Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-24 / 59. szám
Sátoraljaiijhely, 1909. Julius 24. 59. (4867.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán 6s szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérhen minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre J> kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Mi hiányzik nálunk? — jul. 24. Zemplén vármegye székvárosának sok olyan dologra, alkotásra, újításra van még szüksége, melyek nagyon első sorba tartozó közérdeket képeznek. Egyetlen sikerült alkotásunk van eddig : a városi vízvezeték, mely azonfelül, hogy kitűnő, egészséges s bőséges mennyiségű, nyáron eléggé hideg vizzel látja el a város lakosságát, — a tűzoltásnál is fényesen bevált és azelőtt nem is képzelt eredménynyel működik közre a veszedelem lokalizálásában. Vajha mentői több ilyen sikerült intézménynyel dicsekedhetnénk, mert bár százezrekbe került a városnak a vízvezeték, de a közegészség- ügy és vagyonvédelem tekintetében bőven meghozza kamatait a befektetés. — Hát bizony kellene még sok minden. Szedjünk csak sorra egyelőre most néhányat. * Kellene, mégpedig mentői előbb a „városi cselédszerző intézet“. Ezt az úgy közgazdasági mint erkölcsrendészeti szempontból igen nagy horderejű kérdést mi vetettük fel először. Hogy mennyire közérdekű volt idevonatkozó első közleményünk : bizonyság rá, hogy azt vidéki lapok is átvették. Mi azonban csak Ä ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Fodor Böske. A .Zemplén* számára irta: Főnyi Ilonka. III. Amikor Fodor Böske a Szent- imrey Kató eljegyzési kártyáját elolvasta; mosolyogva gondolta, egymáshoz illő pár, a kis Szomory hadnagy s a mosolygó, babaarcu Kató. Valami különös, jóleső érzés is járult ehez a gondolathoz. Aztán meg örült a sikerének ; büszkévé tette az a tudat, hogy Dénes Ödön felett győzedelmeskedett. Tulajdonképpen pedig ezt csak ő gondolta igy, vagy is szerette volna igy gondolni, mert önmaga előtt sem merte bevallani az igazságot, hogy nincs itt része semmi más érzelemnek, csak a szive dobbanásának, lelke nagy örömének. Pedig hát ez volt az igazság. Fodor Böske még egyszer megnézte az illatos, finom kartonlapot s aztán mind eddigi sikereinek legnagyobb jelét, gondosan az Íróasztala fiókjába tette. Leült a zongorához s valami nagyon vig, divatos operett-áriát kezjó tanácsokat tudunk önmagunknak osztogatni, de a kivitelben mások megelőznek. — Példa rá Szatmár város, mely teljesen az általunk propagált eszmék szerint már meg is nyitotta a „Városi cselédszerző intézethet s e müvével első és egyedüli ma az országban. Pedig rendkívül fontos tárgy ez, mely amellett, hogy a városnak tekintélyes anyagi jövedelmet is biztosit, a nagy- közönségnek óriási kényelmére, a közrend és közerkölcsiségnek pedig mérhetlen hasznára van. A mai türhetlen cselédmizeriák oly változáson mennének át nálunk ez intézmény szervezésével, a melyért késő időkig hálával említené a szervezők nevét, a ma még kizsarolt és zaklatott cselédtartó közönségünk. No de Verne Gyula is a jövő századról irt regényt, hihető hogy a jövő században Sátoraljaújhely is eljut egy ilyen városi cselédszerző intézet létesítéséig. Égeti a homlokunkat mint szégyenbélyeg, hogy egy szorgalmas, törekvő vidéki város nem vesztegette a szót, de cselekedvén megelőzött bennünket az „Árucsarnok“ építésével. — Nagymihályban már nincsenek piaci mizériák, patkányok és egyéb férgek nem babrálják össze és fertőztetik meg napi eledüle- ket az ott lakóknak, sem ronda hulladékok nem terjesztenek bűzt dett játszani. Dalolt is hozzá. De hirtelen felugrott a zongorától s abba hagyta a dalolást is. A kertbe ment. A kedvelt virágaiból összekötött egy nagy csokrot s a szobájába vitte. Ezt elfogja küldeni Katónak. Úgy kíván neki minden jót. Nem, ő maga fogja elvinni és megcsókolja azt az édes kis leányt. Megérdemli, hogy boldog legyen. Egyszerre elkomolyodott: teljesen elmúlt a nagy jókedve. Olyan különösen érezte magát, mintha megszólalt volna a lelkiismerete, haragosan, vádolóan: — Te irigy, rosszakaratú leány 1 Hát te mersz beszólni a Szentimrey Kató boldogságáról? Te? Aki elvetted tőle azt, akit szeretett. Hát oda mernél eléje lépni és megcsókolni az arcát, azt az ártatlan gyermekarcot? Hiszen Judás lennél, áruló, hazug Ju- dás. És boldogságot kívánnál neki, amikor megraboltad ? Tiltakozva mondja vissza a lelkiismeretének : — Én nem akartam neki rosszat; én tudom, hogy azzal az emberrel nem lehetne boldog. — Nem ? Hát igazán csak a boldogságát féltetted? Nem volt ebben a jóakaratban másnak is része ? Az önzésnek ? az irigységnek ? Úgy teés ragályt a piacon: de vasbetonból készült impozáns árucsarnok szolgálja a közegészség és köztisztaság ügyét, meghosszabbítván az emberi életet, magasztalván az okos és áldozatkész kezdeményezők bölcseségét. — Mikor jutunk mi Nagymihály nyomába! Építkezésről, befektetésről lévén szó, nem kerülhetjük el annak a bizonyos milliós kölcsönnek a szinrehozatalát. Mert hát ettől várunk ma már mindent. Csatornázás, polgári fiúiskola, a városi vízvezeték teljes kiépítése, meg tudja a csoda még hogy mi nem néz arra a sovány millióra, amely eddig csak a holdban van meg, — majd ha készpénzben bent lesz városunk kasszájában s a dánosi cigányok el nem emelik, — akkor megmondjuk, hogy mit lenne legcélszerűbb azzal cselekedni. Utcáink legforgalmasabb vonala, a fő- és Kossuth-utca botrányosan rossz járdával bir. A város felső, kevésbbé forgalmas részén, a Kazinczy-utcán tágas, kényelmes betonjárda van. Itt az alvidéken három ember nem fér el a járdán egymás mellett, esős időben pedig csizmát kell huzni, hogy a hideg lábfürdőt kikerülhessük. Mostoha gyermeke ez a legforgalmasabb útvonal a városnak, mert ha nem az volna: akkor nem tűrték volna az inszel akkor is, ha az a férfi véletlenül nem Dénes Ödön ? Az a szép férfi; asszonyok ideálja, leányok fehér álma. Fodor Böske fázósan reszketett. — Nem, nem. Hiszen én azt az embert gyűlölöm. — Gyűlölöd ? Balga leány 1 Hát nem ismered a saját érzelmeidet ? Hát gyűlölet az, amikor minden kis fűszál, virág, aranyos napsugár egy nevet súg neked? Amikor leányszobád minden ékessége egy képet hoz eléd ? Amikor a szived minden dobbanása, a lelked minden érzése azután az egy név, egy kép után vágyik ? Hát gyűlölet az: amikor meglátva azt a valóra vált á'mot; megdobban a szived és hang nem jön az ajakadra s valami boldogságos melegséget érzel a közelében, amely elkábit, megbénítja az idegeidet s úgy maradsz egy helyben, mozdulni sem tudsz, de olyan jól érzed úgy magad, olyan nagyon szeretnél mindig úgy maradni ő mellette, boldogságos nagy, nagy hallgatásba. Hát gyűlölet ez ? Balga leány 1 Hiszen ez a szerelem; a legerősebb, leghatalmasabb érzelem a világon. Fodor Böske a földre ejtette a nagy virágcsokrot, csupa virággal lett körülte elhintve a puha szőnyeg. Aztéző körök már eddig sem a mai állapotokat. Járdajavítási óhajainkat azonban egyelőre szintén elraktározzuk s mint pium desi- deriumot örökségül hagyjuk utódainkra. Van nekünk úgynevezett villanyvilágításunk is. Hát ez csak annyiban felel meg a nevének, hogy villany, de nem világit. Nézzük csak meg ivlámpáinkat. Szomorúan, mintha nemzetünk sorsa felett keseregnének, úgy pislognak a koromtól és mindenféle szennytől ellepve az este kimozduló közönségre. Vidékiek abban a hitben vannak, hogy a város gyászol. Meghatottan emelik le kalapjukat a kormos alkotmányok előtt s imádkoznak a világítás által gyászolt ismeretlen megboldogultért, pedig 10 percnyi munkával egy-egy ivlámpa visszaadható lenne eredeti rendeltetésének. De lehet, hogy ezt is őszre halasztja a gyár vezetősége, aki mellesleg megígérte nekünk, hogy őszre a villanyvilágitás olyan tökéletes lesz, akár a vízvezetékünk. Ez óhajunkat tehát egyelőre skontróba vesszük 90 napi határidővel. Azt elismerjük, hogy a villanytelep felszerelésénél kezdetben hiba volt már, mert egy miniatűr készüléket állítottak be s ezzel úgy jártak mint fuvarosaink, midőn egyetlen gebéjük által vont szekerüket túlterhelik. Kevés a szusz. Várjuk hát az ■i... —I —I.I».——,i tán lehajtotta a fejét és lassan sírni kezdett. « Dénes Ödön a klubban hallotta, hogy Szomory Niki boldog vőlegény. Hát a kis Szentimrey Kató nem soká busult utána. Hiszen alig két hónapja, hogy a Szomory bárónő estélye után nem ment többé hozzájok. Igaz, hogy ez furcsa eljárás, minden ok nélkül otthagyni a házukat, holott azelőtt mindennapos volt náluk; ezt határozottan sértésnek vehették s tulajdonképpen ezért csak nem megy zárdába az életre való kis leány. De azért mégis bosszantotta ez a hirtelen eljegyzés. Hiszen a férfiak hiúságát mindig sérti, ha az elfelejtett ideál nem mond le a világról, de másutt keresi a boldogságot. Nem lehetett az igazi érzelem — gondolta — ha ilyen hamar megvigasztalódott. Pedig az övé lehetett volna. Ha akkor este ... ha az a leány, az a hideg, gúnyos parvenü leány el nem rontja az egészet. De hát miért is hallgatott reá? És mi jogon avatkozott az, az ő dolgába ? Mi jogon ? Hogy talán ő ?... De nem; ez ki van zárva, hiszen egyszer már visszautasította, mielőtt komolyan közeledett volna. Azok után NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Elaő rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona ég Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezölaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszéos, Klrályhelmeoz, Perbenylkóa Szerenoze P - állandóan ÍMbb és zamatos sört szálUtanak. — ............ '■ i"— Lantunk mai száma 8 rtldnl.
