Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-11 / 99. szám

December 11. ZEMPLÉN. 3. oldali az igazság s méltányos törekvés ba­rátjának tudni, most dr. Keiner Győző javára Rakmányi Jenőt mellőzné a gazd. tanácsosi állás betöltésénél ? Méltányos lenne-e ez ? Ha egy tiszt­viselőt elvonunk a szokott munka­körtől, mint tette azt a képviselőtes­tület Rakmányi Jenővel s közbiza­lomból megbízzuk egy állás helyet­tesítésével, melyet megelégedésre tölt be hosszú időn át: méltányos-e a választás alkalmával azt mással be­tölteni ? Egy olyan tisztviselőt, ki csak azért nincs már pár hét éta a helyettes gazdasági tanácsosi munka­körben, mert a válságos időben en­gedelmeskedve a képviselőtestület óhajának, helyettes pénztárosi munka­körét tölti be. Megszívlelendő dolgok ezek an­nál inkább, mert az uj képviselőtes­tületnek most a választások, megüre­sedett állások betöltése alkalmából nyílik leginkább alkalma arra, hogy a köznek méltányos, érdektelen, ter­mészetes és jogszerinti szolgálatáról a maga részéről határozataival bi­zonyságot adjon. Ha a szorgalmas, ambiciózus dr. Keiner Győzőre szüksége van a vá­rosnak, tartsa meg őt a maga szá­mára úgy, hogy ezért mellőzés, mél­tánytalanság senkit se érjen. E fiatal, tehetséges ember méltán bevárhatja a városi közigazgatás szolgálatában — régi helyén is — az alkalmat, mikor felé a bizalom fordul. Addig is tegyék lehetővé tisztességes meg­élhetését a rendőrségen, hol olyan eredménynyel működött s dolgozott — mint bűnügyi referens — hogy a közfigyelemnek már régóta felé kel­lett volna fordulni s tisztességes exisz- tenciáját biztosítani. Ezeket akartuk felemlíteni a kü­szöbön levő választások előtt. Az ir- v. noki állás kissebb súlyú s igy a közérdeklődés mérlegébe is kevesebb sulylyal esik. Hir szerint, — érdeme szerint is lesz betöltve. Mi meg fogunk hajolni a kép­viselőtestület határozata előtt, bármi­lyen legyen is az, mert a pályázók személye ellen nem tanúsíthatunk — tekintve a közérdeket — se animo- zitást, se érdekbarátságot, de a ha­tározat reprezentáló dísze érdekében tartozunk, hogy e kettős méltányos- sági tekintetre felhívjuk a választó képviselőtestület figyelmét, még úgy is, ha a választás — amint előre látható — ránkcáfolna. )( Államsegély Zemplén község volt úrbéres közönségének. A fölű- mivelésügyi miniszter Zemplén köz­ron át, ahol egy ember, vagy egy társadalmi osztály, a nemesek javára készültek a törvények. És szemünk nem látta meg Róma történetében a Gracchusok szociális politikáját, sem a tribuni, sem a Canulejusi törvé­nyekben. Undok háborúk és tömeg- ölési borzalmasságok képezték alap­ját történelmi tanulmányainknak, nem pedig annak kifejtése, hogy Isten ,az embert nem önző célok hajszolására teremtette, hanem azért, hogy segít­sünk, amiben lehet, egymáson. Pe­dig alig van tantárgy, melynek kere­tében a szociális érzéket jobban fel­lehetne kelteni, mint a történelem. A Gracchusok fellépésének bő meg­ismertetésével és magasztalásával fel­keltjük a gyermek lelkében azt a tudatot, hogy egyik embernek segí­teni kell a másikon. Lykurgus tör­vényeinek és szándékának bő meg­ismertetése arra vezeti a gyermek lelkét, hogy tudjon a köznek érdeké­ben lelkesedni s a törvényeknek zú­golódás nélkül engedelmeskedni. Meg kell magyarázni, hogy Spárta addig volt erős, mig az egyszerűség, a ke­véssel való megelégedés s a má­sokért való élés voltak vezéreszméi. Nem a vórontó háborúkat kell ség volt úrbéres gazdaközönségének a közlegelőnek feljavítására egyszer- smindenkori segélyképen 1000 koro­nát utalványozott. X Államsegély tüzkárosultaknak. A belügyminiszter a Szacsur község­beli tüzkárosultak részére 100 korona államsegélyt utalványozott. X Járásorvosi helyettesités. Mecz- ner Gyula főispán a mezőlaborci já­rásorvos betegsége tartamára a já­rásorvosi teendők ellátásával Widder Márk nagymihályi járásorvost bízta meg. )( A képviselőtestület megalaku­lása. Valóban lebilincselő, gyönyör­ködtető képet mutatott folyó hó 9-én délután a városháza nagyterme, mely­be a városi közélet fórfiai: a képvi­selőtestületi tagok jöttek el nagy számban, mondhatni egyetemleg, hogy részt vegyenek az uj képviselőtestü­let megalakításában. A régi tagok s az uj választott tagok nagyon szép számban jelentek meg a rendkívüli közgyűlésen és éppen ezért mellőz­zük a jelenvoltak névsorának leköz- lését, mely lapunk teréből nagy részt foglalna le a maga számára. Ünne- pies csend volt, mikor Dókus Gyula alispán, ki a törvény rendelkezése alapján a képviselőtestület megalakí­tására a határidőt kitűzte: a terembe lépett a notabilitások élén. Azután odaállt az elnöki szók elé s üdvö­zölvén a szép számban összegyülte- ket, kijelenti, hogy törvényes intéz­kedés van arra, hogy a képviselőtes­tület még az igazoló választmány határozathozatala előtt megalakulják. E megalakulás célját szolgálja a rend kívüli közgyűlés. Nem akar tanácso­kat adni a képviselőtestület tagjai­nak, hiszen valamenyiöket ösmeri és tudja, hogy nemesen fogják betöl­teni a feladatot, melynek teljesítése reájuk vár. ü a maga részéről szíve­sen ajánlja fel, mint polgár s mint alispán ehhez a munkássághoz a sa­ját munkásságát, melyre az uj kép­viselőtestület nemescélu feladatainak megoldásában bizton számíthat. Az­után a közgyűlést bezárta. A képvi­selőtestület megalakítására kitűzött rendkívüli közgyűlés az alispán lel­kes megéljenzéséval ért véget. )( Városi rendes közgyűlés. Sá­toraljaújhely rend. tan. város képvi­selőtestülete folyó hó 13-án délután s esetleg 14-én délután 3 órakor foly­tatólag rendes közgyűlést tart. A köz­gyűlés tárgyai: 1. Az 1910. évi költ­ségvetési előirányzat tárgyalása. — 2. Építészeti bizottság javaslata a vármegyei közkút áthelyezése tár­kiszinezni s a gyermek lelkében ki- élesiteni, hanem a Perikleszszerü jel­lemeket, aki méltán mondhatta el halálos ágyán, hogy: miattam egy anya sem öltött gyászt. Nagy Leoni- dász jelleme, ki félelem nélkül, hig­gadtan, imponáló nyugalommal megy a halálba, mert a haza törvényeinek engedelmeskedni kell. Ha ilyen csi­rákat hintünk a fogékony gyermeki lélekbe, akkor olyan polgárokat nye­rünk, akik a szenvedőkkel együtt éreznek s ha a hazának szüksége lesz rájuk, bátran fellépnek. A középkorban nem sok példát találunk, bár itt is elhanyagolt tér a történelmi tanításnál a polgári elem kifejlődése az osztályuralmat képvi­selő nemesség és lovagi intézmény ellen. A hűbériség alapos megismer­tetése, mely a tömegek, a hazát al­kotó polgárok elnyomásával magja volt a nagy nóplázadásoknak, hozzá­járul ahoz, hogy a polgári rend lassú és békés fejlődését megkezdje és alapul szolgált ahoz, hogy Német­ország mai csodálatos nagyságát el­érje s ime vezető legyen tudomány­ban, .iparban s a vagyonosság szédü­letes magasságára emelkedjék. (Vége köv.) gyában; Majoros József építkezési ügyében. — 3. Polgármester előter­jesztése kiállítás rendezéséről s a hon­védségi laktanya állapotáról. — 4. Pénzügyi bizottság javaslata a tiszt­viselők drágasági pótlékáról, a halas­kai és korpási létek eladásáról, a hivatalszolgák csizmapénzének fel­emeléséről, a nagy gyakorlótér biz­tosításáról, az állami elemi iskola tüzelő anyagának rendezéséről, a sír­ásók fizetésének felemelése iránti ké­relme tárgyában, a hivatalos hirde­tések mikénti eszközléséről, a rend­őrség lakpénz iránti kérelme tárgyá­ban. — 5. Tanácsi javaslat a Vörös­ökör értékesítéséről, a Diana kazán­jainak megvizsgálása tárgyában. — 6. Pénzügyi bizottság javaslata a Dókus Gyula utca világításáról. — 7. Fekete hegy alatti erdei ut helyre­állítása. — 8. Felebbezése a villany­társulatnak a tanácsi határozat ellen. — 9. Szakbizottságok kiegészítése. — 10. Richvalszky Ferenc volt v. Írnok özvegyének nyugdíj ügye. — 11. Polgármester jelentése a Kossuth Ferenc utcai járdázás költségeinek kiegyenlítéséről. — 12. Tan. hat. a vármegyeháza helyiségeire vizdij ki­vetés tárgyában. — 13. Szoták An­drás rendőr nyugdíjazás iránti ké­relme. — 14. Állatorvos jelentése a vágóhídi mérleg tárgyában. — 15. Illetőségi ügyek. — 16. A közgyűlés napjáig beérkezendő ügyek. )( Tisztnjitás Sárospatakon. Dr. Bessenyey Zenó, a sárospataki járás főszolgabirája Sárospatak községnél a községi képviselőtestület választá­sának határnapjául dec. 16-ikát, az általános községi tisztujitásra pedig dec. 23-ikát tűzte ki. )( Pályázat alom-szalmára. A vá­rosi lovak számára kb. 100 méter­mázsa alom-szalma szükségeltetik. Az érdeklődők esetleges ajánlatukat 1909. december hó 15-ig a város ik­tató hivatalába adják be. HÍREK. Szabad íyceum Jíomonnán. — dec. 10. A felvidék s különösen Zemplén vármegye e kies fekvésű városkája egy újabb kulturkincscsel bővült. A nagy közönség szórakoztatása s kü­lönösen tanítása céljából a már két év előtt gyakorlatba vett szabad lyceumi előadásokat ismét felújítot­ták. A homonnai állami felső kereske­delmi és polgári iskola kettős tanári testületé, élén Cseh Elek igazgatóval az idén kb. 12—15 előadásra terjedő szabad lyceumi ciklust kezdett. A felolvasások programmjában a leg­tanulságosabb és különböző tudo­mányágak köréből vett témák vannak képviselve. A felolvasások iránt — amint a két év előtt tartott lyceumi ciklus fényes sikerei is bizonyítják — az idén is rendkívüli érdeklődés mutat­kozik, ami e tisztán tót anyanyelvű vidéken, igen örvendetes jelenség. A kettős tanári testület, érezve kultur hivatását, önzetlenül és a nemes cél érdekében váll-vetve minden lehetőt elkövet, hogy az idei felolvasások szellemi nívója méltó legyen a lyceum valódi hivatásához s a látogatottság is megfelelő legyen. Az idei lyceumi előadások soro­zatát november hó 21-én a felső ke­reskedelmi és polgári iskola rajzter­mében Cseh Elek igazgató kezdette meg a „Jellemképzésről.“ Manapság sűrűn hangoztatott panasz, hogy a szülők és az iskola között nincs meg a kellő és benső kapcsolat. A felolvasás célja az volt, hogy a hallgatóság előtt világossá tegye a nevelés egyik legfontosabb tényezőjét, a jellem fejlesztését. Ki­fejtette felolvasó a rajz, zene, vallás és mindazon tényezők befolyását, me­lyek a gyermek jellemének kialaku­lására és kijegecedésére döntő befo­lyást gyakorolnak. A tanulságos és igen tartalmas felolvasást a megjelent nagyszámú közönség mély figyelem­mel hallgatta végig és befejeztekor hangos tetszésének adott kifejezést a felolvasó odaadó fáradozásáért. A második előadást folyó évi december hó 4-én Neuwirth János felső kereskedelmi iskolai tanár tar­totta : „A gyakori mérgező anyagok­ról.“ Szabad előadásban ismertette a két leggyakoribb mérgező anyagnak : az arzén és phosphor vegyületeknek mibenlétét. Igen szépen sikerültek be­mutatott kísérletei, melyekkel szabad előadását még érdekfeszitőbbé tette. A megjelent, igen nagyszámú, több­nyin hölgyközönség figyelmét és ér­deklődését rendkívül lekötötte a tisz­tán gyakorlati irányú szabad előadás, igy az előadó tanár iránti elismerés sem maradhatott el. A felolvasást Hiller Margit pol­gári iskolai tanítónő szavalata előzte meg, ki a „Cinka Panna“ cimü melo­drámát adta elő igen hatásosan és a tárgyhoz illő mély érzéssel. A zenekiséret zongora részét Rónai Olga polgári iskolai tanítónő, a hegedű részt Propper Miklós a ke­reskedelmi iskola végzett növendéke látták el ügyességgel és routiunal. A homonnai intelligencia elisme­réssel adózik Cseh Elek igazgatóval szemben, ki tanártestületének lelkes támogatása mellett a szabad lyceumot Homonnán megteremtette s remél­hető, hogy e nemes és lélekemelő intézmény itt is éreztetni fogja a maga el nem maradható szellemi hatását. A felolvasásokat 2 hetenkint megismétlik. — Kinevezés. A kassai kir. ítélő­tábla elnöke Vályi István sátoralja­újhelyi kir. törvényszéki ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokot dí­jas joggyakornokká nevezte ki. — Immaculata conceptió. 1857. dec. 8-án hirdette ki néhai IX. Pius pápa egyházi dogmaként az immacu- lata conceptiot s rendelte ennek ünne­péül december 8-ikát. A pápai intéz­kedés akkorában sok ellenvetéssel találkozott s számtalan versengés­nek lett oka a r. k. egyházban, so­kak kitérését is eredményezve. Az az idők folyamán azonban elcsende­sültek a viharok s deo. 8-ika ma már minden feltűnés nélkül foglal helyet a kath. egyház ünnepnapjainak sorá­ban. Sárospatak róm. kath. egyháza a szokásos évi búcsút tartotta meg e napon, mely alkalomból nagyszámmal jelentek meg a hatalmas arányú templomban vidékről is az ájtatos- kodók. Ünnepi nagymisét fényes asz- isztencia mellett Bessenyei István sátoraljaújhelyi apát plébános mon­dott. Sátoraljaújhelyben az irgalmas rendi apácák kolostorának művészi­esen szép kápolnája volt e napon ünnepély színhelye. Ad. e. 9 órai mise folyamán ugyanis Szirmay Szerén közkórházi tisztviselő és neje Gálos Piroska 18 éves. leánya, Szir­may Piroska áttért a róm. kath. egy­házba. Az ünnepi aktuson az áttérthez Gasparik János hitoktató tartott mély hatású beszédet. A zárda kápolnáját zsúfolásig megtöltötte az ájtatoskodó közönség. — Előléptetés. Dobó József gál- szécsi kir. járásbirósági telekkönyv­vezetőt a m. kir. igazságügyminiszter a IX . fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. — Halálozások. Zsadányi és tö­rökszentmiklósi Almássy Sándor volt országgyűlési képviselő és 1848-iki honvéd folyó hó 8-ikán halt el élete 87. évében Berettőn. Az elhunytat kiterjedt, előkelő család gyászolja. — Részvéttel vesszük a gyászjelentést, Sainálhatia hogy még nem győződött meg egy próbavásárlással ZZZZ^^ZZZZZZZ Kassa, Főutca 55. szám a. (a színházzal szemben) uj férfi- és gyermek-ruha áruházának OLCSÓ árairól. Nagy választék ! Szabott árak ! Erdélyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom