Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-07 / 63. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Augusztus 7. J U'ülUvk, sJL- L 63. (4871.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 80 fill. agg Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. ««— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — ifilandó hirdetéseknél árkedvezmény. Jegyzők gyűlése. — aug. 7. Zemplén vármegye községi és körjegyzői egyesületének számos tagja jelent meg ma délelőtt a vármegye székhelyén, a városháza nagy termében, hogy fontos és a jegyzői kart vitálisán érintő kérdések felett tanácskozzék. A jegyzői karnak, mint a közigazgatás legfontosabb szervének erkölcsi feladatát kell, hogy képezze a tömörülés, az együttes munkálkodás és közös érdekvédelem; mert e testületnek úgy szellemi színvonala, mint anyagi érdekeinek biztosítása nem egyedül az ő ügyök, de teljesen közügy, minthogy az ő munkaképességük, szorgalmuk ,és munkabírásuk a közéletben van elsőrendű szerepre hivatva s ő rajtuk nyugszik a szó legnemesebb értelmében egész köz- igazgatási szervezetünk. Felismerték a jegyzők e nagy erkölcsi súlyát a kormányok már akkor, midőn a régi 3—400 foriu- tos jegyzői fizetéseket eltüntetve államsegélynél egészítették ki a jegyzők javadalmát 800 forintos minimumra, hozzájárulván ehez a szolgálati idő arányában utalandó korpótlék. így lehetővé vált, hogy ez intelligens testület végzett óriási munkássága ellenértékéül legalább a megélhetés gondjaitól kiméltessék meg és mert nincs kizárva, hogy anyagi helyzetük a jövőben még jobbra fordul s mert úgy az ő nyugdíjazásukról, mint özvegyeik és árváik ellátásáról ma már minden törvényhatóság üdvös szabályrendeletek alkotása utján gondoskodik: arányba állítva a jelen helyzetet a nem rég múlttal, örömmel fogjuk tapasztalni, hogy az az áldozatkészség, melyet az ország szívesen ajánlott fel a jegyzői kar érdekében, megtenni hasznos gyümölcseit egy munkaszerető, ügybuzgó testület közhasznú tevékenysége által. Zemplén vármegye törvény- hatósága is most tette közzé a jegyzők s azok családtagjai nyugellátása illetve gyámpénzéről szóló szabályrendeletét. E szabályrendelet ellen a vármegyebeli jegyzők részéről több kifogás emeltetett s éppen ez képezte mai gyűlésük legfontosabb tárgyát, hogy a testületre nézve sérelmesnek, vagy hiányosnak tartott pontjai a szabályrendeletnek módosíttassanak, mielőtt az jogerőre emelkednék s hosszú időre mint törvényerővel biró statútum védje az ő érdekeiket. A hivatalos lapban közzétett szabályrendelet számot vetett úgy a községek, mint a jegyzők anyagi teljesítési képességeivel s az a viszonyoknak megfelelőig lett koncipiálva. Azt senki fel nem tételezheti a szabályrendeletet szövegezett alispánról, hogy ő annak a jegyzői karnak, mely neki nehéz feladata megoldásában a leghívebb munkatársa, nem a méltányosság legszélsőbb határáig menőleg intézkednék s ennek a munkával túlterhelt karnak igaz jóindulattal boldogulását ne keresné. Helyes és szükséges volt, hogy a jegyzői kar a szabályrendeletet alapos megvitatás alá vegye. Akár stiláris, akár érdemi módosításokra szorul az : helyes, hogy azok tegyék meg hozzá észrevételeiket, kiket a dolog legközelebbről érdekel. Sem a törvényhatóság, sem a belügyminiszter nem fog elzárkózni a szükséges és kivihető módosítások elől s reméljük, hogy a jegyzői nyugdíj szabályrendelet egy minden tekintetben s minden érdeket megvédelmező tökéletes mü lesz, mire életbeléptetésének ideje elkövetkezik. Ismerve a jegyzői kar túlterheltségét, szívesen honoráljuk ama törekvéseiket is, hogy mind- ott, ahol arra szükség van: a segédjegyzői állások rendszeresítessenek, hogy maga a gyakorlati élet neveljen e fontos pozíciókra valóban szakembereket egyrészt, másrészt pedig a közigazgatás s a nagy közönség érdeke ne szenvedjen hátrányt a munkaerő hiányában. Törvényeink ma a jegyzőt már lehet mondani, hogy állami közeggé tették, mert óriási munkahalmazatának túlnyomó tömege az adóügyi és katonai törvények végrehajtására esik. Itt van az uj házadó és földkataszter ; egész nyáron megfeszített szorgalommal kellett dolgozniok a házadó kataszter törzsivezésén. Hol marad most a rengeteg adóügyi munka, katonai, árvaügyi, közigazgatási teendők tömege! Megérdemlik, hogy teljes szimpátiával forduljon feléjük az illetékes felső hatóságok mindé- nike, de ugyanakkor megérdemlik azt is, hogy erejükön túl ne terheltessenek s tekintettel a változott viszonyokra, a szükséges segédmunkaerőt mindenhol megkapják. „A zemplénvármegyei községi és körjegyzők egylete“ rendkívüli közgyűlése alkalmából írjuk mindezeket, mely ma délelőtt folyt le a városház tanácstermében. Az ülést a vidék jegyzőinek az ülés iránt megnyilvánult nagy érdeklődése mellett Haraszthy Vince elnök nyitotta meg. A városháza