Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-14 / 56. szám

Julius 14.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

mely hosszú, tömött sorokban sietett a tűz színhelyére.

A gyár épületekkel teletömött, nagy kiterjedésű telepének közepében tört ki a tűzvész ismeretlen okból, melyet a megtartott tüzrendőri szemle sem állapíthatott meg. A javító műhely nagy kiterjedésű 3. számú helyisége égett, melyben a vaseszterga műhely, a kárpitos műhely s a főnöki iroda van elhelyezve. Az épületnek két földszinti szárnya közötti emeletes épület vállott a pusztító lángok martalékává, mintegy negyven méternyi hosszúságban. Bátran elmondható, hogy a telep szivében, a gyárüzem legfontosabb épülete égett, ahol a gépek javarésze s a transmisz- sziók vannak elhelyezve. A gyártelep ez épületében 80—90 munkás szokott foglalkozni.

A gyártelep területén éjjel állandó őrség s tüzőrség van, melynek kötelessége a telepet rendszerint megvizsgálni s hogy kötél sségót teljesítette, azt az elhelyezett ellenőrző órák is igazolják. Fél két óra tájban az egyik őr észrevette, hogy a 3. számú helyiség emeletes részében tűz ütött ki. Rögtön megadta a gőzsip- pal a vészjelet, melynek hangjára a gyártelepi tűzoltóság s Friss Heiman parancsnok vezetése alatt a városi tűzoltóság érkezett meg a tűz színhelyére s megkezdte a lokalizáció fáradságos, nehéz munkáját. A tűzesetről telefonon értesítették az állomási s fütőházi főnökséget is.

A fütőházból Hegedűs Gyula főnök felügyelete alatt nyolc mozdony szállította állandóan a vizet a tűzhöz, mert bizony a gyártelepi ma- gánvizvezeték oly kis nyomású, hogy csak fecskendők közbeiktatásával főhetett hasznos szolgálatot.

A gyártelepen természetesen elő* szőr az éjjeli inspekciót tartó öt gyártelepi tűzoltó kezdte meg működését, majd a gyártelepi tűzoltóság Hoffer Ferenc parancsnoksága alatt s Friss Heiman vezetése alatt a városi hivatásos tűzoltó csapat. A tűznél megjelentek Schmidt Lajos rendőrkapitány, Szepessy Simon mühelyfőnök s Oláh Béla főmérnök is.

Mentésről természetesen szó sem lehetett. A gyehennát megközelíteni is nehéz volt s igy a tűzoltóság csak azon fáradozott, hogy a gyártelep többi épületeit s az égő 3. számú helyiséggel kapcsolatos épületeket megmenthesse. Különösen a gépház volt veszélyben, melyben a telep vízvezetékének szívó gépe is el van helyezve.

Izgató, nehéz munka következett, mely a tűz vakító világosságában szakadatlan erővel folyt. Az emeletről, a talapzatok elégése után a gépek irtózatos robajjal zuhantak le a földszinti gépterembe, lezuhant a főnöki iroda padozata is s elégett az iroda négy szobájában elhelyezett minden bútor és iromány, valamint az emeleten elhelyezett kárpitos műhely teljes felszerelése. Az emeleten elhelyezett főnöki iroda s kárpitos műhely teljesen elpusztult, csupán a gépek javarészét tartotta fenn a sin- gerendázat. A földszinten levő vaseszterga gépek közül több a használhatatlanságig megsemmisült s csak párat lehet átjavitással még használni.

Az égő épület fenséges, megdöbbentő látványát óriási közönség nézte egészen addig, mig csak a négy fal maradt meg s a földszintre lehullott zsarátnok tábor. A városi s a 60 emberből állt gyártelepi tűzoltóságnak a gyártelepi munkások is segédkeztek s a tűz reggel 5 órakor lett lokalizálva úgy, hogy terjedésétől félni már nem kellett. A tűzoltóság azonban, köztük a városi is, csak másnap délelőtt 10 órakor távozott a vész színhelyéről.

Az államvasutak kárát 300000 koronára lehet becsülni. Jelentős kár s csak az a kívánatos, hogy a tüz- veszedelem ne okozzon zavarokat a gyár üzemében s gondoskodva legyen a munkások kenyérkeresetéről addig

is, mig a gyár, melynek az eszterga gépház leégése egész üzemét befolyásolja, az uj építés s felszerelés folytán újból teljes üzemét állíthatja helyre. A tüzkatasztrófáról hivatalos jelentés ment az üzletvezotősóghez, igazgatósághoz s a kereskedelmi miniszterhez, kik bizonynyal módot fognak lelni arra, hogy a gyár munkásnépe foglalkozást s keresetet találjon addig is, mig a tűzvész okozta károk helyreállítva lesznek. — Erre már eddig, a felsőbb intézkedés leérkez- téig, kellő megnyugtató intézkedések történtek.

A tüzrendőri szemlét folyó hó

12-én tartották meg Schmidt Lajos rendőrkapitány s Friss Heiman tűzoltóparancsnok, Szepessy Simon mühelyfőnök s Oláh Béla főmérnök jelenlétében, mely azonban a tűz keletkezési okára biztos adattal még eddig nem szolgált. A nyomozat tovább folyik annak kiderítésére, mi volt a tüzkatasztrófa oka s terhel-e valakit kötelességmulasztás.

— A Kálvin-ünnepi ref. isten- tisztelet. A világ protestáns egyházainak nagy ünnepe volt folyó hó

10-ikén. Négy százados évfordulója volt e napon a Noyonban 1509. jul.

10- ikén született Kálvin János születésének s a református egyházak a hit-reformator tiszteletére s emlékére kegyeletes istentiszteleteket rendeztek templomaikban. Ebből a világra szóló, kegyeletes ünnepből a maga részét folyó hó 11-ikén vette ki a sátoraljaújhelyi református és ág. hitv. evangélikus egyház azon a közös istentiszteleten, mely folyó hó 11-ikén délelőtt 10 órakor folyt le a református egyház templomában. A templomot ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte az istentiszteleten megjelent közönség, melynek élén ott voltak Meczner Gyula főispán s Dókus Gyula alispán vezetésével a vármegyei, valamint a városi tisztviselők is. A templomot zsúfolásig megtöltötték a ref. egyházak hívei s a díszes közönség. Az istentiszteletet a hívek s az egyházi énekkar éneke vezette be. Az ünnepi beszédet Marton János lelkész mondotta s a magas szárnya- lásu, lendületes beszéd szemmellát- hatólag nagy hatást gyakorolt a jelenvoltakra. Az ünnepies istentisztelet tizenegy órakor ért véget. — Megünnepelték az emlékünnepet a vidéken is. így a gálszécsi ref. egyház is lelkesen ünnepelte meg Kálvin János születésének 400 éves fordulóját. Az istentiszteleten Péter Mihály lelkész tartott egyházi beszédet. Isten- tisztelet után a presbyterium disz- gyülést tartott, amelyen a lelkész indítványára kimondották egy Kálvin népkönyvtár felállítását, az e célra való adakozásokat a presbyterium nyomban megkezdte, a gyűjtés folytatását a lelkész vállalta magára. Egy ily népkönyvtár hatalmas eszköze lesz annak, hogy a már megtnagyaroso- dott köznép a magyarságnak megtartassák, másfelől, hogy a hithüség- ben szilárdul megálljon.

— Halálozások. Nagy csapás érte Szép Gedeon helybeli ügyvédet és családját. Neje született Gazdagh Johanna élete 65-ik évében folyó hó

11- én elhalt. Az elhunyt úrnő hült tetemét Bodrogszerdahelyre szállitot- tották s ott temették el f. hó 13-án a ref. egyház szertartásai szerint. A család iránt általános részvét nyilvánul meg. — Részvéttel vesszük azt a gyászbirt, mely a Barna családot borította gyászba Barna Bertalan ügyvéd, vármegyei tvhat. bizottsági tag elhalálozásával. Az újhelyi társadalmi élet e számottevő, közbecsü- lésben állt alakja Berczelen halt el, hova üdülésre ment s onnan értesült a család a megrendítő gyászesetről. Az elhunyt ügyvédben dr. Tátray Dezső ügyvéd, vármegyei alügyész s Sárospataky József volt sátoraljaújhelyi kir. ügyész apósukat gyászolják. A haláleset hírére a vármegyeházra kitűzték a gyászlobogót. — Szeremley Berta Sárospatakon 57

éves korában elhalt. Az elhunyt úrnő temetése ma délután fog lefolyni Sárospatakon, hol a holttestet a ref. sirkertben helyezik örök nyugalomra.

— Ham József kegyes-tanitórendi ál- dozópup, a szegedi társház másod- főnöKe, a városunkban is ismert érdemesült házfőnök 63 éves korában Szegeden f. hó 12 én elhalt.

— III. oszt. kereseti adók tárgyalása. Lapunk legutóbbi számában a III. oszt. kereseti adók tárgyalása határnapjait s a bizottságok tagjainak névjegyzékét ismertetve, a sátoraljaújhelyi kerületre vonatkozólag közöltük, hogy Képes Gyula bizottsági elnök akadályoztatása miatt az elnöki tisztet dr. Kossuth János fogja ellátni. Képes Gyula kir. Ítélőtáblái biró azonban folyó hó 12-én megszakítva fürdőbeli tartózkodását városunkba visszaérkezett, — a sátoraljaújhelyi adóhivatali kerületre vonatkozó s folyó hó 15—20-án tartandó tárgyalásokon tehát ő fog elnökölni.

— Kálvin ünnepi ajándék. A legényei református egyház a folyó év julius 11-ikén megtartott Kálvin-ünnep alkalmából becses ajándékhoz jutott. E napon ugyanis — mintegy az ünnepség fokozására — Dókus Ernőné, szül. Ragályi Ilona úrnő, elhunyt unokatestvére, primóci Szent- miklósy Auguszta iránt való kegyelete jeléül, a szeretett rokon emlékére, a legenyei ref. egyháznak egy

— a templom arányának megfelelő

— díszes orgona saját költségén leendő beszerzését ajánlotta fel. — Midőn e nagybecsű ajánlatot, mint a vallásos lelkű úrnő egyházias buz- góságának s áldozatkészségének fényes bizonyságát nyilvánosságra hozom ; egyszersmind o helyen is tolmácsolom a becses Kálvin ünnepi ajándékért úgy a presbitérium, mint az egész egyházközség hálás köszönetét. Legenye, 1909. jul. 11. Kádár János, ref. lelkész.

— Werner Sárika sikere Mára- marosszigeten. Abból az alkalomból, hogy Werner Sárika cimbalom-művésznő rokonai látogatása céljából Máramarosszigeten időzik: a mára- marosszigeti Dalkör felkérte a művésznőt hangversenyén való közreműködésre. A hangversenyt Irsa Béla zeneiskolai igazgató rendezte s azon résztvett Máramarossziget teljes intelligenciája. A magas nívójú hangversenyről a máramarosszigeti sajtó egyhangú elismeréssel tolmácsolja azt a szép sikert, melyet Werner Sárika közreműködésével elért. A művésznő két Állaga koncertet játszott s a közönség viharos tapsokkal s tetszésnyilvánításokkal halmozta el a művésznőt, ki technikai precizitással, pianissimóinak finomságával s fortéinak erejével ott is elragadta a közönséget. A szűnni nem akaró tapsvihar után magyar nótákat közvetített Werner Sárika hasonló hatás mellett.

— Táncmulatság Sátoraljaújhelyben. A sátoraljaújhelyi gör. kath. ifjúság 1909. évi julius hó 18-án a „Torzsáson“ zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Beléptidij: személyjegy 2 korona, családjegy 3 korona. Kezdete délután 5 órakor. Felülfize- téseket — tekintettel az egyházi jótékony célra — köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A mulatság kedvezőtlen idő esetén a következő vasárnap tartatik meg.

— Az uj házadó törvény. 1910. január elsejével lép életbe az uj házadó törvény, mely a mostani rendszert egészen megváltoztatja. A jelzett nappal megszűnnek az eddig szokásban volt házbérleti és lakás összeírások s mivel a házadó kataszter alapját képező törzsiveknek ez évi október hó végéig készen kell lenniük, a jövő évtől kezdve a házbérés házosztályadók kivetése már ezen törzsivekben foglalt adatok alapján történik. Az uj törvény kötelezi a háztulajdonosokat úgy az épület állagában, mint a bérleti viszonyokban beállott változásoknak azok megtörténtétől számított 15 napon belül való bejelentésére, hogy e változások a kataszteri törzsivekben átvezethe- tők legyenek. A változások bejelentésének elmulasztása esetén a tulajdonost 1—4 százalékos pótadó emelésben, esetleg 5—200 koronáig terjedő pénzbüntetésben marasztalja a törvény rendelkezései szerint a kir. pénzügyigazgatóság. Viszont a ház- tulajdonosok javára a törvény akként intézkedik, hogy mindennemű, a házadókra vonatkozó felszólalásaikat ezentúl a községi elöljáróságnál jelenthetik be, hol azok tárgyában hivatalos jegyzőkönyv vétetik fel s nem kell kérvényeket irniok régi szokás szerint a kir. pénzügyigazgatósághoz, mert az a hivatalból felvett jegyzőkönyv alapján teszi meg a további intézkedéseket. Az is tény azonban, hogy a törvény emez intézkedése a községi jegyzőkre s városi adóügy- osztályokra újabb, nagy munkaszaporulatot hoz.

— A kér. munkásbiztositó pénz • tár igazgatósági ülése. A sátoraljaújhelyi kér. munkásbiztositó pénztár igazgatósága folyó hó 11-én délután ülést tartott abból az alkalomból, hogy a pénztárvizsgálatra kiküldött dr. Sigmond Emil miniszteri titkár a lefolytatott vizsgálat során szabálytalanságokat vett észre a pénztár kezelésében. Az ülésen dr. Sigmond Emil bejelentette, hogy befizetett tagsági dijak elkönyvelve s a pénztárba elhelyezve nem lettek, melyekről a pénztáros azt állítja, hogy azokat íróasztalában feledte. E védekezést el nem fogadhatván, javasolja, hogy az igazgatóság tegyen a pénztárnok ellen feljelentést. Az igazgatóság kis szavazattöbbséggel olyan határozatot hozott, hogy a feljelentés tételtől eltekint, mert a hiány megtérült s a pénztárnok, kinek kauciója van, állásáról leköszönt; igy a hullámokat vert ügy rendezve lett. Nem hallgathatjuk el ez alkalommal, hogy — mint ez esetből is kitűnik, — a kér. munkásbiztositó pénztár szervezése, ügykezelése nem olyan, hogy feladatát pontosan teljesíthetné. Kívánatos tehát, hogy ez az intézmény nagyobb körültekintéssel szerveztessék s hiányai szüntettessenek meg. A pénztár anyagi helyzete is lehetővé teszi ezt, másrészt ama nagyfokú meg- terheltetés, mely a munkaadókat nyomja, méltán kíván annyi ellenszolgáltatást, hogy a pénztár működése kifogástalan legyen. Ideje volna, ha egy ahoz értő bizottsággal újból szerveztetnék a pénztár, mert jogosan megkívánható, hogy egy 3 —4000 taggal biró intézmény működése, pénztárának ügymenete, ellenőrzése s felügyelete kifogástalan legyen s az iránt a közönség teljes bizalommal viseltessék.

— Szőlészeti szakosztályi ülés.

A Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya legközelebbi ülését f. hó 15-én délután 2 órakor tartja meg.

— Halálosvégü baleset. Folyó hó 10-ikén halálosvégü baleset érte Weinberger Jakab eoetgyári munkás, sátoraljaújhelyi lakos Mihály nevű gyermekét. A tizenkét éves fiú selyembogarakat tenyésztett s hogy azoknak élelmet szerezzen, felmászott az eperfára levelet szedni. Levélszedés közben vigyázatlansága folytán oly szerencsétlenül esett le a fáról, hogy a hastáján szenvedett ütés következtő-