Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-25 / 68. szám

Sátoraljaujhely, 1909. Augusztus 25. 68. (4876.)

Harminchetedik évfolyam.

Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este.

Szerkesztőség és kiadóliirutal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám.

Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttérien minden garmond sor 80 fill.

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA,

felelős szerkesztő, főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona.

— Egyes szám ára 10 fillér. —

Hirdetési díj:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Terheiijk.

— aug. 25.

A múlt éven egy nagy feltűnést keltett könyv jelent meg Budapesten, mely főként a főváros eladósodottságával foglalkozott bár, de adatai részben az egész ország közgazdasági állapotára is kiterjeszkedtek s a föld és házbirtok eladósodott voltát sötét színben tüntették fel.

Kétségtelen, hogy valami rózsás anyagi viszonyok közt nem él Magyarország népe, de tekintettel az újabban igen kedvezővé vált pénzviszonyokra s az ingatlan forgalmi értékének folytonos emelkedésére: ma vizsgálva a helyzetet, kilátásaink mondhatni tetemesen javultak s a közgazdaságban érték szempontjából csökkenés nem tapasztalható. — Az említett könyv Írója azonban rendkívül becses szolgálatot tett a nemzetnek, mert szókimondásával s hiteles adatainak nyilvánosságra hozatalával elérte azt, hogy anyagi helyzetünket mind éberebb figyelemmel kisérik az arra illetékesek s a statisztikai adatok előtárásával folyton tiszta képet nyerünk az ország anyagi, gazdasági helyzetéről.

Ilyen becses adatok halmaza- tával lépett újból a nyilvánosság elé egyik kiváló tudósunk, kinek muukája s a rendelkezésünkre álló adatok nyomán, gazdasági- és értékviszonyainkra a következőkben vetünk rövid áttekintést :

Hazánk egész területén az ingatlanokra, — föld- és házbirtokra — bekebelezett adósságok összege 4 ezer 34 millió koronát tesz. Ebből 2860 millió, vagyis az összes teher 71 százaléka a mezőgazdasági művelés alá eső földekre, 29 százalék vagyis 1174 millió korona az épületekre esik. — Minthogy a földbirtok értéke nálunk 15,374 millió koronára tehető, akkor kitűnik, hogy a földbirtok értékének csak L8 és fél százaléka erejéig van megterhelve, vagyis minden 100 korona értéket 18 kor. 50 fill, adósság terhel. Ez tehát még nem mondható kedvezőtlen helyzetnek, annál kevésbbé, mert a bekebelezett terhekből, mint tudjuk, igen tetemes összegű az agrár kölcsön, mely tulajdonképpen nem értékcsökkentő teher, de annak az ellenkezője, mert az ingatlan értékének nagy arányú emelkedését szolgálja.

Az épületek értéke Magyar- országon 4432 millió korona, melyet telekkönyvi bekebelezéssel

1174 millió korona, vagyis az értéknek 2G%-a terhel. Itt sem kedvezőtlen tehát a helyzet, mert a házak jövedelmezőségét tekintve, 100 korona értéknél 26 korona adóság még nem tulnyo- masztó, annál kevésbbé, mert főleg a bérházak s általán a városi épületek értékükben évről- évre oly rohamosan emelkednek, hogy itt a befektetés aránylag sokkal nagyobb terhet is elbír s a forgalmi érték emelkedése biztosítja azok stabilitását, hacsak előre nem látott alakulások nem játszanak közbe.

Tekintettel arra, hogy mig Magyarországon az ingatlanokat terhelő eladósodási százalék átlagban 20-37%, holott az pl. Poroszországban 39-30%, nem volna okunk sem panaszra, sem a jövőtől való félelemre magáért az adósságokért, ha közterheink is ugyanilyen kielégítő képet mutatnának az adóobjectummal szemben. Sajnos, ezt a kérdést vizsgálva megdöbbenéssel látjuk, hogy adók, ártér s egyéb köztartozások cimén aránytalanul súlyos teher nehezedik ingatlanainkra s e téren Európa egyik legjobban megterhelt államai közt foglalunk helyet.

Állami és községi adók s vizszabályozási járulékok cimén ugyanis évi 143 millió korona terheli ingatlanainkat, mely a legalacsonyabban, 4%-al tőkésítve is 3578 millió tehernek felel meg. így a jelzálog- s közterhek együttesen 6438 millió koronát tevén a földbirtoknál, ez értékének tényleg 42%-áig, a házbirtokok pedig, hol a közterhek 4%-os tőkésítés mellett 1684 millió tőkeértéknek felelnek meg, összértékük 64%-áig vannak terhelve.

így már kissé sötétebb lenne a kép, de még mindig nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fokozódó forgalmi- és jövedelmezőségi értékemelkedéseket. — Főleg az épületnél áll ez, hol a szemeink előtt levő mindennapi példák bizonyítják, hogy a házak jövedelmezősége 10 év alatt csaknem megkétszereződött s kevés tőkebefektetéssel, mely a fokozódó modern igényeket van hivatva kielégiteni, még folyvást emelhető, természetszerűleg emelkedvén ezzel magának az ingatlannak alapértéke is.

Megjegyezzük még, hogy a telekkönyvi hivatalok kimutatásai alapján készült s az ingat- lanság megterheltetését feltüntető számadatok mindig kisebbek a valóságban, mint a papiroson s igy hozzávetőleges számítással

mondhatjuk, hogy a hivatalos kimutatás adatainak 10%-a bátran leírható, vagyis bóni számlára megy.

Egybevetve a fenti adatokat, megállapíthatjuk, hogy hazánkban az ingatlanok jelzálogilag túlterhelve nincsenek, hitelviszonyaink még mindig eléggé kedvezők, de a közterhek viselésében eljutottunk oda, hogy azokat fokozni közgazdasági krízis nélkül veszélyes kísérletezés volna. Az 1911. év elején életbelépő uj adótörvények sokat fognak a helyzeten javítani s amint annak idején hitelviszonyainkat szilárd alapra helyezte a Wekerle által keresztül vezetett valutarendezés, úgy remélhetjük, hogy adózási rendszerünkben is a méltányosság s a progresszivitás életbeléptetése javítani fog a helyzeten s a terhek igazságos megoszlásával ingatlanaink forgalmi értéke még emelkedni fog.

Egyházmegyei közgyűlés.

— A tiszavidóki ág. h. ev. egyházmegye évi közgyűlése -*»

— aug. 25.

A tiszavidéki ág. h. cv. egyházmegye évi közgyűlését Sátoraljaújhelyben folyó hó 24-ikén, kedden s ezt kövotőlog folyó hó 25-ikén, szerdán délelőtt tartotta meg.

Az évi közgyűlésen nagyon szép és impozáns számban jelentek meg a tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye világi és papi férfiai, az a kettős testület, melyre a protestáns egyházak méltán alapozzák hitéletük erősségét. A protestáns egyházak egyházéleti tevékenységében nagy szerepre s feladatra vannak hivatva az egyházmegyék világi tisztviselői s ezt a megtisztelő megbízást azok hűen, gonddal teljesitik is.

A tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye felügyelőjét, Moskó László államtitkárt is szintén ezért láttuk Bortnyik György alesporessel együttelnökölve a sátoraljaújhelyi ág. h. ev. egyház templomában, hol a közgyűlést megtartották. Az egyház sokat tart és vár világi tisztviselőitől és épen azért esik jól, ha azok a magok részéről minden alkalommal bebizonyítják, hogy a megbízást nemcsak megtisztelő címnek tekintik, de tudatában vannak annak a feladatnak is, mely a cim viselőjére hárul.

Mondanunk sem kell, hogy az a tiszteletteljes ragaszkodás és szeretet, melynek nyilvánulásában Meskó László egyházmegyei felügyelőnek a közgyűlésen bőven része volt: kiérdemelt hálaérzet nyilvánítás volt azért a tevékenységért, melyet Meskó László az egyházmegye ügyeinek vitelében tanúsított gondos munkásságáért méltán érdemel ki. Méltán lelt különben kifejezésre ez a bizalom Bortnyik György az egyházmegye népszerű al- esperese iránt is, ki az állásáról lemondott Mater ny Lajos főesperes helyett elnökölt.

Az egyházmegyei közgyűlés első napjának délelőttjét a közgyűlési tárgyak megvitatása, határozathozatalok töltötték ki, a délutánt az ev. templomban délután 5 órakor megtartott gyámintézeti istentisztelet s a város megtekintése, mig ma délelőtt a közgyűlési tárgysor még tárgyalásra maradt pontjai felett folyt vita.

A közgyűlésről egyebekben a következő tudósítást adjuk:

Az egyházmegyei közgyűlésre f. hó 23-ikán az esteli vonatokkal érkeztek meg az egyházmegye tagjai. Ekkor érkezett meg Meskó László egyházmegyei felügyelő is, kit a sátoraljaújhelyi ág. h. ev. egyház impozáns küldöttsége fogadott. Az egyházmegye majdnem valamennyi lelkésze megjelent a közgyűlésen, díszes számával emolve a közgyűlés népességét.

A közgyűlés folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét a sátoraljaújhelyi ág. h. ev. templomban Meskó László egyházmegyei felügyelő s Bortnyik György kölesei lelkész alesperes kettős elnöklete alatt, kik közül utóbbi az időközben lemondott Materny Lajos főesperest helyettesítette.

Az ülést az egyházmegye lelkészei s a sátoraljaújhelyi egyházi elnökség tagjainak élénk érdeklődése mellett Meskó László egyházmegyei felügyelő nyitotta meg tartalmas, mélyen járó gondolatokkal telt megnyitó beszédével.

Az elnöki megnyitó visszapillantást vetett az elmúlt esztendő összes nevezetesebb egyházi eseményeire s szép szavakban emlékezett meg az örvendetes eseményekről, melyek az ág. h. ev. egyház beléletében előfordultak s kiterjeszkedett a csapásokra is, melyek az egyházat érték s melyeket az isteni végzésben való megnyugvással kell fogadni. A lendületes elnöki megyitó igen helyes utakat jelölt ki a közel jövő feladatainak teljesítésére s céljainak elérésére, mikor a kölcsönös, szeretetteljes összetartásban találja meg a módot, mely sikerre vezetheti a közegyházat magasztos törekvéseiben s küzdelmeiben.

Az elnöki megnyitó kijelentései a jelenvoltakra nagy hatást gyakoroltak s minden mondata élénk helyesléssel találkozott.

A közgyűlés által szomorú és fájdalmas jelentés vétetett azután tudomásul. Materny Lajos tiszavidóki főesperes lemondott állásáról s igy a gyűlésen sem jelent meg. Az egyházmegye szomorúsággal s fájdalommal vette tudomásul méltán népszerű s kiváló főesperese lemondását s mikor ezt teszi, biztosítja Materny Lajos főesperest, hogy iránta való szeretető, bizalma rendületlen, miről az uj választásnál az ő újbóli megválasztásával fog bizonyságot adni.

Az egyházmegye beléletére nagy fontossággal biró kérdések közül, melyek ezután tárgyalásra kerültek, kiemeljük ama határozatot, melyet a közgyűlés a nyíregyházi egyház javaslatára hozott a lelkészi nyugdijI.apunk mai száma 4 oldal.