Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-23 / 7. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Január 23. lasztó polgár aláírásával el látott — nyílt levél közzétételére kérték fel lapunkat: Nyílt levél Nagyságos dr. Búza Barna országgyűlési képviselő úrhoz. Nagyságos Képviselő ur 1 Az országgyűlés képviselőháza tárgyalás alá vette a dr. Wekerle Sándor miniszterelnök ur által beterjesztett adóreformjavaslatot. E javaslatoknak a magyar kereskedő, iparos és lateiner osztályt mélyen sértő intézkedései ritka egyértelműséggel szólította sorompóba az érdekeltek százezreit. A kereskedő és iparos osztály, valamint az ügyvédi kamarák tiltakozó gyűléseitől hangos az ország Bebizonyított igazság, hogy a kereseti adónál az eddigi 10°/o-o%. kulcs mellett a valódi jövedelemnek legfel jebb 3°/o-a került adóztatás alá, mig a mostani reformjavaslatnak 5, illetve 4®/e-os adókulcs mellett — a jövedelem szigorú vexatoris kipuhatolására contemplált eljárással — a jövedelem 6-7%-a lesz megadóztatva. A javaslatnak az adókulcs leszállítását tartalmazó tetszetős intézkedése tehát tulajdonképen burkolt adóemelés. Bárha tehát a kormány a reform- javaslatok óta állandóan azt hangoztatja, hogy a javaslatai az adózó polgárokra újabb terhet róni nem fognak, a valóság ar, hogy a kereseti adóval terhelt polgárság adója megduplázódik. A reformjavaslatnak sérelmes intézkedéseivel való törvénynyé emelése mélyen sértené a magyar kis- és középosztálynak teherviselő képességét, cáfolata volna azon kormány- programmnak, mely adók emelése nélkül uj gazdasági erőforrások megnyitásával Ígérte az ország ügyeinek vitelét, egyenes arculcsapás volna az uralkodó politikai programm legfontosabbikának, mely Magyarország gazdasági és pénzügyi függetlenségét hirdette, holott a kereskedők és iparosok, valamint általában a kereső osztályok terheinek fokozása által a gazdasági előhaladás útját vágná be és Ausztriával való versenyképességet még jobban leszorítaná. A reformjavaslatoknak különösen a földadóra vonatkozó intézkedéseit véve figyelembe, e javaslat sérti az igazságos és arányos adó politika elveit, amidőn egyes osztályokat a többiek rovására kedvezményez. E javaslatoknak a kereseti adóra vonatkozó intézkedései éles ellentétben állanak azzal a programmal, a melyet nagyságod irt zászlajára és a mely zászló köré mi oly lelkesedéssel sorakoztunk. A magyar kis- és közép existenciáknak hathatós bátor védelme az ország teljes gazdasági függetlenségének kivívása volt nagyságod programmjának legvonzóbb része. Minthogy a javaslatok pénzügyi bizottsági tárgyalása során sajnálattal nélkülöztük Nagyságod védelmét, most a bennünket fenyegető veszély tizenkettedik órájában kénytelenek vagyunk Nau> Ságodhoz fordulni, kérve, tiOü.v az adói* fői mjava^lat kepviselő- bazi táitíya ása Burán a tervezett adókulcs leszállítása érdekében felszólalni és képviselő társait ugyanezen eszmének megnyerni és a sérelmek ek- kénti orvoslását kieszközölni méltóz- tassék, mert csak ily magatartással lesz képes eddigi bizalmunkat számára megőrizni és meggyőzni bennünket arról, hogy az ígéreteknek tettekre váltása idejében is biztos kézbe tettük le érdekeink képviseletét. Sátoraljaújhely, 1909. január 20. Nagyságodnak igaz tisztelői: Sátoraljaújhely alantirt választó polgárai. 