Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-11 / 99. szám
Sátoraljaujhely, 1909. December íí. 99 (4907.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. ~~ Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy dlszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir dotések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Reflexiók városunk közegészségügyéről. — dec. 11. Dr. Chudovszky Mór, a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórház igazgató főorvosa legutóbb a eá toraljaujhelyi „Szabad Lyceum“- ban előadást tartott Sátoraljaújhely város közegészségügyi viszonyairól. A dr. Chudovszky Mór előadása során hangoztatott észrevételek némelyike városunk közegészségügyi viszonyait nem a legkedvezőbb színekben tárván a hallgatóság elé, dr. Szepessi Arnold városi főorvos azokra lapunk legutóbbi számában megtette a maga észrevételeit. Ezekre az észrevételekre most dr. Chudovszky Mór küldött be szerkesztőségünkhöz egy viszonválaszt, melyet az „audiatur et altera pars“ elvénél fogva is s annál szívesebben adunk le, hogy e fontos közkérdésben a közönségnek alkalom adassék a tulaj- donképeni állapot megismerésére, tisztázására. Dr. Chudovszky Mór viszonválaszát az alábbiakban adjuk át a nyilvánosságnak: A Szabad Lyceum feladata igazat tanítani és felvilágosítani. Ezt tettem én is, a mikor városunk közegészség- ügyét választottam tárgyamul. Irányom az volt, hogy a nagy közönség tudatos közreműködése nélkül, hivatalból a legjobb akarat mellett sem lehet javítani a közegészségügyet. Szepessi főorvos barátom ezt zokon vette. A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A történelem és földrajztanítás szociális vonatkozásai. Felolvasta : Veres Ferenc tanár a „Zemplén- megyei Általános Tanitóegyesület“ 1908. évi dec. 7-én tartott közgyűlésén. Ez a szó: szociálizmus, mai jelentésében nem jelent egyebet, mint az éhező, fázó, szenvedő tömegek küzdelmét a kevesebb, az élvező és sohasem szenvedő egyének ellen. Az emberiség őskorától kezdve mindig két ellentétből állott, a vagyonosokból s a nélkülözőkből. Ez értelemben mindig voltak szociálisták és szociálista ellenesek. Maga a mai társadalom három osztályra oszlik ; az első csoportot alkotják a vagyontalan szenvedők, akik legtöbben vannak s akiknek örökös küzdelmük van a táplálék, a ruha, a lakás, a tüzelőfa megszerzése iránt s akik igy nélkülözéseikben elfojtott bosszúval nézik a vagyonosok gyönyörteljes életét, a kiknek a vagyon, a tőke megadja a boldog, kényelmes megélhetést. Ezzel ellentétben a második csoPedig ott se volt, a mikor beszéltem. Egy referátum bántotta jó lelkét. Mintha az ő akaratát és tudását valaki kétségbe vonta volna. Nem használtam sem epés tollat, sem az írás szavait. Csak úgy beszéltem, a mint éreztem. Éreztem, hogy hasznos lesz, a mit elmondok. Szepessi főorvos barátom ezt kárhoztatja. De lássuk a tényt. Tartozom valamivel az ügy komolyságának. Az 1897. évi XXXV. t.-czikk elrendeli, hogy a magyar királyi kormány köteles évenkint egy jelentést tenni az ország közállapotáról, a melynek egyik részletét képezi az ország közegészségügye. Egy tartalmas nagy füzet, a mely a többiek között az összes népmozgalmi, tehát halálozási és születési adatokat tartalmazza. Ezen adatokat használtam. A belügyminisztérium úgy állítja össze, például a halálozási adatokat, hogy abbau a helyben előfordult összes haláleseteket veszi számba. Szepessi főorvos ur ezt nem teszi. Én a belügyi kormány adatait használtam, a mikor hasonlatképen idéztem Budapest, Szabadka, Yersecz, Kassa, Debreczen halálozási arányát. Pedig ott is vannak kórházak, kora- és halva szülések és erőszakos halálesetek. Tehát joggal használhatom fel az újhelyi adatokra nézve, a helybeli m. kir. anyakönyvvezetőség tiz évre szóló kimutatását. Ha