Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-08 / 37. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 8. gadja. Néhány napi megszakítás után folytatódik a magyarországi válság intézése, de döntés előreláthatólag csak junius első napjaiban várható. bajsza a pénzügyigazgató ellen. — máj. 8. Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának 1908. november havi ülésében mutatkozott be Eiszenmann Oszkár újonnan kinevezett sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgató s ez alkalommal hivatalos referádáján kivül rövid programmbeszédet is mondott, melyben amaz irányelveket vázolta, melyeket itteni hivatalfői minőségében követni célul tűzött maga elé. Midőn Eiszenman ezt a kijelentést tette: „Gondom lesz rá, hogy az e vármegyében túlságosan elszaporodott korcsmák és italmérések száma a törvényes kereteken belül apasz- tassék“, — akkor a vármegye ez előkelő s legfőbb közigazgatási testületében olyan lelkesült éljenzés volt a válasz a pénzügyigazgató szavaira, hogy hasonló elismerés csak valóban nagy alkotások megteremtőinek jut, méltó bérül. A közigazgatási bizottság egyhangúan megnyilvánult véleményével azonosította magát Zemplén vármegye nagyközönsége s a vezető elemek ama része, mely a nép erkölcsi és anyagi jólétének előmozdítását nemcsak ajkain hordja, de szivében is átérzi. A kir. pénzügyigazgató megindított akciójának eredménye elé feszült várakozással tekintettek minden oldalról. Minden józan gondolkozásu ember átérzi, hogy a korcsmák és italmérő putikok tulszaporodása rettenetesen nehezedik népünkre. Érzi mindenki, hogy ezekből a helyiségekből csakugyan nincs többre szükség, mint amennyi a közszükségletnek tényleg megfelel. Az italmérő helyiségek számának a törvényes korlátokon belül való apasztása s azoknak a meghatározott létszámra leszállítása tehát nemcsak joga, de súlyos erkölcsi kötelessége is a kir. pénzügyigaz- gatónak, ki e téren való cselekedeteiért felelős úgy a törvényes felsőbb- ség, mint a társadalom itélőszéke előtt. Az újhelyi kir. pénzügyigazgató megkezdte közhasznú s üdvös munkálkodását. Kezébe vette a törvény- könyvet az e vármegyebeli züllött állapotok láttára, s az „Állami ital- mérési jövedékről“ szóló 1899. évi XXV. t.-c. 15. §-ából a következőket olvasta: „Elvonható az engedély: b) ha a korlátlan kimérések megállapított száma a 12. §. értelmében — Ildikó, Csaba, hol vagytok ? Megyünk haza. — Itt vagyunk, megyünk — kiáltott Ildikó s a többiekhez futott. És Csaba nem hallott semmit. Se hívást, se feleletet. Azt hitte, hogy álmodik. Az előbb még maga előtt látta a kis csöppséget, a kedves Ildikót s most már eltűnt a leányka. Csend volt mindenütt. És a Csaba szótlansága sokkal több mondani valót rejtett magában és sokkal érdekesebb volt, mint előbb az Ildikóval való beszélgetése. Majd eszmélni kezdett. Csaba vallatta önmagát: — Mi ez bennem ?! Ezt még nem éreztem. Talán az őszinte ember ragaszkodása a szépséghez, tisztasághoz, érintetlenséghez ? Csak nem szerelem? Tisztelet és szeretet csupán, de még valami... ezt már nem tudom kimondani. Elindult Csaba a vár kijárata felé. A kapun épen Ildikó futott be. Az ibolyás csokor, amit együtt szedtek, a kezében volt. — Jöjjön már Csaba, már indulunk — szólt Ildikó s megállt a bejáratnál. Csaba hozzáért és egymás szemébe pillantottak. apasztatik, amely esetben azonban az engedély élvezetében engedélyes az engedélyt elvonó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig még meghagyandó.“ A felhívott 12. §. szerint „a korlátlan kimérések számának a változott viszonyok következtében szükséges szaporítása vagy apasztása iránt a közigazgatási hatósággal egyetértőleg a pénzügyigazgatóság határoz.“ Eiszenmann Oszkár pénzügyigazgató egyetlen lépést sem tett a szóban levő tárgyban, mig az illetékes közigazgatási hatóságok véleményét ki nem kérte. Hogy ezek a vélemények mit mondanak, azt e lap papirosa pirulás nélkül nem bírná el. A pénzügyigazgató nem szorult a mi védelmünkre s hivatalos teendőihez semmi közünk, de mert kezdettől fogva helyeseltük kifejtett programm- ját az erkölcsrontó iszákosság megfékezésére irányuló tervezetében, azért figyelemmel is kisértük az azóta tett intézkedéseit s ma is csak helyesléssel kisérjük azokat, dacára, hogy a megyebeli sajtó egy része csaknem jerichói trombitát fú a törvényes intézkedések ellen s tönkretett exisz- tenciák felett kesereg úgy a törvény, mint a viszonyok bővebb és alapos ismerete nélkül. A kir. pénzügyigazgató tudomásunk szerint elhatározta, hogy a korcsmák és italmérések számát a törvényes létszámra fogja visszaállítani. — A közigazgatási járások fő- szolgabiráinak és Sátoraljaújhely r. t. város polgármesterének vóíeményes jelentései alapján tett lépéseket. — Egyetlen engedélyhez hozzá nem nyúlt, habár a törvényes létszám felül is haladott volna már egyes községekben, hacsak a közigazgatási hatóságok egyesek engedélyeinek bevonását, mint nemcsak létszámon felülit, de mint a közrendre, közerkölcsi- ségre és az általános közérdekre veszélyeseket nem proskribálták volna. Itt pedig már nem a pénzügyigazgató elvi álláspontja, de a törvény parancsoló szava dominál, melynek engedelmeskedni óriási felelőssége tudatában a pénzügyigazgató köteles. Vájjon mit szólnak a tájékozatlan s a pénzügyigazgató ellen támadó sajtó cikkírói, ha csak egyetlen, véletlenül tudomásunkra jutott esetet említünk. Van a vármegye területén bizonyos korlátlan kimérő, aki egy év alatt 138 embert perelt korcsmái adósságért. Nem parazitája-e az ilyen az erkölcs rendnek, nem kell e ennek kezéből a törvény megengedett eszközeivel kitépni azt az italmérési engedélyt? És aki azt hinné, hogy ennél még botrányosabb esetek is nem fordulnak elő, aki azt hinné, hogy * * És Ildikó megint látott az ócska várban újdonságot, két olyan ragyogó szemet, amilyet még soha. De ösz- szerezzent, amikor arra gondolt, hogy ebben a két szemben talán jövőjét szemlélheti. Csaba is, mint régiségbuvár elérte a célját; a saját életében ismert fel egy örök törvényt, azt, hogy a szerelemnek is eljön a maga ideje. Úgy hajt az ki, mint az első rózsa, mely uj tavaszkor megjelenik önkéntelenül, a maga idejében. A rablóvár is régi hivatását teljesítette csupán: rabolt. Elrabolta a Csaba kőszivét és egy gyors dobo- gásut adott helyébe. * Öt esztendő múlva egy korintusi stilü beregmegyei kastély parkban igy mesélték el egymásnak Ildikó és Csaba a vámosatyai husvét harmadnapi kirándulást. Épen befejezték, amikor hozzájuk közeledett egyetlen gyermekük, a két éves gagyogó, piciny Csaba és jelentette, hogy: — Anyuska, apuska, már tudom a „Miatyánk“-ot, Juditka néni megtanított rá. Hozzatok nekem kis lovat, kardot, dobot, sapkát, puskát, ha felmentek Pestre!... Megérdemlőm ... „szegény özvegyek és árvák meg- nyomoritásáról, exisztenciák tönkretételéről“ van szó, azok kérjenek csak felvilágosítást a csendőrsógektől s a közigazgatási hatóságoktól. Hogy Újhelyiben mily szükséges a putikok számának apasztása, hát tessék csak a kételkedőknek egy estén végig járni a várost s gyönyörködni az itt 42-vel fölös számban levő büntanyákról kihangzó állati üvöltésekben, melyeket otthon igazán szegény asszonyok és elhagyatott rongyos gyermekeknek könyei kisérnekMásik panasza az elfogult sajtónak a kir. pénzügyigazgató ellen az, hogy a korcsmárosoktól a korlátlan dohányárulási engedélyeket elvonja s azoknak a törvény és a 64.727/906. számú pénzügyminiszteri körrendelet határozmányai alapján csakis korlátolt engedélyeket ad ki. — Itt ismét száz meg száz család tönkretételét siratja az egyik lap, holott a most idézett körrendelet 1. 2. és 3. pontjai megszorító sőt tiltó intézkedéseket tartalmaznak a tekintetben, hogy a dohány eladás a korlátlan italméró- sekben, (korcsmákban) helyt ne foglaljon. Ennek indító oka a körrendelet szerint abban az etikai szempontban rejlik, hogy lehetőleg eleje vétessék az iszákosságra csábitó alkalmaknak, mert tapasztalati tény, hogy alkalom szülvén a tolvajt, közönséges ember ha kénytelen a korcsmát felkeresni, hogy dohányt vehessen, ott egyúttal szeszes italt is szívesen élvez. Betüszerint ragaszkodott a miniszteri körrendelethez Eiszenmann pénzügyigazgató ama rendeletében, melylyel a korlátlan italmérések tulajdonosaitól a nyílt utcára szóló, korlátlan dohányárulási engedélyt elvonja s azok helyett részükre a törvény parancsa szerint korlátolt engedélyeket szolgáltat ki, vagyis a korcsmárosokat eltiltja attól, hogy másnak mint ülő s italt fogyasztó vendégnek dohányárut eladhassanak. Aki ebben az intézkedésben jogfosztást s exisztenciák tönkretételét látja, annak fogalma sincs a törvényről, annál kevesebb az etikai érzése. — Ajánljuk figyelmükbe a „Pénzügy- igazgatás“ cimü folyóirat 1908. évi 24. számának vezető cikkét. Végül ami azokra a minősithet- len támadásokra vonatkozik, melyek Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató ellen egyes lapokban megjelentek s melyekben a pénzügyigazgató lelkiismeretlen hajszával van gyanúsítva s egyben máshová való költözés van neki tanácsolva: erre nézetünk szerint az igazság és törvény alapján haladó kir. pénzügyigazgató előreláthatólag megfogja adni a feleletet — a bíróság előtt. A mi véleményünk az, hogy haladjon csak a pénzügyigazgató az eddigi utón, váltsa be a közigazgatási bizottságban tett kijelentéseit s mellette és vele lesz a jók elismerése és Zemplén vármegye nagyközönségének hálája fogja jutalmazni nemes törekvéseit. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Városi rendkívüli közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó évi május hó 10-én és szükség esetén folytatólag 11-én mindenkor délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Törvényhatósági biz. határozat a keresk. tanonc iskola dotációja tárgyában, a városi kocsisok a nyugdíjba fizetett összegek visszautalása ügyében, a kertész legény fizetésének felemeléséről, a napidijas mérnök alkalmazása tárgyában, a napidijas könyvelő alkalmazásáról, a polg. fiúiskola dotációja felemeléséről és a Sátoraljaújhely—deregnyői helyi érdekű vasútról. 2. Belügyminiszteri leirata kapualjakbani árulásról alkotott szabályrendelet tárgyában. 3. Alispán leirata az 1906. évi gyámpőnz- tári mérleg tárgyában. 4. Pénztári vizsgálat 1909. év első negyedéről. 5. Gyámpónztári vizsgálat 1909. évi első negyedéről. 6. MÄV. miskoczi üzletvezetőség átirata tűzoltóságunk működéséről. 7. Jelentés a Széchényi kert bérletének átruházásáról. 8. Cserepes korcsma bérszerződésének bemutatása. 9. Deutsch Salamon bérlő cégében történt változás bejelentése. 10. Prezenszki László volt külellenőr felebbezése fizetése kiegészítéséről. 11. Pénzügyi biz. javaslata erdőtisztitás és gyéritési munkálatokról, a gymn. ifjúság a tornaversenyekeni résztve- hetéséről, a színházi cukrászda bérbeadásáról, a rendőrségi épületnek viz- vezetékkeli ellátásáról, a rendőrkapitány szobájába egy távbeszélő beállításáról, a dr. Stern Ármin városi alorvos fizetéséről, a halottas kocsik bérletéről, a szinházkert bérbeadásáról, a Kossuth Fereuc-utca folytatólagos járdázásáról, a Molnár István alapítvány tárgyában, javaslat a temető felügyelő kérelme drágasági pótlék iránt, a hivatal szolgák kérése fizetésük előleges folyósításáról, a Móricz János hiv. szolga 25 éves működése elismeréséről, a klastromi toronyóra gondozó fizetés emelési kérvénye tárgyában, a Kismajsa község kérvénye Bocskay szobrára adomány iránt, Petőfi Sándor arcképének megrendeléséről, a rutkai templom segély iránti kérvénye felől, a Krausz Károly rendőr nyugdijába fizetett összeg visszautalásáról, a katonai barakk építéséről. 12. Tanácsi javaslat Margittán János gépész szerződtetéséről. 13. Kassai főügyész értesítése a beadott kegyelmi kérvényről. 14. Rákóczi-utca járdázása. 15. Szárhegyi ut rendezése. 16. Közigazgatási és rend. biz. javaslat a vásárok tartási módjáról, a hivatal helyiségek elégtelenségéről. 17. Illetőségi ügyek. )( Segédjegyzöi állások üresedésben. A bánóczi, butkai, málezai és abarai, egyenkint 1000 koronával javadalmazott segédjegyzői állások lemondás folytán megüresedtek. Az állásokra a pályázati kérvényeket a nagymihályi járás főszolgabirájához kell beadni május hó 20-ig. )( Vadászati jog bérbeadása. Hercegkút község vadászati joga május hó 23-án délután 3 órakor, Károlyfalva községe pedig május hó 20-án délután fog haszonbérbe adatni a községházaknál tartandó nyilvános árverésen. HIRE K. Garden-parti a pataki várkertben. — máj. 8. Már megemlékeztünk arról az érdekes tervről, melyszerint herceg Windisch- Gr ätz Lajos és neje: született Széchényi Mária grófnő Sárospatakon a várkertben junius hó elején nyilvános jellegű, jótékonycélu kerti ünnepélyt rendeznek. Idevonatkozó közleményünket a napilapok is átvették s ennek nyomán az ünnepély iránt megye- sőt országszerte is rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg. Nem tartjuk érdektelennek, ha e nagyszabású ünnepély tervezetéről egyet-mást előre közlünk. Tervszerint a garden-parti délután 4 órakor kezdődnék meg a várkertben és a Kos- suth-kertben, hol a nép fog mulatni. Belépő-jegy 20 fillér lesz személyen- kint, amely feljogosít mind a két kertbe való belépésre. A várkertben sátrakat helyeznek el (buffet, ital, szivar, mézeskalács és festmények), ahol a közönség étlap és szabott árak mellett étkezhetik, illetve szerezheti majd be szükségleteit. Már jóelőre megnyugtatjuk a nagyközönséget, hogy ezen az ünnepélyen kivételesen mindennemű zsa
