Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-12 / 21. szám

4. oldal

ZEMPLÉN.

Március 12.

fölszólalt és mondott egy apró, paprikás beszédet. Szörnyen dühösködött és rázta az öklét Bécs felé. Beszélt az újonnan alakult munkapártról, beszélt Tisza Istvánról és a hatás kedvéért, ennél a passzusnál emlegette a Meczner Gyula nevét is. Azt mondotta Búza Barna, hogy nem szidja Tisza Istvánt, nem is tudná sikeresen szidni, mert ami rosszat csak el lehet mondani Tiszáról, azt elmondotta róla évekkel ezelőtt már — Meczner Gyula. És amig mondta ezt a mondatot, valami kárörvendő, csufondáros mosoly nyújtotta szélesre az arcát. Talán ugyanaz a mosoly lopódzott a szája köré, ami akkor húzódott meg ott, amikor a néppárt riadó tapsai közben fejezte be egyik parlamenti beszédét és Rakovszky István gratulált elsőnek neki. Pedig hát — eltekintve attól, hogy nem is igaz a dolog — gyönge volt a hatvágás. — És Meczner Gyula azt felelhetné vissza, hogy ő meg nem dicséri Tisza Istvánt, nem is tudná sikeresen dicsérni, mert agyba-főbe dicsérte már néhány hónappal ezelőtt Búza Barna. Himnuszt — magasan szárnyaiét, lelkeset — zengett róla, a mikor Ő Felségének azt javasolta Tisza István, hogy hagyja csak a koalíció kezében a hatalmat, a koalíció csinálta a fenekestől való zavart, a koalíciónak kell hát rendet is teremtenie. És ez szürke prózában annyit jelentett, hogy lebzseljenek csak továbbra is ott a hatalom árnyékában a függetlenségi urak. Akkor nagy ember volt Tisza, cifraszavu hozsannák zengték a nagyságát, most meg hazaáruló darabont, akinek szó nélkül kell tűrnie, hogy a nyelvét öltögesse rá néhány hetvenkedő politikai fenegyerek.

HÍREK.

— Március tizenötödike Sátoraljaújhelyben. Lelkesedés, hazafias fellángolás fogadja mindenkoron, amint évről-óvre visszatér, a szabadság szent napját: március 15-kót. Csudálatos idők emléke tér vissza, ha csak egy napra is és áhitatos, mámoros rajongással idézi a színe elé a nemzet az elmúlt diadalmas időket. —■ Dókus Gyula alispán a következőken hívja föl a város polgárságát március 15-nek megünneplésére: Az igaz hazaszeretet már rég nemzeti ünneppé avatta március tizenötödikét. E napon kell, hogy a kegyelet oltáránál mindany- nyian találkozzunk es azon, testvéri szeretetben a nagy időkre való visszaemlékezés által áldozatot nyújtsunk. Kérem polgártársaimat, jöjjenek el e nagy nemzeti ünnep reggelén (fél 9 órakor) a vármegye székházához, hogy onnan együtt menjünk 9 órakor a római katholikus, 10 órakor a református és 11 órakor az izraelita templomba hálaimánkat egybeolvasztani és hő fohászban kérni a Teremtés Urát: óvja meg a nemzetet a balsors és viszálytól. Este 8 órakor pedig fejezzük be az ünnepet, ősi szokásainkhoz híven, a vármegye székházában barátságos vacsorával. — Hazafias kegyelettel ünnepük meg ez idén is a sátoraljaújhelyi tanintézetek március tizenötödikét. A róm. kath. főgymná- zium a szabadság ünnepének emlékére a nagy napon délelőtt 10 órakor iskolai ünnepélyt rendez, melyet fél 10 órakor a piaristák templomában szent mise előz meg. Az ünnepség műsora a következő: 1. Egressy-Káldy : Nemzeti dal. Előadja: a férfikar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: Krafcsik János Vili. o. t. 3. Ivánfy : Kuruc nóták. Előadja : a zenekar. 4. Kiss Sándor: Március 15-én. Szavalja: Buday Sándor VIII. o. t. 5. Gyere haza édes anyám. Magyar népballada. Előadja : az énekkar. Zongorán kiséri: Schweitzer Károly V. o. t. 6. Herodek-Kerner: A magyar dal. Melodráma ének- és zenekar betéttel. Szavalja: Révész György VIII. o. t. Zongorán kiséri: Fleiszner László VII. o t. 7. Magyar népdalok. (Erdő, erdő, sürü erdő... Babot vittem ...)

