Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-27 / 95. szám

November 27. ZEMPLÉN. 3. oldaij lepy Károly. Nagy kort ért el és ezen idő nagy részét a magyar tájak meg­örökítésének szentelte. Megfestette Magyarország földrajzát a Kárpátok­tól Adriáig az ő gondos, finom, rész­letekig pontos ecsetjével. Brodszky és Bihari egy-egy váz­lattal van képviselve; ez utóbbi utól- érhetlen humorral és előszeretettel festette a magyar nép sajátosságait. Utoljára hagytuk a múlt évben elhunyt Pállik Bélát, a birkák és ko­sok legjobb festőjét. Két képe van itt, ezekkel lett első a kontinensen. Külföldi amateurök és műkereskedők hajtották fel árait oly magasra, ahol azok ma állaoak. Itthon az arisztok­ráciának volt keresett festője s nem egy dijat nyert telivért, vagy egy kedvenc kutyát örökített meg ecsetje. Elhalt jeleseink után most átté­rünk a jól képviselt élőkre. A zsáner festők közül itt van Margittay 3 képével, tárgyát, mint mindig, az édes szerelem világából meríti. A baekfis, huszár és diáksze­relem számtalan vásznán van meg­örökítve s egy legutóbb Őfelségét is mosolyra derítette. Majd elkalando­zik a finom francia abbékig is, akik­kel a szép rococco francia asszonyok oly szívesen vétkeztek, mert hiszen azonnal megkapták a penitenoiát. Pafakyt messziről megismerjük a nagy vásznairól, amelyekről elmarad­hatatlan a magyar ló, paraszt és ku­ruc. Ezen népszerű alakok dominál­ják kapós képeit. Ki ne ismerne rá azonnal Peskére, látva a vásott paraszt gyereket, a melynek humoros témáiban kifogy­hatatlan. Egy csizmatisztitó suhan- cot küldött. Az öreg Vastagh György, ki már a 70-es bécsi világkiállításon nyert babért a cigányéletből vett zsáneré- vel. Igen jó az „0 nótája“ itt lévő képe. A miniature festők közzül itt van Háry, a mindnyájunknak kedves emlékében élő Velencze festője, kinek a Márkusz téren ha fest, azon ned­vesen kapdossák el kis deszkáit a külföldi amateurök. Pálya Celesztin a piac világát festi hajszál finoman. Népszerű tárgyai, a színes népvise­letben pompázó menyecskék, piaci alku, tere-fere és az édes pletyka. Nagyobb a bankó, amit képeiért kap, mint maga a festmény. Három talen- tumos követője van képviselve ha­sonló képekkel: Rosenmayer, Bach- mann és Romek. Női aktot látunk Édertől, Beuaur tanítványától és Steintól, Lotz tanít­ványától. Karlovszky egy bizarr női lejei, Innoczent egy Madonnát állít ki, az ő gondos festési modorában. Ugyancsak két szent tárgyú képees- két küldött Moskovics, aki hosszas szembaja miatt évekig nem festhetett s csak most gyógyult fel. A sivatag királyának, a magyar puszta urának is itt van két képpel, jellegzetes festője, a fiatal Vastagh Géza. Londoni müárusa úgyszólván minden festményét lefoglalja s azért csak kevés marad itthon. A tájkép festők közzül több nagy vászonnal jött Spányi Béla, a mo­csarak, lápok, gólyák poétája. Azt hinnők, hogy ezen tárgyakról már nem is mondhat újat, pedig ez a kis kollekció is tanúság rá, hogy mindig van uj mondanivalója. A mocsarak világának egész misztikus bübája, rajongó természetimádás, meleg von­zódás a színekhez, mind szignaturája Spányi képeinek, amelyekről egy nagy darab Magyarország mosolyog le ránk. Amit Spányiról elmondot­tunk, ahoz legközelebb