Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-03 / 10. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Február 3. nácsosa s végrehajtója felfüggesztése folytán visszamaradt fizetési összegek 5782 koronát tettek ki. A város h. polgármestere s h. ügyésze díjazását a képviselőtestület nrár régebben teljes szolidaritással úgy állapította meg, hogy a felfüggesztett tisztviselők visszamaradt fizetései egészükben állapíttassanak meg a h. tisztviselők díjazásaiként. A pénzügyi bizottság a többi felfüggesztett tisztviselők visszamaradt dijaiból 725 kor. összeg visszatartásával a 1 ehelyettesitett tisztviselőket ily összegekkel kívánta jutalmazni : Rakmányi Jenőt 500, Mitrik Mihályt és Szétsényi Lajost 100—100 és Pataky Gézát 50 kor. jutalommal. Jelenek Adám e tisztviselőket is azon tisztviselők díjazásába való teljes részeltetéssel kívánja jutalmazni, kiket helyettesítettek. Miklóssy István a pénzügyi bizottság javaslata pártfogására emel szót, valamint Szőllősi Arthur is. Hajnal Dezső azt indítványozza, hogy legalább a megtakarítás céljára szánt 700 korona osztassák fel arányosan a behelyettesitett tisztviselők között. A képviselőtestület úgy döntött, hogy a már megállapított jutalmakon kívül a felmaradt 700 koronát is felosztja, s annak szétosztását a tanácsra bízza. Ülés végén. A hevesmegyei siketnéma intézet és a gyöngyösi g. kath. templom segély iránti kérvényeit elutasították. — A Tornacsarnok melletti földeket használatra csekély dij ellenében a városi kocsisoknak engedték át, mig a Bodnárvölgyben levő kaszáló használatát a gazd. felügyelőknek s az erdőkerülőnek. — Sándor Gyula terhére kirótt járdázási költséget törölték. — Jakimov Gyulát felvették a község kötelékébe. — Gajdos Eszter s Hravacsák Erzsébet illetőségét megtagadták. — Az adóügyi szabályzatnak 1909. évi január hó 1-én történt életbelépését a képviselőtestület tudomásul vevén: az ülés délután fél hat órakor véget ért. Elnöklő h. polgármester a hitelesítő közgyűlés határidejét febr. hó 5-ikének délutáni 4 órájára tűzte ki. Matiné a főgimnáziumban. — febr. 3. Á piarista rend kormánya körrendeletben rendelte el, hogy a piarista rendházak Kalazanti Szent Józsefnek, a kegyesrend alapítójának lomra gondolok, amelylyel a feministák harcolnak a nők választójogáért, eszembe jut Wilde Oszkárnak egy szellemes paradoxonja: „A nőknek csodálatos ösztönük van. Kitalálnak mindent, csak azt nem, ami — magától értetődő. Hát nem veszik észre a nők, hogy az ő rózsás kezükben nagyon furcsán fog festeni a kortes zászló?! Nem látják előre, hogy az az ocsmány sár, amely a közélet, a politika mezejét borítja, azonnal be fogja szennyezni őket is, mihelyt arra rálépnek. Nem hölgyeim: Önöknek a politika fájának a gyümölcséből enniük nem szabad, mert amely napon esznek, azon a napon irgalmatlanul, tüzes pallóssal fognak lekergethetni arról a piedesztálról, amelyet eddig a férfiak szemében elfoglaltak. Hogy ha a nők is a gyűlöletes politikára adják a fejüket: ezzel aztán megadják az utolsó kegyelemdöfést a házassági intézménynek, amely már amúgy is rendkívül sokat veszített régi, nemes, patriarchalis jellegéből és pedig nemcsak a városokban, hanem a falvakban is, főleg az értelmiség körében. Már pedig, ha a családi intézmény