Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-17 / 14. szám

Február 17. ZEMPLÉN. 3. oldal. ség lakosai a kjegyző utján 10 kor. | 72 f., Sárospataki magánpolgári leány­iskola tantestülete és növendékei, bodzásujlaki gk. hiyek Mitró Gy. lelkész utján 10—10 kor., bodzásuj­laki ref. hívek Hubay B. lelkész ut­ján 5 kor. 90 f., Kovaliczky Elek a „Zemplén“ utján 5 kor., Egy nemes lelkű hölgy a Fm. H. szerk. utján, Králitzky Methód, A bodrogmezői önk. tűzoltó egylet bál jövedelem fele 4—4 kor., Garanyi ref. egyház Hutka József esperes utján 3 kor. 15 f. (át­hozva az olaszországiak számadásá­ból), Szegedy Bazil 3 kor. 5 f., Megy- aszói ref. egyház hívei a gondnok utján 2 kor. 8 f., Schwarcz János tanító göröginyéről 1 kor. 30 f., Sá­toraljaújhelyi közp. takarékpt. 30 kor., Karos község a biró utján 16 kor. 95 f., összesen 934 kor. 71 f., hozzá a múlt számban kimutatott 791 kor. 96 fillért, a mai napig befolyt össze­sen 1726 kor. 67 fíllér. — Cigányveszedelem Sztropkón. Á sztropkói járás főszolgabirája eré­lyes kézzel tartja kordában a ván­dorló, enyveskezü cigánynépséget. A napokban Makula Péter s 18 társá­ból álló karaván vonult be a járás területére, megkezdve garázdálkodá­sait. — A főszolgabíró 8—8 napi el­zárásra Ítélte a karaván tagjait s hogy ez idő alatt a kosztpénz s a lovak élelmezésére fordított eleség ára meg­térüljön : a karaván egy lovát elár- vereztetve, téritette vissza a kiadást. Ugyanilyen sorban részesültek Mar- kovics Gábor s Kálmán nevű csa­vargó cigányok is. Az erélyes főszol­gabírónak a cigányok azután hírét költötték s ennek az lett az eredmé­nye, hogy a cigányok messze elke­rülik Sztropkót, különösen azon ka­ravánok, melyek már egyszer része­sei voltak a főszolgabíró magyaros vendéglátásának. — Sátoraljaújhelyben elfogott kassai tolvaj. A kassai rendőrségen panaszt tett a múltkoriban egy tót napszámos, azt állitván, hogy Kauf­mann Mór kassai korcsmájában egy nőcseléd részeg állopotában 115 kor. készpénzét rabolta el. A detektívek el­mentek a korcsmába, hol a korcsmá- rosné azt mondotta nekik, hogy a tolvaj valószínűleg egy cigányasszony lesz, ki nála súrolt, s aki már eltá­vozott. A kassai rendőrség nyomo­zása a tolvaj után igy nem vezetett erödményre. Most a helybeli rendőr­ségnek sikerült elfogni Dula Erzsé­bet nevű cselédet, ki bevallotta, hogy ő a lopás elkövetője s a lopásra a korcsmárosné vette rá, ő csak két napig volt a korcsmában s asszonya már második nap rávette, hogy a ré­szeg tót napszámos pénzét lopja el. 115 koronát tett ki a lopott pénz, s neki abból asszonya 18 koronát adott s azután Sátoraljaújhelybe utaztatta. Később még a korcsmárosné le uta­zott Sátoraljaújhelybe hozzá s meg­nyugtatta, hogy ő a rendőrséget egy mesével félrevezette s igy nincs mi­től tartania. A felbujtó vakmerőségét mutatja, hogy a rendőrségen tudako­zódott volt cselédje lakásáról s ott felvilágosítást is adtak neki, hogy hol lakik. A felbujtó — úgy látszik — nem félt a nem várt leleplezéstől, mely sokkal hamarabb elérte, mint­sem hitte volna. A korcsmárosné s cselédje ellen megindult az eljárás. — Szőlősgazdák, borkimérők fi­gyelmébe 1 Az uj bortörvény 13. sza­kasza elrendeli, hogy a bortörvény­nek a bor forgalomba hozatalára vo­natkozó rendelkezései vendéglőkben, bormérő helyiségekben, szőlősgazdák­nál kifüggesztessék. Erre vonatkozó­lag Kiss Ödön h. polgármester a következő hivatalos hirdetményt bo­csátotta ki: „A borhamisítás és ha­misított bor forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló törvény 13. sza­kasza alapján mindazon pincékben, présházakban és más helyiségesben, melyek eladásra szánt mustbor, gyü­mölcsbor, pezsgő, habzóbor kezelésére és forgalomba hozatalára szolgálnak, (tehát vendéglőkben, bormérő helyi­ségekben, kismértékben elárusító sző­lősgazdáknál és a 4 kát. holdnál na- | gyobb szőlők tulajdonosainál) a tör­vény idevonatkozó rendelkezései 1909. év március 1-től kezdődőleg kifüg- gesztendők. Felhívom tehát az érde­kelteket, hogy a városházán, (I. em. 1. számú hivatalos helyiségben, avagy a fogyasztási irodában) ingyen besze­rezhető nyomtatványok kifüggeszté­sét a fenti határidőig eszközöljék, ellenesetben kihágást követnek el s 600 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel fognak büntettetni. Sátoralja­újhely, 1909. február 13. Kiss Ödön, h. polgármester.“ — Gép- és szerszám kiállítás Budapesten. Az országos technológiai muzeum f. évi márc. hó végéig gép- és szerszám kiállítást rendez, amikor azokat iparos csoportok részére üzem­be is helyezi és igy mutatja be. A kereskedelmi kormány iparos csopor­tok részére féláru vasúti kedvezmé­nyeket engedélyezett. — A helybeli ipartestület elnöksége mozgalmat in­dított, hogy a kiállítást minél szá­mosabban megtekintsék iparosaink, s a mozgalom már eddig is szép ered­ményt mutat fel, amennyiben ötven iparos jelentkezett a kiállítás tanul­mányozására. Jelentkezni még mindig lehet. — Elveszett óra. Égy kis dupla- fedelü ezüst óra rövid ezüst lánccal folyó hó 14-én elveszett. Megtalálója kiadóhivatalunkban 10 korona juta­lomban részesül. még ha betegség után való szervi betegség is, könnyen le lehet győzni valamint az egészséget és az erőt- gyorsan s biztosan helyre lehet álli- tain SCOTT-féle Emulsio által. Kényes iny és gyomor amely nem birja el a közön, séges csukamájolajat, a SCOTT-féle Emulsiót eszményi gyógyszerként fo­gadja. Ehhez még az az előny is járul, hogy három­szorta táplálóbb, mint a kö­Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT-féle módszer védje­gyét —a halászt — kérjük figye­lembe venni. zönséges csukamájolaj. Egy eredeti üveg ára 2 K. 5(1 f. Kapható minden gyógytárban. FARSANG. Farsangi naptár. Február 20: Az iparoskor bátyus estélye az ipartestületi házban. Február 20: Dohánygyári mun­kásnők jelmezestólye a városi szín­házban. Február 23: Bohócestély a gyár­telepen. Február 27: Az izr. leányegylet jelmezestélye a vármegyeháza nagy­termében. Báli mulatságok. Két sikeres táncmulatság zajlott le a utóbbi na­pokban Sátoraljaújhelyben. A csiz­madia társulat táncmulatságát folyó hó 13 án tartotta meg a városi szín­házban. A táncmulatságon nagyon sok résztvevő jelent meg s a mulat­ság csak a hajnali órákban ért befe­jezéshez. Folyó hó 14-én pedig a vár­megyei hajdúk tartották báli mulat­ságukat özv. Kovacsics Ignácznó éttermében. A bál sikere megfelelt a várakozásnak. Jótékonycélu mulatság Tolcsván. A tolcsvai gör. kath. egyháztauács folyó hó 7-én a nagyvendéglőben nagykállói Kállay Emánuel védnök­sége alatt egyháza felszerelési cél­jaira táncvigalmat rendezett. A mu­latság tiszta jövedelme 81 kor. volt. Felülfizettek: Kállay Emánuel 19 kor., Nagy Barna, Konstantin Géza, Mol- dován Zoltán, Búza Béla és Baran- kovics János 5—5 kor., Báuyay Já­nos, Kiss Gyula, Kaminszky Mihály, Peremiczky Ándrás; Serfőző József, | Pauleczky József 2—2 kor., Bellovics Miklós s Papp György 1—1 koronát. Fogadják ez utón is a hitközség há­lás köszönetét. KÖZGAZDASÁG. A szőlészeti s borászati szak­osztály ülése. — febr. 15. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti s borászati szak­osztálya folyó hó 15-én, hétfőn dél­után 2 órakor a vármegyeháza nagy­termében ülést tartott, melynek tárgy­sora iránt a szakosztály tagjai élénk érdeklődést tanúsítottak, amit a meg­jelentek nagy száma is igazol. A tárgyalás és megvitatás alá került bő tárgysorozat kiemelkedőbb pontjait a m. kir. belügyminiszternek a vármegyei törvényhatóságokhoz in­tézett s a „Moderne Kunst“ Magyar- országról szóló külön füzete tárgyá­ban kelt körrendeleté, a Tokaj-Hegy- alja c. hirdetési lap létesítése, s Barsy Károly mérnök szabadalmát képező vasbeton-karók bemutatása képezte. A szakosztály ülését Thuránszky László szakoszt. elnök a szépszám­ban megjelentek üdvözlésével délután 2 órakor nyitotta meg. Ott láttuk a megjelentek soraiban többek között Nagy Barna, Dessewffy Tamás, báró Waldboth Ödön, Koredko Ede, Szől. lősi Arthur, Constantin Géza, Csuka Ödön, Hönsch Dezső, Búza József, Csajka Endre tagokat, Berzeviczy Béla gazd. egyesületi titkárt, Barsy Károly mérnököt, a vasbeton-karók feltalálóját s más érdeklődőket. Thuránszky László elnök beje­lenti, hogy a bortörvény két szaka­szában egymással ellentmondó intéz­kedések — melyeket a szakosztály annak idején észrevett — csakis té­vedésen, a szöveg téves közlésén,elírá­sán alapulnak. A szakosztály meg­nyugvással vette tudomásul az elnök kijelentését. A szakosztály tudvalevőleg tervbe vette egy reklámlap kiadását, mely­ben a tokaj-hegyaljai bortermelők ne­vei, az eladásra váró borkészletek nagysága és ára a külföldi vevőkö­zönséggel közöltessék a borok széle- sebbkörü értékesithetése céljából. Az alaplépések s intézkedések megtételére szükebbkörü bizottságot küldött ki a szakosztály. Hegedűs Sándor tarcali vincellériskolái igaz­gató közli a szakosztállyal, hogy a bekért ajánlatok milyen előllitási árat tüntetnek fel, ha a lap — az ő ter­vei szerint — évenkint négyszer 30,000 példányban lesz szétküldve a német, galíciai s orosz vevőközönség körébe. Az elnök kérte, hogy a lap előállítására helyi nyomdák áraján­latai is kéressenek be. A hozzávetőleges előállítási költ­ségek fedezéséről a szakosztály úgy kíván gondoskodni, hogy bizottságot biz meg, mely felszólítást intézzen a Tokaj-Hegyalja szőlőbirtokosaihoz ön­kéntes adományozásra hiván fel őket a költségek fedezése céljából, holdan- kint 1 kor. önkéntes adományt véve alapul. Majd Barsy Károly mérnök is­mertette a szakosztály tagjaival sza­badalmazott vasbeton-karóját, mely a rendes fa-karóknak csak kétszeres árába kerül, — de tartós és ellen­álló. Az uj karókat, melyeknek bel­sejében az ellenállás fokozására sod­rony hálózat van: a szakosztály tag­jai nagyon alkalmasnak, megfelelő­nek találták. A „Moderne Kunst“ Magyaror­szágról külön kiadványt akar szer­keszteni s ez ügyben a belügyminisz­ter körrendeletét intézett a törvény- hatóságokhoz, felhiva az eszme pár­tolására. Minden oldal ismertetés 285 ko­ronába kprül, legyen az kép, vagy tartalmi-szöveg. A szakosztály elis­meri, hogy a külön kiadványban a Tokaj-Hegyaljai borvidék ismerteté­se helyesnek bizonyulna s kívána­tos az ajánlatnak elfogadása, de alapja erre nem lévén, átír az alispánhoz, kérv9 őt, hogy mivel a törvényható­ságnak eminens érdekét képezi, hogy a Tokaj-Hegyalja széles körben is­mertessék meg: valamelyik alapból utaljon segélyt a szakosztálynak a „Moderne Kunst“ ajánlatának igény- bevehetésére. Az ülés, melyen több, kevésbbé közérdekű tárgy is megvitatás alá ke­rült, délután 4 óra tájban ért véget. TÖRVÉNYSZÉK. § Esbüdtszéki tárgyalások. (Első nap, febr. 15.) A jelen alkalommal esküdtbirósági ítélkezés alá került két bűnügyben február 15-én kezdte meg a sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék a tárgyalásokat. A bíróság el­nöke Fornszek Béla kir. törvényszéki elnök volt, szavazóbirák Oörőmbey Balázs és dr. Ferenczy Sándor, jegyző dr. Kabina Géza. A közvádat Eiserth István kir. főügyészhelyettes képvi­selte, Ilkovics Málhályné vádlottat pedig dr. Lichtenstein Jenő ügyvéd védte. — Az esküdtszék megalakí­tása után elnök elővezetteti a terhel­tet, Ilkovics Mihályné komlóskai la­kost s a vizsgálati iratok alapján is­merteti a bünügy tényállását. A me­nyecske gyújtogatás bűntettével van vádolva, melynek előzménye az, hogy terhelt egyik falubelijével úgyneve­zett benső viszonyt folytatott, mely­nek mint mindennek a világon, — meglett a természetes következménye. Ilkovicsné szerény volt kívánságai­ban. Az uj honpolgár ellátására kórt némi segítséget a természetes, de nem törvényes apától, amit azonban a kőszívű ember megtagadott. A szé­gyenbe és anyagi gondokba jutott asszony merészet és nagyot gondolt s ahelyett, hogy bírói utón keresett volna elégtételt, az önbíráskodást látta célszerűbbnek s szerelmese haj­lékát felgyújtotta. Ez az eset közel öt év előtt történt s Ilkovicsnéra senki sem gyanakodott a gyújtoga­tás tekintetében. Talán örökre is rej­tély marad az egész, ha a szerelmes némber másodszor is bele nem esik a bűnbe. Ez is megtörtént s mert a természetes, de nem törvényes apa most sem fizetett, Ilkovicsné kissé hangosabban találta kiejteni a szá­ján, hogy megint felgyújtja a kár­vallott ember hajlékát. Szóbeszédből nyilvánosságra került tehát a régi bűn s Ilkovicsné a bíróság elé ke­rült. Tettét nem tagadta. Az enyhítő körülmények azonban oly számosak voltak, hogy az esküdtek igazmon­dása alapján a kir. törvényszék az alkalmazható büntetés legkisebb mér­vét alkalmazta ellenében s mindössze 6 havi börtönre Ítélte. Az Ítélet jog­erős, — a menyecske meg is kezdte a 6 hónap lemorzsolását. (Második nap. febr. 16.) Folyó hó 16-án Dargó János többszörösen büntetett, királyhelmeci lakos állott rablás büntette miatt az esküdtszék előtt. Dargó János azzal volt vádolva, hogy Kocsi István semjéni lakost fólholtra verte s azután a tehetetlen embertől elrabolta ép akkor, a király- helmeoi bankból felvett pénzét. Ál­dozatát azután vérbefagyva ott hagyta az országúton, s bement Királyhel- mecre, hol a Tulipán korcsmában dőzsölt a rabolt pénzből. A vádlottat dr. Behyna Dezső ügyvéd védte, mig a vádat Törők Géza kir. ügyész kép­viselte. A vádlott, valamint a tanuk kihallgatása során bizonyossá lön Dargó János bűne s az esküdtszék verdiktje bűnösnek mondotta ki a rablás bűntettében. A marasztaló ver­dikt kihirdetése után a bíróság hat évi börtönre Ítélte Dargó Jánost a 92. §. alkalmazásával. A kir. ügyész az Ítélet ellen a 92. §. alkalmazása miatt a vádlott terhére semmiségi panaszt jelentett be. Laptulajdonos: Éhlert Gyula«

Next

/
Oldalképek
Tartalom