Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-20 / 15. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Február 20. ban sem lehetne az erőszakos elsza- kitást célzó cselekményt ránk bizonyítani. S ebből a dolgok semmiesetre sem vennének oly fordulatot, amely „vagy a háborút, vagy Bosznia elvesztését vonhatná maga után“. Mert Boszniát csak egy háboju folytán veszthetnénk el s háború pedig csak Bosznia elvesztése folytán lehetne; de miután az, Törökországnak a mi részükre való lemondása mellett csakis Ausztriával lehetne, tehát — az előbbi cikkemben kifejtett okoknál fogva — lehetetlen hogy lenne. S épp ezért nem háborúra, hanem éppen ellenkezőleg azzal biztatta cikkem Törökországot, hogy attól nem kell tartania, hogy mimellet- tünk való állásfoglalása háborúra vezethetne s azért ecseteltem a belvil- longások folytán kitörhető legvégsőbb eshetőségeket, hogy azokból a háború lehetetlenségéről meggyőzzem. S mért ne szólhatnék .belvillon- gásról“, hát nincsen-é köztünk és Ausztria között folytonos villongás s nem fenyegetődzik-é folyton Ausztria azon eshetőségre, na az uralkodó irántunk engedékenységet tanúsítana, sőt saját érdekük érvényesülése végett nem akarják-e még esküszegésre is rávenni királyunkat s nem foglal- tatik-é e szándékukban rejlő feltételezésben, igazán fölségsértés ? S miért ne figyelmeztethetnénk a dinasztiát egyszer már mi is, — akik eléggé megvoltunk már fenyegetve a „nyomor és szenvedés“ korszakával, — hogy a jogaink csorbítását célzó törekvéseknek súlyos bonyodalom is lehet a következménye. S nem értem, hogy a mi külön » államiságunk mellett, hogyan lehetne azt a magyar állampolgárt, aki azzal biztatja Törökországot, hogy Ausztriával való konfliktusa esetén minket maga mellett látna, a 142. §-a alapján hűtlenség címén 10—15 évre terjedő fegyházzal büntetni. Hiszen akkor elkellene ismernünk az össz- birodalmat, az egységes monarhiát s azt, hogy egyszersmint osztrák állampolgárok és alattvalók is vagyunk. De minthogy nem igy áll a dolog, az uralkodó ellen sem követnénk el hűtlenséget semmiesetre sem, ha mint jó magyar honpolgárok, Ausztriával szemben is — akinek az érdekeit nem tartozunk szivünkön viselni, — a magyar király érdekei és javáért küzdenének. Nem a törvények tudása és azok mérlegelése, hanem a kellő pillanatban történt nagy elhatározások mozgatják és viszik előbbre a nemzetek sorsát. S ha mi soha semmitsem merünk, soha semmitsem nyerhetünk s hiába hangoztatjuk hasábszámra az újságokban Boszniához való történeti jogainkat, ha annak gyakorlati érvényesüléséért tenni is valamit, a legkedvezőbb alkalomkor is elszalasztjuk, szemben azzal a többszörös tapasztalatunkkal, hogy Ausztriát csak a kényszerűség szoríthatja rá velünk szemben engedékenységre. Mi azonban csak a sült galambot várjuk, de anélkül, hogy még a szánkat is kinyitnánk érte, amiből Törökország megláthatná és megtudhatná, hogy a szánkba repülését kívánjuk. S ily tehetetlen gyámoltalanság mellett senkitsem okozhatva, egyedül magunknak tulajdoníthatjuk, ha hoppon maradva mindig felkoppan az állunk ! Estély a Jazinczy-höf-ben. — febr. 18. A zemplénvármegyei „Kazinczy- kör“ folyó hó 17-én délután gyarapította szinen álló müsoru estélyeinek számát egy újabbal, mely méltán foglalhat helyet a többiek között. A házi estély a vármegyeháza nagytermében folyt le s a meglepe- tésszerii műsor iránt a Kazinczy kör lelkes, müpártoló közönsége oly nagyfokú érdeklődést tanúsított, mely még e látogatott otthonban is várakozáson felül állott. De indokolta e nagyfokú érdeklődést a műsor maga, mely változatos összeállításával minden igény kielégítésére hivatott volt. Mindenesetre örvendetes jelenség a közönség részéről a kör munkássága iránt tanúsított meleg rokon- szenv, mely bizonyságául szolgál annak, hogy ma már a Kazinczy-kör nélkülözhetlenné vált a közönségre nézve. Jóleső elismerés ez a közreműködők s másrészt a kör tevékeny vezetősége iránt is, melynek társadalmunk szórakoztatva-tanitása, — müizlésének fejlesztése terén már is elvitathatlanok az érdemei. S mint eddig, úgy most sem csalódott a részvevő közönség várakozásában, olyan szellemi élvezetben részesült, mely méltóképen jutalmazta meg az örvendetes érdeklődést. A tartalmas műsor első számában az estélyt dr. Molnár Jánosné művészi biztonságot eláruló zongora- játéka vezette be s az általa közvetített klasszikus szépségű dolgok a maguk szépségében érvényesülhettek interpretáljuk finom érzéke, zeuei tudásánál fogva. Minden árnyalat finoman volt felfogva, kidolgozva s a közreműködő biztos technikai készséggel, könnyen győzte le a zenemű összetett részeinek nehézségeit. Az a meleg, őszinte tapsvihar, melyet az igaz lelkesedés váltott ki, ékesebben- szóló bizonyságot tett a hatásról minden elismerésnél. Kertész Ödön polg. iskolai igazgató ült azután a felolvasó asztalhoz, mindvégig érdekes, ötletes előadásban vezetve be a közönséget a helyes nevelés, sikert Ígérő pedagógiai rendszerek s elvek titkaiba. Tárgya iránt mindvég:g meg tudta őrizni a közönség érdeklődő figyelmét, melyet felolvasása joggal érdemelt meg. Arról a kérdésről, melylyel foglalkozott, még nem volt alkalmunk felolvasást hallgatni a körben s a tárgy érdekessége, figyelmet érdemlő volta, a tapasztalat szülte érvek, s kifogástalan eszmemenet mind hozzájárultak ahoz, hogy a felolvasást mindvégig érdeklődés kisérje. Közönségünknek kedves, talen- tumos ismerőse, Isépy Zoltánná lépett azután a dobogóra. Mint régi ismerőst fogadták, aki már fellépésével többször szerzett gyönyörűséget közönségünknek s művészi képessége sokoldalúságával mindenkor meglepetést szerzett. Ez alkalommal szavalata szerzett számára sikert s a kör tagjainak műélvezetet. Azt mondják, hogy minden jó költeménynek van szive, mely benne él, dobog. Ezt az életet, ezt a lüktetést kell éreztetnie az előadónak hallgatóival, hogy meg legyen a sikere. Erre Isépy Zoltánná minden alkalommal predeszti- náltnak bizonyult s az általa elszavalt költemények méltó közvetítőre találtak most is. Jelen alkalommal is elragadta a közönséget Endródi egyik hatásos müve elszavalásával. — A felcsendülő tapsok hálát róttak le Ambrózy Margit iránt is, ki művészre valló biztonsággal és könnyedséggel adott a szavallathoz olyan kíséretet zongorán, mely egyedül is hálást keltő piésznek lett volna nevezhető. A sikert ért számot újra felolvasás követte. Novak Sándor sárospataki gymn. tanár olvasott fel ötletesen, csattanóval telt dolgokat arról a nagy virágos kertről, melynek szerelem a neve. Az igazságok néha ridegek s érdesek, mert nem bújnak az áltatás selymes köntösébe. Novák Sándor szolgált ilyen igazságokkal felolvasása keretében, melyet mindvégig átlengett az évődő hang, a humor. Felolvasása a nagy közvetlenségen kívül