Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-24 / 94. szám

Sátoraljaujhely, 1909. November 24. 94. (4902.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kor negyedévre 2.60 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdető* seknél árkedvezmény. A városi választásokról. Irta: Dr. Grosz Dezső. — nov. 24, Az imént lezajlott városi vá­lasztások mérlege megérdemli a nyilvános birálatot. A leadott szavazatok mennyi­sége élénk bizonysága annak, hogy városunk polgársága kellő érdeklődéssel viseltetik a köz­ügyek iránt, hogy nem közöm­bös előtte, hogy kik és milyen irányban vezetik a város ügyeit. Eltekintve az ily alkalmak­kor rendszerint magasabb hullá­mokat verő izgalmaktól, meg­állapítható, hogy a városi kép­viselőtestületi választások sima, a lakosság alkotmányos érettsé­géhez illő komolysággal folytak le s eltekintve nehány jogosu­latlan ambició-stréber előretörte- tésétől, megállapítható az is, hogy a képviselőtestületbe arra érde­mes férfiakat ültetett a város polgárságának kitüntető bizalma. A választások lefolyásának méltóságos külső képe, a válasz­tás kielégítő eredménye feljogo­sít arra, hogy remélhessük, mi­kép ennek a mostoha viszonyok­kal küzdő városnak, kedvezőt­len szelektől, biztos iránytű nél­kül hányatott hajója, nyugalma­sabb vizeken, a haladás biztos révébe fog evezhetni. Ideje volt, hogy a választá­sok megejtésével a csonka képvi­selőtestület kiegészíttessék, mert minden alkotmányos érzületü em­bert mélyen sértett az a tudat, hogy az összeség törvényes kép­viselete nélkül s a megbízatá­suktól törvény szerint már meg­fosztott képviselőtestületi tagok befolyásával kormányoztatik a város. Akár olyan határozatok hozattak, melyek — nagy ritkán — közmegelégedést keltettek, de még inkább, ha olyanok, me­lyek a polgárság egyetemének akaratát nem fedték, elhárithat- lan volt a gondolat, hogy a ha­tározatok nélkülözik a törvé­nyességet s az elégedetlenkedő­ket se nyugtathatta meg a több­ségi akarat érvényesülésének tör­vényes, természetes kötelező ereje. Ez szította az elégedetlensé­get, rontotta a határozatok er­kölcsi értékét. A lezajlott válasz­tásokkal megásta a polgárság a jövő kormányzati folyam medrét. Amidőn a polgárság túlnyomó részben azon férfiaknak adott mandátumot, kik a vármegyehá­zán általam főbb vonásokban is­mertetett programm alapján let­tek jelölve, egyszersmind kife­jezte azon óhaját, hogy a város ügyei abban a szellemben, ab­ban az irányban intéztessenek. A város polgársága akaratá­nak mostani megnyilatkozása azonban nemcsak a mostani vá­lasztásból győztesekként kikerült képviselőtestületi tagokat köte­lezi a nyilvánosságra került prog­ramm betartására és fejleszté­sére, hanem az összes képviselő- testületi tagokat, akik akár viri- lis, akár korábbi választás foly­tán már eddig is tagjai voltak a képviselőtestületnek, mert csakis a polgárság legutóbbi akarat­nyilvánításának respektálásával tekinthetik magukat polgártár­saik bizalma letéteményeseinek. A mostani választás eredmé­nyéül joggal elvárhatjuk tehát, hogy a képviselőtestület egye­teme fogja programmjául val­lani : 1. hogy a képviselőtestület­ből száműzendő minden egyéni és magánérdek s hogy ott kizá­rólag, önzetlenül és válvetve fog­juk szolgálni a város és a város polgárságának érdekeit; 2. hogy a képviselőtestület­ből ki legyen zárva minden po­litikai programm érvényesülhe- tése és érdeke; 3. hogy felekezeti szempon­tok ott termékeny talajra nem találhatnak s hogy mindazokat, kik ily szempontokkal próbálkoz­nak a város érdekeire károsan hatni s azzal a polgárság feleke­zeti békéjén nyugvó társadalmi összhangot megzavarni, vallásra, születésre való tekintet nélkül egybefogva fogjuk a közszerep­lés fórumáról a megérdemelt utá­lat fertőjébe leszorítani; 4. hogy eltekintve azon el- odázhatlan, a város szépészeti és kulturális fejlődésére halaszthat- lan létesítményektől, melyek az előrehaladás erkölcsi eredményé­ben juttatnak kamatozást, csak olyan intézmények létesítéséhez járulunk hozzá, melyek az amúgy is túlterhelt polgárság újabb meg­terhelésével nem járnak s melyek az ingatlanok értékének deval­válását nem eredményezik ; 5. hogy a városi adminisztra- tió zavartalan, gyors és bölcs menete érdekében személyi, csa­ládi avagy felekezeti szemponto­kat félretéve, kizárólag oly tiszt­viselőket fogunk a város hiva­tali statusába bevinni, kik szak­képzettségűk, munkaerejük, mun­kabírásuk, fedhetlen jellemükkel garantálják a városi adminisztrá­ció nívójának magasságát. A jogok köteleznek, a köte­lezettségek jogosítanak ! A jog és kötelezettség harmónikus, ön­zetlen érvényesítése a siker biz­tosítéka ! fi „Kazinczy-kör“ megnyitója. — Bánó Jenő felolvasása Mexikóról. — — nov. 23. Észak-Ámerika déli csúcsában, az Atlanti Óceán alkotta mexikói tengeröböl ölén egy exotikus, csodás, érdekes állam terül el, szivében a köztársaság fővárosával: Mexikóval. Nekünk kétszeresen nevezetes föld ez, hiszen egykori császári trón­ján egy magyar kir. herceg, királyunk öcscse: Miksa ült, kit a latin fajt a tengeren túl is francia fenhatóság alatt egyesíteni kivánó III. Napoleon francia császár ajánlatára hivtak meg a Triest melletti mükincses Miramare- ból a mexikói, még csak megalapí­tandó császári trónra. Itt folyt le a szomorú, megren­dítő tragoedia, mikor a Miksa herceg trón-megalapozási kísérleteinek biz­tosítására szerződésileg kirendelt fran­cia csapatokat visszahívták s a cse­kély számú hívével Queretaró vá­rosába szorult Miksa, Lopez ezredes árulása folytán, Escobedó köztársa­sági elnök kezébe került s Juarez elnök parancsára halálra Ítéltetett. A Kazinczy kör egybegyült, nagy­számú, díszes közönsége a nagy tra- goedia e csodás színhelyét a kör uj estélyeinek folyó hó 20-ikán tartott megnyitóján ismerte meg közelebbről. Csak azt sajnáljuk, hogy a hivatott előadónak nem jutott ideje Mexikó­val, a fővárossal behatóbban foglal­kozni s inkább az egész köztársaság ismertetése képezte célját, hogy az érdekes, de nem jellemző részletek helyett általános képet adhasson a közönségnek a kreolok, mesztiozek s indusok lakta, exotikus földről. Ha a neves felolvasónak nem kellett volna az általános képnek nyujthatása céljából a részleteket fel­áldozni, láthattuk volna az idegen város egy fenséges Habsburg alkotá­sát, mely örök bizonysága marad a világot beutazott, nagymüveltségü Miksa császár alkotásvágyának. Me­xikó legszebb tere: a Plaza Mayor szivében, Mexikó büszkeségének, a székesegyháznak szomszédságában, a legszebb ut: a Cineo de Mayonak be- torkolásában, mely az opera térről vezet ide, egy csodaszép, eukaliptu­szokból álló park van : az El Zocaló, mely Miksa császár alkotása. Bánó Jenő mexikói főkonzulnak, Mexikó földje