Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-15 / 100. szám
December 15. ZEMPLÉN. 3. o!da); adókban 2.489,458 korona fizetetett be, a múlt évi 2.409,798 koronával szemben. A többlet tehát 79,660 kor. Dacára, hogy adózó közönségünket a terméketlen év súlyosan látogatta meg, a Hegyalja pedig teljesen jövedelem nélküli volt ez éven, az adó- befizetések eredménye eléggé kedvező. Ez az eredmény még fokozottabb lett volna, ha az 1910. január 1-jével életbelépő uj házadó törvény előmunkálatai teljesen le nem kötik úgy a kir. pénzügyigazgatóság tisztviselői karát, mint az adóbehajtások legilletókesebb tényezőjét, a jegyzői kart. Az 1909. év végéig terjedőleg előirt egyenes adóknál jelenben még 951,413 korona befizetetlen tartozás áll fenn, mely szintén jóval csekélyebb a múlt évi hason időszakbelinél s minthogy e követelésre még december hó folyamán tetemes ösz- szegü befizetések történnek, a végeredmény elég kedvezőnek mutatkozik az óv zártával. Adófizetésre 22 esetben engedélyezett a kir. pónzügyigazgató halasztást, ideiglenes házadó mentességet pedig 18 kérvényezőnek adott. Az 1910. évi adókivetések előmunkálatai vármegyeszerte folyamatban vannak, e tárgyban körrendeletét bocsátott ki, melynek keretében a járások főszolgabiráit is felhívta, hogy rendes körutaik alkalmával az egyes községekben ellenőrizzék az adókivetési munkálatokat. Bejelenti még, hogy a m. kir. pénzügyminiszter a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökévé Debrő Mihály számtanácsost nevezte ki. Kir. pénzügyigazgató jelentését a bizottság tudomásul vette, adótörlósek s egyéb adóügyekben tett előterjesztéseit szintén elfogadta. Tanilgy. Beregszászy István kir. tanfelügyelő első sorban múlt havi iskola- látogatásairól számol be. Az állami iskolák közül Berettőn és Pazdicson, a községiek közül Bodrogzsadányban, a ref. felekezetiek közül Bodrogola- sziban és Bánócon jeles eredményt tapasztalt. A nagykövesdi róm. kath. és a vásárhelyi ref. tanítók ellen, kritikán aluli hanyagság miatt, illetékes egyházi főhatóságuknál a fegyelmi eljárás megindítását kérte. — A magyarnyelvet terjesztő egyesület a közművelődési pótadóból 1910. évre 12,150 korona segélyt kér. Megszavaztatott. ÁllamépltÓBzet. Hajós Károly kir. főmérnök előadja, miszorint közutak és azok felül- épitményei jókarban vannak, a kiépítés alatt álló útvonalakon a ked vező őszi időjárás mellett a munkálatok folytatása akadályt nem szenvedett. A sárospataki Bodroghid vas- felszerkezetének felrakása még e hó folyamán megkezdődik, A Sárospatak—karád—cigándi útvonal kiépítése előreláthatólag az 1910. óv tavaszán teljesen be lesz fejezhető. — Bemutatja az 1910. évi közúti költség előirányzatot, melyet a bizottság elfogadván, annak a folyó hó 21-iki törvényhatósági közgyűlés elé terjesztését rendelte el. — Hönsoh Dezső műszaki főtanácsos, ép. hiv. főnök november hó 20-tól kezdődőleg hat heti szabadságon van. Az ülés délelőtt fél 12 órára befejezést nyert. VARMEGYE ÉS VAROS. A költségvetési vita. Két napos közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — — dec. 15. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 13-ikán s folytatólag folyó hó 14-ikén rendes közgyűlést tartott. Az első közgyűlésen, ahol az újonnan megalakított képviselőtestület — mint ilyen — először vett részt, figyelmünket olyan jelenségek költötték fel, melyek dicséretére válnak az uj képviselőtestületnek. Az ülés tárgysorára ugyanis első pontul a város 1909. évi költségvetési előirányzatának tárgyalása volt kitűzve s annyi munkakedv, lelkes tettvágy s hozzászólási hajlam mutatkozott a képviselőtestületben, hogy a törvényhatósági határozat folytán hozzá újból visszajutott költségvetési irányzatot, újból bírálat alá véve, e bírálat folyamán alapos és jogos kívánságok kielégítését, orvoslását hangoztatta. A széles, alapos vita az ülés első napján minden tárgyat leszorított a tárgysorról s igy első nap csak az 1909. évi költségvetési előirányzat ügyében történtek felszólalások. A vita magja különben, amely döntés és határozathozatal elő került Halász József egyik indítványa volt, melylyel a képviselőtestület többsége 23 szóval 20 ellenében — Némethy Bertalan, Fejes István s dr. Búza Barna érveléseinek meghallgatása után — nem vállalt szolidaritást. A kérdésről részletesen az ülésről adott részletes tudósításunk során számolunk be, itt csak azt akarjuk megjegyezni, hogy valóban kívánatos lenne a város közdolgai érdekében, ha a képviselőtestületi tagok érdeklődése, figyelme minden más közkérdés iránt is ilyen élénken nyilvánulna meg, mint a költségvetési vitánál. Ez a széleskörű költségvetési vita okozta, hogy a többi kitűzött ügyek tárgyalása, a költségvetési előirányzat elbírálásán kívül, más napra szorult, amikor is azok közmegelégedést kivivő határozatokban nyertek megoldást és elintézést. A két napos közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Első nap. Napirend előtt. Farkas Andor h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést, az akkor még kis számban megjelent képviselőtestületi tagok üdvözlésével. Azután indítványozta, hogy — tekintettel az uj tagokra — a tárgyalási ügyrend szabályai felolvastassanak, a közgyűlés azonban ezt Bernéül Aladár felszólalására egy népesebb ülés tárgysorára halasztotta. Pataky Miklós főjegyző jelentette be azután, hogy Halász József képviselőtestületi tagságát, dr. Keiner Soma pedig virilis tagságát tartotta meg, ennek folytán helyükre a sorrend szerinti póttagok lesznek behi- vandók. A főjegyző előterjesztése folytán a virilisek közül dr. Adriányi Béla, dr. Kellner Soma helyére pedig, Kroó József II. kerületbeli első póttag hivattak be. A napirend előtti ügyek -elintézése közben lassanként nagyon szép számban jelentek meg a képviselő- testületi tagok az ülésen úgy, hogy a tárgysorozat első pontjának az 1909. évi költségvetési előirányzatnak tárgyalásánál már vagy hatvan képviselőtestületi tag vett részt az ülésen. A Jelenvoltak. Az ülés első napján ott láttuk: Matolai Etele, Fejes István, dr. Hor- nyay Béla, Bernáth Aladár, Lengyel Manó, Juhász Jenő, dr. Búza Barna, Isépy István, Halász József, Kin csessy Péter, Schiller Kálmán, Horváth József, Reichard Ármin, Róth Bernát, dr. Grósz Dezső, dr. Kellner Soma, Alexander Vilmos, Némethy Bertalan, Gáthy Géza, Róth Mór, Blumenfeld Adolf, Fuchs Jenő, Blumenfeld Jenő, Keresztessi Lajos, He- ricz Sándor, Ármágyi János, Réz Gyula, Móré Dániel, Kapu Gyula, Klein Izidor, Ludescher Tivadar, Klein Vilmos, Szedlák János, Schweiger Márkusz, dr. Klein Károly, Waller Aladár, Deutsch Adolf, Reichard Sándor, Kótits László, Kovalcsik János, Schön Sándor, Schvarczbart Lipót, Grünberger Ábrahám, Neuman Jenő, Schweiger Ignác, Krausz Lipót képviselőtestületi tagokat s Farkas Andor h. polgármesterrel élén a tanács hivatalból jelenvolt tagjai közül Pataky Miklóst, dr. Reichard Salamont, Szőllősi Sándort, Schmidt Lajost és Kérészy Gyulát. A költség-vetési vita. Sátoraljaújhely rend. tan. város 1909-iki költségvetési előirányzatában az alapköltségvetésbe 25,000 korona behajtani vélt községi adóhátrálék volt beillesztve ; a szükségleti tételek közzé pedig beállítottak 14,119 koronát, melylyel az 1907. évi háztartási pénztár a vízvezetéki alapnak adósa maradt. E két tételt a törvény- hatóság törölni rendelvén, a költség- vetési előirányzat ujt ól a képviselő- testület elé kerül. Halász József képvt. tag az ügy tárgyalása kezdetén azt a javaslatot tette, hogy a képviselőtestület a törvényhatóság által törölt 25,000 korona községi adóhátrálókot illessze be a költségvetési előirányzat fedezetlen hiányából való levonással újból a költségvetésbe, miáltal a fedezetlen 154,895 kor. hiány 25,000 koronával esne s ez által a pótadó kulcsa egy pár percenttel leszállna. Némethy Bertalan Halász József indítványát nem tartja reálisnak s kivehetőnek. Előterjesztette, hogy az államháztartásra vonatkozó törvény 10. §-a és az utasítás értelmében az előző évi számadási mérlegben cselekvő hátralékként szereplő összegek, a következő évek szükségleteinek fedezetére a költségvetésbe való beillesztésénél számításba sem vehetők. Minthogy pedig a községekre szintén a kincstári könyvvitel van elrendelve : Halász József indítványa törvénybe ütköző s nincs oly törvényhatóság, mely a már egyszer törült szükségleti vagy fedezeti tételnek a költségvetésbe más formában való beállítását engedélyezze. Azonkívül a 25,000 korona községi pótadó hátralék, ha befolyik is, nem vagyon- felesleg, de régi hátrálékok fizetését célozná. Némethy Bertalan felszólalása után Schiller Kálmán teszi bírálat tárgyává a költségvetés technikai s egyéb hiányait. Búza Barna a maga részéről Halász József indítványát irreálisnak tartja, mely tetszetős lenne a pótadó leszállítása kilátásba helyezésével, de később, évek múlva anyagi zavar, csőd elé állítaná a várost, aminthogy végleges züllés és csőd előtt áll az, ki létfentartási szükségleteit is csak kölcsönökből tudja fedezni. Reá mutat arra, hogy mert költségvetésünk sohasem áll biztos alapon, azért kell fordulni a városnak, hogy szükségleteit fedezhesse: az alapokhoz, melyekből kölcsönt vesz. A Halász indítványát tetszetősnek tartja, de szeretné, ha az uj képviselőtestület számolva a viszonyokkal, nem áltatná magát az alacsony pótadóval, de 50°/oos pótadókulcs alapján igyekezne adóságait fizetni s végre szabadulni a terhektől. Fejes István szólt azután a kérdéshez s figyelmeztetve a képviselő- testületet arra, hogy neki, mint egyházi embernek s az előtte szólalt dr. Búza Barnának, mint képviselőnek bizonynyal nem áll érdekükben a pótadókules felemelése, de a törvényes utat s egyúttal a képviselőtestület méltóságához illőbbet is választja akkor, mikor a maga részéről is azt tartja, hogy az a várhatólag be sem folyó pótadó hátrálék mint hiányfedezet a költségvetésbe ne vétessék fel. Halász József s Némethy Bertalan szólanak még azután a kérdéshez s a képviselőtestület a szavazás elrendelése után 23 szóval 20 ellenében úgy határozott, hogy a tvhat. bizottság által már egyszer törült 25,000 korona pótadóhátrálékot a költségvetésbe nem veszi fel a hiány csökkentésére. Az ülés délután fél hatkor ért véget. Második nap. Megnyitás. A képviselőtestület a folytatólagos közgyűlésen, melyen újból Farkas Andor h. polgármester elnökölt, ez alkalommal is szép számban jelent meg. Az egyes viták azonban annyira kimerítették a közgyűlés idejét, hogy újból kevés közérdekű tárgy lett letárgyalva s a tárgysorozat nem lett kimerítve. Azok az kérdések, melyek a tárgysorozatról lemaradtak: egy legközelebb összehívandó közgyűlés tárgysorára fognak kitüzetni. Közérdekű dolgok. A vármegyei közkutat a képviselőtestület régi helyéről a Wekerlo térre határozta áthelyezni régebben. Ez ellen az érdekelt házak tulajdonosai s az azokban üzlettel biró üzlettulajdonosok felebbezést jelentettek be. A kérdés újból vita szőnyegére kerülvén, Kincsessy Péter, Fejes István, Kérészy Gyula, Némethy Bertalan, dr. Hornyay Béla hozzászólásainak meghallgatása után a képviselőtestület kimondta, hogy a régi megyekutat, a Wokerle térre való áthelyezést kimondó előbbi határozata megváltoztatásával, a napi piac térre helyezi át. Majoros József építkezési engedélyt kért a városi tanácstól, melyet az azon kikötéssel adott meg, hogy a telekből utcarendezésre eső részt ne építse be. A határozatot Majoros megfelebbezte s azt azon az alapon, hogy a városnak állandó szabályozási terve nincs, a felsőbb hatóság el is utasította. A képviselőtestület eltekint a Kérészy Gyula mérnök készítés alatt álló nagyszabású szabályozási tervétől s az ideig, mig az kész lesz, egy kisebb s az útvonalak betartását előíró szabályozási terv elkészítésére adott felhatalmazást. Kiss Ödön h. polgármester szépen indokolt előterjesztést adott be az állatkiállitások rendezése ügyében, melyben előkészítő intézkedések megtételét indítványozza az irányban, hogy más városok mintájára a mi városunkban is rendeztessenek ilyen hasznot hajtó kiállítások. A képviselőtestület a javaslatot egész terjedelmében elfogadva a terv előkészítésére, Kiss vjdön indítványára, bizottságot küldött ki, illetve megbízta a tanácsot eme bizottság megalakításával. Kiss Ödön h. polgármester a képviselőtestülethez még egy előterjesztést adott be a honvédségi laktanya ügyében. — A honvédlaktanya ugyanis nagyon rossz állapotban van. Az átalakítások, fedélzet kijavítása tetemes költségeket emésztene fel, javasolja tehát egy uj, tágas és később kibővithető kaszárnya építését azzal, hogy a régi épületek esetleg a szegényház céljaira lennének fel- használhatók. Ezt az előterjesztést a pénzügyi bizottsághoz utalták. A pénzügyi bizottság a városi tisztviselők drágasági pótléka ügyében 1910-re szólólag javaslatot hozott, melynek ellenében a közgyűlés a drágasági pótlékot, mint rendkívüli előleget határozta el kifizetni tisztviselőinek, kivéve Valkovszky Eleket. Gecsei Jenőnek, ki eddig 200 koronát kapott, a 300 korona drágasági pótlékot szavazták meg. A halaskai és korpási rétek bérbe nem vétetvén, a pénzügyi bizottság azon javaslatával szemben, hogy el- adassék: a közgyűlés a réteknek a a város tulajdonában való maradását határozta el s márciusban a bérletre pályázatot irat ki. A hivatalszolgák lakbérük és csizmapénzük felemelését kérik. A csizmapénzt a közgyűlés 2 korona 40 fillérről 3 koronára emelte fel. A lakbér ügye a régi állapotban marad. Herceg Windischgrátz Lajostól a város évi haszonbérben bérli a katonai gyakorlóteret. Elérkezett a szerződés lejárta s igy a gyakorlóteret 10 évre újból bérbe kell venni a városnak. Az évi bér — mintegy 120 korona többlettel, — 800 koronára emelkedett, de a közgyűlés még ez áron is ragaszkodik a gyakorló térre szolgáló terület haszonbérletéhez. Még két, kevésbbé közérdekű ügy letárgyalása után az ülés háromnegyed hatkor befejezést nyert.
