Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-11 / 73. szám
Szeptember 11. ZEMPLÉN. 3. oldal. nem egy órát foglalt le a maga részére a közgyűlési időtartamból. Legelsősorban a belügyminiszter leirata került ismertetésre a házi szemét kötelező kihordásáról szóló szabályrendeletről, melyet a belügyminiszter lényegtelenebb módosításokkal akar jóváhagyni. E kívánságnak megfelelőleg a képviselőtestület a sza- bályrendoletet módosította s azt jóváhagyás végett újból felterjesztette. Itt került ..megvitatás és tárgyalás alá Kiss Ödön h. polgármester- temek előterjesztése a házi szemét kihordásáról, mit már lapunk teljes egészében akkor ismertetett s méltatott, mikor az javaslattétel céljából az egészségügyi bizottság elé került. Az előterjesztés a házi szemét kihordását hatósági házi kezelésben kívánta végeztetni, egyrészt, mert ez a városnak bizton várható jövedelmet szerez, másrészt, mert az ott alkalmazottak munkaereje a városi adminisztráció más ágazataiban is sikerrel volna felhasználható. A h. polgár- mester gondosan készült tervezete a költségvetéssel együtt került ismertetésre, mely költségvetés végösszegében örvendetes kezelési hasznot helyez a városnak kilátásba. Dr. Haas Bertalan a házi szemét kihordásának házi kezelése ellen tiltakozva, inkább a bérbeadást ajánlja, annál inkább, mert a képviselőtestület előtt fekszik Stein feld Adolf ajánlata, ki a házi szemét kihordását a várostól bérbe akarja venni. Szerinte ez a legbiztosabb módszer. Miklóssy István tartalmas, meggyőző érvekkel kél a házi kezelés védelmére. Kimutatja, hogy a város még egyelőre niucs annak biztos tudatában, hogy mily haszonnal jár a házi szemét kihordatása ; biztos, hogy jár haszonnal, nem tartja tehát jónak, helyesnek, ha ezt bérbeadás esetén a város elveszítené. A városi házi szemét kihordása házi kezelésben hasznothajtó lesz a városra nézve, nem tartja tehát okos dolognak, eldobni e hasznot. Tanácsosnak tartja, hogy a házi kezelésben szerzett tapasztalat után, mikor a város tisztában lesz a kihordás jövedelmezőségével, csak akkor adassék esetleg bérbe a házi szemét kihordásának joga. Hajnal Dezső, hericz Sándor, Némethy Bertalan szintén a házi kezelés hívei s meggyőző felszólalásaik után a képviselőtestület úgy határozott, hogy a házi szemét kihordásét maga a város fogja házi kezelésbe venni. Ezután a lerakodó hely kérdése került eldöntésre. A város régóta keres már egy szemétlerakodó helynek alkalmas teret, hogy azt a maga részére biztosítsa, lncze Lajos s társai ajánlatot adtak be a városhoz, hogy téglagyárukat a város vegye meg. Ha a város a gyárat megveszi, akkor a szemétlerakodó helynek kérdése is meg lesz oldva. A kért ár azonban horribilis s a város már kimutatta ellenszenvét a hatósági téglagyár ellen, mely ott létesülne. Köztudomásúlag az Incze-féle telepen jó téglát nem is lehet gyártani. Hogy pedig a város egy szemétlerakodásra szánt helynek oly területet vegyen meg, melynek holdja 1600 koronába kerül, ez a cselekedet igazán méltó lenne a képviselőtestület élhetlenségének bizonyítására. lncze ajánlata mellett Réz Gyula tett a városnak egy kedvező ajánlatot. Ő ugyanis szemétlerakodó helyet ingyen akar átengedni a városnak. Némethy Bertalan ennek az ajánlatnak értékét azzal akarta leszállítani, hogy Réz Gyula ajánlatát, mint olyat tüntette fel, mely üzletérdekét érinti Réznek, ki ezzel akarja megakadályozni a várost abban, nehogy az lncze telek esetleges megvételével a város a hatósági téglagyár szervezésével neki, mint téglagyárosnak konkurenciát csináljon. Azonkívül haszna is van a szemétlerakásból, mert a gödrös földeket a szemétlerakás által kitöltve : termőfölddé teszik. Hangsúlyozta, hogy Réz az ajánlatot bármikor viszszavonhatja s akkor a város újra abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz szemétlerakodó helye. Hajnal Dezső s Jelenek Ádám képvt. tagok s mások hozzászólása után a képviselőtestület dr Reichard Salamon igen helyes indítvány-szövege elfogadásával úgy határozott, hogy megbízza a polgármestert a Réz Gyulával való tárgyalással aziránt, hogy a szemétlerakódé helyet a város magának vagy ingyen, vagy bérfizetéssel egy kikötött időpontig biztosíthassa. Az Incze-féle ajánlatot pedig levették a napirendről. A milliós kölcsön. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a városnak, hogy felveendő 1.400,000 koronás kölcsönét 95‘75 árfolyam s 5’35 százalék fizetés mellett folyósítja 50 évre. Voltak, akik ezt a kölcsönt drágának találták s várakozást tanácsoltak, de a képviselőtestület nem volt hajlandó az ügyet, melyet a csatornázás égetően sürgőssé tett, elódázni. Es ez helyes is, mert ha a pénz felvételéről nem gondoskodnak s fedezet idejekorán nem lesz, úgy a minisztérium sem hagyhatja jóvá fedezet nélkül a csatornázási terveket s a munkálatok a jövő tavaszon sem kezdődhetnének meg. A képviselőtestület mérlegelve a sürgősség indokait Kellner Soma, Fuchs Jenő s Székely Albert nem szavazataival szemben névszerinti szavazás utján elhatározta az egymillió 400,000 ezer korona nagy kölcsönnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál való felvételét. A határozatot hosszabb, inkább személyes élű vita előzte meg. A rendkívüli közgyűlés, mely a fontos kérdéseknél felmerült viták miatt a harminckét pontból álló tárgysorból csak kilenc ügyet volt képes letárgyalni, délután negyedhót órakor ért véget. )( Berendelés. Mertens Arthur tb. szolgabirót a vármegye alispánja a nagymihályi főszolgabírói hivataltól központi szolgálattételre rendelte be. )( Adózók figyelmébe. Értesítjük az adózó közönséget, hogy Sátoraljaújhely r. t. város 1909. évre érvényes III. oszt. kér. adó és nyilv. szám. köt. vállalatok adójának kivetési lajstroma az általános jövedelmi pótadót illetőleg a város adóügyosztályában 1909. évi szept. hó 10-től 18-ikáig terjedő 8 napon át közszemlére lesz kitéve, azt az érdekeltek a jelzett időben hivatalos órák alatt megtekinthetik s az elleni felszólamlásukat a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel most első ízben rovattak meg, adótartozásuknak adókönyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a város polgármesterénél előterjeszthetik. )( Adótárgy változások jegyzéke közszemlén. Sátoraljaújhely rend. tan. várost illetőleg az egyes földrészeknél beállott állandó mivelési ág és adótárgy változások osztályba sorozásáról felvett jegyzék az 1909. évi Y. t.-e vhajt. tárgyában kiadott 19090/1909. P. M. számú utasítás 7, §-a értelmében folyó évi szeptember hó 10-től okt, hó 10-éig terjedő 30 napon át a város adóügyosztályában közszemlére lesz kitéve s azt a jelzett időben a hivatalos órák alatt az érdekeltek megtekinthetik s az elleni felszólalásaikat megtehetik. )( Megüresedett állások. Sárospatak nagyközségnél három korona napidijjal javadalmazott napdijas segédjegyzői állás üresedett meg. Az állásra folyó hó 24-ikéig adhatók be pályázatok a község elöljáróságához. — A szécsmezői körjegyzőségben megüresedett segédjegyzői állásra f. hó 15-ikéig adhatók be pályázatok a gálszécsi járás főszolgabirájához. HIRE K. Tájékozásul a Tokaj-IIegyalja szőlősgazdáihoz. — szept. 11. Folyó hó 7-én megjelent lapszámunkban beszámoltunk a Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztályának a Hegyalja érdekében megindított segítő akciójáról. A megtartott értekezlet egy nagy küldöttség utján határozta átadni a pénzügyi és földmivelésügyi minisztereknek a Hegyalja szőlőbirtokosainak segély kérelmét tárgyazó memorandumot és a fogadás napjának megállapítása végett dr. Molnár Bélát kérte, hogy ez iránt a miniszterelnökkel érintkezésbe lépjen. Amint illetékes helyről értesülünk, dr. Molnár Béla küldetésében eljárván, a miniszterelnök azon óhajtását fejezte ki, hogy miután ő is ismeri a Hegyalja szőlőbirtokosainak e mostoha évben nehéz helyzetét, a segélyakció ügyében szívesen veszi fel a tárgyalás fonalát, egyszersmind azon óhajának adott kifejezést, hogy álljon el az érdekeltség attól, hogy 300 tagú küldöttség utján juttassa hozzá el a beadandó memorandumot, mivel 300 emberrel tárgyalást nem folytathat és úgy is csak sablonos keretekben nyilatkozhatna a nagy küldöttség előtt, másrészt megakarja kímélni az úgy is mostoha viszonyok között levő szőlőbirtokosokat attól, hogy a küldöttségben való részvétellel s Budapestre való felutazással tetemes kiadásokkal terheltesscnek. Hanem szívesen venné, ha 8—10 szőlőbirtokosból álló küldöttség keresné fel e hó 17-én, akikkel azután behatóan megtárgyalná a kérelmet, a segítés módozatait és lehetőségét; igy véli célszerűbbnek a visszonyok teljes megismerését. A kérelemnek súlyt úgy sem a küldöttség nagy száma, de az alapos tájékoztatás és a nehéz helyzet minden irányú feltárása ad. Ezen kifejezett kívánság előtt a szőlészeti és borászati szakosztály elnöksége belátva annak célszerűségét, meghajolva, ez utón értesíti a Hegyalja érdekeltségét, hogy a nagy küldöttség vezetésének eszméjétől el áll és a miniszterelnök kívánságához képest a két miniszterhez Meczner Gyula főispán vezetése alatt 8—10 hegyaljai szőlőbirtokosból álló küldöttséggel viszi fel a memorandumot és kérvényt. | Szeptember 10. | Folyó hó 10-ikén, pénteken jutottunk el annak a gyászos, szomorú emlékezetű napnak újabb évfordulójához, mikor királyunk áldott szivü feleségét Erzsébet királyasszonyt leszúrta a lelketlen gyilkos tőre. Leszúrta s elvette tőlünk a mi nemeslelkü, áldott, jó királyasszonyunkat, aki annyiszor mutatta meg, hogy szive velünk, magyarokkal érez. Halála napjának évfordulóján kegyelettel emlékezett meg szeretett királynőjéről városunk közönsége is. Reggel a róm. kath. plébánia templomban üunepies kegyele- tes gyászistentisztelet volt, melyen Bessenyei István apát plébános fényes segédlettel mondott gyászmisét. A gyászmisén testületileg jelent meg a vármegye Bernáth Aladár tb. főjegyző vezetésével, a város s a honvédzászlóalj tisztikara. Részt vettek ezenkívül az áll. polg. leányiskola s „Karoliueum“ leáuynevelő intézet növendékei is. Az évforduló napját középületeinken a kibontott gyászlobogók hirdették. — Személyi hír. Meczner Béla háromszékvármegyei főispán rokonai látogatása céljából pár heti tartózkodásra Sátoraljaújhelybe érkezett. — Egyházmegyei hírek. Fischer- Colbrie Ágost megyéspüspök Kovács