Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-26 / 25. szám

Március 26.

ZEMPLÉN.

testületi tagokat. S sorra véve a tárgysort, foglalkozott a képviselő- testület a helybeli pénz'ntézetek azon beadványával, melyben bejelentik, hogy a pénzviszonyokra való tekintettel a város betétei után nem 4'5, de 4’05% kamatot hajlandók csak fizetni. A képviselőtestület ragaszkodik a 4‘5 százalékhoz és olcsóbb kamatra nem hajlandó a betétjeit kiadni. — Főnyi Zoltán rendőrségi dij- noknak évi 120 korona drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a rendőrkapitány a múlt évben 6347 koronát utalt át a rendőrség bevételei gyanánt a városi pénztárba. Dankó József és társainak a régi temető mögötti területet évi 50 korona bérért a képviselőtestület 3 évre bérbe adta. Grünberger Adolf kérelme kapcsán a közgyűlés elhatározta, hogy a Dianna fürdőt árlejtés utján fogja bérbeadni. A tisztviselők drágasági pótlékait a folyó évnegyedben is rendkívüli előlegként fogja folyósittatni a képviselőtestület. Egyházak és egyletek segély iránti kérvényei kapcsán, a közgyűlés Perczel Mór bonyhádi és Horváth Mihály szobra javára 20—20 koronát szavazott meg. Harsányi Béla és Jaczkó Béla városházi alkalmazottak drágasági pótlók iránti kérvényeit kedvezően intézte el a képviselőtestület. S tudomásul vette a Veres ökör helyiségeinek bérbeadására vonatkozó szerződéseket is. Gálos Elemérnek az 5 koronás napidij megállapítása tárgyában beadott kérelmét a pénzügyi bizottsághoz utalta át a közgyűlés. A városházi hivatalos órákat végérvényesen a délelőtti órákra tette át a képviselőtestület s ilyen értelemben módosíttatja is majd a szabályrendeletet. S több kisebb érdekű tárgypontnak a sommás elintézése kapcsán a községi kenyérgyár felállítása tárgyában beadott ajánlatot is elutasította közgyűlés.

A pénztári álláz éz a jéggyár.

Á pénztárnoki fizetés szabályozása tárgyában Farkas Andor, Székely Elek, dr. Lichtenstein Jenő részvételével hosszabb vita folyt. — Elhatározta végül a képviselőtestület, hogy a pénztárnoki állás kezdő fizetését évi 2000 koronában és 720 korona lakbérben állapítja meg. Az alapfizetés 4 évenkint egész 2400 koronáig 200 koronával emelkedik. A fizetést azért szállította le a képviselő- testület, mert az adóügyi osztály vezetése immár ki van véve a pénztárosi teendők sorából és igy a pénztáros munkaköre is jelentősen megszükült. Elhatározta továbbá a képviselőtestület, hogy fölkéri az alispánt, hogy a pénztárnoki állás betöltésére vonatkozóan már kibocsájtott s a régi fizetéssel meghirdetett pályázati hirdetményt addigra, mig ez újabb határozat jogerőre nem emelkedik, vonja vissza. Fölmerült újból az adóügyi osztály rendezésének kérdése és ennek kapcsán a képviselőtestület Marton Elek s Kelemen Miksa h. adójegyzők napidijait — a végleges rendezésig — 5 koronára emelte föl.

Végezetül bejelentette a polgár- mester, hogy a jégszükség enyhítésére a tanács minden lehetőt elkövetett. Kőrösmezőről 12 vagon jeget szerzett be a város s a földművelésügyi kormány is kilátásba helyezett 10 vagonnal. — Magánosok is nagy mennyiségben szereztek be jeget, úgy hogy jéginségtől aligha lehet tartani. Bejelentette egyben a polgármester azt is, hogy a jóggyárnak — az eredeti tervek szerint való — felálitása leküzdhetetlen akadályokba ütközik és ezzel kapcsolatban a tanács most egy újabb megoldási módon dolgozik.

A közgyűlés — egészen gyöngévé sorvadt érdeklődés mellett —■ délután 5 órakor ért véget.

Útban a korteslevél.

Búza Barna és a jegyzők.

— márc. 26.

Zemplénvármegye jegyzőihez és körjegyzőihez dr. Búza Barna és dr. Székely Albert neve alatt március 25-én egy nyomtatott felhívás intéztetett, melyben a nevezett urak kérik őket, hogy a március 21-iki közgyűlésen megjelenve, szavazzák meg a kormány iránti bizalmatlansági indítványt. Egyben bátorítják és lelkesítik a jegyzőket, hogy csak merjenek, ne féljenek a kormány és a főispán bosszuállásától, mert ennek az abszolutizmus érvényesítésére küldött kormánynak egy hónap alatt buknia kell s vele együtt buknia kell a főispánnak is. — Nem lesz hát módja a bosszuállásra, de amig Dókus Gyula ül az alispáni székben, addig nem is érhet jogtalan bosszuállás senkit sem. — Mindezt a felhívás mondja el.

