Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-18 / 66. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 18. is a legszélesebb körben közzétettük idevonatkozó felhívásainkat. A fuvarozás biztosítása körüli vergődésünket, eredménytelen kísérleteinket és a Valter Józseffel kötött szerződést is megtekintheti hivatalomban bárki és azt is olvashatja ebben a szerződésben, hogy Valter Józsefet és fuvaros társait elsősorban is a város tulajdonát képező Páncél hegyi bánya termékeinek a kifuvarozására kötöttem le. Mert tudni kell azt is, hogy a Páncél hegyről legnehezebb terhes szekérrel a közlekedés, ugyanazért ide legnehezebb fuvaros embert kapni. Hogy miért fáj tehát „Sárospatak köztiszteletben álló polgárának“ a Valter Józseffel kötött szerződés, igazán nem tudom. Még kevésbbé nem tudom, hogy miért engem vádol az a köztiszteletben álló polgár azért, hogy a vashid építéséhez nem városi követ vásároltak. Hiszen az egész Sárospatak tudja, hogy a vashidat vállalkozó építteti. A Gregersen J. és fia budapesti cég. Az szerzi be a követ, onnan ahonnan akarja. Ebbe az építészeti hivatalnak semmi beleszólása nincs. Még a város külön kérelmére 27027/909. kereskedelmi miniszteri rendelettel építés vezetőül kirendelt Czakó kir. mérnök és az ellenőrzésével megbízott Nagy Sándor miniszteri o. t., főmérnök is legfeljebb a kő minősége ellen tehet kifogást, de a kő származására észrevétele nem lehet. íme ezt mutatja az a panoráma, melyben a sárospataki tisztelt polgár a dolgok okait sejti. Tessék jól körültekinteni és megkeresni benne, hogy micsoda érdekszálak kötnek engem Grünbergerhez. A Sátoraljaújhely szerkesztőjét különben megbízott ügyvédem utján felszólítottam, hogy vegyen magának fáradságot, tekintse meg a szellőztetett kőszállitások aktáit és az igazsághoz híven rektifikálja gyanúsító pletykáit. Ha nem tesz eleget oö-JtŐpPrt indítok ellene. Kiváló tisztelettel; Sátoraljaújhely, 1909. aug. 17. Hönsch Dezső, műszaki főtanácsos. * Oecsei Jenő, az őt kötelesség- mulasztással vádoló „Felsőmagyarországi Hírlap“ vádjaira a nyilvánosság előtt ezeket mondja: Tekintetes szerkesztőség! A „Felsőmagyarországi Hírlap“ folyó évi aug. hó 14-iki 65. számában megjelent „Kijátszott adófizetők“ ciraü közleményre válaszolnom kell, mert annak éle ellenem irányul s a tájékozatlan közönségnek alkalmat adhat arra, hogy elhigyje, miszerint az adózó közönség felebbezhetési joga tényleg kijátszatott. A dolog azonban nem igy áll. Ugyanis az általános jövedelmi pótadó kivetési lajstromnak közszemlére tétele 3322/909. sz. alatt folyó évi jul. hó 30-án elrendeltetett, azt a polgár- mester ur julius hó 31-én alá is irta, de én aznap a hivatalban beteg lettem s 3 napig be sem jöhettem. így történt, hogy a holyi lapok hirdetmény példányainak kellő időben való elküldését nem ellenőrizhettem. A hirdetmény a hirdetési táblákon azonban kellő időben függesztetett ki. Megjegyzem azonban, hogy a hírlapi közzétételt az adóügyi törvények és szabályok elő nem Írják, — ezt Ujhelyben én honosítottam meg nem „kötelességből“, hanem jószántamból, a közönség iránt minden irányban előzékeny és figyelmes óhajtván lenni. Ha cikkíró ur a támadó közlemény helyett erre figyelmeztet, rövid utón módját találtam volna annak, hogy a kebelbeli kiadó mulasztása helyrehozassék. De ha még e cikk helyett a hirdetményt teszi közzé, figyelmessé lehetett volna a közönség arra, hogy az általános jövedelmi pótadó lajstrom augusztus 10-ig volt ugyan közszemlén, de ellene aug. 25-ig lehet felszólamlani. Ezzel mindenesetre nagyobb szolgálatot tesz vala a közönségnek, mint a személyes élű közlemény megszerkesztésével. Azt különben, hogy a hírlapi támadásra okot nem szolgáltattam s a törvényben előirt kötelességem, tehát a „rend“ ellen sem vétettem s hogy ekként megtámadtatásom igazságtalan, dr. Búza Barna orszgy. képviselő ur, a lap szellemi vezére is elismeri. Jóllehet, hogy az általános jöv. pótadó lajstrom ellen közszemlén léte idején felszólamlás még soha nem adatott be s ebből folyólag a közönségre jogsérelem sem háramolhatik, mert a vélt sérelmet, ha alapos, bárki később is sikerrel orvosolhatja, de úgy igen tisztelt polgármesterünk, mint csekély magam előzékenységünk jeléül, ezen lajstromot folyó évi aug. hó 21 tői 29-ig ismét közszemlére tesszük. Felszólamlások azon adózók részéről, kik ezen adónemmel már a múltban is meg voltak róva, szept. 13-ig, azon adózók részéről pedig, kik ezen adónemmel most első ízben rovattak meg, az adónak adókönyvecs- kéjükbe történt előírását követő 15 nap alatt adhatók be. Egyéb mondani valóm nincs, mert a cikk hátsó gondolataival se nem foglalkozom, se nem törődöm. Sátoraljaújhely, 1909. aug. hó 17. Gecsei Jenő, v. adóügyosztály vezető. Riadalom a táncteremben. VagDalkozó őrmester. A Véres katonakard. — aug. 18. Folyó hó 15-ikén, vasárnap este háromnegyed tiz óra tájban nagy botrány játszódott le a „Magyar Király“ szálloda udvarán elhelyezett táncteremben, hol Bleier Pál tánetanitó tartotta meg táncvizsgáját nyilvános bál keretében. A botrányt honvéd katonák in- scenirozták, köztük egy honvéd őrmester a sátoraljaújhelyi honvédzászlóaljtól, ki arra vetemedett, hogy kardjával súlyos sebet ejtett egy nőn : Ser- föző János helybeli ács feleségén, a 62 éves Tomi Erzsébeten. A botrányt, mielőtt súlyosabb természetű, általános verekedés fejlődhetett volna ki belőle, a rendőrség, illetve azok a katonatisztek fojtották el, kiket egyik közeli kávéházból előhívtak s akik elhatározó, erélyes fellépésükkel megakadályoztak minden további komoly fordulatot. A vagdalkozó őrmestert Fehér Pált, ki a miskolci 10. honvédgyalogezred itt állomásozó 3. zászlóaljánál szolgál, áldozata: Serfőző Jánosné feljelentette a büntető törvényszéken, a rendőrség pedig a maga részéről hivatalos jelentést tett a lejátszódott botrányról az állomás parancsnokságnak, mely szigorú eljárást indított. Az esetről rendőri tudósításunk alapján a következőkben számolunk be: Folyó hó 15-én, vasárnap este Bleier Pál tánetanitó nyilvános mulatság keretében táncvizsgát rendezett. A táncvizsga nagy érdeklődés mellett folyt le s a mulatozásban résztvettek katonák is, közöttük Fehér Pál honvódőrmester is. Este fél tiz óra tájban Ser főző János sátoraljaújhelyi ácsmester felesége bement a terembe, hogy hazahívja fiát, ki gyári munkás. Serfőző Gyula azonban nem akart a mulatság befejezése előtt hazamenni s ezt kijelentvén anyjának, közöttük szóváltás is támadt. A vita hevében Serfőző Gyula meglökte anyját, ki kissé meginogva Fehér Pál honvódőrmes- terhez ütődött. Erre két katona: Outh Mátyás és Hudák Sándor Serfőző Gyulára rohantak s ütni Kezdték. Serfőzőné ekkor segítségért kiabált, hogy fiát ne engedjék megverni. Ebben a lármában és tumultusban felemelkedett azután Fehér Pál honvódőrmester is s kardot ragadva, azzal Serfőzőné felé tartott s lesújtott reá. A 62 éves asszony a kardcsapás következtében, mely fején 8 cm. hosz- szuságu, mély sebet ejtett, lezuhant a padlóra, a jelenvoltak pedig közbeléptek s erélyes fellépésüknek sikerüli is a vérengzést megszüntetni s úgy az őrmestert, mint a katonákat lehe tétlenné tenni. A táncmulatságon jelenvolt rond- őrőrszem azonnal értesítést küldött a rendőrségre, honnan az egész készültség kivonult s a kaszárnyába, honnan a készenlét vonult ki a vérengzés színhelyére. Közben értesültek a tisztek is az eseményről s a botrány színhelyén megjelenve, sikerült az addig fogva tartott Fehér Pált a rendőrségre kísértetni. A rendőrség azután a vérengző katonát átadta a készültség vezetőjének, Faragó Sándor őrmesternek, hogy kisérjék a kaszárnyába. Az ittas őrmester szánandó áldozatát felszállitották az „Erzsébet“ közkórházba orvosi ápolás céljából, hol sebét súlyosnak találták, mely gondos orvosi kezelést igényel. A súlyosan sérült asszonyt a közkórházban hallgatta ki a rendőrség meghatalmazottja, dr. Keiner Győző tb. rendőrtollnok s a kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyvet áttette a hivatalos jelentéssel együtt a katonai parancsnoksághoz, mely ez ügyben szigorú eljárást indít mog. HÍREK. Szent István. — aug. 18. Valósággal a magyar nemzet ünnepi ciklusának nevezhető ez a hét. Augusztus 15-én Nagy boldogasszony napját ünnepelte a kath. egyház, a moly ünnepnap nemcsak legnagyobb a Mária kultusz napjai közölt, de kimagasló azért is, mert Mária szerepe a magyar nemzetnél ezeréves hagyományokon alapul