e kiváló ismerőjének nagy értékű előadása a jelenvoltak gyönyörködtetésére Mexikót, mint Anahuae-ot mutatta be, mikor még az indus őslakók: az aztékok éltek a hatalmas birodalomban, melynek főhelye: Tenoktitlán volt. Biztos ke­zekkel nyúlt bele a régi korba, fel­színre hozva az aztékok megmaradt müépitményeit, szobrait, művészeti alkotásait, reliefjeit, melyeket a spa­nyol hódítók Cortez alatt tönkre nem tettek. A hires, nagymüveltségü nép a mai Mexikó földjén már mint sze­gény földmivelő, napszámos él szo­morú contrasztjául fennmaradt fényes műalkotásainak. A vetített képek színesítette fel­olvasásban bemutatásra és ismerte­tésre kerültek a hires bálvány-szob­rok is csodálatos eltorzításaikkal, me­lyeknek kuszáit, az alakot s arcot eltorzító vonalai nem a szobrászmű­vész tehetetlenségére vallanak, de a célra, mely a visszariasztó bálvány­képek eltorzításával megfélemlítő ha­tást akart kelteni a népben. Figye­lembe kell venni e szobrászalkotások bírálatánál a kort, mikor a nép védő­istenét: a rettenetes Hujcilopoktlit pompás templomaiban csak ember­áldozatokkal vélte kiengesztelhetőnek. Csodás képekben elevenült meg azután Mexikó a közönség előtt. Egy változatos faunával s flórával feldi- szitett, ragyogóan színes képet látott a közönség, a kreolok és a fehér indusfaj keresztezéséből származott meszticek földén, ott jártunk exotikus levegőben, melyben az isteni nagy­ságot s hatalmat hirdető havasok s örök nyár egymás társaságában él­nek s a hol az előttünk elterülő, vi­ruló pálmák, eukaliptuszok s cupres- sus distáciák pompázó kertjéből 5400 méteres havasok hófedte ormaira te­kinthettünk fel. A Kazinczy-kör közönsége Bánó Jenő felolvasását, — melyet szabad előadása követett s zárt le, — mind­végig érdeklődéssel s élénk figyelem­mel kisérte. Különös érdeklődést vál­tott ki az indián nők ismertetésével, mikor arról a szenvedélyről beszólt, mely a féltékeny, bosszúálló indián nőben viharzik, kinek szerelmi érzé­sénél csak a bosszú érzése nagyobb, mely ur lesz lelke fölött, ha méltán van oka féltékenynek lenni. Az előadás során minden jelenvolt tiszta, általá­nos képet kapott az érdekes köztár­saságról, megismerve történetét, népét, természeti és művészeti szépségeit, bizalmas, vendégszerető lakosait, kik a kultúra magas fokán állanak. A népviselet, életképek, városok s falu­helyek ismertetése s a vidék gazdag, szindus flórájának bemutatása voltak még a rokonszenves előadó felolva­sásának egyes részei. Nagy érdeklődést keltett a fel­olvasást bevógző szabadelőadás, mely­nek folyamán megismerkedett a kö­zönség a tropikus vidék hasznos ter­ményeivel, a kaucsukfával, kávéval, ananászszal stb. A közönség legnagyobb része csak olvasás és képek megtekintése után ismerkedhetik meg az exotikus földekkel. Nagyobb részt hatástalan az impresszió és gyenge, mert hibá­zik a szin, mely elsősorban teszi von­zóvá a tőlünk messzeeső, tropikus vi­lágot. Az előadáson bemutatott szí­nes vetített képekhez igazán alig kel­lett fantázia, hogy teljes erejével has­son reánk az idegen világ csodála­tossága, varázsa. Az előadás végén a közönség ré­széről felhangzó tapsvihar méltó ki­Sátoraljaújhelyben, a vármegyeháza dísztermében. Megnyílik f. hó 28-án és dec. 5-én zárul. Belépő-dij 60 fill. Állandó-jegy 1 kor. Lapunk mai «sánta 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom