Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-03 / 10. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Február 3. 10. (4818.) Harminchetedik évfolyam. JkL»UU.. tAJM. I J. «J tk^A.VUvAAAX-x.^ ■AATg Megjeleu hetenkhit kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 Mám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérbea minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kor negyedévre 2.50 korona. —» Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. 9 tárgyald város. — febr. 5. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 1-én rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorán mintegy 23 közérdekű ügy szerepelt. A képviselőtestületi tagok részé­ről az ülés tárgysorozata iránt eléggé élénk érdeklődés nyilvánult meg, mit a megjelentek nevekben bő névsora is eléggé igazol. Az ülés kiemelkedő tárgyai kö­zött az ellenőrző bizottság javaslata a vilanyvilágitási szerződés pontjai­nak betartásáról, a Cserepes korcsma bérlet ügye s a helyettesített tiszt­viselők jutalmazásának kérdése em­lítendők, mint olyanok, melyekre a vonatkozó határozatot bővebb meg­beszélés s több képviselőtestületi tag hozzászólása után hozták meg. A villanytársulattal kötött szer­ződés rendelkezéseinek betartására vonatkozó határozat mindenesetre e tekintetben is eredményezni fogja a jelen állapotok javulását, ha el is tekintünk Pallos Sándor villamvilá- gitási ügyvezető igazgatónak az el­lenőrző bizottság ülésén elhangzott s az állapotok javulását kilátásba he­lyező ígéretétől. A Cserepes korcsma bérlet-kér­désének megoldását oly irányban, hogy az csak egy évre adassák bérbe s azután azon épületben a város korcs­mát többé nem tűr meg, szintén sze­rencsésnek tartjuk, bár bátran meg­lehetett volna a határozatot toldani azzal, hogy ez, az egész városrészt A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Örök probléma. Irta és a Kazinczy-kör dec. 27-iki estélyén felolvasta: Lefkovits Vilmos. (Folyt, és vége.) A vallásos érzés ma már csak a múltak emléke. — Ha itt-ott, mint sporadikus jelenség észlelhető is a vallásosság, az nem egyéb mint a szer­tartásoknak gépies, mechanikus teljesí­tése minden belső érzés nélkül. Azt lehet mondani, hogy nem ő bennök él a vallásosság, hanem ők élnek benne a vallás mechanizmusában. Az ilyen vallásosságban ép oly kevéssé telhet öröme a jó Istennek, mint a hogyan mi nem tekinthetjük a nagyfokú tisz­telet megnyilatkozásának, amikor a papagály felénk rikácsolja: Jó reg­gelt kívánok 1 Hogy a vallástalanságnak ebben a sivár korszakában az egyházak ve­zetői igyekeznek híveiket a lehető­ségig egyházukhoz láncolni: ezt ért­jük. De minő furcsa, sőt veszedelmes logika az, amikor ezt úgy vélik el­érhetőnek, hogy híveik előtt legya­lázzák a többi vallást és izgatnak, gyűlöletet szítanak a többi vallás el­len, amint ezt napról-napra láthat­juk. A szeretet, a megbocsájtás min­eléktelenitő épület a bérlet lejárta után bontassék le. Á helyettesitett tisztviselők ju­talmazásának kérdésében a képviselő- testület nagylelkűen járt el, mikor a pénzügyi bizottság által véleménye­zett öszegeket még megtoldotta azzal az összeggel, melyet a pénzügyi bi­zottság megtakarításra szánt. Az ülés lefolyásáról a következő részletes tudósításban számolunk be : Megnyitás. A rendkívüli közgyűlést folyó hó l én délután 3 órakor nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester. Jelenvoltak : Matolai Etele, Mik- lóssy István, Bessenyei István, dr. Hornyay Béla, lsépy István, Juhász Jenő, dr. Búza Barna, Kinesessy Pé­ter, Halász József, Vadászy Antal, Jelenek Ádám, Hajnal Dezső, Kádár Gyula, Hericz Sándor, Ármágyi Já­nos, Ligeti Ignác, Szőllősi Arthur, dr. Ambrózy Ágoston, Szedlák János, Kulics János, Bánóczy Kálmán, dr. Gombos Gáspár, Lipsitz Adolf, Hor­váth József, Kovalcsik János, Lef- kovics Jakab, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Róth József, Némethy Bertalan, Rose József, Alexander Vilmos, Gáthy Géza, Móré Dániel, Horváth Gyula, Kroó József, Krausz Lipót, Fuchs Jenő képviselőtestületi tagok s a ta­nács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kivűi Farkas Andor, Pataky Miklós, dr. Reichard Salamon, Bogyay Béla, Schmidt Lajos, Kérészy Gyula, Rak- mányi Jenő, Szőllősi Sándor s Mitrik Mihály. Pro Kalábria. Polgármester az ülés első tárgy­sorozati pontjában jelenti, hogy általa, a kalábriai földrengés áldozatai ja­vára megindított gyűjtés eredménye Sátoraljaújhely városban 593 korona 22 fillér volt, mely összeg a város képviselőtestülete által megszavazott 200 kor. összeggel s a közkórházban gyűjtött 50 kor. utólagosan beküldött adománynyal továbbítva lett a köz­ponti segélybizottsághoz. Villanyvilágításunkról. Az ellenőrző bizottság terjedel­mes javaslata került ezután felolva­sásra a villanyvilágítás zavartalan szolgáltatásának ellenőrzése tekinte­tében. A javaslatnak, mely határo­zati erőre emelkedett, főbb pontjai ezek : 1. Ellenőriztessék, hogy a kilá­tásba helyezett áramelosztás a vill- lanytársulat által még ez óv tavaszán eszközöltessék. 2. Készíttessék el a világítási térkép, szaporittassanak az izzólám­pák s azok beosztása arányosan tör­ténjék. 3. Világítási naptár készíttessék a világítás óráinak kitüntetésével. 4. Tekintettel arra, hogy az izzó­lámpák 600—800 órát égnek : az uj lámpa beállításának ideje a városi mérnöki hivatal által tartassák nyil­ván s azok kicserélésének a kellő időben való megtörténte ellenőriz­tessék. 5. A költséges photométerek be­szerzését a bizottság nem javasolja, mivel fenti intézkedések azt felesle­gessé teszik. Á javaslat határozati erőre emel­kedett. Kisebb ügyek. Ä városi pénzalapok s gyámpénz­tári pénzek a helyi pénzintézeteknél fognak azok alaptőkéinek arányában elhelyeztetni. A házi- és a gyámpénztár 1908 év negyedik negyedében foganatosí­tott vizsgálatáról szóló jegyzőkönyve­ket a közgyűlés tudomásul vette. A városi kőbányát a pénzügyi bizottság által ajánlott minimális 1800 kor. bérbeadási ár szemmeltar­tásával árlejtés utján fogják bérbe- adni. A Kegyelet temetkezési intézet 1200 korona bért ajánlott 3 évre a halottak szállítására szolgáló kocsik s lovak átengedéséért. Többek hozzá­szólásával dr. Búza Barna amaz in­dítványa emeltetett határozattá, mely a bérbeadás eszközlését versenytár­gyalás utján óhajtja elérni. A Cserepes korcsma ügye. Felolvasásra került a pénzügyi bizottság véleménye a Cserepes korcs­ma bérbeadására vonatkozólag, mely­ért a jelenlegi bérlő három évi idő­tartamra ajánlott bérletet. A bizott­ság javasolja, hogy három évre új­ból kiadassák. Miklóssy István indokolt felszó­lamlásában az egy évi bérbeadás mellett foglalt állást. Bessenyei István szintén az egy évi bérbeadás mellett szólalt fel, de kikötni kéri, hogy egy év múlva a város korcsmának egyál­talán nem adja ki az épületet. A tárgyhoz nagyon sok képvi­selőtestületi tag szólott hozzá s a kérdés körül széles mederbe terelő­dött a vita. A határozat szerint: a Cserepes korcsmát egy évre bérbeadják s ki­mondják, hogy azon épületben ez év leforgása után korcsmát egyáltalán nem tűrnek meg. Vegyes ügyek. A Torzsás-i mulatót, mely eddig ingyen engedtetett használatra a Ko­rona vendéglő bérlőjének: verseny- tárgyalás utján bérbeadják. A ver­senytárgyalási feltételek szerint a tor- zsási mulatóban szedhető árak 20 százalékkal lehetnek magasabbak a városi árnál. — A Nyomárkay Ödön­nel kötendő szerződés tárgyalására újabb határidőt tűztek ki. A helyettesített tisztviselők díjazása.. Á város polgármestere, gazd. ta­----­ható szent frigyet, — manapság már nem kölcsönös szeretetre, hanem az anyagi érdekre építik, aminek a kö­vetkezményeiről a törvényszékek tár­gyalótermei sokat tudnának beszólni. A férfiak részéről a házassági intéz­mény nem egyébb, mint az adósság- rendezés legkényelmesebb módja. — Hogy a nők részéről mi: arról meg jobb nem beszélni. Aztán a divatos házaséletet mindenki ismeri. A férfi a mindennapi munkától s kenyárke- resottől elcsigázottan a kávéházak­ban, a kaszinókban keres szórako­zást. A nő — elhanyagoltatván — szórakozást a házon kívül keres. Sze­repelni vágyik. És ez a körülmény teremtette meg a XX. század legna­gyobb csudabogarát: a feminizmust, amely mindenképen el akarja vonni a nőt eredeti hivatásától. Hiszen holmi feminizmus-félének addig csak volna jogosultsága, hogy a nőt bizonyos látókör színvonalára emelje, vagyis, mint a szellemes Írónő, Lux Terka mondja: — a gazdag nőt meg kell tanitani arra, hogy nemcsak olyan problémák vannak a világon, melyek 1000 forintos kabáttal kezdődnek és 60 forintos kalappal végződnek; a sze­gény és tudatlan asszonyt pedig meg kell tanitani, hogy a lét minden kér­dőjelét ne egy meggörbített főzőka­nálban lássa koncentrálódni. Hanem ha arra a jobb ügyhöz méltó buzga­Lapnnb mai uAma 4 oldal. den vallásnak alapelve és épen ezt veszik legkevésbbé figyelembe. A val­lási gyűlölködésnek első csiráját már akkor hintik el, amikor az emberi lélek legfogékonyabb a külső benyo­mások iránt: a gyermek- és ifjúkor­ban. A vallási türelmetlenség itt már annyira átmegy a vérbe, hogy azt a férfi korban, amikor higgadtan tudja megítélni a tényeket: még akkor sem képes elhallgattatni. Tudniillik az ifjúkorban a vallástani órákon, az egyháztörténet tárgyalásánál fakad­nak a csirák, amikor a lobbanékony érzés minden gyűlöletével fordul azok ellen, akik az ő vallásának valaha ártottak. És ez a fellobbanó érzés lassankint megjegecesedik. Azt meg tudjuk, hogy minden vallásnak vol­tak a múltban sérelmei, bántódásai és — bizony — egyiknek sincs oka a másiknak szemére vetni valamit. Az izráeliták keresztre feszítették Jé­zust; a római katholikusok felvonul­tatták az inquizició, a Szent-Bertalan éj borzalmait, Luther Márton és hí­vei sem keztyüs kézzel terjesztették a hitüket, Kálvin János megégettette reformátor társát, Sérvét Mihályt. Szó sincs róla: rövideszü historikus az, aki a mai kor látóköréből akarná megítélni ezen történelmi mozzana­tokat. Hogy mindezeket megérthessük és tárgyilagosan megítélhessük, bele kell helyezkedni az illető korok szel­lemébe, meg kell ismerni azok moz­gató eszméit és ha mindezt megtesz- szük, akkor látni fogjuk, hogy a maga szempontjából — mindenkinek igaza volt. De akár igaza volt valakinek, akár nem: azok az események immár a történelemé és őrültség annak a kornak izzó gyűlöletét a mai korba is átvinni. A mai társadalom amugyis annyira át meg át van szőve válasz­falakkal, hogy a legnagyobb bűnös az, aki nem az összekötő, hanem az elválasztó pontokat keresi. A parányi eszemmel én úgy gondolom, hogy a jóságos, a nagykegyelmü Isten előtt kedvesebbek azok a népek, akik őt nagyon közvetve, a nap ragyogásában, a tűz lobogásában imádják, de test­véri szeretettel ölelik körül egymást, mint azok, akik őt közvetlenül imád­ják, de az imádás módja fölött örökké marakodnak. Nyilvánvaló tehát, hogy az egy­házak nem viszik előbbre az erkölcsi érzés, az eszménygondolkozás ügyét. Nézzük, mennyiben teszi ezt a csa­lád és a társadalom, mint amelyek­nek a példaadás által szintén óriási befolyásuk van a jellemfejlődésre. Nem kevésbbé szomorú látvány tárul elénk itt is. Már a házasság- kötések a legridegebb önzés, az uti- litarizmus jegyében jönnek létre. A házasságot, — ezt az egész életre ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom