Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-06 / 19. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Március G. 19 (4827 ) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttérien minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 6 km negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hír* detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A bankügy. — márc. 6. A bankügyről írva, néhány hét előtt már ama meggyőződésünknek adtunk kifejezést, hogy ez a kérdés a kartellbankok szervezése által lesz megoldva. A következmények igazolják eme feltevésünk helyességét s annyi meddő év pusztában elhangzott sóhajtozása után az okos, fontolva haladó politika ismét egy olyan eredménynyel fogja jelen kormányunk működését a történelem lapjain feljegyezni, amely eredmény régi vágyát tölti be a nemzetnek ; a leghatalmasabb lépés önállósága terén s közgazdasági szempontból teljesen uj helyzetet fog az országban teremteni. Midőn a kormány hazafias gonddal, a kérdés alapos mérlegelésével a nagy mü előkészítésén fáradozik s a bankügyben teljes szolidaritásban áll; midőn Bécsben tárgyalásokat folytat a bankügy megoldására vonatko zóan s e tárgyalásai eredményét kívánja a nemzet színe elé hozni: akkor mi sem természetesebb, minthogy a kormányt ez irányú működésében támogatni hazafiui kötelessége pártárnyalat nélkül mindenkinek; a kormány munkálkodása elé való akadály gördítés pedig nem lehet más, mint félrevezetésnek vagy kellő belátáshiányának a következménye. Nagyon különös tehát és kellemetlen visszatetszést szült a Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Két leány. A .Zemplén* számára irta: Fonji Ilonka. Klára: (Magas, vékony, szép termetű leány. Veresbe játszó, dns, szőke hajjal, zöldeskék szemekkel. Kissé komoly, hideg az arca, a szája melletti két mély vonás pedig unottá s kissé gúnyossá teszi a máskülönben szabályos vonásn, gyönyörű rózsás arcot. — Remek szabású fehér csipkeruhát visel s a legújabb divatu nagy, tollas „Rembrandt“ kalapot. Napernyőjével betűket rajzol a homokba, nagy secessiós alakn, különös betűket.) Lilly: (Filigrán, vékony kis alak. Olyan mint egy örökké mosolygó porcelán baba, csak a szemei nem azok a bámuló nagy, kék babaszemek. Sötét, mélységesen sötét, valódi két csoda. Beszél velők. Légies lényével el lenkezö dolgokról, valami szenvedélyes, vad szerelemről, perzselő, hosszantartó csókról. Rózsaszín batiszt ruhája csupa csipke, szal- iag, a kalapja virágos, nagy krepdesin csokorral. Mosolyogva nézi a nagy festett falócához támaszkodva, hogy a másik lány betűket ir a homokba. Nyár van s a fürdő parkja csupa napfény, virágillat.) — Á „D“ betűt írod a legszebben Klára I Megfigyeltem. Úgy irod, mintha egész életeden át egyebet sem Írtál volna, csak ezt az egy betűt „D“. Mintha élne, mosolyogna, beszélne, mintha megelevenedne s egy ember állana itt előttem : Káldy Dezső. Emlékszel még rá Klára ? Milyen kedves, jó fiú volt s egyszer nemzet közvéleménye előtt a függetlenségi párt egy csoportjának ama törekvése, melylyel a bankbizottságot oda akarta kényszeríteni, hogy a kormánynak parlamenti utón adasson instrukciókat az önálló bank szervezése tárgyában. A bankbizottság ha a parlament elé hozza is memorandumát s folytatja tárgyalásait, ezzel előbbre nem halad, mert a kormány indítványt fog tenni a bécsi tárgyalások befejeztéig a bankbizottsági jelentés tárgyalásának elhalasztása iránt. Vagyis a kormány akkor tesz jelentést a parlament előtt, midőn saját álláspontját kellően kifejti és megvilágíthatja. A függetlenségi párt ama csoportjának eljárása azonban, mely a kormányt a bankügyben mond hatni lehetetlen helyzetbe akarta hozni, méltán keltett visszatetszést országszerte. Különös, hogy a hatvanhetes miniszterekben a bankügy ellenfeleit vélik látni, holott igen nagy csalódásban vannak, mert úgy Wekerle, mint Andrássy és Darányi nyíltan kijelentették, hogy a kormány szolidáris a kartellbank dolgában, tehát nemhogy akadályokat gördítenének ez újabb nemzeti vívmány elé, de mélyebben tekintve a dolgokba, ezt a hatalmas lépést, — mely nemzetünk történelmében uj korszakot kezd, — annak az összetartó erőnek lehet tulajdonítani, mely a bankkérdésnél a kabinetben megnyilvánult. hirtelen, minden ok nélkül itt hagyta a társaságunkat, úgyszólván bucsu- zás nélkül ment el, valósággal szökött. Te Klára 1 most hogy rá gondoltam, én nem tudom miért, de azt hiszem: Káldy Dezsőt a szive űzhette el, szerelmes lehetett az a fiú. A szép, szőke leány félrefordi- totta a fejét. Hideg arca egy pillanatra átváltozott; mintha nem is az a gúnyos, unott leány lenne, de csak egy pillanatra, aztán ismét a régi lett s kételkedő hangon, mosolyogva kérdezte: — Lilly 1 hát te hiszel a szerelemben ? Te ábrándos lelkű, bohó kis leány . .. — Klára! én nem vagyok kis leány. Elmúltam húsz éves; a szerelemben pedig hiszek, hát hogyne hinnék ; hisz ez ad tartalmat, szint az életnek. — Igazad van: ez ád szint, meleget, erőt a küzdelemhez; ez az, a miért születünk, élünk — és lásd, én még sem tudok hinni benne. A rózsaszinruhás, babaarcu kisleány megfogta a szép, szomorú leány kezét s úgy mondta neki: — Klára! akkor te nagyon boldogtalan vagy. Csupa részvét, szánakozás volt a hangja s keztyüs kis kezével meg-megsimogatta a másik vékony, finom kezét — Klára 1 én A függetlenségi párt ama csoportja, mely mindenáron időelőtti utasításokat akart a kormánynak adatni, példát vehetne bölcs vezérétől Kossuthlól, aki bizonyára van olyan jó függetlenségi, mint a nyugtalan elemek bármelyike, de mély államférfim belátása a fontolva haladást tanácsolja neki, mint olyan utat, melyen a nemzet javára egyedül érhetők el eredmények. A kormány siettetni fogja az osztrák kormánynyal a bankügyben folytatott tárgyalások befejezését, hogy jelentését a parlamenthez mielőbb megtehesse. Addig azonban, mig a bécsi tárgyalások be nem fejeztettek, a kormányt nyilatkozatra kényszeríteni s a bankbizottság jelentését tárgyalásra tűzni képtelen dolog lett volna. E tekintetben a minisztertanács teljes egyértelműséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bankbizottság jelentésének tárgyalását mindaddig elhalasztandónak tartja s javaslatát a parlamentben is ily irányban teszi meg,-mig a bécsi tárgyalások eredményével is előléphet egyszersmind. A közvéleményt pedig megnyugtatja a kormánynak a bankügyben elfoglalt álláspontja s meggyőződött a nemzet, hogy a miniszterek között a bankkérdésben elvi ellentét nincs s részben azok a férfiak lesznek a nemzeti bank megalkotói, kiket a szűk látkörü elfogultság ellenkező nézeten lenni vélt eddig. úgy szeretnék erőt, hitet önteni a te beteg lelkedbe . . . — Az lehetetlen édes kis bohém 1 a te hited meg nem gyógyít engem; az én lelkem meg van mérgezve s nincs olyan szer, amely azon segíthetne. — Te beszélsz igy Klára ? Aki ünnepelt,, körülrajongott szépség vagy, a társaság kedvence, akit mindenki szeiet, aki előtt