Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-01 / 96. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 1. a főispán mondott: valóban méltó befejezését képezte az egyhangú határozatot hozó jelölő gyűlésnek s egy egész munkaprogrammot, irányt jelölt meg a megjelenteknek, ,céljaink s szebb jövőnk elérésére. És hogy ezt a teremben minden jelenlevő át- érezte, tanúsága az a kitörő tapsvihar, a melynek harsogása között fejezte be beszédét a főispán. Az értekezlet 4 órakor ért befejezéséhez. A „Sátoraljaujlelj" támadásaira. Illésházi Endre nyug. jegyző ur felelős szerkesztése alatt megjelenő „Sátoraljaújhely“ cimü lap keletkezése óta különös kedvteléssel foglalkozik állandóan a szerencsi és sárospataki járások főszolgabiráival s e kedvtelésében egyik támasza Bogyay Zsigmond ur is. Közigazgatási tisztviselőnek a nyilvános kritikát is tűrnie kell; a hírlapi támadások ellen azonban nagy hátrányban van, mert nem szabad hazudnia és ferdítenie, amit némely hírlap nyugodtan meg tesz; a hivatalos állása is visszatartja hivatalos ügyeinek nyilvános tárgyalgatásától; mi reá nézve különben is a leghálátlanabb vállalkozás, mert a támadó lap személyes vagy politikai ellenérdekű embereinek pártos itélőszéke előtt feltétlenül vesztett ügye lenne. Ugyanezért hivatalos ténykedéseimnek a „Sátoraljaújhely“ részéről való világos rosszindulatú s a valóságtól eltérő állandó tágyalgatásával a nyilvánosság előtt foglalkozni én sem fogok, mert személyes ügyeimet nyomdafestékkel elintézni nem szoktam. Szükségesnek látom azonban vármegyém közönsége előtt a háttérben folyó intrikákba való betekint- hetés végett némely körülményeket megvilágítani. Vármegyénk közéletét elfogulatlanul figyelemmel kísérőknek bizonyára feltűnt már az, hogy a „Sátoraljaújhely“, illetve Illésházi Endre ur lapjának megindítása óta, a vármegye összes tisztviselői közül, csakis a „főispáni vők“ jelzéssel megtisztelt szerencsi és sárospataki főszolgabirá- kat választotta ki támadásainak állandó céltáblájául, mindig úgy intézvén támadásait, hogy ezeknek ereje javarészben magát a főispánt érintse. Meg kell jegyezni, hogy a főispánnak vármegyei szolgálatban levő két vőjét a vármegye elébb választotta meg, mintsem a főispán hivatalát elfoglalta. A legjobbat feltételezve is, senki sem fogja elhinni, hogy esetleges hibák csak a szerencsi és sárospataki járásokban fordulhattak volna, vagy fordulnának elő. Vannak itt más előkelő úri családok is, kik hozzátartozóikkal sokkal nagyobb számban vannak a vármegyei hivatalokban képviselve a'legmagasabb polctól a legkisebbig, ezeket vagy másokat a „Sátoraljaujhely“- nek vagy Illésházi urnák támadni még gondolatban sem jutott eszébe 1 Mindezekből elfogulatlan ember csakis azt magyarázhatja ki, hogy a „Sátoraljaújhely“-nek, illetve Illés- házi Endre urnák nem annyira a szerencsi és sárospataki járások főszolgabiráival, mint inkább a főispánnal, helyesebben a főispáni állással van baja. A főispán — tudomásom szerint — Illésházi Endre úrral életében soha sem beszélt s bizonyos, hogy egymással soha semmi elintézni való dolguk nem volt! Azt is fel kell tételezni, hogy Illésházi Endre ur maga főispán lenni még is csak nem akar; hiszen hazafiul ambícióját annak idején teljesen kielégítette volna, ha a sárospataki, vagy szerencsi főszolgabírói állások valamelyikét a darabont főispán Pallaviczini Alfréd örgróf utján megszerezhette volna, minek elérése céljából — hiányos képzettségének kegyelem utján való