Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-23 / 24. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Március 23.

véleménynek ugyanolyan legazembe- rezésével, lehazaárulózásával hirdetik az önálló bank egyedül üdvözítő voltát, ígérik minden akadály ellenére való megvalósítását, minthogyan tették azt 5 évvel ezelőtt a magyar katonai vezényszóval. A magyar vezényszó jegyében lefolyt nemzeti küzdelem többséget adott nekik, de elmaradt a küzdelem bére, váljon, ha most megint többségre jutnának, megvalósulna-e az önálló bank ? Erre a kérdésre, aki a függetlenségi párt megbízhatóságát elfogulatlanul Ítéli meg s aki az osztrák s magyar gazdasági erőviszonyokat ismeri, csak tagadólag válaszolhat.

Á függetlenségi párt többségre jutása tehát nem hozhatná meg a nemzetnek az önálló bankot, hanem perpetuálná azt a politikai anarchiát, mely a nemzet erőit 10 év óta sorvasztja. Ezzel ellentétben áll a nemzeti munkapárt programmja.

A Khuen-Héderváry kormányát már maga az a tény is szinpatikussá tette a nemzet szemében, hogy a hatalomhoz görcsösen ragaszkodott koalíciós kormányt „levakarta a nemzet testéről.“

Az a közbizalmatlanság, mely a „nemzet vezéreiből“ alakult nemzeti kormányt bukásába kisérte, azon nemzeti fellélegzés, mely a koalíciós hazugságot fertőjének lecsapolását követte, legbiztosabb jele annak, hogy a Tisza István szózata termékeny talajra hűlt, hogy a nemzet megunta a politika bohócait, hanem a nemzeti munkapárt programmjában hirdetett békés, alkotó munka terére kiván lépni.

Gróf Tisza István becsületes őszintesége, lángoló, fanatikus hazaszeretete, lángesze és politikai böl- csesége biztosíték az országnak, hogy a jogainkról való lemondás nélkül, nemzeti létünk nagy ideáljainak feláldozása nélkül, a nemzeti erők fokozatos fejlesztése utján zökkenés nélkül fogunk a magyar nemzeti állam kiépítésének utján haladhatni.

Bizalommal lehetünk gr. Khuen- Héderváry miniszterelnök iránt is, mert ő viszont a király bizalmának letéteményese, mely fegyverrel kezében a király és nemzet közti megértést hozhatja nemzete számára.

Minthogy tehát a nemzeti munkapárt programmja ugyanolyan célokért küzd, mint a függetlenségi párt s csupán a módokban, az eszközökben tér el amattól, mert politikája cólszerübb, az adott viszonyok között bölcsebb, sőt hazafiasabb, bizton lehet remélni, hogy diadalra is fog jutni

Iparosok harca.

— Elmaradt tisztujitás. —

— márc. 23.

Az újhelyi iparosság — két táborra osztottan — hetek óta indulatosan, elszántan csatározik. Az ipartestületi tisztujitások bontották meg az iparosok sorait és szenvedélyesen, a végsőkig elszánva, került egymással szembe vasárnap délután az ipartestület székházában a két tábor. A harc a legvehemensebben és vad, sza badjára hagyott szilajsággal elsősorban az elnöki állás betöltése körül folyik : az egyik hatalmas tábor Móré Dánielt, a mostani elnököt akarja újból az ipartestület élére állítani, mig a másik szintén tekintélyes csoport Ilericz Sándort óhajtja beültetni az elnöki székbe. Mindkét elnökjelöltnek meg van természetesen a maga táborkara, melylyel a vezetőpoziciókban, az ipartestületen egy uj rend kiépülését akarják elősegíteni.

Vasárnap délutánra volt kitűzve az ipartestületi tisztujitások megej- tése. Napok óta a legszilajabb kor- tézia járja, mindkét tábor energikusan és erejét feszítve készült a harcra, mely vasárnapra ugyancsak eleven izgalmakat Ígért. A küzdelem ezúttal azonban elmaradt. Móré Dániel elnök az ülés folyamán konstatálta, hogy az ipartestületi tagok az aktuson való

részvételre nem jelentek meg határozatképes számmal és igy a nagy, mindkét oldalon sok szenvedélyességgel előkészített küzdelem április harmadikára halasztódott el.

Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk:

Vasárnap délután 4 órára volt kitűzve az ipartestület tisztújító közgyűlése. Már a kora délután fekete rajokban lepték el az ipartestületi székházat az iparosok, mindkét párt elszántan készülődött a csatározásra, mely elé a város közönsége is nagyfokú érdeklődéssel nézett.

A városi tanács által a választ- tás folyamára iparhatósági biztosként delegált Farkas Andor, h. polgár- mester, árvaszóki ülnök pontban 4 órakor nyitotta meg az ülést. A székház nagyterme ekkorára már szinül- tig megtelt emberrel, nagy számmal voltak azonban a közönség sorai közt olyanok is, kik nem tagjai az ipartestületnek és csak merő kiváncsisági ól jelentek meg a nagy hűhóval beharangozott közgyűlésen. Móré Dániel ipartestületi elnök elöljáróban felhívta mindazokat, kik nem tagjai az ipartestületnek, hogy hagyják el a termet. A felhívásnak azonban kevés foganatja volt, alig mozdult egy-két ember a helyéről. Majd újból szólva, Móré bejelentette, hogy miután az ipartestület tagjai nem jelentek meg határozatképes számmal, a tisztujitás a törvény értelmében nem tartható meg és azt április 3-ára, mikor a megjelentek számára való tekintet nélkül folyhatik majd le a tisztujitás, halasztja el. S bejelentve mindezt, Móré Dániel Gáthy Géza ipartestületi titkárral egyetemben nyomban távozott is a közgyűlési teremből.

Irtózatos, fülsiketítő lárma tört ki a Móré bejelentésére. A Ilericz- párt óriási zajjal, az indulatoknak alig fékezhető háborgása közben követelte a tisztujitás megtartását. Előbb Hericz Sándor, majd Farkas Andor iparhatósági biztos próbálta elcsitti- tatni a lármát, ami csak hosszú percek után sikerült nekik. Farkas Andor ekkor bejelentette, hogy az elnöknek a határozatképességre vonatkozó kijelentéseit tudomásul nem veszi és fölhívja az elnököt, hogy egyen- kinti megszámlálás utján állapítsa meg a jelenvoltak számát. Az ipartestületnek 569 tagja van s hogy a közgyűlés határozatképes legyen, ahoz legalább 285 ipartestületi tagnak kell jelen lennie.

Móré Dániel elnök az ipartestület székházából ekkorára azonban már eltávozott s igy az iparhatósági biztos fölszólitásának nem tehetett eleget. Miután Gáthy Géza a jegyzői teendők ellátására az elnök nélkül nem akart a közgyűlésen újból részt venni, Farkas Andor egy jegyző delegálását kérte abból a célból, hogy a lisztuj tó közgyűlés elhalasztásának módja jegyzőkönyvbe vétessék. A jelenvoltak Ádám Istvánt delegálták, aki az iparhatósági biztos utasításainak megfelelően fel is vette a jegyzőkönyvet. Farkas Andor még bejelentette, hogy a tisztujitás április harmadikén fog megejtetni s ezzel az akkorddal véget is ért az izgalmas előcsatározás.

VÁRMEGYE ÉS VAROS

)( Sátoraljaújhely város államsegélye. Gr. Andrássy Gyula volt belügyminiszter tudvalevőleg évi 8 millió koronára szándékozott emelni az államköltségvetésben a törvényhat. és rend. tanácsú városok állami segélyezését. Az állam ezzel a hozzájárulással ugyanis jogosult ellenszolgáltatást kívánt nyújtani a városoknak ama teendőkért, melyeket ezek adminisztratív közegei nem mint helyi közigazgatási, de mint állami munkálatokat teljesítenek. Gr. Andrássy tervezete valószínűleg törvényerőre is fog emelkedni s annak bekövetkeztével Sátoraljaújhely város évi 36,000 korona államsegélyt fog nyerni. Ez pedig

végtelenül nagy előny lenne városunkra nézve s útját vágná a pótadó folytonos emelésének. Reméljük a legjobbat. Ungvárnak és Eperjesnek 56—56 ezer, Kassának 168,000 kor. államsegélyt szánt a javaslat.

