Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-17 / 14. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Február 17. 14. (4822 ) Harminchetedik évfolyam. Megjelea hetenkint kétszer saerdán és szombaton este. Saerkesatögés és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 Mám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. NjHttérbeo minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Emeljünk kulturházat Ujhelynek. — febr. 17. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete nem régen egy üdvös határozatot hozott, hogy a rém. kath. templom mögött lévő s gr. Wallis Gyuláné által ajándékozott úgynevezett Cserepes korcsmát, egy évre adja csak — mint korcsmát bérbe. Az év hamar eltelik s aztán beáll a nagy probléma, hogy mit tegyünk most. Nézetem szerint a legszebb, a legmegfelelőbb hely lenne ez egy színház építésére, szabad, feltűnő helyen, 4 oldalra hozzáférhető s díszéül szolgálna aunak a környéknek, melyet kiemelne elhagyatott nívójából. Ámde ez nem lehet, mert az ajándékozási szerződés úgy szól, hogy oda színház nem építhető. Nem tudom ugyan elképzelni, mily indok vezethette az ajándékozó grófnőt e kikötés megszabásában, mert ha egy korcsma talán egy évszázadon át békésen megfért a templom közelében, mennyivel inkább megférhetett volna egy kultur-intézmény, egy színház, de a fentemlitett okból e kérdés fejtegetése teljesen elesik, a kérdés az, ha színház nem jöhet, mi jöjjön a korcsma helyére. A hely maga szinte predesztinálva van valami szép középület elhelyezésére. Előtte csinos park, szobor, esetleg szökőkuttal, az egyik oldalon a csinos grófi épület, háttérben az újonnan átalakított templom, a vasút felöl érkezőknek messziről szembetűnő helyen. Mi legyen e középület? Vérmes reményekben ringatjuk magunk, hogy rövid idő alatt megkapjuk az üzletvezetőséget. Mit jelent ez a városra? Körülbelől 100 intelligens család bevándorlását városunkba. Megvannak-e e 100 család s családtagjai számára azok a kuitur-intézmények, melyek művelődésükhöz megkívántainak? Sajnos nincsenek. Az utolsó évtizedben Ujhely sok s nagy áldozatot hozott a kultúrának, de igen távol áll attól, hogy az elég lenne. A város azzal foglalkozik, hogy a Vörös Ökör helyén szállodát építsen, mert egyik fontos indokul hozták fel, ha az üz letvezetőség ide helyezése szóba kerül, első kérdés lesz, van-e megfelelő szálloda. Hát e végett bizony kár lenne fejünknek fájni; nem mondom, hogy egy modern szálloda egy emelkedni óhajtó városban nem szükséges, nem emeli a forgalmat, de amint ez aktuális kérdéssé válik, ne féljünk, hogy nem akad elég bátor vállalkozó, ki tőkéjének megfelelő elhelyezést talál egy szálloda építésében. Azt hiszem első kérdés lesz, hogy a művelődés eszközei s lehetősége meg vannak-e adva. A Kazinczy-kör buzgón fáradozik a közművelődés terjesztésében, újabban a szabadliceumi előadások hasonlót céloznak, de a zene, rajz, festészetben, nyelvészetben képezheti-e magát alaposan valaki, hisz annyi a tanulni akaró s oly kevés a tanítani tudó. Az iskolákban amit tanulhat, az vajmi kevés, az csak a kezdet kezdete, melyre aztán építeni kell. Hát bizony ha külföldiekkel beszélünk, ha külföldön járunk, akkor látjuk menynyire el vagyunk maradva az általános művelődésben, pedig egy nemzetnek a tekintélyt, a súlyt, melyet elfoglal: a műveltségi áHapota adja meg a jelenben s a műveltségi foka őrzi meg a történelem számára a jövőben. Mennyi a parlagon heverő genie nálunk ? Mennyi hajlam, képesség marad parlagon, mert nem fejlesztheti azt. Építsünk a korcsma helyére kultur házat, hol helyet adunk a zene, rajz, festészeti oktatásnak, hol szerény tandíjért képzett tanárok s tanárnők oltják be a tanulókba tudományuk, legyen ott nagy, tágas terem nyilvános előadások s felolvasások számára s helyezzék oda a múzeumot, melynek létesítését a város megszavazta, de a szavazásnál még többet egy lépéssel sem tett. Hányán lesznek, kiknek tulajdonukban értékes múzeumi tárgyak vannak — melyek most csak elkallódnak — melyeket ott elhelyezhetnének Amint múzeumi helyiségünk van : az állam azonnal a legnagyobb készséggel jön segítségünkre, természetrajzi, történelmi s képtári feleslegeinek átadásával. Természetesen a jelenlegi korcsma épület helye ezekre nem elégséges, meg kellene venni a szomszéd rozoga telkeket, melyek most igen jutányosán megkaphatók. Lehetnek olyanok, kik azt mondják majd: honnan vegyük a pénzt, mikor a legszükségesebbre sincs s előlépnek egy hatalmas argumentummal, mely minden nemes felbuzdulásnak szárnyát szegi, hogy a pótadó jelenleg is sok. Hát én azt hiszem, hogy ezen kulturház emelése adóemelés nélkül is létesíthető. Az állam, a kultur tárca minden városnak segítségére jön, hol erre a komoly hajlandóságot s a szükséget látja. Az ország nem egy városában emelnek kultur palotát, melyet jelenlegi, a kultúra iránt annyira fogékony s nemesen gondolkozó közokta tásügyi miniszterünk anyagilag szívesen támogat. Csak most olvassuk, hogy a debreczeni kul- tur-palotának 100 ezreket ad segélyül, hasonlóan Arad s más városoknak. A földszinten elhelyezett üzletek, a Kazinczy-kör s egyébb, itt fel nem sorolt jövedelmek a törlesztésre bőven elégségesek lennének s a tandíjakból hihetőleg befolyna annyi, amennyi az alkalmazott tanárok fizetésére elég lenne. Hasonlóan van ez Miskolczon, hol városi zene iskola lett felállítva. Ajánlom ez eszme alaposabb megfontolását Kiss Ödön h. polgármesternek, ki tudom menynyire érdeklődik minden szép, nemes iránt s ki már nem egy ily eszmét vetett fel a képviselő- testületben, melynek kivitele a város szellemi nívójának emelésére szolgálna. Ha főispánunk, képviselőnk s megyénk lakója s szülötte Andrássy Gyula gróf magukévá tennék e tervet, mi sem lenne könnyebb, mint kultusz- miniszterünket megnyerni, már pedig, hogy Meczner Gyula s Búza Barna minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, abban nem kételkedem. Dr. Uornjay Béla. VARMEGYE ÉS VAROS Vihar a közgyűlésen. — A Zemplén tudósitójától. — — febr. 15. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 15-én tartotta meg a városháza tanácstermében rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata csendes, békés lefolyású tanácskozást Ígért. Az óminozus hetedik pontnál azonban Némethy Bertalan — hogy képletes kifejezéssel éljünk — olyan jókora követ dobott a tanácskozás medrébe, mely teljesen felzavarta a bókét s a tanácskozás nyugodt menetét. Az auth. orth. szefárd hitközség csatornázási kérelmének tárgyalásánál hajította el Némethy Bertalan ezt a követ egy közig, bírósági döntvény képében, mely épen és pont február 15-én délmán fél négy órakor jutott eszébe. A szefárd hitközségnek ugyanis a statusquo hitközség 30,000 korona költséggel átalakított uj fürdője nem lévén eléggé rituális, fürdőt épit s engedélyt kért a várostól, hogy a fürdő szenyvizének elvezetésére szolgáló csatornát a Károlyi-utcán lefektethesse. Némethy Bertalan úgy gondolkozott, hogy a szefardok köztisztálkodási ügye nem sürgős, s mint nem sürgősét kérte levenni napirendről az ügyet. Hivatkozott egy közig. bírósági döntvényre, mely szerint a képviselőtestület, ha mandátuma lejár, csak a halaszthatlan kérdések megoldására hivatott. A szefardok várhatnak. Hogy azután Némethy következetes lehessen önmagához, a statusquo fürdő felvirágoztatását célzó indítványát megismételte a tárgysorozat többi pontjánál is, bár azok már igazán nem függtek össze a szefárd köztisztasági ügygyei. Ez váltotta ki aztán a vihart a képviselőtestületben azok részéről, kik nem rokonszenveztek Némethynek önmagára erőszakolt következetességével. Az ülés lefolyása a következő volt: Megnyitás. Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg az ülést. Jelenvoltak : Matolai Etele, Bessenyei István, Miklóssy István, Kin- csessy Péter, dr. Adriányi Béla, Kádár Gyula, dr. Székely Albert, Juhász Jenő, dr. Haas Bernát, Haas Adolf, Alexander Vilmos, Widder Gyula, Némethy Bertalan, Reichard Gyula, dr. Roboz Bertalan, Fridrich Mór, Papp Gyula, Reichard Lajos, Bettelheim Sándor, Lipsitz Adolf, Kroó Gyula, Ligeti Ignác, dr. Róth József, Bokor József, Tóth András, Zombory János, Fuchs Jenő, Horváth József, dr. Lichtenstein Jenő, Haas Mór, Klein Andor, Halász József, Zinner Henrik, Szőllősy Arthur, Behyna Miklós, Krausz Lipót, Majoros Gyula, Hericz Sándor, Neuman Jenő képviselőtestületi tagok s Kiss Ödön h- polgármesteren kívül Farkas Andor, dr. Reichard Salamon, Pa- taky Miklós, Rakmányi Jenő, Kó- részy Gyula, Bogyay Béla tanácstagok. Nyugodt mederben. A városi választók összeállított névjegyzéket dr. Székely Albert azon az alapon, hogy annak összeállításánál nem voltak tekintettel a város uj kerületi s utca beosztására — meg- felebbezte. A törvényhatóság ennek alapján a névjegyzéket megsemmisítette. A tanácsi javaslat az volt, hogy a képviselőtestület ezt, mint sérelmes határozatot felebbezze meg. Némethy Bertalan hozzászólása után a képviselőtestület úgy határozott, hogy ettől eltekint s a határozatot tudomásul veszi. Guttmana Herman id. dijnok s Szétsényi Lajos dijnok jutalmazása tárgyában kelt képviselőtestületi határozatot a törvényhatóság jóváhagyta. Jóváhagyta a Nagy Peti András volt rendőr nyugdijára befizetett ösz- szeg visszatérítésére vonatkozó határozatot is. A jóváhagyó II. fokú határozatokat a képviselőtestület tudomásul vette. Á város annak idején elhatározta, hogy a mérnöki hivatalban műszaki segédi állást rendszeresít s azt vizmesteri vagy utmesteri képesítéshez köti. A törvényhatóság mérnöki vagy vizmesteri képesítést kötött ki, most pedig harmadfokon a miniszter csak mérnöki képesítéssel engedi szer- veztetni az állást. A belügyminiszteri intézvényt a közgyűlés tudomásul vevén, kiadta az ügyet a pénzügyi s építkezési bizottságoknak azzal, hogy a mérnöki hivatal uljászervezósóre, a műszaki Lafnnk mai utómul 4 oldal.
