Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-09 / 20. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Március 9. 20. (4931.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: > Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hír' detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. tikai irányának helyes voltát Kossuth és Apponyi sem cáfolták, sőt azt helyesnek ismerve el, tartották megengedhetőnek, hogy ők, mint 48-asok „a 67 es kor­mány által birt hatalom részesei legyenek.“ De következik még ezekből a dolgokból egy másik valami is, ami bizony már sajnálatos — azokra t. i., akiket illet — de az országra nézve sem jár ha azonnal. Orthodox és neolog 67-es, úgy mint mérsékelt függetlenségi és néppárti abban egyaránt meg­egyezik, hogy hazánk mai poli­tikai ztlllöttségét a Justh csoport idézte fel. Justhot senki sem mondja meggondolatlan ember­nek, de olyannak, aki vezér lett, holott az ehez szükséges kvali­tásokkal nem rendelkezik. Öt beugratták, egy kaland után a másikba lökték s mig a kalan­dos vállalatok nyomán támadt gyűlölködés egyedül az ő nya­kába szakad, addig az a csoport, mely vezetése alatt áll, még most is újabb botrányokat hajhász. — Mcóí már elhallgattak a bankkal, de nyakába borultak a nemzeti­ségeknek s legújabb programm- juk, melyet kalandos vidéki utai- kon fejtegetnek: a választójog kérdése. Ez a nagy horderejű kérdés tehát a legújabb játékszer a Justhék kezében. Az egyik nép- gyülésen még csak „általános és egyenlőt* a másikon már — a vidék választja helyét, — „álta­lános, egyenlő és titkost“ hir­detnek. Ha a politikai fejetlen­ség nem volna e csoportnál annyira nyilvánvaló; úgy legu­tóbbi szereplésüket csakis a po­litikai szélhámosság jelzőjével lehetne illetni. Igen talpraesett intelemben részesítette Justhékat Tisza gr., midőn szegedi beszédében azt mondta nekik: „két dolognak hagyjanak békét; az elvhtlség emlegetésének és 67-es alap el­leni támadásoknak.“ Hát bizony ha visszagondolunk rá, hogy mi is tulajdonképen a függetlenségi és 48-as párt programmja, akkor azt találjuk, hogy ma ilyen párt tényleg nem létezik. — Irányi Dániel idejében állapították meg a függetlenségi és 48-as párt programmját hivatalos és végle­ges szövegezésben, e 3 fő pont­tal: 1. Tiszta personál unió, 2. külön magyar hadsereg, 3. önálló magyar külügyi képviselet. Hol vannak ezek a Justhék programm- jában? Hírük sincs, de van bank­kérdés, melyről Tisza gr. fénye­sen beigazolta, hogy a közjogi alappal egyáltalán semmi törvé­nyes vonatkozásban nincs és van ha akarom általános egyenlő, ha akarom általános, egyenlő s Politikai vélemények. — márc. 9. Az egész ország várakozás­teljesen nézett a múlt vasárnapi politikai események elé. Előteré­ben az érdeklődésnek természe­tesen Tisza István szegedi beszéde állott, azután következett nem kevésbbé fokozott érdeklődés mel­lett a ceglédi zászlóbontás kere­té jn Kossuth és Apponyi be­széde. Előre kell jeleznünk, hogy ha semmi egyébben nem is, de a Justh-párt politikai tartalmatlan- ságában s az ezen csoport által követett nemzetámitó és az orszá­got megkárosító politika jellem­zésében az egymástól teljesen távol álló politikusok bámulatos egyértelműséggel nyilatkoznak. Tisza István szegedi szónok­lata és ottani