Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-11-17 / 92. szám
Sátoraljaújhely, 1909. November í7. 92 (4900.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatár3. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre £5 kor negyedévre 2.50 korona. ~ Egyes szám ára 10 fillér. —» Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A vármegye rendkívüli közgyűlése. — nov. 16. Zemplén vármegye törvény hatósági bizottsága a sürgős elintézést igénylő ügyekre való tekintettel "folyó hó 16-án rendkívüli közgyűlést tartott Sátoraljaújhelyben, amely közgyűlés a vármegye főispánja, Meczner Gyula elnöklete mellett folyt le, ki múló természetű betegségéből felépülve, kötelességéhez hiven sietett a közgyűlésen résztvenni. A közgyűlésen nem jelentek meg valami nagy számmal a bizottsági tagok: leginkább helybeliek s közel vidékiek gyűltek össze, noha a községi és körjegyzők nyugdij szabályrendeletére való tekintettel a vidék községi és körjegyzői közül is többen jöttek fel. Az ülés minden egyéb tárgyát illetőleg csendes lefolyású volt, az előadói javaslatok határozattá emelkedtek, csak a jegyzői nyugdijszabályrendeletnél és Sárospatak község ingatlan birtokvételi ügyénél történtek felszólalások, amelyek azonban csak a kérdéseket világították meg részletesen, de sem ellentétekre, sem hevesebb vitákra okot nem adtak. A közgyűlést Meczner Gyula főispán d. e. 10 órakor az egy- begyült bizottsági tagok üdvözlésével nyitotta meg. Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő: Felolvasta Bernáth Aladár tb*. főjegyző dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyminiszternek vármegyei és városi földadó bizottságok megalakítása iránti leiratát. A vonatkozó törvény szerint törvényhatóságunknak 12 rendes és ugyanannyi póttagot kell o bizottságba választania, melynek ügykörét az uj földadó kataszte- ellenőrzése fogja képezni. A miniszter felhiván a törvényhatóságot a választás megejtésére, annak eredményét hozzá felterjeszteni rendelte. — Arról is értesítette a pénzügyminiszter a törvényhatóságot, hogy ezen földadó bizottság elnöke 20 korona, tagjai pedig 10 kor. napidijat élveznek az állampénztárból azon időre, midőn a bizottság ülései tartanak. Fuvarköltség cimén pedig tengelyen kilomóteroukint 50 fillért, vasúton és hajón I. o. menetjegy árát, valamint vasúthoz és vissza 2—2 korona fuvarpénzt számíthatnak fel. A választást főispán ajánlatára ezután akként ejtette meg a törvény- hatóság, hogy a tagok harmada a nagybirtokosok, másik harmada a közép- és harmadik harmada a kisbirtokosok közül lett megválasztva. Az eredményt a következőkben közöljük, a megválasztottak nevének felsorolásával: Alexy Emil, Ándrásy János, Bernáth Győző, Grosz Jenő, Mauks Árpád, Nemthy József, Po- toczky Kálmán, Sere János, Thu- ránszky Tihamér, Waltherr László, br. Waldbott Ödön, gr. Wolkenstein Ozvald. Póttagokul: Miklós Béla, Le- hóczky Endre, Szmrecsányi Bertalan, Tahy György, Weinberger Sándor, Puczi János, Szabó Sándor, Orosz Elemér, Guttmann Mór, Yass Gyula, Nyomárkay Frigyes, Zajka István. A megválasztottak értesittetni fognak mogválasztatásukról s egyben felhivatnak arra, miszerint 8 nap alatt jelentsék be, hogy elfogadják-e megbízatásukat. Második tárgya a közgyűlésnek a vármegyei legtöbb adóifizetők névjegyzékének bemutatása volt, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A választás alá eső bizottsági tagok választására nézve pedig akként intézkedett, hogy az üresedésben levő helyek nov. 29-én, az esetleg szükségessé váló pótválasztások pedig dec. 7 és 13. napjain ejtessenek meg. — Kijelölte azután a közgyűlés kerüle- tenkint a választási elnököket, kik kellő időben és megfelelő módon értesíteni fogják a választó polgárságot a szükséges tudnivalókról. Harmadik tárgya volt az ülésnek özv. Grünfeld Vilmosnó kegydij megállapítás iránti kérvénye. A thatóság már egy előbbi közgyűlésén évi 900 kor. kegydijat állapított meg Grün- feldnó részére, ezt a határozatot azonban a belügyminiszter azzal adta le a törvényhatóságnak, hogy a szóban levő kegydij fedezésére alapot jelöljön meg. A vármegye felír a jelen közgyűléséből a belügyi kormányhoz, miszerint kellő fedezeti alappal nem rendelkezik, Grünfeldné kegydijának az államkincstár által leendő fedezését kéri. Következő tárgy volt a községi és körjegyzők nyugdij-szabályrendelete. A vonatkozó szabályrendelet tervezetet ugyanis, amely a közelmúltban került tárgyalás alá, a jegyzői kar megfelebbezte. Erre az alispán uj szabályrendelet tervezetet készített s azt a vármegyei Hivatalos Lap-ban meghirdette. Felebbezés nem érkezett be az újonnan készített tervezet ellen s igy az jóváhagyás végett felterjesztetik a belügyi kormányhoz. Egyik pontja ellen voltak kifogások és itt érdekes vita fejlődött ki. A jegyzői kar ugyanis azt kívánta, hogy a mellékjövedelmekből (pennális átalány cimén) 400 kor. évi jövedelem beszámíttassák a jegyzők nyugdij alapjába. Meczner Gyula főispán, Fejes István, dr. Szirmay István biz. tagok szólották a kérdéshez. A tiszti főügyész főleg azt fejtette ki, hogy ilyen alapon, más köztisztviselő is jogot formálhatna ahoz, miszerint mellékjövedelme nyugdíjalapul beszámíttassák, így a tiszti orvosok, stbiek. — Dr. Búza Barna és Haraszthy Vince a pennális beszámítása mellett érveltek, a közgyűlés azonban a szabályrendelet eme pontjának mellőzését mondotta ki nagy többséggel. Sárospatak község telket vásárolt, amely telek felhasználásának céljait illetően már a képviselőtestületben eltértek a nézetek. A 16,000 korona értékű telek tulajdonképpen iskolai célokra vásároltatván, a vételt dr. Kiss Sándor, Beregszászy István és Szabó Zsigmond hozzászólásai után a közgyűlés jóváhagyta. Greiner Jakab fakereskedő cég, mely Erdőhorvátiban iparvasutat akar létesíteni, előmunkálati engedély nyerhetése céljából bemutatta a szükséges iratokat, de azok hiányosak lévén, a közgyűlés egyelőre elutasította a vállalkozó cég kérelmét, mert a kisajátításra vonatkozólag nem csatolta minden egyes esetnél az érdekelt birtokosok beleegyező nyilatkozatát, sem a kiskorú tulajdonosokat illetően az árvaszéki jóváhagyást. — Hogy azonban az iparvasut építése hosszú halasztást ne szenvedjen, a közgyűlés megbízta az alispánt, hogy helyszíni szemlét tartva állapítsa meg és szereztesse be a hiányzó adatokat, hogy ekként az ügy a dec. havi rendes közgyűlésen érdemleges elintézést nyerhessen. Mándy Istvánná nyugdiját a nyugdijválasztmány évi 1170 koronában állapította meg. A közgyűlés jóváhagyta e határozatot. Több község költségvetésének és számadásának jóváhagyása s a jegyzőkönyvnek nyomban történt hitelesítése után a rendkívüli közgyűlés déli 12 órakor befejeztetett. — nov. 17. Meghívó. Több oldalról kifejezett kívánsághoz képest a város képviselőtestületi tagjainak választása tárgyában nov. hó 18-án d. u. 4 órakor a vármegyeház tanácstermében értekezletet tartok, melyre tisztelt polgártársaim szives megjelenését kérem. Sátoraljaújhely, 1909. november 14-én. Dókus Gyula. Zempléni képviselők állásfoglalása. A vármegyénk beli öt függetlenségi párti képviselő közül Senyey Miklós br., Bernáth Béla és Po- toczky Dezső a Kossuth párthoz, Nagy Barna és Búza Barna a Juszth párthoz csatlakozott. Ugyancsak a Kossuth párthoz való csa’lakozását bejelentette Meczner Béla háromszéki főispán is, volt zempléni képviselő. A Szabad Líceumból. — Dr. Jámbor György előadása. — — nov. 16. A jövő Magyarországot csak egy uj világnézet vívhatja ki: a testi és szellemi munkának a modern tudomány alapján álló szövetsége. Ez a szövetség a fővárosban már impozáns erővel lüktet és a vidéken is lassan, nyugodtan, de hatalmas méretekben bontakozik ki. És csak természetes, hogy ez a szövetség első sorban azon a téren létesül, melyen legelőször ismerik fel egymásbafutó érdekeiket a testi és szellemi munka emberei: a kultúra és a működés terén. Aki az itteni szabad líceum múlt esztendei tanfolyamát meghallgatta, az láthatta, hogy a munkásnak és az intellectuelnek ez a szövetsége nem ideologok fantáziáján, hanem társadalmunk legmélyebb szükségletein alapszik. Á szabad líceum idei szezonja folyó hó 14-én vasárnap kezdődött meg. A bevezető előadás dr. Jámbor György főgimnáziumi tanáré volt az átöröklésről. Mindnyájan magunkban hordjuk az ősember átkos örökségét, az eredendő bűnt, mely akarásunkat és cselekvésünket lenyűgözi- Az átöröklés egy csomó jó vagy rossz jellemvonást visz át az emberre és igy őt születésétől fogva a jóra, vagy rosszra predesztinálja. Mint hajdan az akarás tényében egy nument, filozófiai egységet láttak, úgy ma, az átöröklésnek tulajdonítanak egy bizonyos egységes átszármaztató erőt. Mint hajdan az akaratról azt hitték, hogy az egyszerű tény, úgy hisszük még ma is az átöröklésről, hogy az csak egy bizonyos hajlandóságot visz át és igy predesztinálja az embert a búskomorságra, lángészre, elmebajra, gyilkosságra. De minden emberi lény módosítható. Úgy fizikai, mint intellektuális tekintetben. Ha gonddal, tudással irányítjuk az életünket, úgy az öröklött tulajdonságokat, azoknak vasgyürüit nagyon kis mértékre redukálhatjuk. A tudománynak ezt az érdekes problémáját dr. Jámbor nagy tudással állította hallgatói elé és előadása mély hatást tett. Á szabad líceum idei programmja nagyszabású. Végig fogja kisérni hallgatóit az emberi tudás egész mezején. És ez a munka nagy. Hatásaiban igen termékeny. A tudásnak és társadalmi igazságnak alapköveit rakja le, hogy ezekre épüljön fel a a jövő szociális államának épülete. Tekintettel a szabad liceum e nagy missziójára, nagy figyelemmel és érdeklődéssel fogunk foglalkozni a liceum működésével, mely uj műsorának összeállításával tekintettel van minden igény kielégítésére. A liceum iránti érdeklődő figyelmet, az előadások meghallgatását pedig melegséggel ajánljuk közönségünk figyelmébe is, mert csak a közönség érdeklődése eredményezheti a a munka teljes sikerét, A közkiváncsiság felkeltése a szabad liceum iránt nem történik méltatlanul, mert a közönség e szórakoztatva való tanításában egy szebb jövendő perspektíváját látjuk. Tagadhatlan, hogy eleinte nem nyilvánult meg a liceum előadásai iránt a remélt közfigyelem és érdeklődés, oka volt ennek a hely kérdése is, hol az előadások megtartattak. Most már mindezen segítve van. Sátoraljaújhely város is, tisztelve a liceum nemes szándokait, azzal igyekezett hozzájárulni az ifjú intézmény megerősítéséhez, hogy a városház nagytermét átengedte a líceumnak. Tágas, barátságos, kényelmes helyen, a város gócpontján lehet és van most már alkalma a közönségnek gyönyörködni az önfeláldozó Lapunk mai uáwa 4 oldal.