Sándor Amerikából visszatért egyházmegyei áldozópapot a gyöngélkedő Osváth Mátyás mádi plébános kisegítésére Mádra küldötte. Frisnyák János bodrogszerdahelyi káplán Szerencsre, Egner Emil mádi káplán Hernádkércsre káplánokká neveztettek ki. — Uj ügyvéd. Dr. Stein Zsig- mond ügyvéd Királyhelmecen ügyvédi irodát nyitott. — Egyházmegyei közgyűlés. A felsőzempléni ref. egyházmegye folyó hó 6-án Kisbáriban tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés nem volt oly népes, mint lenni szokott, mert a kellemetlen esős időjárás sokakat visszatartott. — Jelenvoltak a tisztviselői bar köréből Hutka József esperes, Dókus Ernő egyházmegyei gondnok, Péter Mihály fő, Sütő Kálmán aljegyzők, Dr. Isépy Zoltán világi fő és dr. Bessenyey Zénó aljegyzők. A tanácsbirói karból: Dókus Gyula, Dókus László, Bernáth Aladár, Kádár János, Tudja Mihály, Kozma Antal, Szegő Benő. Az ügyész: dr. Isépy Tihamér. A 29 anyaegyház majdnem minden lelkésze, de már az anya és a filialis egyházak tanítói és gondnokai közül kevesebben. A gyűlés istenitisztelettel kezdődött a templomban, ez alkalommal, a már megválasztott kisazari lelkész, Máthé Miklós imádkozott. A közgyűlésen Hutka esperes és Dókus Ernő egyházmegyei gondnok elnököltek. A közgyűlés 63, jobbára apró, belkörü ügyet intézett el, az egész nap folyamán. Délben a megjelenteket a ref. egyház látta vendégül. Az első pohárköszöntőt Péter Mihály főjegyző mondotta az elnökségre. Utána Kádár János s. biró a vezetőkért ivott. Dókus Ernő a kálvinista szellemért ürítette poharát. Hutka a világiakért stb. A magyaros, ízletes ételek, a figyelmes kiszolgálás dicséretére válik a vendégszerető kisbárii egyháznak. — Halálozás. Folyó hó 10-ikén nagy csapás érte Zemplén vármegye egyik kiterjedt úri családját a Kossuth családot. Kossuth Elek nyug. vármegyei főszolgabíró halt el 59 éves korában Sátoraljaújhelyben folyó hó 10-ikén este 6 órakor. Az elhunyt nyug. főszolgabíró tevékeny részt vett a zempléni közigazgatásban. Legutóbb a szinnai járás főszolgabirája volt s körülbelől 1 iz éve, hogy nyugalomba vonult. A haláleset gyászba borította család iránt széles körben nyilvánul meg a részvét. — Yasuti áthelyezések. A miskolczi üzletvezetőség: Balcsay Bertalan gálszécsi állomás főnököt a megnyitandó hegyaljai vasút Tállya állomására, Kiss József sátoraljaújhelyi hivatalnokot ugyanazon vasút Abaujszántó állomására és Laukasch Vilmos körmöcbányai hivatalnokot a gálszécsi állomásra állomás főnöki minőségben áthelyezte. Csighy Mihály áll. hivatalnok Nagymihályból a miskolez- gömöri állomásra helyeztetett át. — A tolcsvai uj főrabbi beiktatása. A tolcsvai izr. hitközség főrabbija Gottlieb Sámuel vasárnap, e hó 12-én délután 3 órakor érkezik meg uj állomáshelyére, hova a liszka- tolcsvai állomásról ünnepélyes menetben vonul be. A hitközség fényes fogadtatást rendez uj főrabbijának tiszteletére s erre meghívta a vidéki sajtó képviselőit is. — Egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. anyahitközség nagy templomában folyó hó 17-ikén, pénteken délelőtt fél 9 óra körül a sofér-fuvás istentiszteletét megelőzően dr. Goldberger Izidor rabbi magyar egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — A napi piac áthelyezését újból elhalasztották. Két Ízben is volt már hirdetve határidő a napi piacnak régi helyéről a Tűzoltó-térre való elhelyezésére. Legutóbb folyó hó 6 ára lett kitűzve a napi piacnak áthelye-