ragyogtatott egy nem mindennapos kiválóságot is, a hajlékony, tiszta magyar nyelvet, mely a fegyelmezett stilisztát mutatta be. A figyelmet kiváltó felolvasás után az estélyt a műsor utolsó számában Prihoda Kató szavallata zárta be, ki a modern poétáktól visszatért az igaz, hivatott költészet egyik koszorús művelőjéhez s annak müveiből választotta szavallata tárgyát. És részben ez tette jelentősebbé a szavalhat kétségtelen sikerét, annak a szelíd, kedves, régi humornak szivekbe csapódó hangja, mely Prihoda Kató ajkán életre kelt. Dicséretes törekvése, készültsége a megérdemelt sikert váltotta ki. Az estély nyolc óra tájban ért befejezéséhez. VARMEGYE ÉS VAROS )( Anyakönyvi kinevezés. Mecz- ner Gyula főispán Klein József sztá- rai lakost a sztárai anyaköDyi kerületbe korlátolt hatáskörrel anyakönyv- vezetőhelyettessé nevezte ki. )( Hivatalvizsgálat. Dókus Gyula vármegyei alispán folyó hó 15 és 16-án a mezőlaborci és 18 án a homonnai szolgabirói hivatalokban hivatalvizsgálatot tartott. Az alispán kíséretében titkára Matyi Béla és Puky Árpád számvizsgáló voltak jelen. )( Anyakönyvi adatok. Sátoraljaújhelyben a folyó 1909. év első napjától kezdve a mai napig a születések száma 107, a halálozásoké 71 volt. Ez évben már 27 házasságot kötöttek meg. Pénzintézeteink mérlegei. i. Közgazdasági életünkben rendkívül fontos szerep jut a vidéki pénzintézeteknek. Azt nem kell magyaráznunk, hogy iparos és kereskedő világ hiteligényeinek s ezzel létfeltételének alap- biztosítékát találja a bankoknál forgalmazott váltóiban; sőt ezen még csak megütközni sem lehet, mert a mai közgazdasági élet már teljesen úgy van berendezkedve, hogy bank és magánfél egymás nélkül meg nem lehetnek, de kölcsönös üzleti viszonyt tartva fenn, mindkettőnek boldogul- hatása biztosítást nyer. Láttuk az 1907. esztendőn, mely pénzügyileg igen erős megpróbáltatásoknak vetette alá Magyarország közgazdaságát, hogy a bankhitel kényszerű csökkentése mily számos, jóravaló és szorgalmas eiisztenciának okozta önkéntelen vesztét. Annál szívesebben látjuk vármegyénk pénzintézeteinek 1908. évi mérlegéből, hogy erősebb nyomokat nem hagyott maga után a rossz pénzügyi esztendő, mert a helyes vezetés és okos előrelátás amidőn kényszerülve volt is hitelkorlátozáshoz folyamodni, ezzel nem zárta ki teljesen a pénzforgalmat, de intézet és adós érdekében okos előrelátással arra törekedett, hogy a rfor- mális viszonyok helyreálltával minden igény megfelelő kielégítést találjon s ezzel maga a közérdek moz- dittassék elő. Sátoraljaújhely s általán Zemplén vármegye nem szűkölködik pénzintézetekben. Nagy forgalmú, reális alapon álló vidéki bankjaink mellett szinte dicsekedéssel szólhatunk kereskedelmi forgalmunk folytonos fejlődéséről, mert a bankok erősbödése és forgalmuk növekedése egyben a lüktető élet fejlődését és fokozódását is bizonyítják. Az 1908. évről hozzánk beérkezett mérlegek áttekintése után arra a meggyőződésre jutunk, hogy pénzintézeteink üzletforgalmának emelkedése teljesen harmonikus azzal az ipari és kereskedelmi forgalommal, melyet a mindennapi életben tapasztalunk. Egy dolog feltűnik azonban, t. i. a jolzálog kölcsönök, tehát az ingatlanokat megterhelő uj adósságok összegének apadása. Ezt a jelenséget sokféleképen lehet magyarázni. Mi sem az ingatlan vételkedv hanyatlásában, sem a gazdálkodó osztály pénzbőségében nem, de abban véljük ennek alapindokát feltalálni, hogy a házbirtokkal biró közönség inkább összehuzódva él, hogysem eladósodottan letegyen arról, miszerint saját urának nevezhesse magát. Amidőn pl. Sátoraljaújhelyben csak 13 telekkönyv van olyan, melynek C lapja beirkálva nincs, akkor ez a most feltűnő jelenség örvendetesnek mondható, habár a bankok üzletforgalmában apadást mutat is a jelzálogkölcsön rovat. Bőven pótolja az ipari és kereskedelmi forgalom, amely igazi életere a nemzet közgazdaságának, de amely egyúttal igazi fokmérője is a nemzeti vagyonosodásnak. Ismertetjük először a sátoraljaújhelyi, azután a vidéki pénzintézetek által hozzánk beküldött 1908. évi mérlegeket rövid számadatokban. — Ezek a számok azonban mindent megmondanak, ezek a leghívebb tükrei egy esztendő munkásságának. * A sátoraljaújhelyi takarékpénztár vármegyénk legrégibb pénzintézete, 45 éves múltra tekint vissza. Vezetői mindenkor kiváló szereplők voltak társadalmi életünkben is. — Igazgatója jelenleg Kozmái Kun Frigyes. Az intézet 1908. évi pénztári forgalma 12.760,900 koronát, betét állaga 4.375,422 koronát tett ki. Ez az utóbbi összeg mutatja a közönségnek ez intézet iránti nagyfokú bizodalmát. Váltószámlájában 13 millió 285,715 ezer koronát forgalmazott, tiszta jövedelme 45,308 korona 49 f. volt, melyből tartalékalapját már 143,000 koronára egészítette ki. 300 részvényre részvényenkint 60 korona osztalékot fizetett (= 15%), jótékonycélokra 400 koronát adott. A zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény és hitelbank 39 év óta fennálló, egyik ..legforgalmasabb pénzintézetünk. Összes üzleti forgalma 36.642,569 kor. 90 f., takarékbetétéinek állománya 2.610,472 korona 84 f. Ingatlan kölcsönüzlete 98 ezer 843 koronát, tartalékalapjai: 284,205 kor. 80 fillért tesznek ki. Tiszta nyeresége 55,141 kor. 48 f., melyből részvényenkint 22 korona (= 11%) osztalékot fizetett. Jótó- konycélokra 380 koronát adott, A sátoraljaújhelyi kölcsönös önsegélyző hitelszövetkezet kilencedik évét töltötte be s az 1908. év végén az V. óvtársulat számolt fel. Az ifjú, de kiválóan életerős s igen helyes alapokra fektetett pénzintézet fokozódó forgalom mellett 1908-ban már 563,325 kor. váltó, 201,185 kor. kötelezvény, s 208,651 kor. jelzálog kölcsön forgalmat ért el. Most 2398 tag 6012 üzletrészszel vesz részt a szövetkezetben. Tiszta nyereménye 29,782 korona, melyből az egyes évtársulatok haszonrészét időrendi arányben fedezi. A most felszámoló V. évtársulat tiszta nyereménye 6918 kor., vagyis mint a felszámoló bizottság jelentéséből kitűnik, egy üzletrészre 295 korona jut. A sátoraljaújhelyi központi takarékpénztár 15 évi fennállás után egyike vármegyénk nagyobb forgalmi pénzintézeteinek. Pénztár forgalma 15 millió 288,110 kor. 65 f., betét állaga 2.684,161 kor. 68 f., váltótárcája tizmilió 532,991 kor. 68 fillért tett ki. Tiszta nyeresége 42,873 kor. 71 fillér, melyből részvényenkint 40 korona (— 10%) osztalékot fizetett. Jótókonycélokra 330 koronát adott. HIRE k. A haldokló „Dianna“.*) A „hitközség“ gondolt merészet, Hogy egy fürdőt épitni fog, És a „Dianna“ összerezzent Bőrére ment hejh 1 a dolog. A vén „Dianna" felsóhajtott, Miut a ki vesztét érzi meg: „Hát engemet ezek után jaj! Pártolni lesz-é majd kinek?!“ •) Dianá-t csak egy „n“ betűvel Írják, de ha már az újhelyi »Dianna» két ,n“ betűt kapott, legalább azt hagyjuk meg neki.
