Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-09 / 81. szám
Sátoraljaujhely, 1909. Október 9. 81 (4889.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 üli. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLEHT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [fi kot negyedévre 2.60 korona.-- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hír. dotések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 üli. — Állandó hirdető* seknél árkedvezmény. A Válság oka. Irta: Dr. Grosz Dezső. * — okt, 8. Évek óta vagyunk tanúi az államkormányzat folytonos válságának. A nemzet legjobbjaiból alakult kormányok buknak el, fényes tehetségek járják le magukat, anélkül, hogy akár ők, akár a következők a nemzeti ügyet előbbre vinni volnának képesek. A kormányok a legritkább esetben buknak el valamely prog- rammpont körüli elvi ütközetben, sohasem vesztettek oly csatát, melyben a nemzet megoszlott véleménye vonta volna el tőlük a parlamenti többség bizalmát, hanem menniök kellett, mivel Ausztria császárja ellentétbe jött és legyőzte a magyar királyt. Addig, mig a régi szabadelvű párt fegyelmezett többsége kormányzott s a nyilvánosság fénysugarai a politika titkos konyhájába be nem világítottak, a nemzeti függetlenség jelszavának dagadó vitorlájával evező ellenzék elhitette velünk, hogy kormányférflaink hazafiatlansága, tehetetlensége s a királynak adott rossz tanácsok akadályai az al kotmányos szabadság fejlesztő erejének. A koalícióban szövetkezett A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Mikor a lapom jubilált. A .Zemplén* számára irta : S. Lőw Róza. Olyan nyári hangulattal teli őszi nap volt akkor, mint mikor deres embernek szerelmi hangulata sóhajként száll ifjasszony feló. A százesztendős fák koronái az elszálló nap aranyfényében ragyogó zöldnek tetszettek. A sárguló levélke mintha összébb zsugorodott volna elbújó szándékában. A barnán tündöklő törzsnek izmos állásában, dacos tartásában, mély ráncában, mintha az volna beleírva: Tűrünk szél koma, hűvös szellődnek, téli zordságodnak, mert bennünk, gyökerünk tövén remény zöldéi ... Tavasszal kirügyezüok pattanó örömben 1 Ha ezer ránc mélyíti is derekunk. Lombunk koronáin pici nyári melegre gyenge hajtás, fehér virág fakad .. . Ügy, úgy. Ilyeténkópen beszélgetett maga s festette ékesszavu ajkának csuda ecsetével, beszédes szemének kéklőn fénylő mosolyával a valót. És rám tündöklő ragyogásával, mese boldogságával ujjongva nevetett az egek legszebb ege. Legkékebb világitó eszményvilága 1 Fehér fejével, üde arcával, bölcs beszédivei, magában hordta a reményt egykori ellenzék s azok élén az úgynevezett nemzeti vezérek uralomra jutása óta azonban e tévhit elmúlott, mert az ő bőbeszédűségük világánál kétségtelen, hogy nem a kormányférfiak bűne, hogy a nemzeti akarat nem valósul meg, hogy a nemzeti vágyak nem teljesülnek, hanem annak okát alkotmányunk azon legfőbb hibájában kell keresni, mely az uralkodónak a nemzeti akaratot absorbeáló hatalmat biztosit. A nemzet és király hatalmi erőviszonyának ezen egyenlőtlensége minden bajnak a kut- forrása. Még oly nemzeteknél is, melyeknek nemzeti dinasztiája van, ahol érzésben, törekvésben, érdekben nemzet és király találkozik, elemi szabálya az alkotmányosságnak, hogy a nemzeti akarat érvényesülését a kivályi vétó végleg meg ne akadályozhassa, legfeljebb újabb consideratio alá kényszerithesse. A nemzeti akarat érvényesülésének biztosítása tehát az első etape azon harcvonalon, melyet a magyar nemzet jövő fejlődésének érdekében megtenni kell. A sok meddő harc helyett tehát tömöríteni kell céltudatos, kitartó, erélyes magyarositó politikával a nemzet egységét. — Minden rendelkező erővel meg és csüggedóst, a tavaszt és telet. Biztatva igéző szemeiben imádságos szeretet és gyengédséggel körülfonó boldogságnak hajnalpiros álma! Buzditó szava csupa tanulság. Mohón lesem a régi mesét, mely mindig uj marad: Én is fiatal voltam. Aranyos fénysávok úsztak utaimon. Nefelejtsek nyilottak lépteim nyomán. Napsugár- kák kacagtak szemembe. De becsvágy, hiúság is égett lelkemben. Hires, elismert akartam lenni. Dolgoztam, mig karom elzsibbadt, szemem lecsukódott, virrasztásnak kínját nevetve. Tikkadt ajkamra nem jutott ital édessége, ereje. Annál édesebb értékesebb volt első szerelmemnek önzetlen csókja. Ki hó lelkének szüzes^ ségével megvilágitá sorsom fakósá- gát. Ki mindennel kibékített lágy ölén, nem ismerve más szenvedést, vágyat enyéimnél. E fehér galamb volt szürke kezdetem fénypontja, áldása, vigasza. Szorgoskodva küzdő, koplaló és virrasztó esztendők múltak, mig névhez, álláshoz jutottam. Mikor első pályadijat nyert munkám kézről-kézre járt, akkor volt éltemnek hajnalhasadása. Örömtől ragyogó, édes nap volt azl Csókos galambommal hol sirtunk, hol kacagtunk. Egyszerre nagybecsű lettem. Boldog lázzal, hő lelkesedéssel, vidor életörömmel dolgoztam. Benső, öszkell