Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-15 / 100. szám

December 15. ZEMJPLÉN 5. oldal. angol publikum egyszerűen nevetett az ádáz és nagyszerű zsidón, aki oly kéjjel vágta volna Antóniából a font húst. Ma már a komikum egészen távol áll Shylocktól. Nagyszerű zord­sága, telhetetlen hírvágya, hatalmas akarata tiszteletet parancsol s mikor a negyedik felvonás végével megrop­panva hagyja el a színpadot, ajkunkra fagy a kacagás, megdöbbenünk és érezzük, hogy a felsült Schylock alap­jában tragikus alak. Kietlen sötétségét csak szomorú, fehér reflexekkel csip­kézi körül a komikum. Ezeket az örök emberi vonásokat kell nivellálni minden Schakespeare-előadásnak. És a folyó hó 14-ikén megtartott repriz elsőrangút produkált. Szakács Andor Shylockja grandiózus és emberi. Mű­vészi alakításában elvezet bennünket az igazi Shylock-tipushoz, a mindené­ből kifosztott, nagyszerű, tragikomikus fájdalmában vergődő emberhez. Az előadás keretéből kinőtt még Halasi Mariska játéka, aki egy szinte minden gazdagsággal kialakult művész intel­ligencia. A többi szereplők is jók voltak. ** A szinügyi bizottság ülése. Sátoraljaújhely rend. tan. város szin­ügyi bizottsága folyó hó 12-ikén ülést tartott. A bizottsági ülés egyik tár­gyaként ama városi tanácsi határo­zat szerepelt, mely elutasította Pa­lásthy Sándor színigazgató ama ké­relmét, hogy a színház villanyvilágí­tása Palásthy Sándor terveinek meg­felelőig átkapcsoltassék. A szinügyi bizottság javasolta az igazgatónak, hogy adjon be felebbezést a képvi­selőtestülethez a sérelmesnek vélt határozat ellen. — Palásthy Sándor színigazgatónak azon panasza került azután tárgyalásra, hogy a színházat neki saját költségére nem lehet se­perni, tisztítani — s ahol azt a kö­rülmények úgy kívánják — gyertyá­val világíttatni, mert Lővinger szin- házfelügyelőé e jog, melyet az nem akar átengedni. A bizottság orvos- landóknak találta s véleményezte is a tanácsnak a panaszok orvoslását. A bizottság azután megállapította maga részéről is azokat a követelmé­nyeket a színházigazgatóval szemben, melyeket követelőzővé kell tenni. — Ezek a követelmények a következők: 1. kötelezendő a színházigazgató, hogy az újdonságokat először mindig bér­letben hozza színre, mert van már egy régi határozat, mely erre köte­lezi, 2. a bérletszelvények este is ki­válthatók legyenek, ha van a szín­házban üres hely s 3. hogy az igaz­gató a jövő heti műsort minden pén­teken este a szinügyi bizottság ke­beléből alakult műsor bíráló bizott­ságnak mutassa be. Az ülés ezen ügyek letárgyalása után véget ért. IRODALOM. — A Budapesti Hírlap, az ország legelterjedtebb és tekintélyesebb lapja, a magyar inteligenciának nélkülöz­hetetlen közlönye, közel harminc éve, hogy utförő munkát végez a magyar­ság érdekében. Jelszava: Mindent a magyarságért. A ki részt venni óhajt ebben e munkában, az előfizet a Bu­dapesti Hírlapra. Ha már most küldi valaki a jövő negyedre szóló előfize­tési árt, 7 koronát, akkor ez év hátra levő idejére díjmentesen kapja a Bu­dapesti Hírlapot. NYÍLT TÉR.*) Müller Miksa László urnák! Mezölaborcz. Minthogy ön a „Zemplén" lap nyílt rovatában személyemmel fog­lalkozott, szükségesnek tartom a kö­vetkezőket kijelenteni. Lovagias elégtételt nem kellett önnek adnom mert: 1. ön az incidens után saját házamba jött, ott vendégszeretetemet igénybe vette s boromat fogyasztotta. Mert ön megbízottait hozzám az incidens után csak harmadnap küldte el. Az, hogy ön engem urnák nem szólít, ez lehet Ízléstelenség, de egyéni integritásomat nem érinti, mert ezen cim engemet állásom, műveltségem és születésemnél fogva megillet. Éppen ezen qualitásaim tiltják azt, hogy okvetetlenkedő ifjakkal hír­lapi polémiába bocsátkozzam. Virava, 1909. december 11-én. Hvozdovics Péter. INI I Ilii SZEGŐ SÁNDOR karácsonyi nagy vásárja e hó végéig tart. Blusok fWiWI Aljak Pongyolák Kosztümök Női felöltők Gyermekruhák Fehérnemüek Szőrmeáruk még eddig nem létezett Keztyük Harisnyák Nyakkendők Övék Kötények Zsebkendők Szalagok Csipkék Hímzések Kézimunkák és Anyagok és az összes czikkek olcsó árban Igen sok czikk fél árban is. mm „OLLA“ tudomány mai állásai szerint bebizonyítva a| létező legjobb G TJ M M I-] [üloutegeséí tuczatanként ^ 6 és 8 kor.-értj ’kapható: M [ EiatécíJ tűnt* , drogériájában. Saujhely^-" *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Lapunk azon t. munkatársait, akik karáosonyl lapszámunk részére közle ményeket szántak — felkérjük, hogy azokat szerkesztőségünk elmére leg­később folyó hó 18-lg beküldeni Bzlves kedjenek. Laptnlajdonos: Éhlert Gyula. 9496/1909. tk. sz. Hirdetmény. 1 i i § B i i í i Ágcsernyő, Dámócz, Bély, Kisdobra, Battyán és Bacskó községnek telekkönyvi betétei az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cz. értelmében elkészít­tetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítás­sal tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján, ide értve e §-oknak az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aibau és az 1891. XVI. t.-cz. 15. §-a a) pontjában fog­lalt kiegészítést is, valamint az 1889. XXXVIII. t.-cz. 7. §-ában és az 1891. XVI. t.-cz. 15. §. b) pontja alapján eszközölt be­jegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési kerese­tüket, azok pedig, kik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889. XXXVIII. t.-cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kerese­tüket 6 hónap alatt, vagyis 1910. január hó 25. napjáig bezá­rólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési ke­reset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. t.*czikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellent­mondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1910. évi január hó 25. napjáig bezárólag a te­lekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt ese­teken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-czikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintet­ben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi ható­sághoz hat hónap alatt, vagyis 1910. évi január hó 25. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény ren­des utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szer­kesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át» hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Sátoraljaújhelyben, a kir. törvényszéknél, mint telekkönyvi hatóságnál 1909. évi deczember hó 1. napján. Horkay, kir. járásbiró. 10491|1909. tk. szám. árverési hirdetményi hivonat. A sátora’jaujhelyi kir. törvé. lyszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kornfeld Salamon végrehajtatőnak, a ladamóczi izraelita hitközség végrehajtást szenvedő elleni 812 kor. 60 fillér tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék terü­letén levő, Ladamécz község határában fekvő, a ladamóczi 114. számú betétben A. I. 1—2. sorsz. 249., 357. hrsz. alatt a ladamóczi izraelita hitközség nevén állö imaházra és temetőre az árverést 1300 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb meg­jelölt ingatlan az 1910’ évi január hó 4. napjának d. u. 3 órakor Ladamócz község házánál megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°|0-át, vagyis 130 koronát kész­pénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminisz­teri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Kelt Sátoraljaújhelyben, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1909. évi október bó 26. napján. Wieland, kir. Ítélőtáblái bíró. 3394/1909. vh. sz. Árverési hirdetmény. A sátoraljaújhelyi kir. járásbíró­ság 1909. V. 2144/2. számú kiküldő végzése folytán Primcho Jakab 384 korona követelésének és járulékainak kielégítése végett 1909. évi deczem- ber hó 20-án délelőtt 10 órakor Sátoraljaújhelyben, a gyártelepi két­emeletes épületben földszint, végre­hajtást szenvedő lakásán elárverezem azon 635 koronára becsült ingókat, melyeket a sátoraljaújhelyi kir. jbsági 909. Sp. II. 712/3. sz. végrehajtást rendelő végzés folytán a sátoraljaúj­helyi kir. jbirósági 909. Y. 2144/2. sz. végrehajtási jkvben felülfoglaltam s melyek a 909. V. 1728/2. sz. végre­hajtási jkvben 1—12. tétel alatt van­nak összeírva, u. m.: házi bútorokat, zongorát stb. Ezen árverést az 1908 : 41. t.-cz. 20. §-a értelmében a Miskolczi köl­csönös önsegélyző és hitelszövetkezet 100 kor. követelése és jár. kielégíté­sére is elrendelem. , Sátoraljaújhely, 1909. decz. 6-án. Rosner Imre. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom