Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-21 / 67. szám
Sátoraljaujhely, 1909. Augusztus 2í. 67. (4875.) Harminchetedik évfolyam. ^ kJAAÜJ'É '-l Megjelen lietenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill, Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkei, vagy kerettel ellátott hír- detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az urak ellen. — aug. 21. A nemzetiségi izgatás ravasz kiszámítással az alsó és legalsóbb elemek elbóditásán dolgozik. A nemzetiségeknél az intelligencia nem képvisel túlságos százalékot. Az igazi intelligens román, tót, jó nagy része nem is izgatással néz cselekvés meg kenyér után. De a félmüveltség, az iskolát abbahagyottak ké3z ezkö- zei az agitátoroknak, az ámitók- nak s önként kínálkoznak egy keskeny falu és apróbb ablaku községháza politikai ellátására, a kedélyek megborsolására a nép felvilágosítására és az izgató leckék betanítására. Természetszerű tanácsadói vannak a népnek. A lelkészek, a tanítók, újabban már az Amerikából visszatértek is. Hallgat ezekre. Amit tőlük hall, könnyen elhiszi. Ezektől tud meg valamit. Ezek az ő szószólói. Mindenek fölött való pedig a képviselő. Most éppen az oláh pópa, az oláh dászkál, meg a képviselő azt hitetik el a falusi, a hegyi és erdei néppel, hogy ezentúl nem szabad nekik a maguk nyelvén az Istenhez imádkozni. Az iskolában a kis gyereket már A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Fürdői levél. Bikszád, 1909. aug. 15. A fürdő vagy mondjuk fürdőzés életünkben kezd mindinkább nagyobb szerepet játszani. Sokkal kisebb mérvben oka ennek a mindjobban jobban növekvő luxus, mint a régen is meg volt betegségek mellé egy újabbnak sorakozása, a legújabb kor nyavalyája, mely immár az egész emberiséget hatalmába kerítette, az idegesség. Mert kérem szeretettel ki nem ideges ma ? A gyermekektől kezdve a második gyermekkort élőkig majdnem mindenki be van sorozva az idegesek nagy gárdájába. De mint minden téren, itt is temérdek a visz- szaélés és a halandók egy meglehetős százaléka önönmagát tagadná meg, ha nem venné elő a neki oly kellemes előnyöket biztositó idegességet, de valljuk meg vannak esetek, amikor talán bolondot is cselekednék, ha ezt nem tenné! A fürdők és divatos üdülőhelyek látogatása tehát biztosra vehető, hogy mindinkább emelkedőben lesz és háztartásunk mérlegébe e tételt is akarva, nem akarva, hova-tovább rendszerint be kell állítanunk, ami rendkívül helyes és kívánatos különösen ott, hol a jó egészség és pluszszal záruló mérleg párosulnak, ezek sajnos a femagyar imádságra tanítják. Már pedig a magyarok megtartották maguknak az ázsiai régi istenüket. Ki ne hallotta volna hirét a magyarok istenének. Ahhoz pedig hiába imádkoznak az oláhok. Ezt román képviselők napról napra elmondják, román újságok megírják, román papok fogadják, hogy inkább készek vértanuságra; érsek, püspök, pásztorlevélben parancsolja alattvaló papságának, hogy csináljon kulturháborut Ap- ponyi iskolai rendelete miatt. A tótok másképpen vezetik, izgatják és ámítják a népet. Nekik nincs tót nemzeti egyházuk, mint van román és szerb nemzeti egyház. A pánszláv papságot hazafias püspökök fékezik, debiz nem mindig és nem is eléggé bírnak velük s a királyi ügyészségnek szintén dolgot adnak. A tótoknak van egy vörös posztójuk — az urak. Nagyon