Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-04 / 62. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Augusztus 4. 62. (4870.) ^ J*. ÜU»^A^^ ---wW Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyllttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, utón 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. T.Vi. fi választói jog kérdéséhez. — aug. 4. Mikor a kibontakozás kérdése uralja a politikai helyzetet, noha most a szünet alatt látszólag ez is szünetel bár, de mégis elsőrendű probléma, akkor nem felesleges ennek a rendkívül nagy horderejű kérdésnek vitatása. Szterényi József államtitkár országos feltűnést keltett s már minden izében megvitatott brassói beszámolójából tisztán áll előttünk a kormánynak e tekintetben elfoglalt álláspontja. Nyílt dolog az, hogy minden más kérdés megoldása előtt a fősuly a választói jogra helyezendő. A bankügy majd képezheti egy uj kormány munkaprogrammjának sarkalatos pontját, de a választói jog kérdésének megoldásával a jelen kormány erkölcsileg obli- góban van a nemzettel szemben, tehát feltétlenül szükséges, hogy e tárgyban még a mostani kormány égiszé alatt határozzon a parlament s mihelyt tárgyalásait megkezdi, azonnal napirendre tűzze a belügyminiszter ide vonatkozó törvényjavaslatát. A koalíciónak el nem engedhető kötelessége e tétel megoldása. Erre a paktum is kötelezi, de a nemzet közvéleménye még inkább. Ha nem oldja meg: szavát szegte nemzettel és király- lyal szemben egyaránt. A választói jogról szóló törvénytervezet szövege már teljesen ismeretes hazánk minden rendű és rangú lakosa előtt. A tervezet alappontja tudvalevőleg a pluralitás. Ezen lovagolnak sokan, sőt újabban azok is, akik a tervezetnek pártértekezleteken való ismertetése alkalmával ahoz hozzájárultak. Ezeket az ellenzéki hangulatosokat pedig megnyugtathatná éppen a függetlenségi és 48-as párt vezető emberének, a legkomolyabb és legnagyobb sulylyal bíró egyénnek, Kossuth Ferencnek amaz állás- foglalása, hogy gróf Andrássy Gyula törvénytervezetével szolidárisnak vallotta magát s azon esetben is, ha a király gróf Andrássy visszavonulása után függetlenségi belügyminisztert nevezne ki: Kossuth Ferenc akkor is az Andrássy-féle tervezethez ragaszkodnék. Nagy fontossággal biró kijelentés ez; egy minden eshetőséggel számot vető, mély belá- tásu politikai vezérembernek az ország érdekében tett nyilatkozata. Mert azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gr. Andrássy Gyula az ő eredeti tervezetét a legszélesebb körű megvitatás alá bocsátotta s nem zárkózott el a pluralitás bizonyos megszorításai s az analfabéták közvetett választói jogának gyakorlása tekintetében teendő módosításoktól. Kossuth mindezekkel számotvetve, a legjobb megnyugvással vallhatta tehát magáénak az Andrássy féle tervezetet. Feltétlen elismeréssel kell azonban lennünk és minden eszközzel támogatnunk a kormány választójogi reformját azért, mert a magyar állameszme, a magyar nyelv jogainak érvényesülése tekintetében korszakos lépést jelent. Az általános, egyenlő titkos stb. választói jogról elhangzó szólamokat komoly ember nem méltatja figyelemre, mert hazánk poliglott állapotát tekintve ez az eszme megvalósítása esetén egyenesen és egyszerűen az állam- fentartó magyar elem pusztulását és erkölcsi megaláztatását jelentené. Sajnálattal látja az ország józan gondolkozásu polgársága, hogy a szélsőségek felé hajló s demagógiában utazó képviselők nincsenek tisztában a kérdés érdemi részével. Mert ha jól átgondolják azt és ha tényleg a magyar nemzeti állameszme erős- bitése képezi ideáljukat, akkor nem helyeznének a választójogi törvény megalkotása elé semmi más kérdést, de nem is tennék magukévá a nemzetköziektől és darabontoktól elsajátított eszméket. A függetlenségi párt ama tagjai, kikhez az aberráció szele eljutott : valamennyien szinmagyar nép által lakott kerületeket képviselnek. Nekik fogalmuk sincs a nemzetiségek által lakott terrénumokon uralkodó állapotokról. Nem tesznek ők tanulmány utakat politikai ismereteik bővítése céljából, tehát egyoldalú ismereteik nem is képesíthetik őket arra, hogy a választójoggal mint nem lokális, de nemzeti ügygyei legyenek képesek foglalkozni, abban tisztán látni és úgy mondani bírálatot, amint mondhat az a törvény javaslatot tervező miniszter, ki évek hosszú során át folytatott tanulmányozás, tapasztalat bőség és rendelkezésére álló statisztikai adatok felhasználásával tervez olyan törvényt: mely a nemzeti állameszme megvalósítását, megerősítését, a gu- vernementális magyarság exisz- tenciáját megóvni, biztositani és fenntartani alkalmas. Ha pl. Zemplén vármegyében, speciáliter a szerencsi és tokaji járások viszonyait véve figyelembe, alkotna meg a törvényhatóság egy-egy szabályrendeletet: akkor ugyan keservesen nézne arra a homon- nai és mezőlaborci járás. De hát az talán mindeneknél előbbrevaló, hogy ne helyi és vidéki érdekek, hanem egy országos törvénynél valóban országos és valóban közérdekek jussanak érvényre. Az átalakítástól el nem zárkózott Andrássy-féle javaslat nem perifériáknak, de az országnak közérdekét van hivatva érvényre juttatni. Ha azok a képviselők, kik eddig még idegenkedtek tőle, most a szünidőben nem sajnálják tanulmány tárgyává tenni pl. a románok, szászok s egyéb magyarellenes elemek által lakott vidékek viszonyait, akkor belátják, hogy a magyarság hegemóniáját ez országban csakis az Andrássy-féle tervezet alapján elindulva biztosíthatja parlamentünk. Köztisztaságunk. — aug. 4. Sátoraljaújhely város közrendészeti bizottsága s azután a képviselő- tostület elé legközelebb egy fontos javaslat kerül, mely szoros kapcsolatban van a város köztisztaság ügyével s éppen ezért közérdeklődésre méltó. Mi fontosnak s mindennél ha- laszthatlanabb kérdéseknek a város életében azokat tartjuk, melyek első sorban függnek össze a köztisztaság s közegészség ügyével, mert ki tagadhatná, hogy ezen a téren elkövetett mulasztások azok, amelyek a leg- iszonyubban büntetnek meg mindenféle mulasztást, gondatlanságot és hanyagságot. Örömmel látjuk igy a kedvező perspektívát, mely élénkbe tárul, megelégedéssel nézzük városunk hatalmas alkotását, a vízvezetéket s nagy reménynyel nézünk a csatornázási munkálatok megkezdése elé, mely a nagy müvet betetőzi. A köztisztaság s közegészségügy javulását nagyon előrevinnó egy tiszta, vízvezetékkel ellátott, gondosan kezelt vásárcsarnok is s az hisszük, hogy ez se sokáig lesz a jövő zenéje. De a nagy kérdések mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a részleteket sem, nehogy azok gyengítsék az általános hatást, mit a nagy alkotásokkal elérünk. Egy ilyen fontos része a köztisztaság ügyének az, melyet legújabban Kiss Ödön. h. polgármester tett gondos tanulmányozás tárgyává. A házi szemét kötelező kihordásának kérdését értjük. Mindenki tudja, hiszen szemei előtt állanak a nagyszámú példák, hogy városunk házaiban a szemétkihordás mily hanyagul, mennyi késedelemmel történik. Alsóbb utcákban hónapokon keresztül áll a ba- cillust, ragályt s miazmákat terjesztő házi szemét, ott rothad, bűzlik, egész utcarészeket fertőzve meg bűzével s mikrobáival. A példák arra buzdították a város képviselőtestületét, hogy a házi szemét kötelező kihordására szabályrendeletet dolgozzon ki, melyet még 1908. év októberében felküldtek jóváhagyás végett a minisztériumhoz. Most, hogy a jóváhagyó határozat- hozatalt Kiss Ödön h. polgármester — Budapesten lévén — személyesen megsürgette s biztató ígéretet kapott: felmerült annak szüksége, hogy a szabályrendelet életbeléptetési intézkedéseit is megalkossa a város. E célból Kiss Ödön h. polgármester javaslatot dolgozott ki, melyet a következőkben ismertetünk: A kivitel — Kiss Ödön h. polgármester tervei szerint — két módon biztosítható: vagy házi kezeléssel, vagy bérbeadással, ez utóbbi ismét tisztán bérösszeg fizetés mellett vagy készpénz fizetés és hozzájárulási kötelezettség: az utcai szemét kihordás és utca locsolással. — A házi kezelés egyelőre ajánlatosabb, mig biztos alap lesz a jövedelmezőség megállapítására. 1. Házi kezelésben szükségeltetnék még 2 pár ló tartása, 2 kocsis fiezetésével 3400 korona, 2. sep- rüs félfogadása segédkezéshez 1600 kor., egy végrehajtó 1200 kor., egy becsüs 800 kor. fizetéssel, egyéb dologi kiadás 400 kor., összesen 7400 kor. Marad tehát a háztartás javára 2600 korona. A házi kezeléssel az a cél éretnék el, hogy a végrehajtók száma egygyel szaporittatnék a háztartás megterhelése nélkül, sőt annak előnyére, mert a végrehajtók száma, tekintettel a város terjedelmére s arra, hogy minden fillér úgyszólván csakis végrehajtás utján szedhető be, nem elegendő. A fogatok száma kettővel szaporittatván, tekintve, hogy egy fogat a temetkezési s egy fogat a vízvezeték és csatorna építkezés által vétetik igénybe, mindenkor 5 fogat állana rendelkezésünkre s esetleg 7 fogat is, ezzel pedig szép eredményt érhetünk el. Az uj fogatok mellé segítségül rendszeresített 2 seprüs, a délutáni órákban a seprüsök számát szaporítja, amire szintén szükség van. A házi szemét kihordása 2 fogattal lebonyolítható s emellett tekintve, hogy ez a reggeli órákban kell, hogy történjék, a délután utcai szemét fuvarozásra fordítható. Ha a bérbeadás határoztatnók el és pedig tisztán bérfizetés mellett, úgy az évi bér legalább 5000 koronában lenne megállapítandó, mely összegből az utcai szemét kihordására, locsolására egy fogat lenne beszerzendő és 2 utcaseprő felfogadandó. Ezek évi költsége 3260 kor., maradna a városnak 1740 kor. — Ha pedig a bérbeadás pénzért és szolgálmány teljesítése mellett történnék, a fizetendő évi bér 3000 koronában lenne megállapítandó. Ez összegből 2 seprős lenne felfogadandó 1600 korona, maradna a városnak 1400 korona. Ezen osetben kikötendő lenne, hogy bérlő köteles mindkét fogatával a délutáni órákban ugyanazon munkálatokat teljesíteni, mint a városi fogatok. Egyet értünk teljesen e tervvel s bár nem akarunk ezzel a bizottságnak s a képviselőtestületnek praeju- dicálni, nem hallgathatjuk el, hogy a házi kezelés lesz majd fő erőssége ennek az intézménynek. A terv szerint még a városnak anyagi haszna is lesz, de ki venné ezt figyelembe, Lapunk inai Nxáuia 4 oldal.