Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-15 / 100. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. December 15. mondanák, hogy ezentúl évenként bi­zonyos, természetesen, a jövő évi kiállítás céljaira megszavazandóéhoz képest arányosan leszállítandó össze­get kötnének le e célra és ezen össze­gek gyümölcsözöleg helyeztetvén el, valahányszor a kiállítás e városokban megjelen, — előreláthatólag minden negyedik évben, — ismét a képtár gyarapítására fordittatnának. Erősen hiszem, hogy a nevezett tényezők eme felbuzdulásának és ál­dozatkészségének láttára már nem­sokára az egyesek is, kik ma is ke­resik az alkalmat, hogy áldozatkész­ségüket kielégíthessék, városuk és megyéjük társadalmának eme nemes törekvéseit a maguk részéről is elő­segítenék és biztosan számíthatunk arra, hogy maga a királyi kormány is támogatná azokat a szokásos állami vásárlásokból. És rövid idő alatt, alig egy em­beröltő folyamán megszereznők a mű­vészeti nevelés egyedül elképzelhető módjának, a szemléltető oktatásnak alapfeltételeit, a nyilvános gazdag gyűjteményeket. Erre a városaink­ban vagy vidékről összesereglett ta- nuló-ifjuságnak az alapos műveltség megadhatása miatt feltétlenül szük­sége van, de szüksége van a hazá­nak is, hogy ifjúsága müszeretetben nevelkedjék és szüksége van nem­zeti művészetünknek is, nehogy ma­gas szárnyalásában a honfitársak kö­zönye tegye szárnyaszegetté. Ilyen utón a vándorkiállítás vá­rosaiban részben a meglevő képtárak rohamosan gyarapodnának, részben újak alakulnának és bizonyos, hogy példáikat az ország valamennyi na­gyobb városa követvén, hazánkban a művészet fellendülésének olyan erős alapjait raknók le, melyek a magyar nemzeti művészet szinte beláthatatlan perspektíváira engednének következ­tetni, s hazánk, mint a művészet földje a nagymultu nemzetek kezéből már nem sok idő múltán elragadná a vezetés jogát. Eérem tehát Méltóságodat, úgy Társulatunk, mint a magam nevében is, hogy eme kulturális és nemzeti fejlődésünkre egyaránt fontos ügyben közbenjárni, s szives fáradozásainak eredményéről Társulatunkat értesíteni szíveskedjék. Budapest, 1909. november 15. Kiváló tisztelettel*. Or. Andr&zay Gyula, elnök. — dec. 16. Kiss Ödön visszavonulása. Sátor­aljaújhely rend. tan. város közön­ségét s mindazokat, akiket a város közérdekei érdeklődéssel töltenek el: meglepetósszerüleg érte a szomorú hir, hogy Kiss Ödön h. polgármester a polgármesteri állásra beadott pá­lyázati kérelmét visszavonta. Kiss Ödön, elhatározása szerint, visszavo­nul a képviselőtestület bizalmának lelkes megnyilatkozása elől s a reá­rótt feladatot terhesnek tartván, visz- szaadja a képviselőtestületnek a jo­got arra, hogy a neki felajánlott ál­lást mással töltsék be. Dókus Gyula alispán Kiss Ödön pályázatának visz- szavonása után, mely egyedüli pá­lyázat volt a diszes állásra, már ki is irta az uj pályázatot december hó 22-ikéig lejáró határidővel nemcsak a polgármesteri, de azokra az állásokra is, melyek esetleg ezen állás betöl­tése folytán megüresedni fognak. Itt állunk tehát ismét a sokfélekép ala­kulható jövő eseményei előtt, melyek még most bizonytalansággal töltenek el; felidézve újra a kérdést, a jelen­tőst s nagyfontosságut, hogy kik fog­nak pályázni a polgármesteri állásra s ki lesz azok közül a város pol­gármestere ? fi közigazgatási bizottság ülése. — dec. 15. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága december havi rendes ülé­sét folyó hó 13-án délelőtt tartotta meg a vármegyeház nagytermében Dókus Gyula alispán elnökletével. Bár az 1909. éven utolsó ülése volt ez a közigazgatási bizottságnak, de nagyobb jelentőséggel nem bir, mert az esztendőnek s az évnegyednek főbb eseményeit tárgyazó s azokat szám­adatok összegezésében feltüntető je­lentéseiket a szakelőadók csak a jan. havi ülésen teszik majd meg, amikor már dec. hónapról is birtokukban vannak a szükséges, közérdekű adatok. Az ülés azonban eléggé élénk s ér­dekes volt igy is: bő tárgysorozatán számos közérdekű dolog került bírá­lat alá. Jelenvoltak elnöklő alispán mel­lett az ülésen mint közigazgatási szakreferensek: Thuránszky László főjegyző, Bernáth Aladár és Isépy Zoltán tb. főjegyzők, Görgey Géza, Mizsák József és Mattyasovszky Kál­mán aljegyzők, dr. Szirmay István tiszti főügyész, Somogyi Bertalan és dr. Tátrai Dezső t. alügyószek, Pintér István árvaszéki elnök, dr. Löcherer Lőrinc vármegyei tiszti főorvos, Ré­vész György thatősági főállatorvos. Az állami hivatalok főnökei közül előadókként Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató, Beregszászy István kir. tanfelügyelő és Hajós Károly kir. főmérnök jelentek meg. A bizottság választott tagjai közül részt vettek az ülésen: Fejes István, Lehóczky Endre, gr. Mailáth József, Matolai Etele, dr. Molnár Béla, Nem- thy József, Nagy Barna és Sennyey Miklós br. A tagok üdvözlésével d. e. 9 órakor nyitotta meg Dókus Gyula al­ispán az ülést, jelentvén, hogy Mecz- ner Gyula főispán gyengélkedése miatt akadályozva van az elnöki tiszt ellátásában. Bizalom a főispán lránt. A tárgysorozat szerinti ügyek tárgyalását megelőzőleg elnöklő al­ispán előterjeszti, miszerint a „Tokaj és Vidéke“ cimü lapban durva táma­dás jelent meg a főispán ellen. E hi­báját cikkíró azután beismerte és a hírlapok utján bocsánatot kért a fő­ispántól. Indítványozza, hogy a bi­zottság Meczner Gyula főispán iránt érzett tiszteletét és ragaszkodását e támadással szemben jegyzőkönyvileg fejezze ki s erről a főispánt mint e bizottság elnökét s a vármegye első dignitáriusát értesítse. Általános helyesléssel határozattá emeltetett az alispán indítványa. Thuránszky László főjegyző ez után felolvasta az aUgpánl jelentést, melynek főbb adatai a következők: A homonnai közkórház igazgató-fő­orvosává Berend László dr -t nevezte ki a főispán, a sátoraljaújhelyi köz­kórházhoz pedig dr. Gönczi Dezső szikszói lakost alorvossá. — A vaj­dácskái körjegyzőségben Kovács Gá­bor, a zemplénagárdiban pedig Su- lyovszky József választattak meg se- gédjegyzőkké. Kerényi László ho­monnai járási Írnok ellen több rend­beli szabálytalanság miatt fegyelmi vizsgálat rendeltetett el, úgyszintén Gálos Elemér laborcfői segódjegyző ellen is. Kovács Árpád homonnaolykai körjegyző állásába visszahelyeztetett. A csendőrkerületi parancsnokság je­lentése szerint vármegyénk területén nov. hó folyamán 372 bűntett és vét­ség s 320 kihágási eset fordult elő. A súlyos testi sértés 89, a lopás 139 esettel szerepelnek e számban. Sátor­aljaújhely város területén 44 bűntett és vétség esetében teljesített nyomo­zást illetve vizsgálatot a rendőrkapi­tányság. Amerikába 666-an vándo­roltak ki, onnan hazatért 49, útlevél­ért folyamodott 497 egyén. Katonai utóállitáson Sátoraljaújhelyben 17 elő­állott hadköteles közül 6, Homonnán 6 közül 3 Boroztatott be. Ujoncozási és adókivetési előmunkálatok folya­matban vannak. A kedvező időjárás folytán a vetések állása mindenütt kielégítő. Alispáni iktatóba nov. hó folyamán 2916 ügy darab érkezett: csekély hátralékkal fel lett dolgozva. Sátoraljaújhely városnál a beérkezett 3513 ügydarabból 200 hátralék van. A járások közül csak Tokajban van 15, Sárospatakon 10 és a bodrogközi járásban 38 hátralék, a többi járá­sokban nincs. Alispáni jelentést a bizottság tu­domásul vette. Egyéb, közigazgatási ügyek. Dókus Gyula alispán előterjesz­tést tesz a közigazgatási bizottság ülései határnapjainak az 1910. év fo­lyamára leendő megállapítása tárgyá­ban. Javasolja, hogy az ülések a je­lenlegi rendszer szerint, mindenkor a hónapok második hétfőin tartassanak. Alispán javaslatához a bizottság egy­hangú határozattal hozzájárult. Ber­náth Aladár tb. főjegyző jelentést tesz a sárospataki izr. rabbi- anya­könyvvezetői állás betöltéséről, je­lentvén, hogy ezen állásra a hitköz­ség Fischer Fülöp képesített rabbit választotta meg. Tudomásul vétetett. Jelentést tesz továbbá Lucsánszki László alsókomaróci állami tanitó fe­gyelmi ügyében, mely ügyet a vfcmi- niszter jogerős határozattal megszün­tetett. Lucsánszky 70 korona költség megtérítése iránt folyamodott mostan a bizottsághoz, kérelmét azonban el­utasították. Isépy Zoltán tb. főjegyző a ki­vételes nősülési engedély iránti kér­vényeket terjesztette elő, melyeket a bizottság pártolólag terjeszt fel a honvédelmi kormányhoz. — Görgey Géza III. aljegyző a legyesbónyei csendőrkülönitmény állandósítása tár­gyában tesz jelentést. A bizottság a különítmény további fenntartását kéri a belügyminisztertől. — A szerencsi cukorgyárban előfordult gyakori bal­esetek ügyében részletes jelentést tesz, ismertetve a már befejezett vizs­gálat adatait. Gortvay Aladár, a szerencsi já­rás főszolgabirája részletes jelentést tett ez ügyben, ismertetvén az azóta tett óvó- és elővigyázali intézkedése­ket. Nehézményezi azonban, hogy az iparfelügyelő nem közli a gyárvizs­gálatok határidejét a főszolgabírói hi­vatallal, holott úgy eredményesebb lehetne a védekezés, ha az iparfel­ügyelő a közigazgatási hatósággal egyértelmüleg járna el. — Á tkir. ügyészség jelentése szintén előadat­ván, a bizottság felhívást intéz az iparfelügyelőhöz, hogy a gyárvizsgá­lat határnapjait ezentúl a főszolga­bíróval is közölje, a cukorgyár igaz­gatóságát pedig a munkások testi ép­ségének megóvása végett a legna­gyobb elővigyázatra és minden szüksé­ges intézkedések megtételére hívja fel. Mizsák József IV. aljegyző elő­adása alapján Edelheit Lipót és tár­sai ellen mezőgazdasági termények hamisítása miatt hozott első fokú ha­tározatot, mely nevezetteket elzárásra Ítélte, a bizottság részben megváltoz­tatta s terhelteket különböző terje­delmű elzárásra és súlyos pénzbünte­tésre ítélte. — Mattyasovszky Kálmán V. aljegyző a m. kir. pénzügymi­niszternek az 1910. évi adókivetésekre vonatkozó körrendeletét adta elő, melynek kapcsán a főszolgabirák fel­hivatnak, hogy hivatalos körutaik alkalmával az adókivetési munkála­tokat a községekben ellenőrizzék. — A sátoraljaújhelyi Erzsébet közkór­ház 1910. évre vonatkozó költségveté­sére vonatkozólag fel terjesztést tesz­nek a belügyminiszterhez, hogy 97,000-ben állapítsa meg az évi ápo­lási napok számát, de ennek ellené­ben a jelenlegi napi 2 kor. 18 f. ápo­lási dijat emelje fel. Tiszti ügyészek jelentései. Dr. Szirmay István tiszti főügyész több illetőségi s mezőrendőri kihá­gási ügyben referál. Határozati ja­vaslatait a bizottság elfogadta. — Pataky Miklós Sátoraljaújhely városi főjegyző ellen katonaügyben feljelen­tés adatott be.a főispánhoz. Á főis­pán igen szigorú és széleskörű vizs­gálatot rendelt el, mely a vádak alap­talanságát igazolta be. Pataky Miklós erre önmaga kért fegyelmi eljárást maga ellen, de ezt a képviselőtestü­let megtagadta és e határozatával elégtételt szolgáltatott a főjegyzőnek. E képviselőtestületi határozatot Szé­kely Elek megfelebbezte, de felebbe- zését, minthogy ő az ügyben nem érdekelt fél, a bizottság elutasította. A Carolineum leánynevelő intézet­nek vizdijak leszállítása iránti kérel­mére, — mivel a város e dijakat 25%-kal már leszállította, — újabb határozatot nem hozott a bizottság. Somogyi Bertalan tiszti alügyész elő­terjesztésére 33 egyén gyógydij tar­tozását, mint behajthatlanokat az orsz. betegápolási pótadó terhére utalták át. — Dr. Tátrai Dezső t. alügyész a zemplénagárdi iskola építési költ­ségeinek ügyében tesz előterjesztést. Nevezett iskola építési költségeiből adóalapon 2643 kor. vettetett ki a jászóvári prépostságra. Á prépostság és a hitközség közt azonban tárgya­lások váltak szükségessé s e tárgya­lásokon rósztvett prépostsági kikül­dött Kigyósy István hitközségi el­nöktől kiszállási költségeit megtérít­tetni kívánta. A bizottság elutasította a kérelmet. Árvasxókl ügyek. Pintér István árvaszéki elnök jelentése szerint a gyámhatósági köz- igazgatás ügymenete zavartalan, hát­ralék csekély, a kiadóban azonban nagy a munkatorlódás s- ezért a hi­vatalos munkaidőt egy órával meg­hosszabbította. Kösegéaxaógttgy. Dr. Löcherer Lőrinc tiszti főor­vos jelenti, miszerint az általános közegészségi állapot az előző havihoz képest rosszabbodott. Hasihagymáz 78, kanyaró 168, vörheny 144 esetben fordult elő. Rendőri hullavizsgálat volt 6, baleset okozta sérülés a sze­rencsi cukorgyárban november hó folyamán 30 történt. — A Bodrogköz több községében, főleg Karcsán nincs egészséges ivóvíz. Alispán indítvá­nyára a földművelési miniszterhez felirat intéztetik, miszerint fúrt kutak létesithetéso végett a községeket ré­szesítse államsegélyben. Állategészségügy. Révész György that. főállator­vos előadja, miszerint az állategész­ségügy általánosságban kielégítő, jár­ványok nagyobb mérvben nem lép­tek fel. Kir. ügyészség. Eiszerth István kir. főügyész he­lyettes akadályoztatása folytán jelen­tését Thuránszky László főjegyző olvasta fel. E jelentés szerint a sá­toraljaújhelyi kir. törvényszéki fog­házban a letartóztatottak összes lét­száma november hó 30-án 397 volt; ezek közül jogerősen elitéit 383, fe- lebbezés alatti 1, vizsgálati fogoly 13. A fogházban az egészségügyi ál­lapot jó. Adóügy. Eiszenmann Oszkár kir. pénz­ügyigazgató jelentése szerint nov. hóban befolyt állami egyenes adóban 644,743 kor. (több az előző évinél 32,929 koronával). Hadmentességi díjban 19,086 kor. (-f- 2721 kor.) Bélyegjövedékben 16,369 kor. 73 fill. (+ 963 kor. 35 fill.) Jogilletékekben 132,467 kor. 40 fill. (+ 2070 kor. 97 fill.) Dohány jövedékből 52,947 kor. 31 fill. (— 5338 kor 24 fill.) Sójövedékből 6373 korona 45 fill. (— 2453 kor.) Cukor, szesz, ásvány­olaj, sör stb. fogyasztási adók és italmérósi illetékekben 741,709 kor. 52 fill. (— 119,293 kor. 13 fill.) A közvetett adóknál tehát e hónapban csökkenés mutatkozik. Az átlagos befizetési eredmény azonban jóval kedvezőbb a múlt év megfelelő idő­szakához arányitva, mert ez év fo­lyamán november végéig egyenes

Next

/
Oldalképek
Tartalom