e kimutatás szerint tiz év alatt meghalt 5436 és született 7164 ember, úgy a természetes szaporodás 2178-at teszen. Ha városunk lakossága az elébbi évtized adatai szerint évenként 387 lakossal szaporodik, úgy az 1908 végén tényleg elérte a 20000-et. De e szaporodás csakis bevándorlás alapján lehetséges, mert még a legjobb esztendőben ; 1899-ben is a születések száma csak 234 esettel múlja felül a haláleseteket. Sőt volt esztendő 1905, a mikor e többlet csak 27 volt. Ha tehát Ujhelynek 1898—1908-ig portot alkotják a vagyonosok, akiknek földbirtok, pénztári betét, ház, állampapír, tőkejövedelem áll rendelkezésükre s akik ennélfogva jövede- lemtulságoklan többet fogyasztanak, mint amennyi az emberi szervezet normális fenntartására szükséges s ennélfogva eleszik, elfogyasztják annak a mennyiségnek fölöslegét, ami a normális ember napi táplálására szükséges, vagyis csekélyebb számban bár, de értékesebb, drágább fogyasztásban százak és ezrek normális táplálékát, szükségleteit emésztik föl. Ezek a gazdagok, vagyonosok, nagy fogyasztók, ahogy a francia szociálizmus kifejezi: burzsoá. A dúsak, pazarlók, fölösleges fogyasztók, — egyszóval: fényűzők. A harmadik csoportot azok képezik, akik e kettő határán állanak. Ebbe a csoportba tartoznak a hivatalnokok, értelmi kenyérkeresők, agyukkal dolgozó napszámosok, államnak, vállalatoknak, intézményeknek alkalmazottjai, kik kénytelenek cselekvéseiket, gondolataikat, eljárásukat annak az intézménynek szolgálatába rendelni, mely napi kenyerüket adja, melytől függenek s melynek törvényei rendelkezésre álló népmozgalmi viszonyait áttekintjük, úgy az én adataim ellenkezőleg szépítettek, mert a halálozást 20000 állandó lakosra vonatkoztattam, pedig az arányszám 18500. Vagyis a mig a lyceumban az országos 25'8 átlaggal szemben 27 5 halálozási átlagot számítottam ki, Ujhelyre a javításnál (18500 :5436) 29'4 p. m. jut. Vagyis azt tanítottam, hogy Ujhelyben rosszul gazdálkodunk az emberi élettel. Ezen javítani mindnyájunk kötelessége. A fertőző megbetegedések tételénél Szepessi főorvos megint csak nem veszi számba, hogy a belügyminiszter a gümőkórt állandóan a fertőző megbetegedések közé sorozza. Sőt ép annak a leküzdésére fordítja minden erejét. így ezen adatokról kell, hogy tudomást szerezzen. Az újhelyi m. kir. anyakönyv adatai vannak kezemben, a melyek szerint 1907. évben 103 fertőző betegségben elhalt egyén közül 87 egyén gümő- kórban pusztult el, 1908. évben 102 fertőző betegségben meghalt egyén közül 72 halt meg gümőkórban. Ezek kapcsán kellett azt állítanom, hogy Ujhely kedvezőtlen közegészségügyi viszonyai közül a tüdővész, mint pusztító megbetegedés kimagaslik. Felhívtam a hallgatóina figyelmét a védekezés,, módjára. És felhívom a főorvos ur figyelmét éppen eszmecseréje kapcsán. A gyermekhalandóság és az alkoholizmusról, mindkét pusztító tényezőről idő híján nem beszélgettem. A mint a főorvos ur is mondja: az újhelyi gyermektelep vezető-orvosai gondosak s a menhely halandósága csekély. Dicséret önmagában. Az építkezési viszonyokra nézve azt ajánlottam, hogy ne kamatoztassa a közönség drágán a pénzét, a mikor nyers lakásokba bevonul, a mikor nem törmelékkel, de rohadó szeméttel tölti fel háza tájékát, a mikor frissen falazott iskolába engedik gyermekeimegsértésével kiteszik magukat és családjukat a nélkülözésnek, szenvedésnek, elpusztulásnak. Ez a harmadik csoport. Ha szabad itt egy triviális hasonlattal élni, hát akkor ez a beosztás olyan, mint a föld napvilágitása. A gazdag csoport a fény, a szegény csoport a sötétség s a harmadik, az értelmi csoport : a szürkület, raelybőj a fénynek sugarai lövellenek ki. — És ez a hasonlat nem is olyan sánta, mint első pillanatra, futólagos szemléletre látszanék. A nagy megváltók mindig e szürkületi körből váltak ki. Ebből a szürkületi körből válik ki Mohamed, a félintelligencia s a népies egybeolvadásából, ebből jön elé Confucius, ebből Zarathustra s ebből végül Jézus, ki barmok melegén szabadul meg első gyermekkorában a pusztulástól. És ezek az emberek, az első nagy vallásalapitók kivétel nélkül mind szociálisták voltak, boldogabbá akarták tenni az emberiséget. Ez a szociálizmuc mai neve : boldogabbá tenni az emberiséget. Arra törekedni, hogy ne az egyedek, a vagyonosok, hanem a tömegek, a milliók legyenek boldogok. Hogy egyket, mert ilyenkor egészségével fizet. E helyen is igen kell hangoztatnom e tényt. A vízfogyasztást keveselem. Szivem szerint mondtam. Mert a viz és a szappan fogyasztás mértéke a kultúra fejlődésének. Ebben azt a tanácsot adtam: tartsuk rendben 5—10-en az utcákat, szerezzünk be öntöző tömlőt. Ha a város nem öntöztet, majd mi lefogjuk a port s kevesebb tüdővészünk lesz. A vizmü áldását dicsértem. — Hosszú évek múlva nyilvánvaló lesz. A söprés botrányos voltát igen enyhe szavakkal illettem, mert ha azt igaz gondolkozásom szerint jelenteni kellett volna, úgy arra megfelelő rosszasági fokot jelentő kifejezést nem tudtam lelni. így besöpörni lakásainkba, boltjainkba, az élelmiszereinkre az utca rohadó, fertőző és tüdővészt terjesztő piszkát az év nagy részén át a legforgalmasabb időben nem szabad. Hallgatóimat kértem a mi tőlük telik, tegyenek ez ellen. A vízfogyasztást kell fokozni. Előleges locsolás nélkül ne engedjenek lakásaik előtt söpörni. Szerezzenek be egy öntöző tömlőt, avagy kannákat. De még ez esetben sem tettem szemrehányást az egészségügyi adminisztrációnknak. Segítsen magán a közönség s mi módon, arról felvilágosítottam. A piaci élelmiszerek piszkos elhelyezését és kezelését mindenki ös- meri Ujhelyen. Felhoztam azt, hogy egy kis vásárcsarnokot kívánt volna a főorvos, meg a városi főmérnök, de leszavazták. Tehát nem hallgattam el azt, hogy Szepessi kíván e köztudomású tényen javítani. Azt említettem meg, hogy a legforgalmasabb helyen elhelyezett heti piacot a miatt is, mert a forgalom nagy piszka állandóan fertőzi a piaci tápszereket, oldal utcákba lehetne elhelyezni s a piaci időre (7—10-ig délelőtt) ezen forma boldogság legyen az emberekben. Ne legyenek éhezők és fázók, mindenki jóllakjék és ne fázzék senki. Ne nyújtogassa sovány, vézna kezét az árva, ne fázzék a fetrengő beteg, a közös asztalnál legyen mindenkinek része s a maga ételadagját fogyaszthassa jogszerint, gúny és gáncs nélkül. Erre törekszik a mostani szociálizmus s ezt sok idő múlva bár, de el is fogja érni. Ez a világ egy nagy mező, rajta bizton, bátran élhet az emberiség, minden fűszál közös vagyon. Isten mindenkinek adta. Törvény s igazság korlátozza bár, de jogát ne Írják fel telekkönyvekbe; ha enni akar, egyék ; ha inni aka.r igyék ; mert sem az ételt, sem a vizet nem telekköny- vezte az Isten, aki mindenek fenntartó atyja és teremtője. Mindent az Isten adott és sehol sincs följegyezve, természetjelenségekben kifejezve, hogy csak egyeseknek adta volna. Mindenkinek adta, mindenkinek része van belőle s az utolsó féreg oly joggal követelheti a maga részét, mint a leghatalmasabb ur. Ez a mai álláspont abban a társadalmi harcban, melyet ma szociálizNAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Elaő rangú modernül berendezett hazai ipartelep.. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márci usi, Korona és Casinó sört. MT Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. yomrkl ón író rmomról lró-mncolo+oinlr • Mezölaboroz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmeoz, Perbenyik és Szerencsen KepvltseitJLemX . -------------------------------- állandóan friss és zamatos sört szállítanak. -------------------------------Lapunk mai «sánta 8 oldal.