állanak Edvi Illés, Tölgyessy és Kézdi Kovács. Mig Tölgyessy a Balaton kifogyha­tatlan színváltozásait, árnyalatait rög­zíti meg vásznán, addig Edvi Illés a természet haldoklását, a tavasz ébre­dését festi igaz bravúrral. Megemlít­jük még Nagy, Zempléni, Major és Benczúr Béla tetszetős tájképeit, majd ifj. Vastagh György tipikus bronz­szobrait. Befejezve szemlénket ezen intim kis kiállításon, nem tudjuk eléggé ajánlani annak többszöri megtekin­tését a közönség figyelmébe. HÍREK. — Uj igazgató-főorvos a homon- nai közkórházban. Meczner Gyula főispán a homonnai közkórház igaz­gatófőorvosává dr. Berend László ho­monnai közkórházi alorvost kinevezte. A dr. Ligeti Albert nyugdíjazásával megüresedett ezen főorvosi állás, a jelekből ítélve, szerencsés kézzel töl­tetett be. Az uj főorvos mintegy 4 hó­napja vezette a kórház ügyeit, mint ottani alorvos és ezen idő alatt szak­tudásával és szorgalmas munkássá­gával az elhanyagolt közkórházban rendet s tűrhető állapotokat terem­tett. Az uj főorvos mintegy négy évet szolgált Budapesten a Rókus kórház sebészeti osztályán, Tauffer Vilmos egyetemi proffeszor nőgyógyászati kli­nikáján, a Fehér Kereszt kórházban és a budapesti helyőrségi kórházban s igy első helyeken szerzett kitűnő tapasztalatokat és képezte ki magát, gyarapította szaktudását, különösen a sebészet és nőgyógyászat terén. Fel­vidékünk igy egy mindenesetre am­biciózus ügyes orvossal gyarapodott, kit rövid négy hónapi Homonnán való tartózkodása alatt a város és környéke közönsége is előnyösen is­mert meg s orvosi segélyét és tudá­sát bizalommal s több oldalról vették igénybe. A közkórházban néhány hó­nap alatt 20 műtétet végzett, amely szám felülmúlja a kórházban a múlt­ban háromnegyed év alatt végzett mű­tétek számát s a végzett műtétek után a betegek mind elsődleges gyó­gyulással távoztak a kórházból, ami mindenesetre biztató a vármegye kö­zönségére s a kórház hírnevére. Re­méljük, hogy az uj főorvos kiváló kvalitását minél sikeresebben fogja érvényesíteni vármegyénk javára s a homonnai közkórház jó hírnévre tesz szert igazgatása alatt. — Esküvő. Gaál Sándor varannói gyógyszerész leányának Sárikának szombaton esküdött örök hűséget leesméri Hajdú József aradvármegyei szolgabiró. — Dr. Chudovszky Mór előadása a Szabad Lyceumban. Dr. Chudovszky Mór, az Erzsébet közkórház neves főorvosa egy, városunk polgárságát különösen érdeklő előadást tart hol­nap, vasárnap este a városháza nagy­termében. Nem kisebb, közérdeklő­dést keltő ügyet fog az előadó tár­gyalni, mint Sátoraljaújhely város közegészségügyi viszonyait, egyikét azoknak a kérdéseknek, melyek mél­tán tarthatnak számot közérdeklő­désre, közfigyelemre, Az előadás este 6 órakor veszi kezdetét. Belépő-dij nincsen. Az érdeklődők figyelmét felhívjuk az előadás meghallgatására annál inkább, mert közegészségi vi­szonyaink hivatott helyről történő is­mertetése oly közérdekű, fontos kér­dés, mely méltó arra, hogy minél számosabban érdeklődjenek utánna. — Bodrogolaszi ünnepe. A bod- rogolaszi ref. egyházközség szép ün­nepség elé néz holnap, folyó hó 28-án. Vasárnap tartja meg ugyanis a hitközség uj templomának és két uj harangjának felszentelési ünnep­ségét. A napot úgy délelőtt, mint dél­után ünnepies aktusokkal fogja az egyházközség megünnepelni, melyek­nek során az uj templom avatója lesz. A délutáni istentisztelet után táncmulatságot rendeznek. — Á „Kazinczy-kör“ estélye. A zemplénvármegyei „Kazinczy-kör“ de­cember 18-ikán hangversenyt rendez. Fellépnek Füredy Sándor hegedű­művész és Grósz Ernő zongoramű­vész ; a szatmári zeneiskolának ta­nárai. A részletes műsort egyik kö­zelebbi számunkban hozzuk. — Mükiállitás Sátoraljaújhelyben. Már megemlékeztünk arról a müki- állitásról, mely holnap reggel nyílik meg a vármegyeházán s hazai fes­tőink elhalt s élő jeleseinek képeiből, festményeiből fog állani. A mükálli- tás holnap, vasárnap nyílik meg vá­rosunk notabilitásainak jelenlétében. A gazdag anyagot már volt alkal­munk megszemlélni s annak mélta­tását lapunk más helyén találják fel olvasóink. Mint közölt ismertetésünk­ből kitűnik: a közönségnek igazán nagy lelki gyönyörűségben lesz része, ha a neves festmények iránt meg­nyilvánul érdeklődése. A kiállítás megtekintésére a délelőtt, vagy a kora délután ajánlható leginkább, mert a világításban a festmények kellőleg nem értékelhetők. — Bernáth Béla körlevele — vá­lasztóihoz. Bernáth Béla a mádi kerület orszgy. képviselője, ki tudva­levőleg a Kossuth-párthoz csatlako­zott, körlevélben fordult választóihoz, amelyben választóival közli a párt­szakadás folytán a Kossuth-párthoz való csatlakozásának tényét. A kép­viselő egyben kilátásba helyezte, hogy politikai működéséről annak idején részletesen is be fog számolni a választóknak. Mint Szerencsről Ír­ják, Bernáth Bélának a Kossuth- párthoz való csatlakozása a kerület­ben általános megelégedést keltett. — Oláh Rudi aranyérme. Az el­hunyt József főherceg szobra javára rendezett cigányverseny immár véget ért. A bíráló bizottság már közzétette az országos cigányversenyen verseny­dijat nyert cigányprímások névsorát is. A versenyen, melyen 14 budapesti s 22 vidéki elsőrendű cigányzenekar állott ki a dicsőség pálmáját elnye­rendő : tudvalevőleg részt vett Oláh Rudi is, Sátoraljaújhely cigányprí­mása. Oláh Rudi megállta a helyét a versenyben s aranyéremmel lett jutalmazva. Oláh Rudi méltán lehet büszke az aranyéremre, mert akikkel együtt ő is megkapta: azok mind első prímásai a vidéki cigányzene- karoknak. — Az utcák járhatlansága. Folyó hó 26 án a leesett, olvadó hó meg- fagyása következtében újból síkosak lettek városunk utcái s mindjárt az első nap történt — elcsúszás követ­keztében — lábficamodás-baleset. — Minden télen meg kell ilyenkor indí­tani egymás érdekében az utcák jár­dáinak tisztítási munkáját, mert nincs tél, melyen egy-egy súlyosabb bal­eset ne büntetné meg a gondatlansá­got. A járdák tisztántartása s gondo­zása ez idén is szigorú rendőri el­lenőrzés tárgyát fogja képezni s jó lenne minél előbb megkezdeni, hogy később S3 hanyagoltassék el s a ház- tulajdonosok hozzászokjanak a tisz­títási munka elvégeztetéséhez, mely az ő gondjuk s feladatuk. — A peches Pecsár. Ismeretes lapunk olvasói előtt a Pecsár Béla borbólylegény szomorú története, ki az eperjesi kir. adóhivatal kifosztása körül utazott, de a sátoraljaújhelyi állomáson karrierje félbeszakadt. A kir. törvényszék egy évi börtönre ítélte a vállalkozó szellemű borbély­legényt, a kir. ítélőtábla azonban 4 évre emelte fel büntetését. Most dön­tött Pecsár bűnügyében a legfelső bíróság, a m. kir. Curia s itt Pecsár 4 évi és 3 havi fegyházra lett elítélve. — A „Zemplén Naptára“, amely negyedszázadot meghaladó pályafu­tása utján immár 27-ik évfolyamába lép, vármegyénk közönségének e köz­kedvelt kézikönyve már kikerült saj­tónk alól; most füzetjük s a jövő hét folyamán szétküldését a megren­delések sorrendjében megkezdjük. A „Zemplén Naptára“ valóságos köz­szükségletet pótló kiadvány, mely ügyes összeállításával nélkülözhetet­len nemcsak minden közhivatalnál, de kereskedő házaknál s egyeseknél is, szóval mindazoknál, akik várme­gyénkről valamit hitelesen megtudni akarnak. Főleg a „Hivatalos Rész“ az, ami a naptárt nélkülözhetetlenné teszi a legszélesebb körben, mert a leghitelesebb adatok alapján találha­tók itt fel a vármegye teljes helység- névtárán, körjegyzőségek s járások szerinti beosztásán kívül úgy a köz- igazgatási, mint az állami hivatalok, azok tisztviselői s az összes közinté- zetek, egyesületek, egyletek és társu­latok, tanintézetek stb. A naptár tar­tamát főbb részeiben a következőkben ismertetjük: Naptári rész s a szük­séges tudnivalók az 1910. évre vo­natkozóan. 1910. (Uj évi vers.) Ber­náth Aladár vármegyei I-ső al- és tb. főjegyző sikerült arcképe s jellem és életrajza. — Az Orsz. Gyermekvédő Liga sátoraljaújhelyi fiókjáról. — A Zemplénvármegyei Kaszinó. — Ele- kesi László. (Elbeszélés.) — A „Hiva­talos Rész“ azonos beosztású az előző évfolyambelivel, a különbség az: hogy ahol lehetett, igyekeztünk még bővebb értesítéseket adni s minden közhivatalt és intézményt felvettünk e rovat alá. Első áttekintésre befogja látni a szives olvasó, hogy e valóban hasznos és kitünően tájékoztató év­könyvet nem nélkülözheti. A nap­tárba előkelő cégek hirdetéseit is fel­vettük, szintén a közönség tájékoz­tatása végett. A naptár ára 1 korona, postán bérmentes küldéssel 1 korona 10 fillér. Megrendelések kiadóhivata­lunkhoz intézendők. — Zsebtolvajlás az állomási pályaudvaron. A sátoraljaújhelyi állo­más pályaudvarán folyó hó 25-ikén zsebtolvajlás történt, melynek azon­ban nem volt meg a zsebtolvaj ré­széről a kívánt eredménye. A vasúti kocsik egyikébe Seliga Mihály köz­ségi biró akart felszállani, hogy to­vább utazzék, mikor egy Reich La­jos nevű 23 éves zsebtolvaj beleka­paszkodott a bundájába. A bunda­zsebben ugyanis pénzt sejtett s va­lóra vált a sejtése is, meg a vágya is, mikor a 140 korona pénzt rejtő zacskó kezébe került a biró nagy-------Legjobb minőségű , z= plus, loden és nyúlszőr kalapok szőrme ós loden sapkák SZEMES UFÓT kalap- és úridivat üzletében Sátoraljaújhely, lőtér, a megyeházával szemben. 3>Tag-37- választék: feliér ne miiek, flanelt Ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, trikó áruk, téli keziyiik, boka-védők stb. téli nridivat eikkekbeu. Valódi JAEGER tanár féle alsó ruházat. Valódi szentpéterl hó és sárcipők védjegygyei. Angol nyak és gallérrédő. — Finom férfi cipők. Eladó házak olcsó és keduező fizetési feltételek mellett. Bővebb felvilágosítást ad: ör. Bettelheim Mab ügyvéd Sátoraljaújhely, Kazinczy-«. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom