Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-11 / 99. szám

December 11. ZEMJPLßN 5. oldal. négyszer volt a színház 0 héten a művészi törekvések kiérdemelt diada­lainak helye, ahol a közönség nö­vekvő rokonszenvvel fogadta a nyúj­tott művészi értékű munkát, mely minden előadáson érvényre tudott jutni. Egymásután vonultak fel a tár­sulat régi s uj tagjai e hót folyamán, hogy lelketgyönyörködtető bizonysá­gát adják művészi képességeiknek s annak a törekvő, nemes ambíciónak, ■ mely a Palásthy művészgárdája min­den tagjának lelkében erősen, ered- ménythozón buzog. Minden uj tag fellépésénél bizonyítva láttuk, hogy a társulat a szerencsés szerződtetések folytán erősbült s hogy egy erős, szigorú rendezés adminisztrálja a ní­vón álló csapatot a közönség finom ízlésének, igényeinek kielégítésére. A „Cigánybáró“, Jack, a senki“, Hamlet“ s „Erdészleány“ előadásain hibátlan összjátékot, gondos rende­zést, művészi egységet és harmóniát tapasztaltunk s minden uj erő szinte meglepetésszerüleg tett tanúságot kész­ségéről, teremtő erejéről. A közönség pedig fokozódó ér­deklődést, melegedő érzést tanúsí­tott úgy, hogy ha a színészeink ré­széről a művészi képesség és törekvés s közönségünk részéről a buzgó párt­fogás állandó és változatlan marad: a színházi szezon első hete egy olyan szezont vezetett be, mely előtt örömmel hajtja meg zászlaját a bírá­lat, melynek kötelessége, hogy a maga részéről is megvédelmezze a törekvő színtársulat s az érte lelke­sülő közönség reményteljes szép jö­vővel biztató szövetségét. Mi a magunk részéről az első hót után legszebb reményekkel né­zünk a színtársulat működése elé, mely ereje nagyságának adva bizo­nyítékát : képesnek mutatta magát nehéz művészi feladatok megoldására. Az igazgatótól pedig azt várjuk, hogy routinirozott igazgatói s rendezői ke­zével tartsa meg tovább is ezt a har­móniát, egységes, hibátlan összmü- ködést s minél több jó darabban ér­vényesítse a kifogástalan erőforrást, mely müvészcsapatában rendelkezé­sére áll. Cigánybáró. Régi, kedves, feledhetetlen mu­zsikának szivet álomba ringó meló­diái elevenedtek életre újból folyó hó 7-ikén a városi színházban. A „Ci­gánybáró“ hatalma, örökszóp zenéje töltötte be a közönség szivét, hogy a soha el nem múló szépnek ragyogá­sával, színeivel aranyozza be újra. Á mi szép, annak örök az élete és ez bizonyult be, mikor e szép darab repriz előadása alkalmából visszatér­tek diadalmas életre az emlékünkben visszacsendülő dallamok, hogy besu­gározzák sziveinket mélabus akkord­jaikkal újra. Ünneplő, díszes ház volt s ahhoz méltón kiváló előadás. A régi operettet szeretettel, meleg szym- pathiával fogadta a közönség, mintha visszavágyakozott volna azokhoz az ősi, de tiszta vizű, kristályos forrá­sokhoz, melyek szivének s lelkének egykor tápot adtak. Elfáradtan a sok, zajos effemer élvezettől szívesen, fel­emelkedett érzésekkel ringattuk bele magunkat az ügyes meséjü, kedves darab zenéjének hullámaiba, melyek­nek viharzó ereje mintha az örökszép diadalának hirdetője lett volna, mely nem repül el az idővel és koporsóját felfeszitve koronként visszajár hir­detni halhatatlanságát az örökre szép­nek. A darab gondos rendezésben, nagy sikerrel ment s meleg rokon­szenvvel fordult a közönség Cseh Ferenc felé, ki mint Barinkay, hatal­mas, szép ének hangjával biztosította a nehéz tenor parthie sikerét. Még nem a színpadé ez az ember, játékán meglátszik a simaság, közvetlenség hiánya, de ajakáról annál bensőbb érzéssel törnek magasra a dallamok, hogy azután megüljeuek a közönség szive mélyén. Ebhez az ünnepi előadás­hoz, mert ünnepivé tette azt a kö­zönség meleg érdeklődése, a sikernek javarészét adta Sz. Pozsonyi Lenke Szaffi alakitója is, ki precíz, biztos játékának ép úgy bizonyságát adta mint énektudásának. Czipra cigány­asszony szerepében feledhetetlen volt H. Serfőzi Etel is, ki méltón vette ki részét a sikerből. Miske Aranka jó Arzéna volt s Kertész mint Zsu­pán nem jogtalanul kapott tapsokat. Jack, a senki. Folyó hó 8-ikán este hálás kö­zönség előtt mutatta be a társulat ez ötletes, fordulatokban gazdag vígjá­tékot. Vége se akart lenni a tapsnak s ünneplésnek s a Palásthy gondos rendezői keze nem hiába simogatta el a próbák alatt az előadás ráncait, kifogástalanul ment minden. Á darab tartalma vázlatban ez: Salvator fő­herceg, hogy az emberi gyöngesége- ket tanulmányozhassa: pincér-mezbe búvik. Mint pincért fogadják fel egy gazdag, de törtető család megbosszu- lására, melynek a pincért, mint Sal­vator főherceget mutatják be azzal a szándékkal, hogy aztán az ál-főher­ceget, amikor a család compromittálta magát vele — leleplezzék. Temérdek ötletes, kacagtató helyzeten át elér­kezik a pincér leleplezésének ideje is, mikor a váratlan csattanónál kisül, hogy a pincér tényleg főherceg. Á darab címszerepét Palásthy Sándor iátszta. A címszerepben újból elisme­réssel adóztunk finom művészetének, mely ez alkalommal a raffinált ele- genoiát, művészi simaságot, kifogás­talan modort, fellépést s a sikerült külső alakítás mellett brilliáns játék­modort s a szerep átérzését szipor- kázta, mint egy rc-flector, melynek sugaraiban megaranyozódik, megne- mesül az interieur is. Mellette H. Serfözi Etel az, a társulatnak egyik ezermestere, escamoteurje, ki legmél­tóbban kiérdemelte s kapta meg a tapsokat. Stylusos, egyéni és közvet­len volt szerepében s a kiváló alakí­tás lényegesen hozzájárult a siker­hez. — A sikerből kivették részüket Magas, Szász Anna, Halasi Mariska. Sebestyén Bremer gróf szerepében nagy művészi gonddal öltözve jelent meg a színpadon s a mi társulatunk­nál figyelemre kell méltatni az olyan törekvéseket, melyek a kifogástalan külső megjelenésre irányulnak. Hamlet. Valóban nagy és jelentős művé­szi feladatot oldott meg színtársula­tunk drámai személyzete a folyó hó 9-ikén Schakespeare „Hamletijének előadásával. Nálunk nagyon ritkák s néptelenek a drámai esték s igy szinte csodálatos az érdeklődés, mely a jól ismert alkotás előadása iránt meg­nyilvánult. Még örvendetesebb ennél az, hogy a közönség, mely kíváncsi­sággal s érdeklődéssel jött el a drá­mai estre, várakozásában egyáltalán nem csalódott s a szellemóriás csodá­latos mélységű tragoediáját olyan előadásban s pontos rendezésben él­vezhette végig, mely emlékezetessé teszi ezt a diadalt ért, nívós művészi próbálkozást mindenki számára, ki jelen volt az előadáson. Á címszerep­ben Szakács Andor lépett fel. Ezt a kiforrott művészembert, mint megír­tuk róla már, a szerep tartalmának mély meglátása jellemzi. Egyéni s inveneiozus mindig s fel tudja szedni a szerep belső tartalmának mélysé­geiből azokat a gyöngyöket, melyek­nek felkutatása alól gyáván és ver­ten futnak meg a drámai művészet olcsó hatásra dolgozó alakítói. Hamlet szerepének nehézségeit, alakítása ön­állósága mellett is, könnyű erővel győzte le s mindvégig tanúi voltunk az ábrázolandó személylyel való azo- nulásának részletekben úgy, mint a nagy jelenésekben. Nagy volt azok­ban a lelki elmélyülésekben, ahol csődöt mond a routin is, ha érzés, átértés nem jár vele. Semmisem volt benne a kezdetlegesség, merőben re­produktiv, előadó, dekorálni vágyó jellegéből, csupa érzés, szív és érvé­nyesülés volt s igy méltán érdemelte ki ünnepeltetését. — A címszerepnek méltó keretet az ensemble adott, mely a darab ismerős főszerepeiben diadal­hoz juttatta Halasi Mariskát, Magas Bélát, .Palásthyt s egyáltalán az egész szereplő személyzetet, mely sikerrel dolgozott a nagy próbálko­zásnál, hogy ennél több: jó előadás váljék belőle. És igy volt. Erdóazleány. Folyó hó 10-ikén telt ház. Buch­binder »Erdészleány“-a ment. A rep­riz előadása nem volt ment selejtes- ségektől, mindazonáltal a telt ház megcsudálta a jó hangulatot. Minka cigányleány szerepében Kassai Ró- zsikát ismertük meg, különösebb qualitások nélkül. — A közönség rendkívül nagy érdeklődést tanúsí­tott az előadás iránt, ami csodálatos is. Hiszen nem oly régen ezt a da­rabot jobb előadásban láthatták.- ib. A R§k buldog:ágai A tHeiinyasszonyok büszkeségei A szőlek örömei A férfinál a szép­ség erőres egész­ségre mutat, a szellemet és éle­tet boldogítja. A szépség a férfi­nemnél is egy biztos gazdagságot jelent, egy szabadlevelet képez, mely valamennyi kaput kinyitni képes. Szép mint egy isten! , Ez csak férfiakra szólhat. Mit panaszkod­tok ti pattanások, durva bőr, kiélt arcz miatt, mikor oly könnyű szépnek lenni és szépnek maradni. Zuck«“J’-szappan s Zuck -U-krém tényleg szépséget hoz, mert célja a teljes bőrápolás s a teljes bőr­ápolás a drága egészséget hozza magá­val. Daczára napi használat mellett olcsó, sokkal olcsóbb mint a drága hasztalan kosmetika. Zuck^-szappan E^^0ÄngJl lásban (ajándék) .....................2.50 kor. ZncküS-krém KgM“? i« T Főraktár: Hrabóczy Kálmán dro­gériájában Sátoraljaújhely. TANÜGY. Tanítók gyűlése. — A ,Zemplénmegyei Általános Tanító­egyesület“ évi rendes közgyűlése. — A Zemplén tudósítójától. — — dec. 9. Á „Zemplénmegyei Általános Ta­nítóegyesület“ folyó hó 7 ikén tartotta meg Sátoraljaújhelyben az áll. polgári leányiskolában évi rendes közgyűlé­sét élénk közérdeklődés mellett. A közgyűlést megelőzőleg a vá­lasztmány tartott ülést, melyben a közgyűlés tárgyai lettek előkészítve. Hódossy Béla egyesületi elnök meg­nyitván az ülést, üdvözli, a megjelent választmányi tagokat. Örömmel je­lenti, miszerint Vitt József a választ­mány egyik legbuzgóbb és legtevé­kenyebb tagja hosszas betegségéből felépült. A válaszmány egyhangú, lelkes hozzájárulásával üdvözli őt és kifejezést ad abbeli reményének, hogy az egyesület e kiváló tagja a jövőben is támogatni fogja az egyesületet hasznos munkálkodásával. Örömmel jelenti továbbá, hogy a felsőkor újabb jelét adta tevékeny­ségével az egyesület szellemi és anya­gi dolgainak előbbre viteléhez, ami­kor a „Zemplénmegyei Tanítók Háza“ alupvagyonát újabban 300 koronával gyarapította. E szép és utánzásra méltó példával a derék nagymihályi kartársak járnak elől. Bejelenti, hogy az egyesület által a Zemplénmegyei Tanítók Háza alap­kamataiból kitűzött 3 pályamunka és 3 ösztöndijpályázat ez idén sikerrel járt, amennyiben 2 kérdésre 4 pálya­munka érkezett, melyek biráló bizott­ságnak kiadatnak. A 200 kor. ösztön­díjat Szabó Sarolta Budapesten ta­nuló IV. oszt. képzőnövendék nyerte el. A választmányi gyűlés ezzel be­fejezést nyert. 9 órakor kezdetét vette a közgyűlés, melyet Hodossy elnök a tanítósághoz intézett lelkes szavak­kal nyitott meg; felhívja a tanító­testület minden egyes tagját, hogy minden erkölcsi és szellemi eszközzel hasson oda, hogy a társadalmat a tanügygyel minél szorosabb kapcso­latba hozva, szerettesse meg vele az iskolát, mint a nemzeti kultúra leg­főbb tényezőjét. Tolmácsolta a vár­megye főispánjának titkára, dr. Kontz Endre által küldött üdvözletét. Saj­nálja, hogy gyengélkedése megfosztja őt a szokásos örömtől, hogy a tanító­ság gyűlésén részt vegyen, de igy is biztosította a tanítóságot jóakaratáról és a tanügy állandó támogatásáról. A tanítóság lelkes éljenzéssel és kö­szönettel fogadta e jóakaratu üzenetet. Végezetül üdvözli Beregszászy István kir. tanfelügyelőt, nemcsak hogy tanácskozásainkból mindig a legnagyobb odaadással kiveszi részét, de amily szigorral és lelkiismeretes­séggel ellenőrzi a tanitó működését, épp oly jóakaratu tanácsadója és tá­mogatója a tanítónak, ha erkölcsi vagy anyagi érdeke úgy kívánja. A tanítóság hálás érzéssel ma­gáévá tette az elnöki kijelentést,Imire a kir. tanfelügyelő szives köszönetét tolmácsolta. Ezután sorra kerültek a közgyű­lés tárgyai: 1. „A történelem és földrajztaní­tás szociálisvonatkozásai,“ felolvasta Veres Ferenc tanitóképző-intózeti ta­nár. 2. „A népiskolai uj tanterv és utasitás és a tanítóképzés“, felolvasta : Lechniczky Gyula tan.-képző-intézeti tanár. 3. „Á tanitó nyugdij törvény revíziója,“ előadta: Szabó Jakab igaz- gató-tanitó. Eladó házak olcsó és HbíIubző fizetési feltételeit mellett. Bővebb felvilágosítást ad: Dr. Bettelheim Jakab ügyvéd Sátoraljaújhely, Xazinczy-u. 11. RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ---- jutányos áron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom