Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-24 / 102. szám

December 24. ZEMPLÉN. 3. oldal. félretéve minden pártoskodást és szertehuzást, mindenki pártkülönbség nélkül egyetértene akkor, midőn a közös ellenség ellen kell harcolni s a nemzet egy csatasorban küzdene saját igazaiért, olyan politikai veze- tők mellett, kiknek egyik ékessége gróf Andrássy Gyula. 0 a maga ré­széről a herceg Windischgrätz indít­ványában nem lát pártoskodást és politikai szertehuzást, éppen azért midőn most Zemplén vármegye kö­zönsége ezeken felülemelkedve gróf Andrássy Gyulában az igazi állam- férfiút méltatja, készséggel csatlako­zik az indítványhoz. Ezután indítványozó felolvasta a gróf Andrássy Gyulához, — a vár­megye közönsége nevében intézendő — következő szövegű táviratot: Nagy méltóságú gr. Andrássy Gyula urnák Budapest. Zemplén vármegye mai napon tartott rendes évnegyedes közgyű­léséből, megemlékezve nagyméltó­ságodnak hazafiui nagy érdemeiről, nehéz időkben bölcs mérséklettel, de a nemzet jogaihoz törhetetlen ragaszkodással folytatott küzdel­meiről, az összegyűlt igen nagy számú törvényhatósági bizottsági tagoknak és vármegye összes tiszt­viselőinek egyhangú lelkesült ha­tározatából : igaz szeretettel, ra­gaszkodással, meg nem ingatható bizalommal üdvözli. Főispán herceg Windischgrä'z Lajos és társai indítványát s az általa ennek kapcsán beterjesztett határo­zati javaslatot a közgyűlés által egy­hangú lelkesedéssel elfogadottnak je­lentette ki azzal, hogy a közgyűlés megbízza a vármegye alispánját, mi­szerint ezen határozatát táviratilag még ezen közgyűlésből közülié And­rássy Gyula gróf őnagyméltóságával. A főispán a közgyűlés tagjainak s alispánnak boldog ünnepeket és boldog uj évet kívánt. — Kívánva, hogy vajha a most oly impozánsan és lelkesedéssel megnyilatkozott egyet­értés a vármegyében sohase zavar- tassék meg, a közgyűlés általtért a napirendre kitűzött ügyek tárgya­lására. Választások. Elnöklő főispán ezek után elő­adja, hogy az újonnan rendszeresített vármegyei árvaszéki IV. ülnöki ál­lásra egy pályázati kérvény érkezett be. A kérvény elbírálására kijelölő bizottságot kér küldeni, melynek tagjaiul ajánja gróf Andrássy Sán­dort, gróf Wolkenstein Ozvaldot és dr. Búza Barnát, a maga részéről pedig kinevezte Moskovitz Géza, Czi- bur Bertalan és Hiszem Kálmán biz. tagokat. Bejelenti továbbá, hogy a közig, bizottságból 5 tag kilép, ezek szavazat utján lévén választandók, a szavazatszedő küldöttségek megala­kítását kéri. Á közgyűlés határozata szerint az egyik küldöttségbe elnökül Miklósy István, tagokul Ehlert Gyula és dr. Kellner Soma, a másik kül­döttségbe elnökül Kincsessy Péter tagokul dr. Rosenthal Sándor és’ Mauks Árpád választattak. Az igazoló választmányba 5 tag­nak beválasztása szintén napirenden van, amely választás minden hozzá­szólás nélkül, közfelkiáltással tör­tént, — valamennyien a volt tagok újbóli megválasztásával. A földadó bizottságba is kellett egy tagot választani. E tisztet főis­pán ajánlatára egyhangú határozat alapján Diószeghy Pállal töltötte be a közgyűlés. A lóavató bizottságokba szintén egyhangúlag a volt elnökök választattak be. Főispán az elől említett válasz tásokra elrendelvén a névszerinti­szavazást, a kijelölő bizottság is el­vonult az árvaszéki ülnök jelölt kér­vényének elbírálására, azután kezde­tet vette a szavazás. Mig ez lefolyt, azon idő alatt Meczner Gyula