mindenki meghódol. Te? Aki az eszményképem voltál mindig s akit titokban még irigyeltem is ? A szőke leány elutasitólag intett. — Hagyjuk ezt Lilly 1 Nem szerez ez csöppnyi boldogságot sem. Tömjéneznek a szépségemnek, körül- rajonganak, mert „telkaptak“, de igazi, mély érzés egy sincs azok között, még szomorúbb lett az arca, a mint halban utána mondta: és nem is volt egjetlen egy sem. Csipkés napernyőjét két kezébe fogta a térdén keresztül s úgy mondta később tettetett vidámsággal: — Hagyjuk ezt Lilly, mondok neked valami mást, ami szebb, jobb és ami igaz is: menyasszony leszek. A homokban az utolsó „D* betű mintha megmozdult volna, mintha kérőleg nézett volna fel a leányra. Az egy hirtelen mozdulattal, talán csak véletlenül, lehet hogy szándékoJelentés a szabadliceum ezidei működéséről. — márc. 6. Kötelességemnek tartom, hogy az intézmény vezetősége nevében — a ciklus bezárása alkalmából — működésünkről beszámoljak. Ezen beszámoló szól azoknak, kik az előadásokat szorgalmasan látogatták, tanulni, művelődni akarva s szól azoknak, kik az ügy iránt bár érdeklődést tanúsítva, az intézményt eddig meg nem ismerték. Bizonyára sok pesszimista akad, kik még ma is azt hirdetik, hogy szabadliceumra Ujhelyben szükség nincsen, kár a szárnypróbálgatással. Hát az igaz, hogy göröngyös utakon jártunk, sokszor kellett szembe száll- nunk a közöny hatalmával s kellemetlen érzelmekkel szemléltük olykor-olykor egy-egy kiváló előadónak alig 12—15 főből álló hallgatóságát. Bizony nehezen megy az emberi közöny várának megostromlása, de bevehetetlennek nem mondható. Örömmel jelenthetem, hogy az ezidei ciklusban a tavalyinál kevesebb előadás tartatott ugyan, de az előadások anyaga jobban meg volt válogatva, a gyakorlati élet követelményeinek inkább megfelelt; kiváló előadókban nem szűkölködtünk, sőt társadalmunk 1—2 vezető emberét is sikerült megnyerni, de ami a fő, a közöny megtöretett s különösen az utolsó előadásoknál mindig megtelt a városháza nagyterme. Valóban kulturmissziót teljesített a város tekintetes tanácsa és érdemes képviselőtestülete, amidőn tanácstermét az előadások céljaira átengedte, mert e helyiség úgyszólván megalapozta a szabadliceum jövőjét. Hogy pedig ezen intézménynek mily óriási jelentősége van, nálamnál sokkal érdemesebb és hivatottabb emberek fejtették ki. Hangoztatnom kell tehát ezúttal san, eltaposta kis, lakkcipős lábával, még a homokot is elszórta messze, úgy hogy egész poros lett a finom kis cipő. — Menyasszony? Aztán ki a választott Klára? Na ne mond csak, majd kitalálom én: Iványi Gyurka ? Tárczy Laci ? Gergely Bandi ? egyik sem ? Várj csak, ón mégis kitalálom : a kis Várady hadnagy 1 Na ugye, hogy ő? Hát ki is lehetne máR, hisz ő az egész fürdő „legfessebb“ lovagja, a comme il faut gavallér — egész hozzád illő pár. — Nem Lillykém, egyik sem, egészen más. S most már bánni kezdte, hogy szóba hozta ezt a dolgot, szeretett volna nem beszólni többet róla, de a babaarcu kislány nagyon is „Éva“ leánya volt s talán túlságosan is örökölte azt a bizonyos „jó tulajdonságot“ amely minket nőket különben is jellemez: kiváncsi volt nagyon s addig simogatta a szép szőke leány kezét, mig az végre is kimondta: Bánlaky báró. Lilly leejtette a selymes ridikül- jét s a hangja is egészen más lett, amint azt kérdezte: — Az öreg Miklós báró? — Igen Lilly, Miklós báró; de miért mondod, hogy öreg ? hiszen nincs több ötven évesnél. — Ötven éves 1 — csodálkozott a Lapank wml <****»» 8