mint nemzetünk védasszonyáé, kinek tiszteletére legkiválóbb költőink müveinek reprodukálásával oly sok, magasztosan szép ének hangzik el e számtalan keserű megpróbáltatáson átesett magyar nép ajakáról. Zászlóinkat az ő képe díszíti, első szent királyunk az ő égi pártfogásába ajánlotta Magyarországot, midőn ez alkotmányos életének még csak kezdetén volt. A szent királynak 1038, augusztus lő ón elhangzott végső fohásza áldássá is vált e nemzet fölött, mert bár százféle külellen s ezerféle belviszály tört sebet testén untalan: erőt mégsem vehetett rajta az enyészet s nem is fog mindaddig, mig a magyar hü marad jámbor őseinek szent hagyományaihoz. Holnapután, aug. 20-ikán ennek az első szent királyunknak emlékezetét üljük meg gyermeki hódolattal. Szent István emlékezetét méltó is, hogy minden kitelhető fény és pompa keretében ünnepeljük, mert a tulajdonképpeni Magyarországnak ő volt a megalapítója. Ő rendezte politikai viszonyainkat a külállamokkal szemben, ő iktatta be Magyarországot a keresztény vallás behozatala által a civilizált s létjogosultsággal biró európai államok sorába. Apostola volt a katholikus vallásnak, de ugyanoly apostola volt a magyar nemzeti áí- lameszmének. Nélküle régen eifergá- csolódott volna itt Európa közepén a Hadúr hitén levő s bizony nem igen szelíd erkölcsű magyar nemzet. Fényes egyházi dísszel, törvény által elrendelt általános munkaszünettel üljük első szent királyunk emlékezetét. Szükséges azonban, hogy e napon ne csak külsőségekben, de legbensőbb lelki világunkban emelkedjünk fel István király szent emlékezetéhez. Kövessük az ő intelmeit, sze • ressük a hazát nem a kenyérért, melyet földje nyújt, de kegyeletből azért a sok drága vérért, mely Pannónia minden rögét öntözte ezer év alatt. Találjon otthont nálunk az igazi testvériesség, egymás megértése, távozzék a torzsalkodás és egyenetlenkedós. Akkor boldog lesz ez a sokat szenvedett ország s oljő az ideje annak, hogy népe egyértelmüleg zengheti az egyházi költővel: „Tóvedelmid megszűnőnek, Vigadozz Pannónia!* — A király születésnapja. Ma, folyó hó 18-án a király születésnapjának 79-edik évfordulója alkalmából ünuepies istentisztelet volt a róni. kath. plébánia templomban. Délelőtt 9 órakor vette kezdetét az ünnepi szertartás s Őfelségéért Bessenyei István apátplebános tartóit fényes papi segédlettel ünnepi hálaadó istentiszteletet. Az ünnepies szertartáson a diszmagyarba öltözött Meczner Gyula főispánnal ólén megjelentek a vármegye, város, az állami hivatalok, katonai s polgári hatóságok. A katonai diszszázad Neubauer Miksa százados vezetésével vonult ki s üdvlövéseivel emelte az ünnepség fényét. Az évforduló alkalmából a középületeken s számos magánházon nemzeti lobogó lengett. — Kitüntetés. Torna István föl- diuket, ki legutóbb Ersekujvárott mint róm. kath. hitoktató működött, a budapesti Szent-Imre kollégium prefektusává választották meg. — A kiváló tehetségű fiatal pap nagy irodalmi tevékenységével nyerte el a díszes állást. — Emléktábla leleplezés. Abauj- szán'ón folyó hó 15-ikéu leplezték le Jászay Pál történetíró emléktábláját. Az emléktábla leleplezési ünnepélyén az Akadémia képviseletében dr. Fin- key József sárospataki akad. jogtanár jelent meg s úgy az Akadémia mint a Történelmi Társaság díszes koszorúit ő helyezte el az emléktáblán. — Széchényi est Mádon. A Mádon vakációzó egyetemi és a középiskolai ifjúság gróf Széchényi István emlékének áldoz folyó hó 21-én, amikor is gazdag műsorral Széchényi ünnepélyt rendez. A jövő 1910. évben lesz Széchényi elhalálozásának 50 ik évfordulója. Széchényi emlékezete iránt méltó is, hogy lerójja kegyeletét a magyar társadalom vezetését majdan átvevő ifjú nemzedék. Az estélyt táncmulatság követi. Már eddig is nagy érdeklődés nyilvánul meg az ünnepély iránt. Eddig több mint 240 vendég tudatta a rendezőséggel megjelenését. — llirtokossági közgyűlés. A sátoraljaújhelyi mezőgazdasági birtokosság és mezőrendőrség szervezési szabályzatának és a rendtartási szabályzatnak, valamint az elkészített tervezeteknek tárgyalása céljából Kiss Ödön h. polgármester augusztus hó 29-ik napjának délelőtt 10 órájára a városháza tanácstermébe birtokossági közgyűlést hivott össze.