)( Képviselőtestületi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt március 24-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysoron 25 pont szerepel, melyek javarésze azonban apróbb és kisebb jelentőségű ügyeket viszen majd csak a képviselőtestület elé.

)( A képviselöválasztók névjegyzéke. A Zemplénvármegye központi választmánya által az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének

1911. évre leendő kiigazítása céljából a sátoraljaújhelyi választó kerületre nézve megalakított összeíró küldöttség a kiigazítási munkálatokat folyó hó 2l-én kezdte meg a városháza tanácstermében s e munkálatok ma, folyó hó 23-án nyernek befejezést.

ÚJHELYI ÉLET.

A református bál.

Szombaton este zajlott le — pompás sikerrel és a jókedvnek, a vidámságnak eleven szikrázása közben — a református bál. A színház zsufo lásig megtelt közönséggel és az a kedves, könnyű frissesség, melylyel az est hatott, reggelre széles, vidám jókedvvé öblöződött. A ragyogó női toalettek és az elegáns, karcsú frakkok tarka változatossága telivér báli hangulatokat lopott szombat éjjelre a színházba és lankadatlanul, bőséges áradással ömlött a vigasság hajnalig.

Az estét „Eleven Újság“ vezette be. Rovatokra szaggatva, ötletesen s tarkán került a publikum elé az újság, melynek minden szavát — finom és eleven interpretálással — legjava műkedvelőink hozták elibénk. A lap mottója: minden a szemnek és semmi a kéznek. És graciozusan, kecsesen lépett a deszkákra Székely Mária, hogy pajkos rigmusokkal invitálja a publikumot az előfizetésre. Hatalmas tapsvihar járt a prológus nyomán. És délcegen, daliásán állt a publikum elé Bajusz József, hogy ötletes, ho- lyi vonatkozásokkal teletűzdelt vezércikkben mondja el, hogy milyen nagy hatalom az újság. Frappáns hatása volt a vezércikknek. S a hatás fokozódott, a jókedv egyre hangosabb lett, amikor dr. Bajusz Zoltán táviratokat adott s Spillenberg Barna sietett ráolvasni a táviratokra a gyors, fürge szavú cáfolatot. Nagyobbrészt helyi dolgokat karikiroz- tak a táviratokkal és azok nyomába szőtt cáfolatokkal; pompásan hatott a polgármester-válságnak elevenen, jóízűen való kicsúfolása. A tárcarovat kelt azután életre. Prihoda Kató Szabolcska egyik versét szavalta bájosan, a szívhez lopódzó akcetusok kai. Bravúrosan árnyalta a megindító sorokat az Oláh Rudi muzsikája. Majd lsépy Zoltánná, Isépy Zoltán és Magas Béla adták elő Farkas Imre egyik pompás Írását. Rutinnal alakítottak a három apró szerepben, finoman stilizált játékmodoruk szokatlan sikerre] hatott. Yégo-hossza nem volt a tapsnak, mely percekig ott dörgött a kicsiny komédiájuk nyomán.

Most szünet következett. Majd a publikum élénk, fokozott érdeklődése mellett megjelent a színen Lakatos Lenke. A hóditó, a diadalmas divatot személyesítette meg. Jókedvűen, ötletesen mondotta el, hogy milyen ádáz harcot keli vívnia a divatnak a férjek ellen, azután azt a sok szeszélyes változatosságot persziflálta, mely az egyik túlzásból a másikba ragadja a divatot. Eleven, őszinte sikerrel járt a Lakatos Lenke szereplése. Groteszk komikumával szinte ellenállhatatlanul hatott a nyilt-tór rovat. Dongó Gyula hordárnak öltözve,

ajánlta olcsó árakon a nyilt-tér sorait. Enyhe megrágalmazás 3 korona, a durva s jellembe vágó nyilt-tér már drágább; e körül forgott a csufolódó kedvű persziflázs. A Sport jelmezében Juhász Elza aratott hatalmas tapsokat. Végigfutotta sport történetén s végül a 40 lóerejü autó himnuszát zengte. Majd nekiszögezte a fotogra- fáló gépét a publikumnak és hangos kacagások közben fenyegetett meg egyik-másik urat a kodakkal. A napi- hireket — jókedvű, elmés dolgokat — Kossuth Jerne, Horváth Margit, Székely László, Székely Lajos és Wieland Andor adták tovább. — Mindannyian frappáns sikerrel. S most apró emberkék kerültek a színpadra, csöppnyi lányok és pöttöm fiuk — hogy az apró hirdetéseket figurázzák ki. Sorjában vonultak fel: Bernáth Borbála, Fejes Ilonka, Isépy Katika, Bajusz Gyurka, Bernáth Pista, Nyo- márkay Pista és vidám kacajokat keltve mondták el a maguk apró, eleven szatiráju mondókáit. S végül Isépy Zoltán tolmácsolta — hangos, jóizü derültség közben — a szerkesztőség üzeneteit. Vén kujon, Helyben. Sajnáljuk, az Eleven Újságot házhoz nem szállítjuk. — Kiváncsinak, Maros-Ludas. Ön azt kérdi, hogy hány ügyvéd van Ujhelyben ? Küldjön 62 fillért sürgönyre, mert nem tudhatjuk, hogy melyik percben telepszik meg egy uj fiskális. És ebben a tenorban, vidáman s ötletesen pergett tovább a móka.

Az Eleven Újság ügyes s színvonalas ötletei a Szávay Gyula, dr. Holló Andor és Isépy Zoltán tollai alól kerültek ki. S mikor utoljára gördült le a függöny, a publikum rákezdett a táncra, melyet jókedvűen, fáradhatatlanul járt a hajnali órákig.

hírek.

— A 16-ik évforduló. Március

20-án, vasárnap volt Kosuth Lajos halálának 16-ik évfordulója. Az elköltözött nagy szellemre, kinek lángoló hazaszeretete s roppant tevékenysége csaknem páratlanul áll a történelemben : a legnagyobb kegyelettel gondolt viszsza e napon hálás nemzete. Városunkban nagyon sok köz- és magánépületről gyászlobogók lengtek, társas összejövetelekben pedig több helyütt kegyeletes megemlékezéssel töltötte polgárságunk a szomorú évforduló délutánját.

— Szokolay Emil kitüntetése. A

király Szokolay Emil min. osztálytanácsosnak, a sátoraljaújhelyi folyammérnökség főnökének, valamint törvényes utódainak, régi magyar nemességének épségben tartása mellett, az Érsekujvári előnevet adományozta. A királyi kegy méltó, érdemes férfiút ért ezúttal, köztisztelettel övezett munkás tagja Szokolay Emil társadalmunknak és kitüntetése megye- szerte élénk örömet keltett.

— Nagyhét. E cim alatt előző lapszámunkban közölt hírünket a róm. kath. plébánia hivataltól vett újabb értesítés alapján kiegészítjük még a következőkkel: nagypénteken a szertartásokat végzi s a szent beszédet mondja Bessenyei István apátplebános ; ugyanő végzi a nagyszombati feltámadási szertartást s az ünnep elsőnapi nagymisét. — Szentbeszédet husvét vasárnapján Oasparik János hitoktató, másodnapon Braun László tart. A husvét hétfői ünnepi nagymisét Szedlák Ede mondja.

— Moldorányi Géza ünneplése.

Moldoványi Géza helybeli I. osztályú adótárnok e hó 22 én töltötte be állami szolgálatának 40-ik évfordulóját. Ez alkalomból Moldoványit tisztelői s jóbarátai csoportosan keresték fel, hogy jókivánataikkal halmozzák el a jelentős évforduló során. A helybeli pénzügyigazgatóság tisztikara testületileg üdvözölte a jubilánst. Á pénz-