Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-08 / 98. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 7. arányszám nem mondható oly kót- ségbeej tőnek. Kiterjeszkedik előadó a város építkezési viszonyaira: sújtó kritikát gyakorol azokról. Ha végig tekintünk az utolsó években keletkezett utcákon, ha nem is hasonlíthatók össze egy belgiumi mintaváros részszel, de tekintetbe véve szűkös anyagi viszonyainkat, az egészségügyi követelményeknek teljesen megfelelnek; az építkezés előtt a tervek egy bizottság által a helyszínén megvizsgáltatnak és csakis a városi szabály- rendeletnek megfelelő tervek kivitele engedélyeztetik, az építkezési engedély a városi építkezési bizottság ál* tál felülbiráltatik. Vízügyi viszonyainkat is kritika tárgyává teszi és kevésnek tartja a vízfogyasztást; a vízvezeték fertőzésétől félti a várost. Megnyugtatására kijelentem, hogy a vízvezeték vize évenkint négyszer chemiailag és kétszer bakteorologice megvizsgáltatik. Utolsó jelentésemet folyó évi október havában a képviselőtestületnek beterjesztettem. A vízfogyasztást a közkórház fokozhatja, de az adminisztrációnak a vízfogyasztás mennyiségére befolyása nincsen. Felhozza az utcák seprésének botrányos voltát, ezen visszás állapotok annak tulajdoníthatók, hogy heti vásárok alkalmával a falusi szekerek nyolc utcában vannak elhelyezve és igy a csekély létszámú seprüsök egyik heti vásártól a másikig nem képesek az utcai szemetet összeseperni és ez oka annak, hogy a mellékutcák kellő gondozásban nem részesülnek ; több Ízben tettem ez irányban előterjesztést, de a seprüsök szaporítása anyagi fedezet hiányában nem volt kivihető. A napipiac sem kerüli ki kritikáját és megint külföldi példákkal hozakodik elő. Kijelentem, hogy piacunk nem fest olyan botrányosan, a mint azt az előadó ecseteli, mert a napi élelmiszereken vászonteritők vannak elhelyezve. A tej tiszta edényekben kerül a napi piacra, hogy vásár- csarnokunk nincs, az ismét mostoha anyagi viszonyainknak tulajdonítható, mert a napi piac elhelyezésénél az egészségügyi bizottság egy vásárcsarnok építését hozta javaslatba, de a képviselőtestület fedezet hiányában a régi piacbódék felállítását határozta. Sok mindent vet még szemére az egészségügyi adminisztrációnak, felhozza, hogy a hús a vágóhidról boritó nélkül, a péksütemények trá- gyás szekereken szállitattnak, a süteményeket a vevők és a pékek kezükbe fogják, ezekre nézve csak azt jegyzem meg, hogy a hús a vágóhidról vagy gyékénynyel, vagy vászon- borítékkal fedve hozatik a városba; különben feltehető, hogy dr. Chu- dovszky, ki városunk egészségügyét annyira szivén viseli, ilyenről nem a Szabad Lyceumban, hanem a rendőrségen tett volna jelentést, amit eddig soha meg nem tetl. A péksütemények az egész országban egyforma módon kezeltetnek, újabb időben csakis Budapesten jönnek egyes helyeken papirburkolattal ellátva forgalomba. Magam sem tartom egészség- ügyi szempontból kifogástalannak a péksüteményeknek ily módon eszközölt elárusitását, de hogy a sütemények 200 fokra hevitessenek és igy csiramentesen kerüljenek fogyasztásra, mégsem tartom kivihetőnek és célravezetőnek. Előadása végén jó tanácscsal látja el a városi orvosokat, ezen jó tanács jellemzi dr. Chudovszky előadásának tárgyilagosságát, mert ahoz bátorság kell a nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy a fertőző betegek lakásainak kapuin figyelmeztető vörös cédula 5 évi ittléte alatt nem volt. Hát nem ismeri dr Chudovszky a miniszteri rendeletet, melyszerint a fertőző betegek lakásainak az ajtajára kell a figyelmeztető cédulát kifüggeszteni, mert a külső kapura kifüggesztett cédula az egész házat elzárja a külső közlekedéstől és már egy négy lakóval biró házban az kivihetetlen, másrészt a kapun kifüggesztett cédulát az utcai gyermekek nem sokáig hagynák a kapun. — Már most megnyugtatom dr. Chu- dovszkyt és biztosítom, tanukul fel- hiva összes helybeli kartársaimat, hogy minden egyes bejelentett fertőző beteg lakásán a vörös cédula haladéktalanul a rendőrség által ki lesz függesztve, meggyőződhetik arról, ha a rendőrségen a ragályos betegekről vezetett nyilvántartási könyvet megnézi, ahol azt is látni fogja, hogy az a megyei főorvos ellenőrzése alatt áll. Most még egy kéréssel járulok az általam tisztelt felolvasóhoz. Arra kérem ugyanis, legyen igazságosabb ítéletében, megfontoltabb kijelentésében, mert azt a megsemmisítő kritikát adminisztrációnk nem érdemelte, gondolja meg, hogy egy mostoha anyagi viszonyok között lévő város nem képes egyszerre ideális egészségügyi állapotokat előteremteni, de ha tekintetbe veszi, hogy dacára szegénységünknek, az utolsó évtizedben ez a kiverni való adminisztráció utcai kövezetekre 100.000-et, vízvezetékre 600.000 koronát, a kiépítendő csatornázásra 800.000 koronát, a kötelező szemétkihordásról a belügyminisztériumban megerősítés végett felterjesztett szabályrendeletet alkot, amely iskolák építésére százezreket adott ki, mégsem támadható oly módon, mint azt a tisztelt felolvasó tette. Ajánlom tehát legközelebbi felolvasása alkalmával hagyja otthon a sötét szemüvegét, ne mártsa be tollát epébe és szívlelje meg a szentirás ama bölcs mondását: „Ne ítélj (igazságtalanul), hogy meg ne Ítéltessél “ Sr. Szepessi Arnold, városi főorvos. « A fentebb leirt adatok adminisztratív igazát, mint aki a közegészség ellenőrzésével törvényszerint meg vagyok bízva, aláírásommal hitelesítem s bátor vagyok megjegyezni, hogy a mulasztások esetén én lettem volna az első, aki a ragályos betegek bejelentése, azok lakásainak vörös cédulával való ellátása tekintetéből a hatóság közbelépését véleményeztem volna. Dr. Xiöoherer Lőrinc, vármegyei főorvos. Kesztenbaum emlékünnep. — dec. 0. Szép és megható emlékünnep folyt le e hó 5-én a statusquo izr. anyahitközség Kesztenbaum-féle iskolájában, méltó ama férfiú emlékéhez, ki a múlt század elején, 1825-ben, nemes szive megnyilatkozásából, nagyszabású alapitványnyal halhatatlanná tette nevét az utókor számára. Az egyszerű falusi korcsmáros 120.000 bankó forintot kitevő vagyonát jótékonycélra hagyományozta, megjelölvén 3 célt: rokonai segélyzését, szegény, elárvult családbeli gyermekek tanitatását és neveltetését, betegek ápolását és gyógyítását a megyei kórházban. Az alap kezelését a vármegyére bizta, mely alap, dacára a múltban ért sok viszontagságnak és veszteségnek, 3 szorosan megnövekedve, tizszerte nagyobb összegben szolgálja a kitűzött célokat. A statusquo izr. hitközség elöljárósága és iskolaszéke kegyeletes cselekedetet müvei, midőn évről-évre emlékünnepet ül a nemes jótevő halálának évfordulóján sleróvja a hála adóját a boldog emlékű örökhagyó iránt, másrészt nevelő hatást ér el, midőn ily magasztos, a mai anyagias világban tüneményszerü példát mutat be a jövő nemzedék épülésére és okulására. Különös fényt kölcsönzött az ünnepségnek az alapkezelő számvevő- széki tagoknak nagyszámban való megjelenése. Dókus Gyula elnökkel élén, kinek nevéhez és üdvös munkálkodásához fűződik az alap gyarapodása és a jótétemény mérvének fokozása; ott" láttuk még e munkában agg előd jót: a köztiszteletben álló Matolai Etelét, kozmái Kun Frigyes tömeggondnokot, dr .Kellner Soma választmányi tagot, Beregszászy István kir. tanfelügyelőt, a hitközségi elöljáróságot Zinner Henrik hitk. elnökkel, az iskolaszéket dr. Roboz Bernát isksz. elnökkel, Gróf Lajos s. tan- felügyelőt, Barta János igazgatót, Gyulai Károly polg. iskolai igazgatót stb. Dr. Roboz Bernát isksz. elnök a Hymnusz elhangzása után üdvözölte a nagy számban megjelent közönséget szép és emelkedett hangú beszéddel s ecsetelte az emlékünnep jelentőségét. Utána dr. Goldberger Izidor hitszónok rabbi, magas szárnyalásu beszédében festette a boldog emlékű örökhagyó Kesztenbaum Márton Rafael életét, nemes cselekedetét. Kiindulva ama héber mondásból: „A jámborok emléke áldást hozó“. Párhuzamot vont a boldog emlékű örökhagyó cselekedete és a nagy Széchényi ugyan azon évben a Magy. Tud. Akadémiát megalapító nemes áldozatkészsége között. A milyen nagyszabású esemény volt az a nemzetre nézve, éppen oly nagy horderejű és messze kiható volt Kesztenbaum Márton bőkezű alapítványa kicsinyben a sátoraljaújhelyi izr. iskolára, mely ezen alapítványnak köszönheti, hogy országos hírnévre tett szert és azt fenntartja a kor követelményeinek megfe- lelőleg mai napig is. Kétszeres erővel kell, hogy hasson a példa manapság — úgymond — mikor a zsidó iskola az ingyenes népoktatást kimondó törvény folytán válságos helyzetbe jutott. Szép és tartalmas beszédét azon óhajjal és reménynyel fejezte be, hogy a zsidóság ismert áldozatkészségén sohasem fog múlni — iiy példákon okulva — jeles iskoláikat fenntartani és fejleszteni. Ezután az iskola énekkara Rácz Sándor vezetésével megható gyászéneket adott elő. Ulána Eibenschütz Izsák jeles hangú főkántor nagy hatást ért el, szépen előadott „El-molé- rachmim“ halotti énekkel. Két Kesztenbaum tanuló közül egyik héber nyelven a halottak imáját, másik társai nevében köszönő beszédet mondott a számvevőszéknek és a tömeggondnoknak a hü és atyai gondozásért. Végzetül Szabó Jakab isk. igazgató a kegyeletes ünnepség erkölcsi és nevelői hatását ecseteli a gyermekek előtt, a nemes példán okulva, lelkes szavakban szivükre kötötte a szegények és árvák támogatását, megköszönvén a vendégek szives és az ünnepség fényét emelő megjelenését, a kegyeletes ünnepet befejezetnek nyilvánította. A vendégek ezután dr. Roboz Bernát isksz. elnök kalauzolása mellett megtekintették az iskolának az ez idei szünet alatt teljesen renovált, csinosított, jól berendezett iskola termeit és az újonnan berendezett tanácstermét, mi fölött tetszésüket nyilvánították és megdicsérték a hitközség áldozatkészségét. sz. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( A képviselőtestület megalakulása. A vármegye alispánja folyó évi 122. ein. szám alatt kelt intézvényé- vel, a képviselőtestület megalakítására határidőül a folyó 1909. évi december hó 9. napjának délutáni 3 óráját tűzte ki. Ezen időben rendkívüli közgyűlés lesz, melyre a képviselőtestület tagjait a h. polgármester elnöki körlevél utján hívja meg. )( A vármegye rendes közgyűlése. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlését Sátoraljaújhelyben, folyó évi december hó 21-ik napjának délelőtti 9 órájakor tartja meg. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek : 1. A vármegye törvényhatósági bizottsága által rendszeresített és a 159602/908., valamint a 102753/909. sz. B. M. intézvényekkel jóváhagyott Vl-ik árvaszéki ülnöki állásnak választás utján való betöltése. 2. A közigazgatási bizottságba 5 tagnak 2 évre leendő megválasztása. Kilépnek: gróf Andrássy Sándor, Lehoczky Endre, Matolai Etele, gróf Széchenyi Ernő, Nemthy József. 3. Az igazoló választmányba 5 tagnak 1 évre leendő megválasztása. 4. A lóavató bizottság elnökeinek megválasztása. 5. Alispán évnegyedes jelentése. 6. Belügyminiszteri leirat a vármegye 55 községe elöljáróságának gazdasági cselédügyekben kih. büntető hatáskörrel leendő felruházása tárgyában. 7. A belügyminiszter leirata a vármegyei szegényalapról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 8. A kereskedelemügyi miniszternek 66430. sz. alatt kelt intézvénye a szürnyegi hid felülvizsgálati jegyzőkönyvének jóváhagyása tárgyában. 9. A honvédelmi miniszter leirata a gr. Buttler János-féle honvéd „Ludovika“ akadémiai alapítványi helynek betöltése tárgyában. 10. A pénzügyminiszternek 108897/909. számú intézvénye a községi és körjegyzők segédmunkaerő díjazására szükséges összeg megállapítása és kiutalása tárgyában. 11. A földmivelésügyi miniszter 104454/909. szám alatt kelt intézvénye a Bodrogkeresztur községben felállítandó népkönyvtár tárgyában. 12. Belügyminiszter leirata a községi pénztáraknak minden időben fizetőképessé tétele indokából tartaléktőkék gyűjtése tárgyában. 13. Szabolcs vármegye átirata az 1899. évi XXV. t.-cz. 4. §-ában biztosított jogkörnek az elsőfokú köz- igazgatási hatóságokra való szélesebb kiterjesztése tárgyában. 14. Győr vármegye átirata az 1848/49-iki ereklye- gyűjtemény és Kossuth muzeum érdekében. 15. Zala és Veszprém vármegyék átiratai a czigányügy országos rendezése tárgyában. 16. Békés vármegye átirata az iskolák külső falain alkalmazandó feliratok tárgyában. 17. Fehérvármegye átirata a takarmány kivitel szabályozása tárgyában. 18. A nyugdijválasztmány jelentése Hlavathy Jenő Írnok és Ha- raszthy József utbiztos nyugdíjazása tárgyában. 19. A kórházi bizottságnak határozata az ápolási ügyeletes szolgálat fokozása tárgyában. 20. Alispán javaslata II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása alkalmából felmerült költségek fedezése tárgyában. 21. Alispáni javaslat a törvényhatósági utak mentén levő felesleges terülelek értékesítése tárgyában. 22. Alispán jelentése a megyei alapoknak pénzintézeteknél való elhelyezése tárgyában. 23. Alispán jelentése egy múzeumi és képtáralap létesítése tárgyában. 24. Alispáni jelentés a homonnai közkórház építése tárgyában. 25. A szegedi ifjú vakok államilag segélyezett tanintézete igazgatóságának megkeresése egy vak neveltetésének a vármegye terhére leendő gondoskodása tárgyában. 26. A tőketerebes—gálszécs —varannói h. é. vasút részvénytársaság kérelme a varannó—sztropkói h. é. vasút segélyezésének meghosszabbítása tárgyában. 27. Abara község képviselő- testületének határozata körjegyzői lak építése tárgyában. 28. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes a közgyűlés által intézendő ügyek. A közgyűlést az állandó választmány ülése előzi meg, melyet december hó 20-ik napjának d. e. 9 órájára tűztek ki. HÍREK. — Báró Barkóczy Mihály hamvainak elhelyezése. Báró Barkóczy Sándor vallás és közoktatásügyi miniszteri tanácsos néhai édes apját, br. Barkóczy Mihályt exhumáltatta a budapesti temetőből s az exhumált hamvakat folyó hó 4-ikén, szombaton helyezték örök nyugalomra az imregi minoriták templomának sírboltjába,