teremteni a tisztán magyarul beszélő, érző és gondolkozó egységes magyar nemzetet, melynek elegendő ereje lesz aztán a nemzet és király hatalmi erőinek a nemzetre most kedvezőtlen alakulatát a nemzet javára fordítani. Ha lassú, de céltudatos, kitartó, erélyes belkormányzati működéssel Magyarországot megszerezhettük a magyaroknak, ha megvalósul, hogy 20 millió lélek egységes akaratának legyőzhet- len ereje szorítja helyes mederbe az évszázadok gyöngeségéből ma már túltengő királyi hatalmat, akkor kinyílnak a kapuk, melyeken keresztül a nemzet vágyainak, érdekeinek teljesülése, idegen érdekek érthető befolyása miatt hatalomban ugyan nagyobb, de bölcsességben már egyedülállóságánál fogva is kisebb elhatározáson hajótörést szenvedni nem, fog. Álljon hát félre a függetlenségi párt, mely közjogi és gazdasági programmjának rohamos megvalósulását követelő politikájával folytonos rázkódtatáso- kat okoz anélkül, hogy bármit is megvalósíthatna és engedje át a kormányzást egy, a király bizalmát biró liberális és a 67 es kiegyezést nemzeti tartalommal megtölteni igyekvő G7-es pártnak, a mely nyugodt, békés, nemzet és tönszerü parancsnak fegyelme alatt sietve. A munka nem munka, gyönyörűség vala I Az eszme nem gondolat, élettüz vala I És a dicsvágy, becsvágy lávaként izzott minden tagomban, eremben pezsdülő erővel lopva mesét, drámát, fáradságot nem ismerő toliamba. Mig egyszer fáradt, fásult, unott lettem. Kiégett a szenvedély és megdagadt a hiúság. Épp ott a dicsőség bíbor lejtőjén akadtam össze irigységgel, alacsony számítással. Ott uudorodtam meg a valótól. Fekete álnokság vigyorgott Mefisztó pofával a ragyogó dicsfény és zöldelő babérok körül. Elfordultam azoktól, kik letépték volna a kicsi babért is, mi idegölő agymunkától kopasz fejemet ékíti. Látva az ádáz harcot, mely- iyel életem szépítése jár, egyet fordítottam biborpalástomon és — ideálistából realistává vedlettem. Nagy, pénzes házasságot kötöttem és nyomban megnyílt előttem ezer tündöklő pálya. Erdemszámban ment még a szép mosolyom is. Hajh, hajh, a pénz megoldott szivet, nyelvet és sok megoldhatatlan problémát . . . Csak egyet zúzott össze: a szegény, szerény liliomomat. Nem akarta azontúl a házas embert hivatalában felkeresni. Mentem, mendegéltem, mig illatától megittasodtam. Egyébként gépszerüen telt éltein. Bágyadtan rókirály közötti egyetértést ápoló, a nemzet jogait megőrizni és szélesbbiteni törekvő politikával, Magyarország megmagyarositásá- nak belkormányzati programújával hozzon közelebb azon időhöz, amikor a nemzeti akarat túlsúlyát a királylyal szemben alkotmányosan kivívhatjuk. A Kossuth-szobor.- okt. 7. Tudvalevő dolog, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth-szobor elhelyezése okából elhatároztatott a vármegyei szőkőkutnak a Wekerle-térre való átvitele is. Ezen átvitel foganatosítása azonban mindezideig késik, sőt amint tudom, újabban a felett is gondolkoznak, hogy az átvitel helyét módosítsák. E végből az illetékes döntő körök figyelmét felhívom a következő hirlapi értesítésre: „Szökőkút az aradi Kossuth- szobor mögött. Az aradi Kossuth- asztaltársaság elhatározta, hogy a Kossuth-szobor háta mögött elterülő parkban húszezer korona költséggel szökőkutat állít fel. Pályázatot nem hirdet a társaság, hanem felkérik Magyarország nevesebb művészeit, hogy küldjék be terveiket, amelyek közül a legmegfelelőbbet ki fogják választani s tervezőjét bízzák meg a kivitellel.“ Íme, ha az aradiak szökőkuttal akarják a Kossuth-szobor eszthetikai értékét emelni; talán mi is gondolzsás szint szőtt álmodozásimba a galambom bugása, ha vállamra gubbasz- kodott: Ugy-e a régi, boldog álmodat éled mellettem, velem ? Idebenn még fakadnak vágyak, ambíciók nemes szived kristályos fenekén 1 Csak künn a fakó pénzvilágban jegeeesedik be szived melege. Itt lágy könynyé olvad a te tettetésed és édes csókká epedésed. Szeress drága, mint én imádlak és bizzál, mig én imádkozom. Életem virága volt e leány, örökké gyengéd, üdén, harmatos leikével. Gazdag szive volt az én bátorságom, tetterőm kiapadhatatlan forrása. Meleg sugárként szökött az leikéből lel- kembe, alkotó vágyat tüzelve agyamba. És szellemem kéjelgett a munka gyönyörében. De minek meséljem tovább ? Közbeneső élményeim nem érdemesek arra. Szürke, hosszú hétköznapok végtelen sora. Borúval, keservekkel teli. Magának csak legragyogóbb korszakom való. Midőn első munkám napvilágot látott. Mikor ujjongásombau majd megfojtám a galambom, ki könyeim nem győzte lecsókolni. A remény, a vágy, tudni, lenni, az szép, gyönyörű vala ! Ezt akarnám a maga leikébe lopni, szemeiben látni 1 A boldogságos lángot mi a törekvő, ifjú iró szivéből kicsap első elismerésre. Mindhiába vonakodtam, konokul NAGYMIHÁLYI SÚR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinő sört. figgT Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: Lapunk mat száma 8 oldal.