nagy termét, hol az ülés lefolyt, zsúfolásig megtöltötték a zemplénvármegyei községi s körjegyzők. Az ülésnek három tárgy volt tárgysorára tűzve, de a szabály- rendelet módosítása felett megindult nagy és részletes vita annyira lefoglalta a maga részére az időt, hogy az egyleti számadások s a győri átirat ügye ez alkalommal kellőleg megvitatható s tárgyalható nem volt. A szabályrendelet ügyénél nagyon sok felszólalás történt s foglalkozott annak sérelmeivel. A gyűlés a szabályrendelet sérelmes intézkedései ellen feleb- bezés beadását határozta el, melyet maga az egylet ad be, de felebbezést adtak be ezenkívül a szerencsi járás jegyzői kara nevében Pethő Dániel sajóhidvégi s Darvas László szerencsi jegyzők is. VÁRMEGYE ÉS VAROS. A tárgyaló város. A város rendes közgyűlése. Sátoraljaújhely, 1909. aug. 5. Folyó hó 4-ikén, délután 3 órakor megtartott rendes közgyűlésén fontos közdolgokban hozott határozatokat Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete. Több olyan fontos kérdés került a napirendre, mely általánosabb érdeklődést érdemelt volna, de szerencsére, az alapos, beható viták során igy is olyan határozatokkal nyertek elintézést, melyek a közmegnyugvást legszélesebb körben vannak hivatva felkelteni. A közgyűlés legfontosabb tárgya amaz ajánlatnak tárgyalása volt, melyet özv. Rosenberg Sámuelnó tett a „Vörös ökör“ megvételére vonatkozólag, vételi árul olyan összeget ajánlva fel, amilyenbe az épület a városnak került. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával egyelőre napirendre tért az ajánlat felett, mely a városnak nem nyújt olyan ellenszolgáltatást, mely az épület eladását indokolttá tenné. Á képviselőtestület e határozata nem azt jelenti, hogy a város az eladás elől mereven elzárkózik, de mint természetes és észszerű is: azt, hogy megtartja a városnak a szép helyen fekvő épületet mindaddig, mig egy kedvezőbb ajánlat nem készteti arra, hogy az eladás ügyében érdemileg bocsátkozzék az esetleges ajánlattevőkkel tárgyalásokba. Mert az a helyes és azt hisszük: a képviselőtestület álláspontja is az, hogy a város egy esetleges eladás esetén nemcsak a vételi árát s befektetéseit óhajtja visszakapni, do megvalósítva kívánja látni azokat a célokat, melyek elérésére számított, mikor megvette. Bizonyos, hogy a képviselőtestület sokkal szívesebben foglalkozott volna a kérdéssel, ha özv. Rosenberg Sámuelné már eredetileg is azt az ajánlatot teszi, amit a képviselőtestületi ülésen megbízottja dr. Roboz Bernát tett, de érdemileg a közgyűlés ab ovo nem tárgyalhatott, hogy ajánlattevő a vételár s befektetések teljes összegének készpénzben való kifizetése mellett, óvadékkal kötelezi magát, hogy záros határidőn belől azokat a létesítményeket építi fel a területen, melyeknek megvalósítását a város a vételnél célozta, t. i. szálloda, vagy vásár- csarnok építését. Nagyon helyes határozatot hoztak a vármegyei közkút áthelyezése dolgában is, kimondásával annak, hogy a Wekerle-lóren elhelyezendő közkutat a vízvezeték vizével fogják táplálni, mivel a Dörzsik kútról levezető csatornának áttétele s átvezetése a kút uj helyére tetemesen gyarapítaná a költségeket. Az ülés lefolyásáról következő részletes tudósításunk számol be: Megnyitás. Á képviselőtestület rendes közgyűlését az elnöklő Kiss Ödön h. polgármester délután három órakor nyitotta meg. Jelenvoltak : Matolai Etele, Mik- lóssy István, dr. Búza Barna, Isépy István, Kincsessy Péter, Bessenyei István, dr. Hornyay Béla, Szőllősy Arthur, Halász József, Némethy Bertalan, dr. Roboz Bernát, Alexander Vilmos, Krausz Lipót, Haas Mór, Horváth József, dr. Róth József, Ko- valcsik János, Ármágyi János, Hericz Sándor, Reichard Lajos, Róth Bernát, Barna Dezső képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalból jelenvolt tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Farkas Andor, Pataky Miklós, dr. Reichard Salamon, Schmidt Lajos, Bogyay Béla, Kérészy Gyula, Rakmányi Jenő, dr. Szepessi Arnold, Szőllősy Sándor. A megyekut áthelyezése. A közgyűlés első tárgyát a törvényhatósági bizottság jóváhagyó határozata képezte, melyben a képviselőtestület ama határozata, — hogy a megyekutat a költségek negyedrészének elvállalásával a Wekerle-térre helyezik át — nyert megerősítést. Á törvényhatósági bizottság jóváhagyó tudomásul vette a város ide vonatkozó határozatát, csupán azt kötötte ki, hogy a megyeházban levő s a megyekuttal összeköttetésben álló NAGYMIHÁLYI SŰR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. "Igj S7űrrm1í5mrQrmQfrxroi VűríXMOűlo+oinV • Mezőlaboroz, Sstropkó, Homonna, Varaimé, Gálszéos, Királyhelmeoz, Perbenyik és Szerencsen /#empieilvd.imegy El JxejJVltstJieieillJX . ---------------------------------- áUandóan ftiss és zamatos sört szállítanak. . . . Lapunk múl száma 6 oldal.