megjelenése nagy hatással van az alföldi szinma- gyarnép politikai nézetének ki­alakulására. Már magában ama tény, hogy az alföld metropoli­sában nagy táborral alakult meg a kormánypárt, a 48-asok lépés- ről-lépésre való térveszteségét s a 67-es politika megerősödését bizonyítja. Nagyon fontos a dologban az is, hogy a vasárnap megnyilat­kozott politikusok, az általuk kö­vetett különböző irányelvek da­cára is valóban olyan gyakorlati Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Levelek Tincsihez. A .Zemplén* számára irta: Anióne. (Folytatás és vége.) Nov. 5. Jobb lesz hallgatnom Tincsim, mert ha keserűségemnek szabad fo­lyást engedek, beleiül egy emberiség boldogsága. Micsoda az egész világ forró szerelme az én, meg nem szűnő lángérzelmemhez képest! Mi a világ bánata az én vadul maró, lelkemet tépő fájdalmamhoz képest? Menykő- osapás, mely törve, zúzva, hangos robbanással szakad le acélerős szi­vembe és görnyedezve fullasztóan do­bogó életórámhoz kapok hebegve: Meddig ver, kínoz még ? Nem mon­dom megadástelin, mint a paraszt: Istenadta. Ember vette el nyugalmam, ember adta bánatom. Ember ragadta el lelkem, ember józanit ki belőle. De bánkódni mindig fogok szép álmom után. Mesés szép lehetett volna éle­tünk, ha Zándoki közönséges mód le nem rántja ragyogós egem, színes világom ékességit. De betaszitott a közönséges élet porába, hát kígyó módjára vergődöm. Hazudok és csú­szom. Nem emelkedem fel soha többé politikára gondolnak, sőt kifeje­zetten olyan politika után vá­gyódnak, amely mindenben igazat ad gróf Andrássy Gyulának. — Ugyanekkor az okokat keresve, melyek az Andrássy okos, nem­zeti, gyakorlati irányú politikájá­nak útját állották : szinte egyér­telműig tekintenek a Justh cso­port felé. Mi következik ebből ? Első sorban igazolása annak, hogy gr. Andrássy nem volt az a 67-es, aki válla közzé huzva a fejét meglapuljon, de volt a 67-es po­litikának az a lelkes bajnoka, a milyeneket Deák Ferenc várt az ö alkotásának tökéletesítésére. És ezt a politikát a nemzet most már valószínűleg követni is fogja, mert maga Tisza István szinte rajongással hirdeti Andrássynak a helyes belátását. Ha tehát a kormánypárt a Tisza által Szege­den elmondottakat programmjául is vallja: akkor egyetértésben találja magát a nemzet zömével, mely a 67-es alapon, az Andrássy által megjelölt irányzat szerint való haladást kívánja. Ez nagy erőssége lesz a kor­mánynak. Tisza tárgyilagossága, teljes történeti hűséggel tett ki­jelentései amidőn a múltakat iga­zolták, egyben a jövőre vonat­kozó reménykedést is kedvező színben tüntették fel. Az Andrássy Gyula gr. poli­lelki nemességgel, rajongó lelkese­déssel, eszményi gondolkozással Zán­doki keblére álmodozva súgni: Sze­retlek. Bennem van a hiba, fogod mon­dani ? Amiért azt kerestem az élet­ben, ami nincs: önfeláldozó hűséget, kifogyhatatlan gyöngédséget. Hát az ón hibám az, hogy mind ezen esz­ményi, lelki szépségeknek ellenke­zőjét találtam meg ? Ilyen az élet Tincsim. Ne boíránkozz meg rajta s figyelj kérlek. Heteken át elzárkózott lelkem szólani vágyik. Hát „voltam“ boldog Tincsim. Legalább megismer­tem, élveztem a boldogságot, ha el is illant tőlem. Ött maradt Velencében a kábító mámor, a csodaálom. Itt, itt nincs semmi, csak szörnyű valóság. Zavart az agyam, fáradt a szivem s háborgó a lelkem. Hát még az is lehet, hogy ily forrón szerető, egymást bensőn imádó lelkek ennyire kijózanodjanak ? Nincs, nincs, nem létezik örök lelki szerelem. Mámor az Tincsim. Pilla­natnyi gyönyör, mi után évekig só­várognak, ha el nem érik. Ha elér­ték, belecsömörlenek, ráunnak. S a mit addig rózsás színben, ragyogó világításban láttak, azt a józanság éles szemüvegén feketének nézik. Legapróbb hibáim nagyitó üvegen nézi, legkedvesebb szórkoztatásom mu­lattatja őt. Blazirt tekintettel, unol t arc­cal ül mellettem. Csak akkor ránt egyet közömbös lényén, ha hivata­lába, vagy kedves klubjába indul. Éles fájdalom nyilalik szivembe, ha látom, mint akarja magát kitépni e nembánomságból és akar, igen akar néha szeretni. Hogy fáj olykor von­tatott enyelgése, szánalomból, vagy kegyelemből adott csendes csókja. Forró szivem felzudul, a felháborodás lángjába borul, haragos gyűlöletté válik az a mélységes imádattali sze­relmem, amely nem tudja megérteni okát kijózanodásnak, elhidegülésnek. Mérhetetlen fájdalmamnak, keserű ta­pasztalatomnak az a leszűrt tanul­sága: hogy „ki mint születik, úgy hal meg.“ Zándoki Don Jüannak szü­letett, mint az fog meghalni. Talán hogy a másvilágon folytathassa liai­sonjai*. Féltékeny is vagyok Tin­csim, mert mindezek dacára szeretem. Nem a mámor gyönyöréért szerettem eddig sem. Életszükségemmó vált a szeretetten szerelem. Az lett volna lelkem fénye, vágya, imádsága. Nem kínozlak csalódásim részle­tezéseivel. Csak Ízelítőül annyit val­lók be, árulok el: elégedetlenkedik, házsártoskodik a félisten. Rég kivet­kőzött vőlegényi szeretetreméltóságá- ból. A régi kedvességből nem maradt egy csipetnyi. Minden zajosabb jele­net vége a húsz esztendővel ezelőtti, elhunyt boldogult feleségének a ma- gasztalása. S én szenvedek ábrándos lelkemmel, sajgó szivemmel. Nincs már örömöm, sem szép világom, csak szörnyen elegáns garderobom. Nem is kell egyéb e nyomorult világban. Nem állok egy magamban csalódá­som fájdalmával. Hasonló viszonyok, hasonló párok élnek körömben, de kárpótolják magukat. Én megelégel­tem a barátságot, a szerelmet, a férj- hezmenést és a szenvedést. Csak szerelemből ne eredj férj­hez, mert iszonyú a kiábrándulás. Ha közömbösséggel, nembánomsággal mégy a házasságba, lehet, azután megszereted. Talán akkor békésebb, nyugodtabb lesz életed. így iszonyú. Hol vannak a gyönyörű álmok, forró vágyak, tündérszóp illúziók ? 1 Hova lettek szépséges vízióim? Idilli képeim ? Nincs Tincsim idilli kép, sem harmónia az életben, sem boldogság a szerelemben, csak addig, mig — vágy. Nincs imádás, csak szerelmeske­dés és szürke, józan valóság. S meg- bolonditó, ásító nagy, nagy unalom. Ne szeress! Tanulj a férfiaktól. Légy józan, reális, mint a férfi és hiú, szá­mitó, mint a modern asszony. PÁSZTOR UFÓT vízvezeték és villanyszerelési vállalkozó Sátorai] auj hely, Rákóczi-utcza 48. szám. Ajánlkozom házi vízvezeték és villany-csengők berendezésére. Házak j ó karban tartása évi számlára (pauschale) jutányosán számíttatnak. HZZ! Minden előforduló javítások olcsón és pontosan végeztetnek. IZH Vidéki megrendelések levelezőlapon esközölhetők és kívánatra rögtön oda utazom. ‘«i Lapnuk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom