Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-03-12 / 21. szám
8. oldal. ZEMPLÉN. Március 12. fi munkapárt megalakulása. — márc. 12. Az az erős és intenzív áramlat, mely országszerte sorjában sorakoztatja a nemzeti munkapárt zászlaja alá a 67-es politikai irányzat híveit, elért Zemplén vármegyébe is és holnap, vasárnap megalakul Sátoraljaújhelyben is a város hatvanhetes elemeinek részvételével a nemzeti munkapárt. A megalakulás ötletéből felhívás ment széjjel a város közönségéhez és utalva azokra a nagy nemzeti érdekekre, melyek annyira kívánatossá teszik és a szó szoros értelmében létérdekünknek tudják be a komoly s eredményes munkát, csatlakozásra szólítják föl a polgárságot. Az uj párt megalakulása holnap, vasárnap délután 4 órakor fog lefolyni a Magyar Király szálloda nagytermében és a széjjelküldött felhívás — kritikáját adva a mai politikai helyzetnek és vázolva a megoldásra váró feladatokat — a következőket mondja: A 67-es alap továbbfejlesztése. A sátoraljaújhelyi országgyűlési képviselő választó kerületben lakó s szavazattal biró azon polgártársainkat, kik az 1867-iki törvényes alapon s ezen alapnak fentartása és a körülményekhez képest lehető nemzeti irányú fejlesztése mellett kívánják a magyar nemzet, Magyarország jelenét rendezni és jövőjét biztosítani, ezennel tisztelettel felkérjük, hogy erre való hajlandóságukat s ennek kapcsán a „Nemzeti munkapártba“ való belépésüket jelezni méltóztassanak. Mi más politikai elven és párton levő polgártársainknak meggyőződését tiszteletben tartjuk és velük a legjobb testvéri viszonyt kívánjuk fentartani, de politikai meggyőződésünk szolgálatában nemzetünk és hazánk üdvéért az alkotmányos küzdelmet felvenni hazafias kötelességnek ismerjük. Immár több, mint egy évtized óta tartó bizonytalanság minden elfogulatlanul gondolkozó embert meggyőzhetett arról, hogy a kialakult lehetetlen állapotot az ország népe elviselni hova tovább nem képes; a legkisebb háztartásig megérzi azt mindenki; közgazdasági életünk tönkre megy, hitelünk megrendül és félelmetesen közéig az egyesek és családok anyagi tagja, otthonukban is felkereste a nőegyesület szegényeit és betegeit. Azután, hogy igazán segíthessen nyomorúságukon, előkelő gazdag ösmerőseit járta be, adományokat gyűjtve amazok számára. De ki győzné leírni mindazt azt a jót, amit magyar és lengyel üldözött hazafiakkal tett ? Hányat rejtegetett hetekig lakásában! Azonban ha egyébb nemes és önfeláldozó cselekedetéről nem is tudnánk, csak arról az egyről, hogy 1849. október 6-án ő hozta be Balassa doktorral gróf Batthyányi Lajos vértanú holttestét, kivégeztetése után, a Ferenczrendiek sírboltjába : már elég arra, hogy neve kegyeletes emlékben maradjon minden igaz magyar lelkében. * Régen volt, de felejthetetlen nekem az az este, midőn élete utolsó évében, 1861. október 6-án, nála lévén beszélgettünk. Szinte önfeledten, mert távol volt tőle minden dicsekvés, mondta el nekem azon történelmi szomorú eseményt. — Épp ilyen zordon őszi éjj volt, mint ma — mondá — igy zúgott a szél és esett az eső akkor is. Mikor? — kérdezém. — Amikor a Batthyányi Lajos gróf holttestét hoztuk be a Ferenczrendiek sírboltjába. Kértem aztán, hogy mondja el nekem részletesen, miként jutott éppen jóléte mérlegének romlása s magának az állami háztartás egyensúlyának felbomlása, ami magát a magyar államiság léteiét veszélyeztetné. A közelmúlt megtanított bennünket, hogy egyetértő, azonos elveken működő párt nélkül Magyarországon kormányozni nem lehet. A koalícióba lépett pártoktól az egész ország reménykedve várta, hogy számolva a lehetőségekkel, nemzeti irányú közös programm mellett egységes tömör párttá alakulva, hosszú, nyugodt fejlődési korszak biztosításával ajándékozzák meg a nemzetet, melyben erőt gyűjtve, számban, közmivelődésben és vagyonosodában megerősödve, bizton megállja helyét a jövő küzdelmeiben és valóra válthatja azon ideálokat, melyek minden magyar ember szivében meggyöke- redzvék. A bomlás utján. Fájdalom 1 csak bomlás s ezzel politikailag is lehetetlen állapot következett be. A koalícióba lépett pártok közt túlnyomó nagy többségben volt függetlenségi párt saját kebelében meghasonlva, Kossuth Ferencz és a mérsékeltebb rósz kiszorításával cserépként darabokra tört 1 Ketté törte a belső versengés és viszály, a történelmi nagy neveket viselő vezérek lekicsinylésével a sok alvezér és a kizárólagos hatalom utáni vágy. Az egyik most már Justhról nevezett részletet vagy pártot a külön bank előkészítése egyszerű kilátásba helyezésének Ígérete, a nemzeti ellenállás alapját képezett katonai engedményekkel együtt a függetlenségi összes elveknek a levetkőzéséig ragadta ; po litikája még ily összetöpörödött alakjában is kudarcot vallott, sőt gátjául szolgált Andrássy Gyula gróf n mzeti irányú s a 67-es alap fejlesztését és fejleszthetőségét manifestálni alkalmas működése sikerének, hogy legvégén nagy politikai bölcsességgel kilyukadjon az indemnitásnak a saját többségükből alakult kormánytól való megtagadásában s az országnak az u. n, exlexbe való behajtásában. Ily körümények után az uralkodónak nem maradt más fenn, mint az oly nagy reményekre jogosító s a nemzet vezéreiből alakult kormányt felmenteni s oly uj kormányt nevezni ki, melynek a létező parlamentben gyökérszállai egyáltalán nem voltaki Ezen lehetetlen állapotban ragadta fel a zászlót a kinevezett kormány mellett, Tisza István gróf, kinek zászlóbontáneki ez a borzalmasan magasztos feladat ? És ő igy beszélte el: Temérdek ösmerőse, sőt jó barátja, tisztelője is volt a katonatisztek közt, akik, magyar ember létökre is, nem jővén, vagy nem jöhetvén át a honvédseregbe, osztrák szolgálatban maradtak. Ezek által a Haynau környezetében tervezett gyilkosságokról is sokat előre megtudott, igy sok hazafin is segíthetett és fáradhatatlan utánjárással előre megtudhatta azt is, hol és mikor fog az a rettenetes tragédia, a gróf Batthyányi Lajos kivégeztetése, végbemenni. Bártfay László, a férje, gróf Károlyi György titkára, inkább jószágigazgatója volt s mint ilyen az Egyetem-utcán lévő palotának kertrenéző szárnyában lakott. Abban az időben gróf Károlyi György is a „Neugebäude“ lakója volt. Palotájában elől Haynau lakott, kíséretével. Gróf Károlyi György fél millió forintot fizetett neugebäudei lakásáért, Haynau nem fizetett semmit a palotáért. Gróf Károlyi Györgynek az volt a bűne, hogy Kossuth Lajos elé lovagolt, midőn a honvédsereg isaszegi győzelmes ütközete után, az osztrákok kitakarodván Pestről, Kossuth Lajos bevonult Pestre. — Tehát: Haynau előllakott a palotában, ugyanazon épületben, hol a kert felé Bártfayék. Még sem volt nap, amelyen egy, vagy több bujdokió üldözött magyar honvéd, kormánybiztos, sára Budapesten folyó évi február hó 19-én az ország minden részéből összesereglett polgárság óriási részvétele mellett 67-es alapon megalakult a „Nemzeti munkapárt“, melynek közétett programmját itt ismételni szükségesnek nem tartjuk. Harc 67 ée 48 között. A súlyos s a nemzeti létet fenyegető válságos helyzet megvilágítására idézzük a hazafiságban eszményi magaslaton álló Andrássy Gyu'a grófnak a vezérlete alatt kitartással működött alkotmánypárt felosztása alkalmával 1910. febr. 15-én mondott következő szavait: „Amikor mi egyesültünk, egész más volt a helyzet. Akkor a mi hivatásunk volt a 67-et képviselni. — Talán ma könnyebb azt képviselni. — Akkor nem volt népszerű és divatos jelszó a 67, mé gis kitartottunk mellette. Mi lehetővé tettük, mert az volt a missiója a pártnak, hogy a 48-as párt pozitív munkát végezzen a létező jogi alapon — Ez volt a missiója — Ma ezen misz- szió teljesítésének a lehetősége megszűnt. Ma sajnos a harczok perczét fogjuk élni. — A harcz perczét a 67. és a 48. között. — Ilyen helyzetben nem bírnám magamra venni azt az óriási felelősséget, hogy megosszam az ország 67-es elemeit. Nem birnám magamra venni a felelősséget, hogy azok, akik más körülmények között, amikor ez volt az egyetlen szabadelvű 67-es párt, ide csatlakoztak ; ide csatlakoztak éppen azért, hogy a 67-et erősítsék, hogy azokat most ide bilincseljem, amikor a viszonyok megváltoztak, amikor alakulóban van egy más 67-es párt, amely szintén szabadelvű alapokon áll, nem tudnám magamra venni ezt a súlyos nagy felelősséget. Ezért vagyok bátor beterjeszteni azt a javaslatot, melyet a végrehajtó bizottság is elfogadott és amely a párt feloszlását mondja ki.“ Idézzük továbbá Tisza István grófnak a tatai küldöttséghez f. évi február hó 27-én intézett következő szavait: „Ennek az országnak hosszú idő óta talán utolsó alkalma van most, hogy nagy bonyodalmak, nagy krízisek és katasztrófák nélkül rendbe hozza ügyeit és előre haladjon a valóban haladó, valóban erősbödő nemzeti politikának utján, amelyről az események a közelmúltban lesodorták. Ennek a közelmúltnak a tapasztalatai nyíltan állanak mindnyáujságiró, vagy más a szabadságért folytatott küzdelemben résztvett magyar nem rejtőzött volna nálok. így volt ez már régebben is, midőn pl. báró Wesselényi Miklós elfogatása előtt hetekig volt Bártfayéknak titkos vendége. Haynau észre kezdte venni, hogy Bártfayné hazafiakat rejteget s beakarta Bártfaynét börtönöztetni, de tanácsadói eltérítették szándékától. Meggyőzték róla, hogy ha Bártfaynét bántja, fellázad a leigázott Pest és az ő élete sem lesz biztos. Békét hagyott hát neki. Mint emlitém, megtudta Bártfayné, hogy október 6-án, az aradi vértanukkal egy napon fogják gróf Batthyányi Lajost is felakasztani. Első igyekezete volt ezután Bártfay- nénak, hogy gr. Batthyányi családját Pestről eltávolítsa arra a rettenetes időre. Rábeszélte gróf Batthyányinét, menjen falura gyermekeivel — úgy még talán kegyelmet eszközölhetnek gróf Batthyányinak, még osztrák szempontból is a vértanuk legártatlanabbikának. Ezen feltétel alatt engedte meg Haynau azt is, hogy családja egy délutánt tölthessen az elitéltnél, aki már akkor jól tudta, hogy milyen sors vár reá. Ritka lelki erővel áldotta meg az Isten gróf Batthyányi Lajost. Maga főzte meg a kávét az ozsonnára, amely, mint jól tudta, búcsú ozsonna volt. Felesége és gyermekei nem látták többé soha. És még vidáman tudott elbeszéljünk előtt. Abból tanulhat mindenei, akinek az Ur Isten nyílt szemet és világos értelmet adott. Ha valamikor, úgy most kell minden magyar embernek félretenni mind azt a gyűlölködést, mind azt a pártszenvedelmet, amelyet a múltak emlékei felébreszthetnének és nem nézni mást, csak azt a kötelességet, amelyet a jelen és a jövő föladatainak megoldása érdekében mindnyájunknak teljesítenünk kell." Tisztelt polgártársaink! Mind a két négy nagy név a magyar nemzet történetében, de egyenkint mai jelentőségben is, mai viselőjük személyeiben egy-egy magasan lobogó s irányitó vezérzászló. Aki akar, az láthat. Tisztán meg vau világítva az ut, kit kell követni, ki után kell menni. Ez alá lobogó alá hívunk benneteket tömörülésre és kitartásra. Lássunk tisztán. A hatalom elnyeréséért levetkőzött függetlenségi elveknek a zászló elejtése után ismételten lett felvétele, kevés meleget nyújthat és csak az elhagyott elvek alkalmazhatóságának, célszerűségének fogyatékos voltát s az elvek képviselőinek ingatlanságát tanúsítja a tekintetben, hogy náluk az elvek valósítása nem cél volt, hanem csak eszköz, a nép bizalmának megszerzésére, hogy ezen, hatalomhoz jutva, az elveket levetkőzzék 1 Az újra felvett elvek jelszavával való hatásvadászat s a levetett elvekre való ujabbi szent esküdözés ne tévessze meg tehát kerületünk egy polgárát sem. Különösen ne félemlitsen meg senkit a múltakból ismert nagy hang és terrorizmus. Szirén hangok azok, melyek lidércfényként süppedékbe vezetnek. De ne tévesszen meg bennünket az önálló bank ígérgetése sem, mert eltekintve attól, hogy annak lehetősége az önálló vámterülettel a 67-es törvényekben biztosítva van, s igy nem függetlenségi elv, már ma mindenki láthatja és megítélheti, hogy a mostani körülmények közt meg nem valósítható, mert ismét eltekintve attól, hogy annak létesítése az ország jelenlegi helyzetében üdvös lenne-é vagy sem? a Felség kijelentett akaratába ütközik, kinek törvény- szentesitési joga pedig föltótien törvényes és sérthetetlen. Aki tehát az ellenkezővel hitegeti a népet, vagy téved, vagy téveszteni akar. Az 1867-iki kiegyezés lehet ma getni családjával. Felesége még nem sejtette a legrosszabbat. Gróf Batthyányit nagyon elkeserítette, hogy bitófára akasztják, mint egy elvetemült gonosztevőt. Azon igyekezett tehát, hogy kénytelenek legyenek más nemét választani a kivégzésnek. Nyakát akarta megsebesíteni, hogy a kötelet rá ne tehessék. Sem kést, sem ollót nem hagytak nála. Milyen eszközt használjon hát? Ezen is Bártfayné segített. Az ő tanácsára panaszt tett a nemes fogoly, hogy fázik, engedjenek meg neki egy meleg, vattás paplant hozni be a börtönbe. Megengedték. A másik kívánságát sem tagadták meg, hogy t. i. gyermekeinek francia pap nevelőjét fogadhassa, vele végezhesse imáit. A francia pap, kinek a nevét elfelejtettem, vitte be a paplant. Ebbe a paplanba varrta, rejtette el Bártfayné a megélesitett ezüst papirvágó kést, amellyel aztán nyakát megsebesíthette a szegény vértanú. * Elérkezett a kivégzés napja. Bártfayné a katonatisztek közt lévő jószivű barátaitól megtudta, kik lesznek az örök a vesztőhely körül. Sok arannyal megvette az őrök szívességét, hogy megjelöljék a helyet, ahová majd a szegény vértanú tetemét, az ut sáncában elhelyezik. Mert nem a „Neugebäude“ udvarán volt a kivégzés, ahol temérdek ártatlan magyar ember vérzett el abban az időa legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben, hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör- ______________ zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 fill. A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, mint IKIálosI a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamint r .. .... . . kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon mws<* * * 'egy *** * 1,1 e*® e belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: baioealjadjhely Olcsóbb lett a gallértisztitásü
