dianna fürdőt árlejtés utján fogja bérbeadni. A tisztviselők drágasági pótlékait a folyó évnegyedben is rend­kívüli előlegként fogja folyósittatni a képviselőtestület. Egyházak és egyle­tek segély iránti kérvényei kapcsán, a közgyűlés Perczel Mór bonyhádi és Horváth Mihály szobra javára 20—20 koronát szavazott meg. Harsányi Béla és Jaczkó Béla városházi alkalmazot­tak drágasági pótlók iránti kérvé­nyeit kedvezően intézte el a képvi­selőtestület. S tudomásul vette a Ve­res ökör helyiségeinek bérbeadására vonatkozó szerződéseket is. Gálos Elemérnek az 5 koronás napidij meg­állapítása tárgyában beadott kérelmét a pénzügyi bizottsághoz utalta át a közgyűlés. A városházi hivatalos órá­kat végérvényesen a délelőtti órákra tette át a képviselőtestület s ilyen értelemben módosíttatja is majd a szabályrendeletet. S több kisebb ér­dekű tárgypontnak a sommás elinté­zése kapcsán a községi kenyérgyár felállítása tárgyában beadott ajánlatot is elutasította közgyűlés. A pénztári álláz éz a jéggyár. Á pénztárnoki fizetés szabályo­zása tárgyában Farkas Andor, Szé­kely Elek, dr. Lichtenstein Jenő részvételével hosszabb vita folyt. — Elhatározta végül a képviselőtestület, hogy a pénztárnoki állás kezdő fize­tését évi 2000 koronában és 720 ko­rona lakbérben állapítja meg. Az alap­fizetés 4 évenkint egész 2400 koro­náig 200 koronával emelkedik. A fi­zetést azért szállította le a képviselő- testület, mert az adóügyi osztály ve­zetése immár ki van véve a pénztárosi teendők sorából és igy a pénztáros munkaköre is jelentősen megszükült. Elhatározta továbbá a képviselőtestü­let, hogy fölkéri az alispánt, hogy a pénztárnoki állás betöltésére vonatko­zóan már kibocsájtott s a régi fize­téssel meghirdetett pályázati hirdet­ményt addigra, mig ez újabb határo­zat jogerőre nem emelkedik, vonja vissza. Fölmerült újból az adóügyi osztály rendezésének kérdése és en­nek kapcsán a képviselőtestület Mar­ton Elek s Kelemen Miksa h. adó­jegyzők napidijait — a végleges ren­dezésig — 5 koronára emelte föl. Végezetül bejelentette a polgár- mester, hogy a jégszükség enyhíté­sére a tanács minden lehetőt elkö­vetett. Kőrösmezőről 12 vagon jeget szerzett be a város s a földművelés­ügyi kormány is kilátásba helyezett 10 vagonnal. — Magánosok is nagy mennyiségben szereztek be jeget, úgy hogy jéginségtől aligha lehet tartani. Bejelentette egyben a polgármester azt is, hogy a jóggyárnak — az ere­deti tervek szerint való — felálitása leküzdhetetlen akadályokba ütközik és ezzel kapcsolatban a tanács most egy újabb megoldási módon dolgozik. A közgyűlés — egészen gyön­gévé sorvadt érdeklődés mellett —■ délután 5 órakor ért véget. Útban a korteslevél. Búza Barna és a jegyzők. — márc. 26. Zemplénvármegye jegyzőihez és körjegyzőihez dr. Búza Barna és dr. Székely Albert neve alatt március 25-én egy nyomtatott felhívás intéztetett, melyben a nevezett urak kérik őket, hogy a március 21-iki közgyűlésen megjelenve, szavazzák meg a kormány iránti bizalmatlansági indítványt. Egyben bátorítják és lelkesítik a jegyzőket, hogy csak merjenek, ne féljenek a kormány és a főispán bosszuállásától, mert ennek az abszolutizmus ér­vényesítésére küldött kormány­nak egy hónap alatt buknia kell s vele együtt buknia kell a fő­ispánnak is. — Nem lesz hát módja a bosszuállásra, de amig Dókus Gyula ül az alispáni szék­ben, addig nem is érhet jogtalan bosszuállás senkit sem. — Mind­ezt a felhívás mondja el. Nagyon rosszul állhat Búza Barnának a dolga, ha már ily fegyverekhez kell nyúlnia. Ez ugyan logikus folyománya leg­utóbbi — pár szavas — ország­gyűlési szónoklatának, melyben a miniszterek hazafias megsebe- sitését azzal méltóztatott csekély- lenie, hogy másutt agyonverték volna őket. Ez valóban fedi is Búza urnák a választási küzdel­mek során tanúsított magatar­tását* amiről a jesztrebi ref. lel­kész és az a sok szegény em­ber, akit a szent elvek nevében megvertek, tehetnének tanúságot. Olyan ember mer Írni abszo­lutizmusról, aki maga a legna­gyobb zsarnok és terrorista, aki egy évtizeden át maszlagolta a polgárságot a 48-iki szent elvek hirdetésével, melyeket azonban legutóbb jeles vezérével együtt, mint értéktelen rongyokat ve­tett le s zarándokolt el Bécsig. Ó császári abszolutizmus! Az önálló bank előkészithetésének puszta ígéretére minden más nemzeti vívmányt, ezek közt a gr. Andrássy által már dűlőre vitt katonai vívmányokat, a 48. összes elvekkel együtt elárulták, csakhogy a hatalomhoz jussanak és most, hogy hazafiatlan vállal­kozásukkal csúfosan megbuktak, ismét felvették a levetett szent elveket s Ígérik a kis hamisak, hogy azokat most már fokozatosan fogják érvényesíteni. Olyan ember s olyan párt mer törvénytelenség­ről beszólni, akik csakhogy ha talomra juthassanak, zűrzavart és lehetetlen állapotokat erősza­koltak az országra, szétrepesz- tettók saját óriási többségben lévő pártjukat, s a saját többsé­gükből alakult kormánytól is megtagadták az indemnitást. Tör­vénytelenségbe erőszakoltak min­dent, úgy hogy január elsejével tulajdonképpen az egész állami organizmus törvényes működésé­RAKOUSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsónyi-utcza 5. (Saját házában.) nek megkellett volna szűnnie. Ugyanakkor saját meg nem szava­zott képviselő fizetéseiket minden hazafiui skrupulitás nélkül Búza Barna úrral együtt bezsebelték s még ők mernek beszélni tör­vénytelenségről és ők merik em­legetni a bizalmatlanságot. Az az ember Búza Búza, aki a Kossuth név és Kossuth Ferenc támogatásával nagygyá növelte magát s most megtagadja meste­rét és nem akar már arra emlé­kezni, hogy itt Sátoraljaújhelyen rikoltozva szónokolta, hogy senki se akarjon nagyobb hazafi lenni Kossuth Ferencnél. De neki Búza Barnának most már szabad. Olyan ember, aki a haza szent nevével ajkán, beszél abszolutizmusról, maga pedig segített felborítani az országot, elárulni és megbuk­tatni a koalíciót, hogy a hajánál fogva előhurcolt önálló bank soha általuk komolyan nem vett jelszavával agyonüssék a katonai vívmányokat: felhivásokat intéz a jegyzői karhoz és tüzet kiált, pedig minden lépése s a jegyzői kar minden dédelgetése csak a saját becses személyének elő­térbe tolását célozza. Nem lehet gratulálni azoknak a tisztelt uraknak sem, akik függetlenségi Kossuth-pártiságuk mellett sietnek megmenteni Búza ur sülyedő hajóját. Hisz Búza urék tették tönkre a nagy füg­getlenségi pártot, buktatták meg Kossuth Ferenc vezérségét és kitessékelve a pártkörből, ország­szerte meghurcolták, a sárba tiporták a Kossuth nevét. Búza Barnának fel kell téte­leznie, hogy a jegyzők újságot nem olvasnak és Búza ur és társainak hamiskodását nem is­merik. Mink sokkal jobb véle­ménynyel vagyunk a jegyző urak szintjéről, nemcsak feltesszük, de biztosra vesszük, hogy Búza ur népbolonditó handabandáit már ők is megunták. És be fognak jönni a márc. 31-iki közgyűlésre és nem ijedve meg Búza Barna terrorizmusától é3 a lapjában várható meghurcolástól sem, hazafiui meggyőződésükhöz képest fognak szavazni. S szavazni fog­nak az ország rendje érdekében, melyet Búza urék borítottak fel s mely rend fenntartásának első sorban éppen a jegyző urak a közvetlen letéteményesei. Reméljük, hogy a kormány s a főispán bosszuállásával való gyanúsítástól a jegyzők is undor­ral fognak elfordulni. Ily nemte­len fegyverekkel tisztességes po­litikus nem szokott élni. S kérjük mi is a jegyző urakat, hogy a márc. 31-iki közgyűlésre jöjjenek be és szavazzanak a bizalmatlan- sági indítvány ellen. DUNKY FIVÉREK cs. és királyi udvari fényképészek műtermében Sátoraljaújhely Széché- nyitér 9. Modern irányzatú művészi kivitelű fényképek és nagyítások ké­szülnek. 5. o!da„ JEGVZETEK A HÉTRŐL fí tekintetes urak. A nagyságos urak széjjel mentek, szétütött közöttük a királyi akarat. És^hosszu orral, fanyar ábrázattal járják az országot és sietnek keblükre ölelni a népet. Az istenáldotta jó né­pet, melyről éveken át csak annyit tudtak, hogy van és választások idején szavaz. S ahogy elmélkedik az ember, akaratlanul is keseregnie kell azon, hogy mennyire romlandó is a kép­viselői karier. Jön egy tüzes, indu­latos áradat és a sorból kiemel egy szürke, kicsiny jelentőségű fiskálist. A vállára kapja és diadalmas zengéssel, nagyokat harsogva viszi egészen a dunaparti cifra palotáig. S a tekintetes urból nagyságos ur lett és máról- holnapra országos nevezetességgé le­szen. Hiszen olyan kevés kell ehhez. Nagy Gyurka egy hatalmas székely legény, szép szál ember s másnap, amint végig sétált nagy gangosán, hetykén a pesti aszfalton, az emberek meglökdösték egymást s úgy mondo­gatták : — ni itt megy a Nagy Gyurka. Simkó József a legkiválóbb analfabé­ták egyike volt, szinte klasszikus meg- mintázásása annak, hogy milyen üres s jelentéktelen emberek is futkároz- nak ebben az országban. S amint képviselő lett, nehány nap múlva már a legutolsó faluban is tudták, hogy Simkó Józsi él s lélegzik. Búza Barna mondott egy-két mérges beszédet a parlamentben és irt egy pár haragos cikket egyik-másik újságba s ha most történetesen végigmenne valamelyik apró kis község főutcáján, az emberek összedugnák a fejüket és úgy suttog­nák tovább: Ni az a csöpp ember a hires Búza Barna. S amint igy végig gondolja mind ezt az ember, elmereng rajta, hogy milyen jó is képviselőnek lenni. De haj, egy szép, illatos márciusi mapon jön a királyi akarat és koppant egy keményet a nagyságos urak orrára. S a nagyságos urak mélyen begom­bolkoznak a felöltőjükbe, elsuhan a jókedvük és nagy busán — fájdalmas, szomorú rezignációval az arcukon — beszállnak a vonat fülkéjébe Egyet- kettőt füttyent a gőzös és másnap reggel elhagyott, istentelen állomáso­kon fázósan, dideregve leugrik a vonat­ról egy csomó, szürke, elfeledett — tekintetes ur. * A hétfői merénylet. Ha valamelyik faluvégi korcsmá­ban — egy mámoros, borba fojtott vasárnap estén — megesik, hát az ember legteljebb megcsóválja a fejét, de nem csodálkozik rajta. De a magyar parlament mégis csak kötelez. Ha másra nem is, de tisztességtudásra és nyugateurópai modorra okvetlenül. Az a brutális támadás, mi hétfőn tépett bele a magyar parlament hitelébe, többet ártott az országnak, mint amennyit egy csomó zakariásjános meg markosgyula egy életen át használhat. Az a bestiális merénylet — akármit papolnak is az urak — nem felgyülemlett keserűségek kitö­rése volt, de vad, erőszakos és állati sopánkodás azon, hogy a kormány­elnök a házfelosztással majd kirántja egy csomó zakariásjános alól a gyé­kényt. Ezért kapott szabadjára az indulat és akárhogyan emlegetik is most a cifra s óvatos szólamokat, markosgyulának nem a hazán esett sérelem, de a péri kerület fáj. Nem keressük itt mi a súlyos szavakat és nem akarunk visszatérni a hétfői nap históriájára. Azt se tagad­juk, hogy bizony megkönnyebbülten lélegzettünk föl, amikor olvastuk, hogy Búza Barna nem hadakozott a tinta­tartókkal. A nívóról, a parlament szín­vonaláról van szó és a hétfői epilógus Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz zrz: jutányos áron. 1 -----

Next

/
Oldalképek
Tartalom