200 aláírás. Ügyvédek kenyérharca. — jan. 23. Nem akarom, hogy az igazságért való küzdelmem eredménye csak az legyen, hogy a kliensfogdosók pár napig dühöngjenek rám, egyideig gyáván meghunyászkodjanak s azután annál nagyobb vehemenciával folytassák szemérmetlen mesterkedésüket. Ki fogom már egyszer én is kezdeni őket s üldözni fogom ezt a tisztességtelen eljárást, amig vagy abba nem hagyják botrányos szerénytelenségüket, vagy meg nem kapják jól megérdemelt büntetésüket s a jóér- zésü társadalom megvetését. Avagy eltűrjem tovább is azt, hogy egy régi kliensem már a város határában a vámnál kapjon kezébe egy cédulát, ráírva az ügyvéd saját neve, avval az utasitással, hogy ő hozzá vigye ügyét ? Vagy egy másik ember azon a címen csalja el azóta mióta csak cége fennáll állandó kliensemet s vigye azt fiához, mert az ő házába költözött s fél a felmondástól ? Kérlelhetetlenül keresztülgázolnak rajtam s öregebb kollegáimon, hát én kérlelhetetlenül le fogom leplezni ezeket a fogdmegeket I De most még egy másik veszedelmes tünetről kell Írnom, amely az ügyvédek kenyérkereseiét mélyen érinti és felhívom figyelmét ezen körülményre az összes hivatalfőnököket. Hallgassák ki iktató, kiadó s irattári és telekkönyvi hivatalnokaikat becsületszó és eskü alatt. Ezek sok Írást ismernek s megfogják mondani, hogy mely állami, kincstári, köz- igazgatási és árvaszéki hivatalnokok és magánemberek folytatnak zug- irászatot. Mert sajnos egy pár embernek a hivatal az mellékfoglalkozás, a fő- foglalkozás, a mellékkereset a zug- iráskodás. Egyik-másik ismeretes alak pöffeszkedő gőggel jár kel az utcán s azt várja, hogy az ügyvéd kalapot emeljen előtte, hivatalában pedig ha felvilágosítást kér tőle az ember mc- dortalan hánya-vetiséggel felel. Ez által a rendes hivatali teendők elhanyagoltainak, rendszeresíteni kell uj irnoki s dijnoki állásokat, hogy egy néhánynak szép mellékkeresete legyen 1 Az ügyvéd pedig, aki élete javát tanulással töltötte s az elvállalt ügyekért erkölcsi s anyagi felelősséget vállal — várhatja az ügyfeleket s fizethet busás kereseti adót. Arvaszéki, telekkönyvi, városi és megyei beadványokat ma már ügyvéd alig csinál, megcsinálják azt mindjárt ott közelben, ahová be kell adni, magánemberek'vagy némely hivatalnok zugirászok. A telekkönyvi hivatal, mely igazán ment ezen panaszoktól sok ilyen zugirászt tudna említeni, ha akarna I Tisztelet és becsület azok előtt a hivatalnokok előtt, kik ezt nem teszik és épen ezeknek volna kötelességük minden állszemérem nélkül kiüldözni maguk köréből egyes zug- irászokat s az ügyfelekkel gseftel- kedőket. Azután meg tiltsák el szigorúan a hivatalfőnökök, hogy a hivatalszolgák ne merészeljenek az előszobákban s folyosókon „jogi tanácsokat“ osztogatni és ne vigyék a feleket egyes ügyvédekhez és zugi) ászokhoz I A múltkor történt, hogy egy kartársunkhoz elment egy asszony, hogy ellene hozott vádinditvány ellen kifogásokat adjon be. Az ügyvéd kijelentette, hogy mivel az idő épen aznap lejárt kifogásnak többé helye nincs, de érdemben sem tenne kifogásokat, mert belátja, hogy a vádhatóságnak igaza van. Ez becsületes, tisztességes önzetlen eljárás volt! Az illető asszony azonban tőle eltávozott bement a törvényszéki palotába, ott vagy egy óra muiva ügy- védellenjegyzése nélkül be is adta a kifogásokat, melyeket természetesen a törvényszék, mint elkésettet el is utasított. De azért megcsinálták neki és fizetett is érte egy zugirásznak bizonyára dijat. Végeredményben el is ítélték 1 évi börtönre s igy a fent- emlitett ügyvédnek igaza is volt. Érdekes, hogy egy fiatal kartárs segédeit küldte hozzám felvilágosításért, hogy vájjon őt értettem-e múltkori cikkemben? Ugyebár mesés bátorság kell ahhoz ilyen ügyeket párbajjal elintézni akarni? Kijelentettem segédeinek s kijelentem ezúttal is, hogy egyedül az ügyvédi kamarának mint felettes hatóságomnak tartozom felvilágosítással s annak azt meg is fogom adni, de aki cikkemet magára veszi s tartalmát magára nézve sértőnek tartja s kívánja, feltétlenül adok fegyveres elégtételt, akár az illetőt értettem, akár nem! Csak tessék parancsolni, de terrorizálni magamat nem engedem I Örömest küzdők öregebb kartácsaimért a társadalmi kényszer súlya alatt, még ilyen hülye barbár módon is, dacára annak, hogy évek óta tagja vagyok a párbajellenes szövetségnek, de egyszer már gátat kell és logok is vetni a togdmegeknek azért a sok arcpiritó banditafogásaikért, amelyeket 18 éven átal csendesen hallgatva, szó nélkül tűrtem és szemléltem. Több szerénységet, több munkát a közügyekért és egy kis tü- j elmet a bizalom kiérdemlósére ifjú bajtársak ! ízetlenségnek tartom, hogy közügyét képező hírlapi cikkemben neveket emlegessek. — Ha megtettem volna, bizonyára avval a szemrehányással illetlek volna, hogy személyeskedem. Közérdek is, hogy itt az ügyvédek gomba módra ne szaporodjanak, amikor se az ipar, se a kereskedelem, se az anyagi jólét sajnos, egy hajszálnyira sem emelkedett; közérdek is, hogy a zugirászok felelősség nélkül ki ne zsarolják a népet s rontsák el egyesek ügyeit s vegyék el az ügyvédek kenyérkeresetét. De a nagy nyilvánosság előtt közérdekű ügyben egyeseket nevük megnevezésével megszégyeníteni nem szokás s nem is teszem. Sajnos, hogy az emberek nagy- része csak önmagával s a magá érdekével törődik, a közért s a kartársak összes érdekeiért kevesen küzdenek. Pedig nekem az is fáj, ha látom, hogy idősebb kartársaim milyen tehetetlenül állanak szemben ezzel az általuk meg nem szokott fegyverekkel küzdeni a létért. A társadalom vezetőinek be kell látni s érdeklődni kell az iránt, hogy Zemplén vármegyének kell, hogy külön ügyvédi kamarája legyen. Egy fillérrel sem fog kelleni többel hozzájárulni, mint eddig, ha itt Sátoraljaújhelyben ügyvédi kamarát létesítünk. S az újhelyi ügyvédi kamara közvetlen tapasztalatból fogja meríteni a szükséget, hogy itt szanálni kell a helyzetet és meg kell tisztítani a társadalmat a kapzsi, önző, neveletlen és hívatlan elemektől. Dr. Székely Albert. VARMEGYE ÉS VAROS )( Vadászati jog bérbeadása. Az Erdőnorváti község területén gyakorolható vadászati jog február hó 3-án d. e. 10 órakor, mig az Erdőhorváti volt úrbéres közbirtokosság tulajdonát képező területen gyakorolható vadászati jog ugyanezen nap délelőtti 11 órájakor fog Erdőhorváti község tanácstermében nyilvános árverésen bérbeadatni. )( Pályázat szülésznői állásokra. A szerencsi járás főszolgabirája pályázatot nyitott a berzéki, 60 korona évi díjazással javadalmazott, a monoki, 200 kor. és golopi, 60 korona évi javadalmazásban részesülő szülésznői állásokra. A pályázati kérelmek a szerencsi járás főszolgabirájához febr. 7-ig adandók be kellően felszerelve. HÍREK. Pro Kalóbrio eí