Nagyon rosszul állhat Búza Barnának a dolga, ha már ily fegyverekhez kell nyúlnia. Ez ugyan logikus folyománya legutóbbi — pár szavas — országgyűlési szónoklatának, melyben a miniszterek hazafias megsebe- sitését azzal méltóztatott csekély- lenie, hogy másutt agyonverték volna őket. Ez valóban fedi is Búza urnák a választási küzdelmek során tanúsított magatartását* amiről a jesztrebi ref. lelkész és az a sok szegény ember, akit a szent elvek nevében megvertek, tehetnének tanúságot.

Olyan ember mer Írni abszolutizmusról, aki maga a legnagyobb zsarnok és terrorista, aki egy évtizeden át maszlagolta a polgárságot a 48-iki szent elvek hirdetésével, melyeket azonban legutóbb jeles vezérével együtt, mint értéktelen rongyokat vetett le s zarándokolt el Bécsig. Ó császári abszolutizmus! Az önálló bank előkészithetésének puszta ígéretére minden más nemzeti vívmányt, ezek közt a gr. Andrássy által már dűlőre vitt katonai vívmányokat, a 48. összes elvekkel együtt elárulták, csakhogy a hatalomhoz jussanak és most, hogy hazafiatlan vállalkozásukkal csúfosan megbuktak, ismét felvették a levetett szent elveket s Ígérik a kis hamisak, hogy azokat most már fokozatosan fogják érvényesíteni. Olyan ember s olyan párt mer törvénytelenségről beszólni, akik csakhogy ha talomra juthassanak, zűrzavart és lehetetlen állapotokat erőszakoltak az országra, szétrepesz- tettók saját óriási többségben lévő pártjukat, s a saját többségükből alakult kormánytól is megtagadták az indemnitást. Törvénytelenségbe erőszakoltak mindent, úgy hogy január elsejével tulajdonképpen az egész állami organizmus törvényes működéséRAKOUSZKY SÁNDOR

ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsónyi-utcza 5. (Saját házában.)

nek megkellett volna szűnnie. Ugyanakkor saját meg nem szavazott képviselő fizetéseiket minden hazafiui skrupulitás nélkül Búza Barna úrral együtt bezsebelték s még ők mernek beszélni törvénytelenségről és ők merik emlegetni a bizalmatlanságot.

Az az ember Búza Búza, aki a Kossuth név és Kossuth Ferenc támogatásával nagygyá növelte magát s most megtagadja mesterét és nem akar már arra emlékezni, hogy itt Sátoraljaújhelyen rikoltozva szónokolta, hogy senki se akarjon nagyobb hazafi lenni Kossuth Ferencnél. De neki Búza Barnának most már szabad. Olyan ember, aki a haza szent nevével ajkán, beszél abszolutizmusról, maga pedig segített felborítani az országot, elárulni és megbuktatni a koalíciót, hogy a hajánál fogva előhurcolt önálló bank soha általuk komolyan nem vett jelszavával agyonüssék a katonai vívmányokat: felhivásokat intéz a jegyzői karhoz és tüzet kiált, pedig minden lépése s a jegyzői kar minden dédelgetése csak a saját becses személyének előtérbe tolását célozza.

Nem lehet gratulálni azoknak a tisztelt uraknak sem, akik függetlenségi Kossuth-pártiságuk mellett sietnek megmenteni Búza ur sülyedő hajóját. Hisz Búza urék tették tönkre a nagy függetlenségi pártot, buktatták meg Kossuth Ferenc vezérségét és kitessékelve a pártkörből, országszerte meghurcolták, a sárba tiporták a Kossuth nevét.

Búza Barnának fel kell tételeznie, hogy a jegyzők újságot nem olvasnak és Búza ur és társainak hamiskodását nem ismerik. Mink sokkal jobb véleménynyel vagyunk a jegyző urak szintjéről, nemcsak feltesszük, de biztosra vesszük, hogy Búza ur népbolonditó handabandáit már ők is megunták. És be fognak jönni a márc. 31-iki közgyűlésre és nem ijedve meg Búza Barna terrorizmusától é3 a lapjában várható meghurcolástól sem, hazafiui meggyőződésükhöz képest fognak szavazni. S szavazni fognak az ország rendje érdekében, melyet Búza urék borítottak fel s mely rend fenntartásának első sorban éppen a jegyző urak a közvetlen letéteményesei.

Reméljük, hogy a kormány s a főispán bosszuállásával való gyanúsítástól a jegyzők is undorral fognak elfordulni. Ily nemtelen fegyverekkel tisztességes politikus nem szokott élni. S kérjük mi is a jegyző urakat, hogy a márc. 31-iki közgyűlésre jöjjenek be és szavazzanak a bizalmatlan- sági indítvány ellen.

DUNKY FIVÉREK

cs. és királyi udvari fényképészek műtermében Sátoraljaújhely Széché- nyitér 9. Modern irányzatú művészi kivitelű fényképek és nagyítások készülnek.

5. o!da„

JEGVZETEK A HÉTRŐL

fí tekintetes urak.

A nagyságos urak széjjel mentek, szétütött közöttük a királyi akarat. És^hosszu orral, fanyar ábrázattal járják az országot és sietnek keblükre ölelni a népet. Az istenáldotta jó népet, melyről éveken át csak annyit tudtak, hogy van és választások idején szavaz.

S ahogy elmélkedik az ember, akaratlanul is keseregnie kell azon, hogy mennyire romlandó is a képviselői karier. Jön egy tüzes, indulatos áradat és a sorból kiemel egy szürke, kicsiny jelentőségű fiskálist. A vállára kapja és diadalmas zengéssel, nagyokat harsogva viszi egészen a dunaparti cifra palotáig. S a tekintetes urból nagyságos ur lett és máról- holnapra országos nevezetességgé leszen. Hiszen olyan kevés kell ehhez. Nagy Gyurka egy hatalmas székely legény, szép szál ember s másnap, amint végig sétált nagy gangosán, hetykén a pesti aszfalton, az emberek meglökdösték egymást s úgy mondogatták : — ni itt megy a Nagy Gyurka. Simkó József a legkiválóbb analfabéták egyike volt, szinte klasszikus meg- mintázásása annak, hogy milyen üres s jelentéktelen emberek is futkároz- nak ebben az országban. S amint képviselő lett, nehány nap múlva már a legutolsó faluban is tudták, hogy Simkó Józsi él s lélegzik. Búza Barna mondott egy-két mérges beszédet a parlamentben és irt egy pár haragos cikket egyik-másik újságba s ha most történetesen végigmenne valamelyik apró kis község főutcáján, az emberek összedugnák a fejüket és úgy suttognák tovább: Ni az a csöpp ember a hires Búza Barna.

S amint igy végig gondolja mind ezt az ember, elmereng rajta, hogy milyen jó is képviselőnek lenni. De haj, egy szép, illatos márciusi mapon jön a királyi akarat és koppant egy keményet a nagyságos urak orrára. S a nagyságos urak mélyen begombolkoznak a felöltőjükbe, elsuhan a jókedvük és nagy busán — fájdalmas, szomorú rezignációval az arcukon — beszállnak a vonat fülkéjébe Egyet- kettőt füttyent a gőzös és másnap reggel elhagyott, istentelen állomásokon fázósan, dideregve leugrik a vonatról egy csomó, szürke, elfeledett — tekintetes ur.

*

A hétfői merénylet.

Ha valamelyik faluvégi korcsmában — egy mámoros, borba fojtott vasárnap estén — megesik, hát az ember legteljebb megcsóválja a fejét, de nem csodálkozik rajta. De a magyar parlament mégis csak kötelez. Ha másra nem is, de tisztességtudásra és nyugateurópai modorra okvetlenül. Az a brutális támadás, mi hétfőn tépett bele a magyar parlament hitelébe, többet ártott az országnak, mint amennyit egy csomó zakariásjános meg markosgyula egy életen át használhat. Az a bestiális merénylet — akármit papolnak is az urak — nem felgyülemlett keserűségek kitörése volt, de vad, erőszakos és állati sopánkodás azon, hogy a kormányelnök a házfelosztással majd kirántja egy csomó zakariásjános alól a gyékényt. Ezért kapott szabadjára az indulat és akárhogyan emlegetik is most a cifra s óvatos szólamokat, markosgyulának nem a hazán esett sérelem, de a péri kerület fáj.

Nem keressük itt mi a súlyos szavakat és nem akarunk visszatérni a hétfői nap históriájára. Azt se tagadjuk, hogy bizony megkönnyebbülten lélegzettünk föl, amikor olvastuk, hogy Búza Barna nem hadakozott a tintatartókkal. A nívóról, a parlament színvonaláról van szó és a hétfői epilógus

Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz zrz: jutányos áron. 1 -----