Előadja: az énekkar. 8. Petőfi: 1848. március 15-én. Szavalja : Moskovszky Lajos II. o. t. 9. Erkel: Hunyady László induló. Előadja: a zenekar. A statuskvó izr. anyahitközség elemi iskolája szintén március 15-én délután 3 órakor rendez a nagy nap megünnepléséül iskolai ünnepet,melyre a közönséget ez utón is meghívja az iskola igazgatósága. A helybeli orth. izr. elemi fiúiskolában március 15-én délután 4 órakor szintén iskolai ün nepély lesz. Ennek tárgysorozatát Alexander Vilmos isksz. elnök és az osztálytanitó beszédei, énekszámok és a tanulók hazafias szavalatai fogják képezni. S áhitatos bensőséggel, lelkesen áldoznak majd a diadalmas nap emlékének a többi újhelyi iskolák is. — A gyártelepi dal, zene- és önképzőkör is lelkes ünnepséggel áldoz március 15-ke emlékének, az ünnepség a kör helyiségében este 8 órakor fog lefolyni és az alkalmi beszédet dr. Szirmay István, vármegyei tiszti főügyész mondja.

— Gr. Széchenyi István emlékezete. 1910. április 8 án lesz 50-ik évfordulója gr. Széchenyi István halálának, kit a ■ magyar nemzet javára irányult hazafias és bölcs munkásságáért a „

legnagyobb magyar“ jelzővel tisztelt meg hálás nemzete. A-hal- hatatlan emlékezetű, nagy történelmi apostolról e fél százados évfordulón különös kegyelettel fog az ország megemlékezni s az országos ünnepélyt rendező bizottság már felkérte gr. Zichy János kultuszminisztert, hogy ápr. 8-ára az összes tanintézetekben szünetet rendeljen s a tanári és tanítói kart Széchenyi István haza- fiúi nagy erényeinek méltatására, ünnepélyek rendezésére buzdítsa. Meghatják és megjelentetik ekkorra a nagy ember népszerű életrajzát is, melyet a lehető legszélesebb körben fognak terjeszteni, hogy gr. Széchenyi István törekvéseit, lánglelkét minden magyar ember megismerhesse. Kétségtelen, hogy Sátoraljaújhely város közönsége is hódolattal járul e napon a nagy államférfiu emlékezete elé s főleg a Kazinczy-körre vár a magasztos feladat, hogy e napot nálunk méltó ünneppé tegye.

— Tanügyi kinevezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter Debrő Mária oki. tanítónőt a királyhelmeci állami népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki.

— Meghívás. A sátoraljaújhelyi református és ág. evang. egyházak március 15-én d. e. 10 órakor együttesen fogják megtartani a református templomban az ünnepélyt s istentisz- tiszteletet, amelyre a nagyközönséget tisztelettel meghívja. Sátoraljaújhely, márc. 10. 1910. A két egyház elöljárósága.

— Iskolalátogatások. Beregszászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő március hó első napjaiban a gálszé- csi polgári iskolában megvizsgálta a tanítás menetét. Úgy a tanárok szakelőadásait, mint a tanítványok előmenetelét dicséretesnek s teljesen kifogástalannak konstatálta, mely vélekedésének a tantestületi gyűlésen — Hajós Ede igazgató-tanár előtt elismerését fejezve ki, kifejezést is adott. — Scherer Gyula polgári iskolai szakfelügyelő márc. 10-én d. e. az áll. polg. leány iskolát látogatta meg. Mindent rendben talált, a konferencián úgy Gyulai Károly igazgatónak a helyes vezetésért, mint a tantestület tagjainak a buzgó működésűkért elismerését fejezte ki. — Márc. 11-én a magán polgári fiúiskolát és a zárdabeli polgári leányiskolát kereste fel, ahol szintén mindent megnézett s rendben talált.

— Egy kiváló földink halála.

Baksay István kir. tanácsos, volt fő- gimnáziumi igazgató s számos kultúrintézmény elnöke, 90 éves korában folyó hó 7-ikén meghalt Rimaszombatban. Az országos hirü tudós és magasztos lelkű emberbarát Sárospatakon született 1820-ban ; itt végezte a jogot és theológiát s még mint

egészen fiatal ember, igazgatója lett a hírneves ősi főiskolának. Innen a rimaszombati főgimnáziumhoz ment át, hol áldásos életének munkás éveit töltötte 1898-ban történt nyugalomba vonultáig. 23 éven át működött a tanári pályán; 1906-ban gyémántmenyegzőjét ülte 60 évi boldog házasság után nejével, Süteő Terézzel. A nagy- emlékezetü ember halálát Sárospatakon, mint közeli rokon az Eperjesy, Búza és Hodosy családok gyászolják. Temetésén a sárospataki főiskola képviseletében dr. Rsdácsy György theo- lógiai tanár, a főiskola igazgatója jelent meg.

— A „Kazinczy-kör“-böl. Á Ka- zinczy-kör igazgatósága ez utón is felhívja úgy a tagok, mint az érdeklődők figyelmét a hétfőn, e hó 14-én d. u. 6 órakor megtartandó Kazinczy- köri estélyre, mely alkalommal Ispa- novits Sándor tanár fog érdekfeszitő s vetített képekkel illusztrált előadást tartani a lappok földjéről. Ujhely közönsége már ismeri a kiváló előadót, ki a finn nemzetről már értekezett a körünkben. Belépő jegy tagoknak 50 fillér, nem tagoknak 1 korona. A hölgyek kéretnek, hogy kalapjaikat a ruhatárban helyezzék el.

— A gyermeki szeretet. Egyik fővárosi lap írja, hogy a Sárospatakon folyó hó 2 án hirtelen elhalt Veres Ferenc állami tanitóképezdei tanár Erzsébet nevű 17 éves leánya, ki atyját végtelenül szerette, ennek hirtelen halálát látva, annyira elkeseredett, hogy kezén az ütereket felvágta s ha kellő időben orvosi segély nem érkezik, a jó édesapával együtt halni kívánó viruló szép leány elvérzett volna. Életét sikerült megmenteni.

— A református táncestély. A

március 19-iki református táncestély iránt városszerte fokozott érdeklődés nyilvánul. A táncestélyt megelőző műkedvelői előadás előkészületei már javában folynak. Az előadandó darab cime: „Eleven Újság“, mely helyi vonatkozású híreivel állandó derültséget fog minden valószínűség szerint a közönség soraiból kiváltani. Műkedvelőink kiváló gárdája egészen uj oldaláról mutatja majd be magát az estén. A földszinti és I. emeleti páholyok már mind elkeltek, csak a II, emeleten van még egynéhány, ezek, valamint a földszinti ülőhelyek a református parókián d. u. 3 és 4 óra között még mindig válthatók.

— Helyreigazítás. Egyik előző számunkban „Révai Manó elillant“ címmel megírtuk, hogy a hamis bizonyítvány gyárosok bünperének egyik terheltje, Révai Manó volt tállyai szőlőbirtokos a főtárgyalás elől megszökött. Mint értesülünk és ilyen értelemben helyre is igazítjuk a szóban forgó hírünket, egy kellemetlen névcseréről van szó; annak a nagy port vert pörnek Révai Manója ugyanis nem azonos Révai Manó volt tállyai szőlőbirtokossal, nyug. reáliskolai tanárral, ki jelenleg Újpesten lakik és teljesen távol áll a bizcnyitványgyá- rosok machinációitól.

— Közbejött akadályok miatt. A Szabad Líceumban az e hó 13-ikára, vasárnap estére hirdetett előadás — közbejött akadályok miatt — ezúttal elmarad.

— Méltatlanul meghurcolt biró.

Kapy Lajos kecskeméti kir. törvény- széki bírót, ki városunkban is huzamosabb időn át működött, mint kir. tszéki jegyző s itt számos tisztelője és jóbarátja van, Pátkay Lajos nevű kecskeméti földbirtokos megsértette, amiért Kapy bünperbe fogta a föld- birtokost. A per folyamán Pátkay kérésére Kapy el állott a vádtól azon feltétellel, hogy a sértő fél jótékonycélra bizonyos összeget fizet. Pátkay le is fizette az összeget, a kecskeméti kir. tszók elnöke azonban Kapy Lajos biró ellen fegyelmi eljárást indított, amiért ez Pátkayt minden ön- érdeknélkül bár, de jótékonyság gyakorlására szorította. — A szenzációs ügyben most hozta meg ítéletét a

Curia legfőbb fegyelmi tanácsa s Kapy Lajos bírót nemcsak hogy felmentette, de az ítélet indokolásában elismerő szavakkal nyilatkozik a Kapy törvényszerű és helyes eljárásáról. A méltatlanul meghurcolt bírónak nyújtott ez a fényes elégtétel általános megelégedést keltett.

— Halálozás. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy özv. Jassik Menyhértnó szül. Siposs Terézia életének 80-ik évében hosszas szenvedés után folyó hó 10-én éjfélkor elhunyt. A temetése folyó hó 12-én d. u. 4 órakor log a református egyház szertartása szerint végbe menni. Sátororaljaujhely,

1910. március 11-én. Izsépi Izsépi Istvánná sz. Jassik Jolán leánya. Izsépi Izsépy István veje. Siposs Endre testvére, Izsépi Izsépy Edith mint unoka.

— Utóállitások Sátoraljaújhelyben és Homonnán. A sátoraljaújhelyi állandó sorozó bizottság Sátoraljaújhelyben március hó 16-án és április hó 13-án; a homonnai bizottság pedig Homonnán március hó 17-én április hó 14-ik napján összeül. A bizottság Sátoraljaújhelyben d. e. 9 kor, Homonnán pedig d. e. 11-kor kezdi meg működését. Ezen napokban a honvédelmi miniszter körrendeleté értelmében azonban a bizottság működési köre csakis a gyámolitásra szorult férfirokonok keresetkóptelen- ségének megállapítására, továbbá a magyar szent korona országaiban tartózkodó és megkeresés utján itten előállítandó osztrák honosságú álü- táskötelesek megvizsgálására terjed ki. Magyar honosságú állitáskötele- sek tehát, mindaddig mig az 1910. évi ujoncjutalék törvényhatóságilag megszavazva nincs, elő nem álli- tandók.

— Országos vásár. Sátoraljaújhelyben az úgynevezett „Virágvásár“ folyó hó 21. és 22-én, virágvasárnapját követő hétfőn és kedden fog megtartatni.

— Földomlás aZsólyomkán. Végzetes földomlás zavarta meg folyó hó

8-ra virradó éjjel Felsőzsólyomkán az éjszakai csendet. A szőlőkhöz vezető utón egy mély, hatalmas gödör tátong és földcsuszamlás következtében annak délkeleti része beomlott és maga alá temette a Majoros Gyula és Klein József borpincéit. Még a kora reggeli órákban kiment a veszedelem színhelyére Schmidt Lajos rendőr- kapitány és Kérészy Gyula főmérnök, hogy az óvintézkedéseket azonnal megtétessék. — Megállapították, hogy a beomlott földrétegen kívül nagyobb terület van még meglazulva és ez a körülmény eminens veszedelmet rejt magában. A további földomlást megakadályozni egyelőre nem is lehet, a rétegek meglazulása minden percben bekövetkezhetik, azért korláttal záratták el a veszedelmes helyet, nehogy újabb földomlás esetleg emberéletben is kárt okozhasson.

— Érettségiző ifjak figyelmébe. A m. kir. honvéd Ludovika akadémiába való felvétel iránti pályázati hirdetményt a honvédelmi miniszter most küldötte meg a középiskolák igazgatóságaihoz. — Katonatiszti pályára készülő ifjak, kik most fognak érettségit tenni, május hó 15-ig nyújthatják be pályázati kérvényeiket.

— Behívják a honvéd póttartalékosokat. A honvédelmi m. kir. miniszter körrendeletben tudatja a törvényhatóságokkal, hogy az 1909. évben besórozott, de eddig be nem hivott honvéd póttartalékosokat 8 heti kiképzésre behívja. A tartalékosok március 29-én tartoznak illetékes katonai parancsnokságaik székhelyén jelentkezni. A behívó jegyeket most küldik szét.