recseg ropog, ez maga után vonja az egész társadalom züllését. És akár a családi intézmény állapotáról következtetünk a társadalom állapotára, akár megfordítva: minemlékét évenkint ünnepségek keretében újítsák fel. Ilyen ünnepséget rendezett a sátoraljaújhelyi főgimnázium is Kalazanti Szent József emlékére folyó hó 2-án délelőtt a főgimnázium szép és tágas uj tornatermében, mely ilyen ünnepségek tartására kiválóan alkalmas s régóta érzett szükséget pótol. A főgimnázium e magas színen álló műsorral rendezett ünnepségén díszes és nagyszámú közönség volt jelen városunk intelligens társadalmából, szülők, tanügy barátok, érdeklődők s természetesen a főgimnázium ifjúsága. A megjelentek díszes sorában ott volt Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, alispán is. A kegyeletes ünnepség fő pontja volt a sátoraljaújhelyi kegyesrendi főgimnázium tudós tanára, dr. Barna. Leandernek mélyenjáró gondolatokkal telt, szárnyaló ünnepi beszéde, mely dr. Barna Leander kiváló előadásában szemmelláthatólag mély hatást gyakorolt a jelenvolt hallgatóságra. Az ünnepi beszéd keretében foglalkozott Kalazanti Szent József élettörténetével, küzdelmeivel, mig odáig jutott, hogy a rendet megalapíthatta. Az ő nevelési rendszerének főelve volt, hogy az ifjúságot vallásos s hazafias szellemben kell nevelni. Hogy milyen fáradhatatlanul működött közre a gyermekek nevelésében, elég azon egy ténynek megemlítése, hogy az ifjúságot előadások után csoportokra osztva tanárokkal kisértette haza s e kötelesség alól ő, a nyolcvan éves agg sem vonta ki magát, mert tudatában volt annak, hogy a gondos felügyelet, helyes nevelési rendszer mily felemelő hatással van az ifjúság erkölcsi nevelésére. Felemlítette továbbá beszéde folyafhán, hogy Kalazanti Szent Józsefet a 17-ik században avatták szentté nagy érdemei elismeréseként, melyek méltán érdemlik meg, hogy felujjittassanak s hogy a szent minél gyakrabban legyen kegyeletes megemlékezés tárgya. Beszéde végén fohászkodott Kalazanti Szent Józsefhez, tőle kérve erőt, kitartást és segedelmet a tanári karra, hogy az ifjúságot hazafias s vallásos szellemben nevelhesse s a aenképen a bomlási processzus félreismerhetetlen jeleit látjuk. A házassági elválások, sikkasztások, öngyilkosságok száma az értelmiség körében ijesztően nagy. A haszonlesés tultengése okozza, hogy a tág lelkiismeret, az üzérkedés, a szédelgés ugyancsak nem tartozik a ritkaságok közé a magyar társadalomban. És az ilyen légkörben felnevekedett emberek viszik be a közéletbe a korrupciót, az ilyen légkörben burjánzik a panamák sokasága. Es a társadalom saját képe hasonlatosságára alakítja intézményeit is. Váljon a színházak ma is a művészet oltárai? Váljon a színházak nem inkább fejlesztik-e érzékiségünket, mint erkölcsi és eszt- hetikai érzelmeinket ? 1 A szinmü- irodalom határozott dekadenciában van. A fővárosi színházakban azok a bárgyú operette-ek jubileumokat érnek, mig ha néhanapján egy-egy komoly, társadalmi problémát tárgyaló darab merül fel: azt nehány előadás után le kell venni a műsorról. Szinte érthetetlen, hogy Strausz Oszkár „Varázskeringő“-je, ez a úgy zenéjére, mint librettóját tekintve hülye féremü megérte a századik előadást, mig Gozsdu Elek „Erlisten“-ét egy néhány előadás után már sutba kellett dobni. Hja, mert nem látványos darab: mert ebben a darabban tanuló ifjúságra, hogy azok törekvésük által a maguk részéről is megköny- nvithessék nevelőik feladatát. A beszéd mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét s annak elhangzása után a jelenvoltak percekig tartó tapssal hálálták meg a tudós tanárt a nagy tetszést kiváltott ünnepi beszédért. Az ünnepség műsorát előnyösen élénkítette az ifjúsági ének és zenekar alkalmi számaival, melyeket Kacséra Rezső tanár vezetése mellett kifogástalan összetanultsággal s biztonsággal adtak elő, elismerést váltván ki ezáltal az ének s zenetanár iránt is, kinek buzgólkodása, fáradozása igy nem volt eredménytelen s' tanujelét adta a képzésre fordított fáradságnak. Nagy hatást ért el az ünnepség műsorában Váradi-Czobor: Regina coeli c. melodrámájának interpretálása. A szövegrészt Kantba Géza VIII. o. t. szavalta el lendületesen, hévvel, mig a zenekiséretet Thu- ránszky László VIII. o. t. zongora s Schweitzer Károly IV. o. tan. összhangzó harmonium játéka képezte. A dal részeket az ifj. énekkar egy része énekelte. A pontos összetanult- ság, az előadók biztonsága igazán kifogástalanul elevenítette meg a melodrámát, melynek előadása után a közönség tapsokkal hálálta meg a közreműködők sikert elért fáradtságát. Benke Béla VII. oszt. tan. hatást keltett szavalata volt a műsor hetedik száma. Benke Béla nagy szónoki készséggel szavalta el Palásti: Kalazanti Szent József c. költeményét, melynek elhangzása után az énekkar énekelte el Kölcsey-Erkel Himnuszát. A Himnusz eléneklése után a lélekemelő, kegyeletes ünnepség délelőtt 11 órakor ért véget. HIRE k. — Kinevezés. Bacsinszky László m. kir. honvéd századost a király Ba- lasagyarmatra zászlóaljparancsnokká nevezte ki. Az úgy társadalmunk köreiben valamint tisztársai között is közkedvelt katonatisztet, a helybeli honvéd és csendőr tisztikar ez alkacsak művészetet lehet csillogtatni és nem vádlikat, meg kosztümöket és főleg, mert a szerzője magyar. Higy- jék el: ha Lengyel Menyhért „Hálás utókor“-át Berlinben a Reinhardt színházában adták volna először, Hu- bay Jenő „Lavotta szereiméit és Mihalovits Ödön „El!iána“-ját pedig a bécsi udvari operában, vagy a berlini Chornische Oper-ben: több előadást értek volna meg Budapesten és ép úgy műsoron maradtak volna, mint a „Közönyt közönnyel“ a Nemzetiben, vagy az „Aida“ az Operában. A vidéki színházak meg teljesen a fővárosi színházak után mennek. Valami álmodozó poéta-ember ugyan kitalálta a kultuszminisztériumban, hogy a vidéki színházak emancipálják magukat a fővárosiak műsorától, dehát a vidéki színházaknak se szellemi, se anyagi, se művészi erejük nincs ahhoz, hogy önálló művészi irányt kövessenek és önálló műsort teremtsenek, talán csak a kolozsvári és újabban a nagyváradi színházakat kivéve. Isten ments: nem akarok abban tetszelegni, hogy életre halálra kritikát gyakoroljak és mindezt csak annak szemléltetésére hoztam fel, hogy sem a család, sem a társadalom nem alkalmas arra, hogy antik jellemeket hozzon létre. lomból folyó hó 1-én búcsú vacsora keretében búcsúztatta el a tiszti étkezdében. — Főúri bőkezűség. Szomszédos vármegyebeli nagybirtokosoknak, Szinnyei-Merse István rövid ideig volt zempléni főispánnak és testvéreinek áldozatkészségéből a Felsővirányoson szervezett állami iskola pompás helyiséghez jut. Nevezett főúri család ugyanis felsővirányosi kastélyát a hozzátartozó telekkel együtt az uj állami iskola céljaira ajándékozta. — Óvónői kinevezés. Vailné Csepe Ilona Izbugyaradványba az ottani állami óvodához óvónővé lett kinevezve. — Nyilvános nyugta. A polgármester kezeihez újabban befolyt az alsó olaszországi károsultak részére: A zemplénvármegyei közkórház gyűjtő ivén 50 korona, a MÁV. fütőházi főnökség gyűjtő ivén 24 kor. 50 fillér, mely összegek az országos segélybizottsághoz elküldettek. — A rabsegélyzö egyesület köz gyűlése. A zemplénvármegyei rabse- gélyző egyesület jan. hó 31-én d. u. tartotta meg a vármegyeháza nagytermében rendes évi közgyűlését. A közgyűlés lefolyásáról Írott részletes tudósításunkat lapunk legközelebbi számában hozzuk. — Adományok a délolaszországi és ajkai katasztrófa károsultjai ré szére. A délolaszországiak részére újabban befolyt: Báró Maillott Nándor 100 kor., Dámócz község lakosai a bíró utján 54 kor. 38 fillér, Bély község lakosai az elöljáróság utján 42 kor. 61 fillér, Dobrókai gk. hívek Novák lelkész utján 35 kor., Csar- nahó község lakói a körjegyző utján 22 kor. 50 f., Láca község lakói és iskolai növendékei Török ref. lelkész utján, Kazinczy Arthur, Füzesséry Tamás Füzessérből, Guttmann Lipót és fia bankháza Homonna 20—20 kor., Taktaharkány község lakosai az elöljáróság utján 18 kor. 84 f., Yendégi község lakosai Mártyál Győző utján 15 kor. 66 f., Bodrogszerdahelyi áll. isk. növendékei Polák J. tanító utján 14 kor. 50 f., Istvántelkei gk. lelkész gyűjtése 11 kor. 72 f., Béres János parnói biró gyűjtése 11 kor. 10 f., Királyhelmeci főjegyző gyűjtése 10 kor. 10 f., Ond község lakó ■ sai az elöljáróság utján 10 kor. 88 f., Barathy Samu és Béla, Zipszer Henrik mádi izr. hitk. elnök, özv. Teich Zsigmondné, Parnói rk. hívek Derfi- nyák lelkész utján 10 — 10 korona. Felsőregmee lakosai a biró utján 6 kor. 54 f., Gorzó község lakosai körjegyző utján 6 kor. 10 f., Hurka FeBizony : nagyon szomorú kép az, amit megrajzoltam. De ha van különbség az itt megrajzolt kép és a való élet között, ez csak annyiban van, hogy a való élet még szomorúbb Oly sötét, hogy valóban kétségbe kellene esnünk, ha nem tudnánk, hogy ebbe a sivár materializmusba is bele fog fáradni az emberiség és ha nem tudnánk, hogy ha az egész világ egyszerre nem is, de egy nemzetnek a társadalma igen is megjavítható. Igen is: lehet és kell hinni az erkölcsi megújhodásban. Erre tanít bennünket Angolország példája. Az angolt, a világnak ezt a legridegebb, legönzőbb faját, Ruskin megtanította a szép, a nemes szeretetóre. Az pgy Tolsztojt kivéve nincs az újabb korban iró, aki a saját nemzetére olyan mély, olyan egyetemes, olyan átalakító hatást gyakorolt volna, mint ő. Nincs falu Angliában, ahol a Ruskin hatása ne éreznék. Nincs müveit angol, aki eszthetikai műveltségének, nemesebb erkölcsi felfogásának és Ízlésének javarészét ne Ruskinnak köszönné. Mint Ruskin egy életrajzírója mondja: „A koldussal mindenütt éreztetik nyomorát, csak a Ruskin hazájában díszítik az utcáról felszedett haldokló szobáját is élővirággal. A hajléktalan munkásnak csak épen éjjeli menedéket juttat a könyörület