ipa. Werner Sárika cimbalommá vész-tanárnő tanítványainak hangversenye a kalábriai és ajkai katasztrófa áldozatainak javára. — jan. 23. Most, amikor az egész müveit világ részvéte osztatlanul fordult a messinai nagy temető felé, hol ezernyi és ezernyi emberélet, kincs és vagyon lett a páratlanul álló föld- rengési katasztrófa áldozatává: az emberszeretet és irgalom kettős kötelességet ró reánk magyarokra. Mert mig egyrészt áldozati filléreinkkel idegen embertársaink nyomorán enyhítendő indítottak országos segélyezési mozgalmat: másrészt hazánkban a vesz- prémmegyei Ajkán történt bányaszerencsétlenség áldozatainak sorsa, nyomora is a könyörülő szivekhez eseng segélyért és irgalomért. Es amily megindító a messinaiak sorsa, épugy emberi könyörületünket váltja ki véreink, magyar testvéreink szerencsétlensége, kik áldozatul esvén hivatásuknak árván, nyomorban hagyták hátra családukat, gyermekeiket. És igy történt, hogy a pro Kalábria megindított segélymozgalom egyben pro Ajka is szervezve lett, miben szép példával járt elől a Zemplén vármegye közig, bizottsága kebeléből alakított segélybizottság, élén Mecz- ner Gyula fő- és Dókus Gyula alispánnal, mely a messinaiak javára megindult segélyakciót az ajkaiak részére is kiterjesztette. Az ez irányban kibocsátott felhívásnak máris eredményt Ígérő jelenségei vannak s ép most vesszük hírét, hogy február hó közepén rendezve lesz Sátoraljaújhelyben — pro Kalábria et Ajka — egy hangverseny is, az első, mely a jótékonycél szolgálatában áll. Werner Sárika cimbalommüvész-tanárnő kiválóbb tanítványainak és egy néhány fiatal műkedvelő közreműködésével rendezi ezt az ifjúsági hangversenyt, melynek teljes jövedelme van a jótékonycélra szánva. Werner Sárika ezen elhatározása mindenképen figyelemre méltó és a kívánt célra nézve jelentős is, mert városunk társadalma előreláthatólag díszes és impozáns számban fog résztvenni a hangversenyen, egyrészt tekintve a nemes intenciókat és célt, másrészt pedig azért, hogy áldozati filléreit e réven is eljuttathassa a szerencsétlenség sújtott embertársainak felsegélyezé- zére. Valóban kívánatos volna, ha a jó példa hatással lenne széles körben s a társadalom ilyen jótékony- célú hangversenyek vagy mulatságok rendezésével is eredményessé igyekezne tenni a segélyakció sikerét. Minden törekvés, mely az akció ha ályosabbá tételére irányul, kell, hogy közönségünk osztatlan érdeklődésével találkozzék s minél több alkalom adassák a társadalom nemes- szivü elemeinek áldozatkészségük kimutatására. Ilyen alkalmat fog adni közönségünknek a Werner Sárika tanítványainak közreműködésével rendezendő ifjúsági hangverseny, mely a vármegyeház nagytermében lesz megtartva a jótékonycélra. Kétségtelen, hogy a nemes cél jegyében rendezett hangverseny találkozó helye lesz nemes szivü közönségünknek, mely megfogja ragadni ezt azt alkalmat is, hogy tanúságát adja a szerencsétlenek sorsa feletti részvétének azáltal, hogy a javukra emelt áldozati oltár köré csoportosul. Á Werner Sárika által rendezett ifjúsági hangverseny eszméje amilyen mértékben méltánylást érdemlő; kívánatos, hogy ép oly mértékben legyen vonzó, követésre méltó és eredményes. Minden törekvés tiszteletet érdemlő s társadalmunk pártfogására méltó, mely azt célozza, hogy a megindult segélyezési mozgalomban a mi megyénk, Zemplén vármegye oly ősz