elengedése iránt a lépések ismételve megtéve lettek — azonban az alkotmányos kormányzat visszaállításával Illésházi Endre ur vállalkozása kudarcot vallott. Tehát 1 Illésházi ur csak harmadik személy eszköze lehet, kinek érdekében dolgozik és dolgozhatik, aki maga nyílt egyenes utón fellépni nem mer, de a politika váltakozó fordulataihoz képest settenkedve, diplomáciai mély begomboltsággal a háttérben intézi cselszövő aknamunkáját. Bogyay Zsigmond lovag, sárospataki lemondott biró ur vélt mellőz- tetése miatti keserűségében lépett szövetségre Illésházi Endre úrral. — Kijelentem, hogy Bogyay Zsigmond ur elől, tekintettel magas korára, minden tisztelettel kitérek. Sárospatak, 1909. november 28. Dr. Bessenyey Zénó, a sárospataki járás főszolgabirája Sátoraljaújhely város közegészségügyi viszonyairpl. — Dr. Chudovszky Mór előadása a Szabad Lyceumban. — — dec. 1. Nagy érdeklődéssel hallgatott előadás keretében világította meg dr. Chudovszky Mór közkórházi igazgató-főorvos, nov. 28-án este a Sza- badlyceumban, Sátoraljaújhely város közegészségügyi viszonyait. A tudós szakember itt valóban élettapasztalásból, tehát a legautentikusabb forrásból beszélt, mert kinek volna nagyobb s több alkalma a hiányokat, ferdeségeket kitapasztalni mint éppen ő neki s igy előadása amellett, hogy reál igazságokon nyugodott, kell hogy visszhangra találjon a legszélesebb körben, mert nemcsak önmaga ellen vét, de a társadalmi összeség ellen is, aki egészségét nem óvja, életének meghosszabbítására minden lehetőt el nem követ. Erkölcsi és fizikai, tehát isteni és emberi törvény ez. Dr. Chudovszky előadása iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A városház tanácstermét este 6 órára teljesen megtöltötte a tanulni vágyó és okos szó iránt fogékony közönség. A társadalom minden rétege képviselve volt, ami arra vall, hogy az okos és közérdekű előadásoknak igen hálás közönsége van városunk lakosságában. Előadását azzal vezette be dr. Chudovszky Mór, hogy az emberi egészség igen nagy nemzeti vagyon is, melynek nemcsak megóvására, de fejlesztésére irányuló törekvésekkel már az ó-kor népeinél találkozunk. Már az egyiptomiak küzdöttek a pestis ellen, a lakásviszonyok törvényes rendezésével. Az indus vallásalapitók s a chinaiak folyton egészséges nemzedék nevelésére törekedtek. Mózes közegészségügyi törvényeinek egy ré sze ma is életben van. Fönícia, Carthago, Róma történetében épp úgy megtaláljuk a közegészségügy előmozdítására törekvő intézkedéseket, mint Lycurgus törvényeiben. A római köztársaság és császárság is akkor volt és addig erős, míg az emberi’ élet és egészség megóvása terén példás intézkedéseket tartott fenn s az idevonatkozó törvényeket el nem hanyagolta. — Nem azok a legerősebb nemzetek, melyek számbelileg legnagyobbak mint pl. a chinai vagy orosz, de azok, amelyek egészségügyi tekintetben folyton előrehaladnak, mint az angol és a német. Sátoraljaújhely város az emberi élet és egészség tekintetében rosszul gazdálkodik, ezért oly korlátolt a város fejlődése. Hogy az emberi élet egyben anyagi vagyont s a betegség pénzbeli veszteséget képeznek, nem szorul bizonyításra. Magyarországon a halálozási átlagos százalék (pro miile) 25'8. Sátoraljaújhelyben 27’5. Igaz, hogy vannak kedvezőtlenebb arányszámu városok is, pl. Szabadka 30 pro műiével, de Kassán ez a szám már csak 23, Debrecenben és Munkácson pedig csak 21. Jóval alul az országos átlagon. Budapest, hol a közegészségügy tekintetében példás intézkedések történnek, 16 5 halálozási arányszámot mutat. Ez a kultúra legmagasabb fejlettségére vall, mert ezek a számok kétségtelen bizonyítékai az illető városok kulturális előhaladottságának. Sátoraljaújhelyben magas lévén a halálozási arányszám, ez az emberi élettel és egészséggel való rósz gazdálkodásra mutat. Itt átlag 20,000 lakost számítva, évente 550 ember hal meg, ezek közül 100 fertőző betegségek áldozata, 75-öt pedig a tüdővész pusztít el. Igen nagy azonban a gyermekhalandóság is és nagy pusztítást visz végbe az alkohol. Az elmebetegek 50%-a az alkoholizmus áldozata. A városnak domboldalon fekvő részei általán véve egészségesebbek a lapályon épült résznél, mert a napsugár az előbbi helyeken tovább hinti áldásait és igazság az, hogy a napsugárnál jobb és hathatósabb fertőtlenítő anyag nem létezik. De rendkívül sok függ az építkezésektől is, mert pl. a Rákóczi- vagy Koronautcák északi homlokzattal biró lakásai sokkal hátrányosabbak egészségügyi tekintetben mint a déli homlok- zatuak. A házaknak helytelen fekvéssel való építése igen rósz befektetés. Szükséges, hogy az építési engedélyek megadásánál ne csak a mérnöki, de a közegészségi bizottság véleményét is hallgassa meg a városi tanács és ne engedjen meg értelmetlen, egészségügyellenes építkezéseket. Pincelakások egyáltalán nem volnának megtürendők. Minden fejlettebb kultúrájú városban számoltak már e körülményekkel s igy érthető, ha emberéletben és munkaerőben nagy vagyoni előnyöket szereztek. Nem szabad az emberi életből uzsorát húzni. Reménye van, hogy lesz még Sátoraljaújhelyben is olyan városi adminisztráció, mely mindeme kérdéseket kedvezően oldja meg. A város talaja részben egészségtelen, mert nyirkos és talajvizet tart. A ma építkezőket kényszeríteni kell a talajvíz elleni védekezésre, izoláló csatornák készíttetése által. A Ronyva mentén levő helyek egy részén, habár a talaj mélyebb fekvésű is, a talajvíz állása oly mély, (4—5 méter) hogy az a lakásokra csirafejlődés tekintetében nem bir befolyással. A város klimatikus viszonyai igen kedvezők. Az átlagos évi hőfok 9 5. Igen kedvező a légáramlás s ha magasabb házak épülnek, az általános egészségügyi viszonyok sokat fognak javulni. Vízügyi viszonyaink a városi vízvezeték felépítése által elég jó képet nyújtanak, mert mély furásu kutakból, betoncsatornákban, egészséges jó vizet kapunk. Nem mellőzhető azonban a városi köz- és magánkutak fenntartása, mert a vízvezeték esetleges hibája alkalmával ezekre lennénk utalva. Éppen azért kívánatos, hogy a városi orvosok e kutak környékére gondot fordítsanak, nehogy talajfertőzés folytán azok veszélyesekké válhassanak. A vízvezetéket illetően pedig kívánatosnak tartja, hogy a városi főorvos legalább óv- negyedenkint tegyen jelentést a képviselőtestületnek a vízvezetéki viz bakteorologiai vizsgálatáról, mert ennek szennyezése csak járványokat idézhetne elő. Míg egy cm8 vízvezetéki ülepedésben csak 300 bacillus található, addig nincs baj, de ha 3 millió a baktériumok száma, az már veszélyt jelent. Kevés nálunk a vízfogyasztás. Ez pedig igen lényeges kérdés. Fe- jenkint átlag 40 liter vizet fogyaszt naponta Sátoraljaújhely város lakossága. Például hozza fel, hogy a közkórházban a napi vízfogyasztás fe- jenkint 150—170 liter. Ez a tisztaság fokmérője. Több vízfogyasztás kívánatos. A csatornázás sürgősen megoldandó s elsőrendű közegészségügyi Kérdés. Felszíni csatornáink csak az eső- és szennyvizet vezetik el, a meglevő betoncsatornákba pedig naponta 140 hliternyi ürülék ömlik s megy le a Ronyvába, melynek vizét nagy területen fertőzteti. Mégis előfordulnak esetek, hogy a Ronyva mentén sertést ölök a húst e szennyes vízben mossák meg. Joggal feltehető, hogy cholera esetén a városnak Ronyva- menti részein lakók 60%-át kipuszti- taná a járvány. A trágyadombok és pöcegödrök tartalmának kihordása tárgyában csak papiroson van meg a városi szabály- rendelet. A seprés pedig nemcsak hogy botránkoztató, de nyílt merénylet az emberi élet ellen. Mindig akkor söprik az utcákat, mikor a napi forgalom legélénkebb s a mellékutcákon akkor is öntözés nélkül. A felvert por, mely a legveszélyesebb fertőző anyag, még meglehetős magasságban is elér óránkint 30—40 miligramot. Ez a tüdővész legfőbb oka. Valósággal kegyetlenség az utca- seprést nem a forgalmon kívüli órákban végezni. Sátoraljaújhely városnak nincs megfelelő piaca. Az élelmiszerek fertőzötten kerülnek házainkba. Az utcai forgalom legélénkebb területén árusítják azokat, szennyes rongyokkal letakarva, végig kóstolgatás mellett. A tífuszt és vörhenyt igy hurcolják be e városba, amely valóban szerencsétlen helyzetben van. Külföldi példákat hoz fel, hol alig 3000 lakosú helységekben legalább deszkából készült, fedett és beton áruasztalokkal ellátott csarnokokban árusítják az élelmiszereket. Vásárcsarnokra feltétlenül szükség van. Botrányos a leölt állatok húsának a vágóhidról való beszállítása is. Mig a városba érnek vele, a nyitott, szűk szekereken belepi azokat a por, holott egy vitorlavászon borító már igen jó és elég olcsó védőeszköz lenne. — A péksütemények szállítása pedig a legbotrányosabb. Az üzletekben o sütemények összefogdosása, megropogtatása napirenden van, mig pl. a fővárosban a pók maga is csak fogóval veszi fel a süteményt s adja át a vevőnek. Látott Sátoraljaujhe’^- ben szekeret, melyen egyik nap trágyát szállítottak, másik napon zsemlyéket. Az egymásba rakható pókkosarak a szennyes talajra rakatván le, egymást fertőztetik. Mindeme hiányokon még segítve lesz, addig csak azt ajánlhatja a közönségnek, hogy otthon süssön, ha pedig zsemlyét vesz, azt pirítsa ki 200 fokos hő mellett. A dispensaire rendszerről adott még okos tanácsokat dr. Chudovszky a közönségnek, majd az alkohol nagymérvű pusztításaira térve át kijelentette, hogy valóban igaza van a kir. pénzügyigazgatónak, midőn a korcsmák elszaporodását meggátolni törekszik, de kívánatos, hogy ne csak az elszaporodás ellen küzdjön, de az italmérések számát is lehetőleg apasz- sza, mert az alkohol több embert öl meg még a tüdővósznól is. Végül a . városi orvosoknak adott jó tanácsot. Ót évi itt lakásának ideje alatt soha sem látta, hogy egyetlen ház kapuján is kint lett volt a figyelmeztető vörös cédula, ahol fertőző beteg volt. Ez mulasztás a közegészségügy terén, amely téren pedig sem tréfának, sem hanyagságnak nincs helye. Az előadást feszült figyelemmel hallgatta a több száz főnyi közönség s befejeztével lelkesen megéljenezte és tapsolta a kiváló szaktudóst. VARMEGYE ÉS VAROS. )( A kam. kültagok választását intéző közp. bizottság ülése. Az iparkamarai kültagok választását Zemplén vármegyében intéző központi bizottság legutóbb tartott ülésén a sátoraljaújhelyi kerületre albizottsági elnökül: Pataky Miklós városi főjegyzőt, tagokul: Barna Dezső s Csörghe Gyula kereskedőket, Zom- bory János és Rolny Adolf iparosokat jelölte és küldte ki. )( Uj megyebizottsági tagok. A folyó évben elhalt és elköltözött vá-