régi, sokat használt vörös posztó. Éppen csak egy hét előtt fejtegették cseh folyóiratok, tót, pánszláv lapok, hogy Csák Máté is a magyar urak az olygarchák ellen küzdött, Giskra rablólovagjai is az urak igája alól akarták felszabadítani a tótokat. Az 1831-iki felvidéki kolerát nem e az urak csinálták a kutak mérgezésével? hér hollók, a légiókat azonban az igazi betegek, de még inkább az idegességben utazók fogják szolgáltatni, minek legalább fele százalékban okozója a létérti küzdelem. Szintén fürdőn vagyok, nem ugyan mint eddig néha tettem: szórakozásból, hanem kényszerűségből, mert a pesti hires és kevésbé hires orvosok a gyógyítás e módját hozták javaslatba, ajánlva bel és külföldi fürdőket egyaránt. Már-már azt határoztam, hogy külföldre megyek, hiszen nem látott vidékek és idegen nemzetek fiainak megismerése stb. stb. igen csábitó dolgok, de eszembe jutott azon rég agyoucsépelt tétel, bogy nemzetgazdászati szempontból mily káros pénzünknek külföldön való elköltése, igy aztán maradtam itthon, illetve kerültem Bikszádra. Mielőtt azonban tulajdonképeni fürdői epistolámba kezdenék, legyen nekem megengedve e tárgynál kis siesztát tartanom. Igaz ugyan, hogy nemzeti szempontból nagy veszteség a pénznek külföldi fürdőkben való elköltése, ez azonban legalább részben menthető a már fentebb említett körülménynél fogva, továbbá, hogy nem egy betegnek specialiter külföldi fürdő ajánltatik pld- Karlsbad vagy a tengeri fürdők; de hányszor nagyobb veszteség éri éven át e szegény pátriát azáltal, hogy teszem azt: a sok ipari cikkért, gyermekjátékért stb. stb. a sok sok milliót engedjük kivándorolni. Igaz ugyan, hogy ezen És Hurbán nem a magyar nemesek és urak hatalma ellen lázi- tott-e 1848-ban? Tehát az urak, a nemesek egy nagyon régi és historizált gerjesztő és mérgesítő fogalom a tótok közt. Szegény embernek különben is elég beszélni a gazdagokról, az urakról. A tótok egy darab idő óta szünetlenül hallják, hogy ő ellenök és az ország népe ellen összeesküdnek az urak, a magyar urak, a nemesek, az arisztokraták, az olygarchák. A tót nemzetiségi képviselők, a pánszláv lapok s utánok a bizalmas médiumok fáradhatatlanul izgatnak a magyar urak ellen. Andrássy belügyminiszter választási reformjára ráfogják, hogy az osztályuralmat, az osztályparlamentet akarja fenntartani, főkép az arisztokrácia gőgös uralmát újra és mélyen elplántálni a haza földjében. A polgárságot, az iparos világot sem veszi semmibe, uralkodjanak tovább is az urak. Csak belőlök legyen valami: a nép elnyomottságban sínylődjék tovább is. Hodsa Milán képviselő lapja szintén igy beszél. És bizonyosan igy fognak beszélni és izgatni a tót képviselő urak, kik országos bajt módunkban áll köny- nyen szanálni, nem kell egyebet tennünk, mint a már oly fényesen bevált „tulipán“ mozgalmat egyszer, de legfeljebb kétszer megismételnünk és nem alkotott a teremtő oly osztrák sógort aki abba a szerencsés helyzetbe kerülne, hogy e földi életben osztrák portékáért csak egy jukas fillért is lásson 1 Mert hát minden nagyszerűen volna, csak az az átkozott elszámolás ne késnék a legsötétebb éji homályban a tulipánokból bevett néhány millió koronáról 1 Igaz ugyaD, hogyha az egész nemzet rak össze csekély néhány milliót, ezt gavallér népnél, mint mi vagyunk emlegetni sem illik, de tekintve a hazafias célt, talán még is elkellene számolni 1 Ugyebár t. olvasóim önök is egy nézeten vannak velem e tételt illetőleg ? Azonban most következik a szenzáció. Már csak elárulom önöknek, hogy én tudom, hol vannak a tulipánpénzek ? Egyet azonban kikötök és ez az, hogy Búza Barnának ezt el ne mondják, mert én is kissé indiszkrét vagyok. A „Zemplénéből pedig úgy sem fogja Búza a dolgot megtudni, mert e lapot ő azóta nem olvassa, mióta megtudta, hogy gróf Andrássyéknak legalább egyelőre nem kell a tisztán magyar szövegű banknóta. Azóta nem akar nem virslit, de még cseresznyét sem velők egy tálból enni 1 A tulipán pénzek tehát, amint Búzától hallom, kerületük falvait készülnek beutazni az országgyűlés megnyíltáig és elmondani, hogy a korona és a korona örököse az általános egyenlő választói jog behozatalára utasította a kormányt. A szegény, műveletlen nép hallani fogja, hogy valami az ő bőrére készül. Hodsáék, Szkicsá- kék, Jurigáék nem azért vannak, hogy felvilágosítsák a népet. Ők jelenleg az urakkal és az osz- tálygyülölettel foglalkoznak és el nem árulnák, hogy Magyarországon a nép fiai csak úgy eljutnak a legnagyobb méltóságokra, lesznek egyházfejedelmek, miniszterek, betöltenek előkelő, nehéz állásokat, érvényesülnek a közéletben, az egyháznál, a katonaságnál. Éppen annak a mai kormánynak a feje, amelynek gróf Andrássy egyik kiválósága, szintén nem azok közűi az urak közül származik, akik ellen a gálád izgatást s gyűlöletet hirdeti. A nemzetiségi izgatáshoz alig is lehetne, tisztességes eszközt és fegyvert találni és igazságot használni. Itt csak az igazság ereje fogja meghiúsítani az aknamunkát . . . meg vannak éspedig igen jó helyütt és igen jól kamatoznak, Búza azt is elárulta nekem, hogy a nemzetnek kellemes meglepetést tartogatnak, mert e pénzek 1911-re oly nagy ősz- szeget fognak reprezentálni, hogy ez fogja az akkor létesítendő nemzeti bank alaptőkéjét képezni I Most tudom tehát, hogy a kis hamis (már mint Búza) miért merte drága életét oly bátran feltenni egy kártyára, nem 1 az önálló nemzeti banknak 1911-ben való föltétien felállítására I Ha már ennyit elárultam, azt is megvallom, hogy a létesítendő bank pénztárnoki állását B. nekem szánta, én azonban ab ovo visszautasítottam, először mert újabban a pénztárnokokat kezdik lelövöldözni, mint az újpesti és fiumei esetek bizonyítják, másodszor, mert jól tudom, hogy B. legalább még ötven polgárnak ugyanezt az állást fel fogja ajánlani, hát én őt sokkal jobban szeretem, mint sem alkalmam legyen zavarba hozni. Még egyszer szives elnézést kérek e kitérésért, mely nem is volt illő e keretbe, de ha igen kellemes közlendőnk van, hát akkor nem igen nézzük, hogy mikor és hogyan mondjuk el, csak sietünk a közléssel. így volt ez nálam is. De térjünk a tárgyhoz. Két órai gyorsvonaton való utazás után végre láthatók voltak Szatmár büszke tornyai. Lekászkálódtam a már meglehetősen megunt egyformaságból, pod= Hz iskolai idényre n §§fi.i|MJgS tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendők, harisnyák sfb. FÉRFIDIVAT ÜZLETÉBEN legelőnyösebben beszerezhetők: Sátoraljaújhely, jőtér, a megyeházával szemben. UFÓT ZZZZ Nagy választék-----legújabb divatu férfi kalapok, fehérnemüek, nyakkendők, stb. úri-divat különlegességekben. Legfinomabb férfi czipők. Lapunk mai száma 8 oldal.