főis- pan szívélyes magyar vendégszere­tettel vdlásreggelire hívta meg s látta el a bizottsági tagokat. E reggeli fo­lyamán egy rövid felköszöntő hang­zott el dr. Szirmay István ajkairól, ♦ r Windischgrätz Lajost köszön­tötte tel, a mai eseményekre utalva. A közgyűlés a szavazatok le- adása után mintegy egy órai meg­szakítással folytatódott, az eredmény kihirdetésével. A szavazatszedő kül­döttségek jelentései alapján kihir­dette a főispán, miszerint a közigaz- gatási bizottságba megválasztattak • gróf Andrássy Sándor, gr. Széchényi Lrnő, Lehoczky Endre, Matolai Etele és Nemthy József. A kijelölő választ- mány az árvaszéki ülnöki állásra egyedül pályázó Boronkay László kérvényét rendben találván, nevezet- tet a közgyűlés egyhangúlag árva­széki ülnökké választotta. n.v,zEz^in kinevezte a főispán dr. Urbán Kálmán árvaszéki jegyzőt tb árvaszéki ülnökké, dr. Lengyel Endrét vármBgyM !b> alü.gyészszé és dr. Os- váth Dezső közig, gyakornokot tb. aljegyzővé. . H,,A m?5váIafztofJak nyomban le­tették a hivatali esküt a közgyűlés Sopron vármegye átirata. Olvastatott Sopron vármegyének a katb. autonómia mielőbbi életbelép­és? tárgyában kelt átirata. A köz- gyulés pártolólag járult az átirathoz x a ka!h- autonómia mielőbbi életbeléptetését. Muzeum és képtár. . , Pókus Gyula alispán javaslatára a k0QZg,yUlés vármegyénk kultúráját úgy a központban, mint a vidéken i<? előmozdítani óhajtván, Sátoraljauj- helyben egy vármegyei múzeumot, kép- és könyvtárt létesít, melynek céljaira az 1910. évtől kezdődőiig, a közművelődési alapból évi 1000 ko­ronát megszavaz. E tárgynál Feies István felszólalásában arra kérteJ a közgyűlést, miszerint az uj várme­gyeház építésénél e kulturális helyi­ségekről megfelelő gondoskodás tör­ténjék s mert a kultuszminiszter az ilyen törekvéseket készségesen támo- gatja, kéressék fel a miniszter, hogy aZ\ftPUif n^-k e CéIra emeIendő részét saját tárcája terhére vállalja el il­letve azt megfelelő államsegélyben részesítse. - Meczner Gyula főispán tudatta felszólalóval, hogy alispán ré­t“SS tátr^ban már gondoskodás történt s különben is ennek bővebb megbeszélése céljából ma délutánra uagyobb értekezletet hivott egybe (Erről lapunk más helyén adunk tu­dósítást.) Nyugdíjazások. Haraszthy József utbiztost vég- kielégitési kérelmével elutasították s részére a nyugdíjügy! választmány E,\alapján fizetésének 60%.át ir 5°r-) DyuSdiJ'at állapítottak meg Nyugdíj áztatott továbbá a közkórház elmeosztályán levő Hlavathy Jenő vármegyei Írnok, évi 831 koronával. Alispán Jelentése. Nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés Dókus Gyula alispánnak a közigazgatásról szóló évnegyedes ie lentését. Tekintettel arra, hogy mi e jelentéseket a közig. biz. üléseiről szóló tudósításainkban havonta rész­letesen közöljük s mert ez évnegye­des jelentés azok összegezése, a je­lentéssel bővebben foglalkozni ez al­kalommal nem tartjuk szükségesnek. fejeztetett*80 naP* közgyülés ezzel be­Értekezlet a zemplBnuármegyei múzeum és héptár ügyében. — dec. 23. A. törvényhatósági közgyűlés plefí napjának délutánján, AfacSoÄ lóispán értekezletet, hivott egybe a Zemplén vármegye székhelyén felálli­FlS«U^-éS,képtár. gyében. Llnoklő főispánon kívül az érte­kezleten Dókus Gyula alispán, Ba- logh Bertalan, az orsz. képzőmüvé- szet! társaJat kiküldöttje, Miklósylst- ván főesperes, dr. Molnár Béla7bir­tokos, Hiszem Kálmán apát-főesperes Gruska Lajos pápai kamarás, BeS szászy István kir. tanácsos, közp tan felügyelő, Hodossy Béla tánUóképez- dei igazgató, dr. Hornyay Béla a Ka zinczy-kör ügyvezető igazgatója CzT­fáUn » iTfgy- képviselő, Dóm­ján Llek lelkész, Moskovitz Géza nagybirtokos, Meczner Béla főispán dr. Chudovszky Mór kórházi igazgató- főorvos, Isépy Zoltán tb. főjegyző Lengyel Manó ny. ezredes, Bessfnyeí István apát, dr. Farkas Róbert kano­fet £ Fbispán az értekez­ik főkönyvének vezetésére dr Kontz Endrét kérte fel. nfiu?lvid feg?yitó beszédében el- nokló főispán előterjesztette gr. An- drassy Gyulának, mint az orsz kép- zőmuvészetí társulat elnökének hozzá intézett ama levelét, melyet lanunt. teljes szövegében ismer­tettünk s mely levelében Andrássy &y Ä,gr' a kuIturális fejlődés elő­mozdítása céljából szólítja tettre a vármegye közönségét, főleg annaW kultur tekintetben vezető szfrepre hf vatott tagjait. Ismerteti e nagy fon! tosságu levél ama célját, mely szerint a kultúra a nevelés fejlesztése lévén aT,k ,,a r7ikke° is meDtő1 nagyobb tért kell hódítania, hogy a fejlődés a. szép iránti érzék tanyára Jehtn minden fejlődni kész és képes vidéki városban. A szervezendő kulturális intézmény anyagi ügyeire vonatkozó­lag örömmel említi föl, hogy éppen a mu, délelőtt folyamán szavfzormeg Ak«í0ság a közművelődési adó jövedelméből e nemes célra évi 1000 kor. segélyt, Dókus Gyula alispán pedig szives volt a helyiség és világí­tás megadását kilátásba helyezni Á városnál is megtesz mindent, hogy a szép eszme megvalósulhasson s a míg főispán lesz, teljes erejéből tá­mogatni fogja azt, azután pedig biz­tosítva látja jövőjét az alispán ügy­amZ*g<lSágt u k ; JeJeü ^rtekezlet célfa ama kereteket es módozatokat meg­jelölni, melyek között a zemplénvá?- niegye, muzeum és képtár szervez- hetó legyen. A vármegye most mée nem biztosíthat valami kifogásin szép helyet az intézménynek, de a St \ “ai közgyűlésen is tárgyal kth?’ ha ,az, UJ Jármegyeház felépül : kellő gondoskodás fog történni arról hogy e nagy értékű kulturintézmé­DyUIFzntIZáRé!tÓ ''yezóst Piáljon. Ezután Balogh Bertalan, az orsz képzőművészt! társ. kiküldöttje szólalt íe!’..klt. ® . vándortárlatok rendezése kÍul k!feJtett, nagy ügybuzgósága revén városunk közönsége is már évek olaelőnyösenismer. Balogh olyan szépen koncipiált s olyan gyújtó ha ásu beszédet mondott, amelyért va­lóban kár, hogy sok ezer példányban kinyomatva minden családnál nem látjuk még. — Beszédét azzal vezette e, miszerint gróf Andrássy Gyulától felhatalmazást nyert, hog/ nevében mint az orsz. képzőművészeti társulat elnökének nevében üdvözletét és kö- szonetét fejezze ki az értekezlet előtt. Amidőn e megbízatásnak örömmel .Wir egeia fJ'át részéről is meg­ismétli azt és kéri az értekezletet a kulturális tevékenységre. Azután ki- tejti, hogy a vándortárlatot legköze­lebb megismétlik, de annak állandóvá kell válnia, ami lehetséges lesz a vármegyei múzeummal kapcsolatban szervezendő képtár felállítása utján. Gyűjteményt kell létesíteni, mely ta­nít, gyönyörködtet és müvei. E te­kintetben itt jó talajt lát az 1906. évi tapasztalatok alapján s most is köszönetét fejezi ki a tárlat részére akkor tanúsított támogatásért. Bővebben fejtegeti amaz elve­ket, melyek gróf Andrássy Gyula le­velében megnyilatkoznak. A művé­szet támogatása tulajdonkőpen glori- fikációja a kultúrának, hatalmas esz­köze az esztétikai fejlődésnek. A vár­megyei muzeum és képtár felállítása nemzeti kincs lesz, melynek a taní­táson, értelem fejlesztésen kívül ideális céljai is vannak. Például még eddig csak két ilyen intézményt em­líthet fel: a kassait és szegedit, me­lyek magukban olyan vonzó erővel bírnak, hogy kihatva a közéletre, a városok idegen forgalmát is emelik, tehát közgazdasági előnyt is nyújta­nak. Ott vannak példák a főváros­ban, ahol egyes nagyszabású, remek koncepciójú és igazi művészi kivitelű képek ezreket vonzanak megtekin­tésükre. Bízik abban, hogy az állandó képtár Zemplén vármegyében nem fog akadályokba ütközni. Ő az orsz. szép­művészeti muzeum elnökével, Käm­merer Ernővel már tanácskozott is e tárgyban s a kiváló vezérembertől azt a biztatást vette, hogy a vármegye közönségének jóakarata mellett a kor­mány támogatása is meg lesz nyerhető. Igaz, hogy pénz kell a dologhoz, de az ilyen célokra mindig kerül pénz. A vármegye közönsége már adott évi 1000 koronát, kérni kell a pénzinté­zeteket, a Kazinczy-kört, az egyes kultur társulatokat, iskolákat, hogy a nemzeti művelődés oltárára szánt áldo­zataik e téren érvényesüljenek. Kérni kell a községeket, melyek most a Rákóczi szobor költségeire 5 koronát vállaltak, hogy ha ezen elkötelezésük megszűnik, adjanak a vármegyei mu­zeum és képtár céljaira csak 50 fillért. Addig fog ez az apró adomány gyűlni, hogy meglesz belőle a másik ezer korona is. A legjobb kezekben látja itt,le­téve e kultur intézmény jövőjét. Úgy Meczner Gyula főispán, mint Dókus Gyula alispán az ő nagy tapasztala­taikkal, előkelő kulturális érzésükkel biztos támaszai az ilyen téren való fejlődésnek. A nagyhatású szép beszéd után Meczner Gyula főispán köszönetét mondott Balogh Bertalannak s indít­ványozta egy végrehajtó-bizottság megválasztását. Az értekezlet a végre­hajtó-bizottságot a következők szemé­lyében választotta meg: elnök Meczner Gyula főispán, alelnök : Dókus Gyula alispán, tagok : Balogh Bertalan, dr. Hornyay Béla és Sátoraljaújhely város polgármestere. Dr. Hornyay Béla szólalt fel ezu­tán, ki mint a Kazinczy-kör igazgatója ígéretet tett, hogy a kör jövedelméből szívesen fog e célra áldozni, hiszen a végcél közös: a tudás és értelem képzés előbbrevitele, a művészeti és kulturális fejlődés. Hodossy Béla a kultúrpalotában, vagy majd az intézmény elhelyezésére szolgáló épületban tanszermúzeum ré­szére kér helyiséget. Végül Meczner Gyula főispán szólott még, kifejtvén, hogy a kultu­rális cél érdekében megindítják a gyűjtést, bevonják ezen akcióba a hölgyeket is, kik készséggel áldoznak időt és anyagiakat a nemzeti művelő­dés fejlesztésére. A jelen értekezlet határozatáról pedig gr. Andrássy Gyulát és az orsz. képzőművészeti társulatot értesítik s ha szükségét látja, össze fog hívni nagy bizottságot. A magas színvonalon állott érte­kezlet a késő esti órákban nyert befejezést. 1 Legjobb minőségű-----­plus, loden és nyúlszőr kőlapok szőrme és loden sapkák SZEMES UFÓT kalap- és úridivat üzletében Sátoraljaújhely, jőtér, a megyeházával szemben. íSTagry választék: ich« rnemiiek, flancll ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, trik6 áruk, téli iiez yiik, boka-védtfk stb. féli nriilivat cikkekben. Valódi JAEGER tanár féle alsó ruházat. Valódi szentpéterl hó és sárcipők /\ védjegygyei. Angol nyak és gallérvédö, —— Finom férfi cipők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom