Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-13 / 13. szám
1. oldal. ZEMPLÉN. Február 18. tása, mely hatósági ellenőrzés alatt hamisítatlanul fogja a nagyközönséggel az igazi hegyaljai bort megismertetni. Ez eszme helyes keresztülvitelének a hegyaljai borkereskedelem s bortermelés érdekeire való nagyfontosságát felismerte a kormány is, mikor Meczner Gyula főispán s dr. Buz a Barna orszgy. képviselő közbenjárására ilyen hatósági boreláru- sitó intézménynek Sátoraljaújhelyben való létesítését tetemes államsegély- lyel támogatta. — Ez tette lehetővé, hogy városunkban a hatósági ellenőrzés alatt álló borelárusitó hely felállítása nem közóhaj maradt, de in praxi is megvalósítást nyerhetett. Annak idején, mikor ezen, a Hegyalján közgazdasági szempontból nagy küldetésre hivatott eszme felmerült s az államsegély kilátásba lett helyezve: a város képviselőtestülete a közgazdasági bizottság kebeléből egy szükebbkörü bizottságot küldött ki, melynek kötelessége volt megállapítani azokat az alapeszméket s tervezeteket, melyek a megvalósítás vezérfonalául s alapjául fognak szolgálni. Most, hogy a megvalósítás határideje elérkezett, örömmel látjuk, hogy a borelárusitó hely létesítése már a közel jövőben, az ez ügyben fáradhatlanul tevékenykedő Kiss Ódon h. polgármester terjedelmes tervezete s elaboratuma alapján lesz megoldva s kétségtelen, hogy annak megvalósítása együtt fog járni a hegyaljai szőlőbirtokosság anyagi jólétének élő- haladásával. Már volt alkalmunk több Ízben rámutatni a terv horderejének nagyságára, várható eredményeire, ha az megvalósítást nyert, most csak abban akarjuk tájékoztatni városunk lakosságát, hogy mennyire haladtunk már a terv tényleges kivitelében. A városi hatóság ellenőrzése alatt működő borelárusitó helynek, ható sági bodegának hivatalos neve : „Sátoraljaújhely rend. tan. város tokaj- hegyaljai borpincészete“ lesz, mig az elárusító helyiség a vasúti nagy állomáson fog felépülni. Az építkezés — mint értesülünk — a kedvező idő beálltával fog megkezdődni. Azonkívül a vasúti étteremben díszes kirakó állványon elhelyezett palackos borok fogják felhívni az utazó közönség figyelmét a borpincészet termékeire. A szamorodni s asszu borokból, melyek elárusitásra vannak szánva: a miniszter kifejezett óhajának megfelelően a tarcali vincellériskola pincemestere vesz majd mintát, minden Komolyan vitatják szerelmüket s midőn a férfi „csak egy csókot, egy jóbaráti csókot“ kér az asszonytól — a nő önérzetesen „asszonyi méltóságára“ hivatkozik s bár tudja, hogy szereti a férfit s Didón szavaival felsóhajthat: „naiv voltam, ámítottam magamat, gyermek voltam“, — megfogadja, hogy ura lesz szive ébredő érzésének. És hazajövő férjét szives modorral fogadja, kettős figyelemmel veszi körül: érzi, sejti, jóvátenni valója van. Lelke hűtlenségét látszólagos szeretettel igyekszik pótolni. A férj hisz és bizik hiivesében, kinek kis kezére bízta legnagyobb kincsét: becsületét. Az asszony nyugodt. Tiszta homlokkal jár otthonában s önérzetesen elpirul, ha véletlenül szóba jön egy rossz asszony. Á nő azt hiszi szive vértezve van s fesztelenül, jóbarátnőként viselkedik a férfivel szemben. De vannak órái: tele bubánattal, vezekléssel, mert ha nappaljait el is foglalja a munka, a szórakozás, ha az éj leszáll : ébred lelkének vádló szava. És ez a beszéd, melyet csax önma gunk hallhatunk meg s mely az é, csöndjében oly szigorú, oly fenyegető: elrabolja az álmot szemünkről. Éz a bűn mártiromsága, midőn észrevesz- szük az örvényt, mely előttünk tátong és nincs elég normális erőnk, hogy visszaforduljunk. minta számot kap s egy lepecsételt borítékban lesznek feljegyezve a minta ulajdonosának nevei. A borvásárló bizottság igy a borok tulajdonosait sem ismervén, csak a minta jósága után fogja a borokat megvételre ajánlani. A borpincőszet működése csak szamorodni s asszu borok árusítására bg terjeszkedni. A borok filtrálva s pasterizálva fognak forgalomba hozatni s a borpincészet pincéje a régi xórház épületben fog elhelyezést nyerni. Az elárusitásra kerülő borok nagyon csinos, „Sátoraljaújhely rend. ;an. város tokaj-hegyaljai borpiucé- szete“ körfelirással s a város látké- vel ellátott palackokban fognak el- árusittatni szamorodni vagy asszu , elzéssel. Különös gondot fordít Kiss Ödön í. polgármester arra, hogy a borok rendkívül tetszetős, külső csínnal )iró palackozásban árusittassanak, s kosarak lesznek kaphatók, melyekbe 2, 3, 4 palack megfelelő elhelyezést nyerhet, s a vásárló által köny- nyen, alkalmas módon lesz továbbit lató. Minden három üveg borhoz egy ingyen pohárt is adnak, mely szintén magán viseli az üvegek felírását s a város látképét. Az üvegek s poharak szállításával Rényi Árpád ze- listyei (Szathmár megye) üveggyára lett megbízva, sah. polgármester tervei szerint készült üvegáruk valóban méltó, külsőleg is figyelmet keltő foglalatjai lesznek a Tokaj-Hegyalja folyékony aranyának. Készültek poharak s palackok a földmivelésügyi s kereskedelmi miniszterek s államtitkáraik számára is különös gonddal, díszesebb kivitelben. Az üvegeken s azok elhelyezésére szolgáló kosarakon érvényesülést nyer majd a nemzeti jelleg, színeinknek a piros-fehér-zöld-nek ér- vényrejuttatásával. Az elárusitó helyen más bort, mint az arra hivatott bizottság által kijelöltet sem tartani, sem árusítani nem lesz szabad. Mindezekből látható, hogy a hatósági felügyelet alatt álló tokaj-hegyaljai borpincészet megvalósításán illetékes tényezők lankadatlan szorgalommal dolgoznak s különösen figyelemre méltó az a gond, melyet a borok., u. n. „adjusztálásáéra fordit Kiss Ödön h. polgármester, jól tudván, hogy a tetszetős külső forma és kép az, mi az érdeklődő figyelmét felhívja a belső tartalomra is. — A nagyfontosságu létesítmény iránt tanúsított szeretetteljes gond s az alapvető munkálatok elvégzésére iráAz ilyen asszony nem egészen hütelen, nem egészen esküszegő, de mégis vétkezett, halálosan gonoszul: a szivével, az ajkával. A szivével, mely egy más férfi képét őrzi, az ajkával, mely más férfinak szerelemről beszélt. Le akarja csillapítani kedélyét: hiszen a „világ“ nem tud erről, ő még mindig a régi „tisztességes“ asszony. Kegyetlen egy ilyen asszony sorsa. S azért legkegyetlenebb, mert mások őt becsületes nőnek hiszik, kis otthonában rajongó tisztelet, megbecsülés veszi körül s a férj g ónát lát a hü, jó hitves feje körül. A tisztesség látszatának jogtalan bitorlása miatt szenved legjobban az ilyen nő. Hány ilyen nő van körülöttünk, ki felemelt fővel, önérzetes mosolygással szorítja meg kezünket, mig szive, lelke a leghitványabb árulást követi el kenyérkeresője, társa, férje ellen. És a nemezis itt is sújt: mér- hetlen szenvedést ró az ilyen szegény, nyomorult „félbünös“-re, aki kétségbeesve retteg, hogy valaki olvashat lelke hierogliphei között s a ki féltő gonddal menti a látszatot, a tisztesség glóriáját. Sírni is csak titokban lehet, életük egy komédia s az marad legtovább a tisztesség bűvkörében, aki ebben a színjátékban a legügyesebben játszik. nyúló tevékenység igy biztossá teszik a reménységet, hogy a 1 oreláru- sitó helyiség már a közel jövőben megkezdheti működését. Adja az ég, hogy boraink értékesítésére, megszerettetésére s széles tőrben való terjesztésre hatalmas és célirányos eszköznek bizonyítsa be a ,övő az uj intézményt s tegye egyik , elentős szervévé a tokaj-hegyaljai jorkereskedelem felvirágoztatását célzó eszközöknek. Egyházi érdek - tanügyi érdek. — Tankönyvhasználat korlátozása. — Téke, febr. 10. Engedtessék meg nekem, hogy egy — pedagógiai szempontból nagyfontosságu ügyet e helyen szóvá tegyek. Az alsózempléni ref. egyházmegye múlt évi őszi közgyűlésének jegyzőkönyvében olvasom a következő sorokat: „Azon iskolákra vonatkozólag, hol a tanitó a phonomimikai rendszert alkalmazza, kötelezőleg elren- tetik, hogy a Nagy Sándor-féle ABC-t kell olvasókönyv gyanánt használ- niok.“ (48. lap.) Ez a határozat mélyen belevág az iskolaügybe és érdemes vele foglalkozni annál is inkább, mert nagyon valószínű, hogy az egyházi tanügyi főhatóságok között az alsózempléni ref. egyházmegye nem áll egyedül ezzel a felfogással, mely bilincseket rak a tanitó kezére a tankönyv megválasztása tekintetében. Jól tudom, hogy az alsózempléni ref. egyházmegyei közgyűlést miféle intenciók vezérelték ezen határozat kimondásánál. Jól tudom és csak helyeselni lehet azt a körültekintést, amelylyel őrködik a hívek lelki élete fölött. Csak helyeselni lehet, hogy minden alkalmazható eszköz igénybe vételével igyekszik híveiben a vallásos érzést megerősíteni és hogy itzyek szik távoltartani azt a bitelveikkel ellentétes, vagy aziránt közönyös szellemet, amely a tankönyveken keresztül esetleg beszivárog a zsenge gyermek fogékony leikébe. Ámde mig egyfelől nem ítélhetjük el azt a törekvést, mely a vallási érdeket igyekszik előmozdítani, másfelől nem lehet megengedhetőnek tekinteni azt sem, ha a vallási szempontok mellett a pedagógiai szempont alárendelt szerepet játszik. Az az okos kultúrpolitika, mely ezt a két — és mindjárt megjegyezhetjük : nagyon fontos — szempontot összeegyeztetni, összhangzásba hozni törekszik. Es ha e két szempont sehogysem volna összeegyeztethető: akkor sem szabad a pedagógiai szempontot alárendelni a vallásinak, mert ez — valljuk csak meg — bizonyos fokú önzés és mert elsősorban mindnyájan emberek vagyunk, csak azután egy vallásfelekezetnek hívei. A pedagógiai szempontnak ez a negligálása bűn különösen a mai korban, amikor mind erőteljesebben és nem ok nélkül hangoztatják a gyakorlati életre való nevelés szükségességét. A pedagógiai szempont pedig — az alsózempleni ref. egyházmegye főhatóságnak ez a Hamupipőkéje — kérlelhetetlen szigorúsággal azt követeli, hogy a tanítónak az ő iskolájában minden téren szabad kéz engedtessék. Nincs hivatás ugyanis, a hol az egyéniség érvényesülésének elnyomása olyan bénító és épen ezért veszedelmes hatással járna, mint a pedagógiai. Ha azt akarjuk, hogy a tanitó ne gép legyen és a tanítás ne mechanikus — aminthogy nem is szabad ilyennek lennie — akkor ne fosszák meg amaz előfeltételektől, a melyek az öntudatos, egyéni tevékenységnek kritériumát képezik. Oly igazságok ezek, amelyek előtt a köz- oktatásügyi kormány is meghajolt, amidőn kimondta, hogy az állami népiskolákban az engedélyezett tankönyvek bármelyike használható. Hogy az alsózempléni ref. egyházmegyei főhatóság nemcsak az ABC, hanem a többi tankönyv megválasztásában is megköti tanítóinak kezét, azt közetkeztetem az említett jegyzőkönyv eme soraiból: „Iskoláinkban mindenütt a „Sárospataki Irodalmi- Kör“ tankönyveit használják, kivéve Gesztelyt, Ricsét, Czigándot és Lá- cát, ahol idegen ABC-t használnak és Tokajt, ahol a II. osztály számtana idegen.“ (48. lap.) Ismétlem: kalapot emelek a nemes intenció előtt, amelyből az egyházmegyei közgyűlésnek korlátozó tilalma sarjadzott. De váljon az egyházi érdeknek ilyetén való megvé- delmezése nem illuzórius-e? Váljon ez a tankönyv-privilégium nem akasztja-e meg a tankönyv-irodalom — és épen egyházuk tankönyv-irodalmának fejlődését? Igenis megakasztja és ez nagy baj, mert a kitünően megszerkesztett tankönyv, különösen népes iskolában — megbecsülhetetlen segédeszköze a sikeres tanításnak. Nem bocsátkozom annak firtatásába, hogy a „Sárospataki Irodalmi Kör“ népiskolai tankönyv kiadványai tul- szárnyalják-e tökéletesség dolgában az e nembeli tankönyveket oly any- nyira, hogy az a számukra biztosított privilégium jogosnak legyen tekinthető. Ez lehet nézet dolga és mellesleg megjegyezve, én a leghatározottabban kétségbevonom. — De épen, mert nézet dolga, az alkalmaztatásukat is a szabad tetszésre kell bízni. És mert lehetetlenné tették azt, hogy az egyházmegyei tanítók az egyéniségükhöz, módszerükhöz legjobban simuló tankönyveket alkalmazzák: ez a körülmény nagyon lényegesen előmozdította azt a sajnálatos jelenséget, hogy „iskoláiK színvonala alászállott.“ *) — Ez a jelenség pedig nemcsak vallási, hanem társadalmi szempontból is szomorú. Es itt mindjárt megjegyezheljük, hogy az említett körülmény csak egy láncszem abban a rendszerben, amely bizonyos iskolák tanítóiból kiöli az önállóságot, az ambíciót és amely bizonyos iskolákban előidézie a stag nálást. Bizouy, bizony: az alsózem- pléni ref. egyházmegye iméző köreinek érdemes volna mélyebben behatolni ama kérdésbe : váljon szabad-e iskoláinak fejlődését áldozatul dobni az egyház látszólagos érdekeinek. Azt a retrográd irányzatot pedig, amely az alsózempléni ref. egyházmegye iskoláiból száműzte a phonomimikai módszert: nem lehet eléggé elitélni. Hiszen elvégre nagyon tekintélyes egyének és testületek elismerték a phonomimika előnyét az írva-olvasási methodus fölött és ez az előny különösen ilyen nemzetiségi területen, mint Zemplén vármegye: egyenesen kétségbevonhatatlan. Annál kevésbbé érthető az egyházmegye határozata, mert hiszen a phonomimika a vallási érdeket sem veszélyezteti I. .. Megfér a kettő egymás mellett gyönyörűen 1 . . . Ajánlom az elmondottakat az illetékes körök figyelmébe annál is kább, mert a jövő biztosításához nemcsak iskola szükséges, hanem szükséges az is, hogy az iskolákat ne zárják el légmentesen a fejlődés örök törvényei elől. Lefkovits Vilmos. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A város rendes közgyűlése. Sátoraljaújhely rend. tan- város képviselőtestülete folyó hó 15-én délután 3 órakor rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. Törvényhatósági bizottság hat. választók névjegyzéke összeállítása, 2. Guttmann Herman ideigl. dijnok jutalmazása, 3. Szétsényi Lajos dijnok jutalmazása, 4. Nagy Peti András volt rendőr nyugdíjra befizetett ösz*) L. a sárospataki ref. tanítói kör múlt évi pálya kérdését: »Mi lehet az oka, hogy iskoláink színvonala alászállott és miként 1 volna a baj orvosolható?'
