Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-23 / 7. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Január 23. lasztó polgár aláírásával el látott — nyílt levél közzétételére kérték fel lapunkat: Nyílt levél Nagyságos dr. Búza Barna országgyű­lési képviselő úrhoz. Nagyságos Képviselő ur 1 Az országgyűlés képviselőháza tárgyalás alá vette a dr. Wekerle Sándor miniszterelnök ur által beter­jesztett adóreformjavaslatot. E javaslatoknak a magyar ke­reskedő, iparos és lateiner osztályt mélyen sértő intézkedései ritka egy­értelműséggel szólította sorompóba az érdekeltek százezreit. A kereskedő és iparos osztály, valamint az ügyvédi kamarák tilta­kozó gyűléseitől hangos az ország Bebizonyított igazság, hogy a kereseti adónál az eddigi 10°/o-o%. kulcs mellett a valódi jövedelemnek legfel jebb 3°/o-a került adóztatás alá, mig a mostani reformjavaslatnak 5, illetve 4®/e-os adókulcs mellett — a jövede­lem szigorú vexatoris kipuhatolására contemplált eljárással — a jövedelem 6-7%-a lesz megadóztatva. A javas­latnak az adókulcs leszállítását tar­talmazó tetszetős intézkedése tehát tulajdonképen burkolt adóemelés. Bárha tehát a kormány a reform- javaslatok óta állandóan azt hangoz­tatja, hogy a javaslatai az adózó pol­gárokra újabb terhet róni nem fog­nak, a valóság ar, hogy a kereseti adóval terhelt polgárság adója meg­duplázódik. A reformjavaslatnak sérelmes in­tézkedéseivel való törvénynyé emelése mélyen sértené a magyar kis- és középosztálynak teherviselő képessé­gét, cáfolata volna azon kormány- programmnak, mely adók emelése nélkül uj gazdasági erőforrások meg­nyitásával Ígérte az ország ügyeinek vitelét, egyenes arculcsapás volna az uralkodó politikai programm legfon­tosabbikának, mely Magyarország gaz­dasági és pénzügyi függetlenségét hir­dette, holott a kereskedők és iparo­sok, valamint általában a kereső osz­tályok terheinek fokozása által a gaz­dasági előhaladás útját vágná be és Ausztriával való versenyképességet még jobban leszorítaná. A reformjavaslatoknak különösen a földadóra vonatkozó intézkedéseit véve figyelembe, e javaslat sérti az igazságos és arányos adó politika el­veit, amidőn egyes osztályokat a töb­biek rovására kedvezményez. E javaslatoknak a kereseti adóra vonatkozó intézkedései éles ellentét­ben állanak azzal a programmal, a melyet nagyságod irt zászlajára és a mely zászló köré mi oly lelkesedés­sel sorakoztunk. A magyar kis- és közép existenciáknak hathatós bátor védelme az ország teljes gazdasági függetlenségének kivívása volt nagy­ságod programmjának legvonzóbb ré­sze. Minthogy a javaslatok pénzügyi bizottsági tárgyalása során sajnálattal nélkülöztük Nagyságod védelmét, most a bennünket fenyegető veszély tizen­kettedik órájában kénytelenek va­gyunk Nau> Ságodhoz fordulni, kérve, tiOü.v az adói* fői mjava^lat kepviselő- bazi táitíya ása Burán a tervezett adó­kulcs leszállítása érdekében felszólalni és képviselő társait ugyanezen esz­mének megnyerni és a sérelmek ek- kénti orvoslását kieszközölni méltóz- tassék, mert csak ily magatartással lesz képes eddigi bizalmunkat szá­mára megőrizni és meggyőzni ben­nünket arról, hogy az ígéreteknek tettekre váltása idejében is biztos kézbe tettük le érdekeink képviseletét. Sátoraljaújhely, 1909. január 20. Nagyságodnak igaz tisztelői: Sátoraljaújhely alantirt választó polgárai. 200 aláírás. Ügyvédek kenyérharca. — jan. 23. Nem akarom, hogy az igazságért való küzdelmem eredménye csak az legyen, hogy a kliensfogdosók pár napig dühöngjenek rám, egyideig gyáván meghunyászkodjanak s azután annál nagyobb vehemenciával foly­tassák szemérmetlen mesterkedésüket. Ki fogom már egyszer én is kez­deni őket s üldözni fogom ezt a tisz­tességtelen eljárást, amig vagy abba nem hagyják botrányos szerénytelen­ségüket, vagy meg nem kapják jól megérdemelt büntetésüket s a jóér- zésü társadalom megvetését. Avagy eltűrjem tovább is azt, hogy egy régi kliensem már a város határában a vámnál kapjon kezébe egy cédulát, ráírva az ügyvéd saját neve, avval az utasitással, hogy ő hozzá vigye ügyét ? Vagy egy másik ember azon a címen csalja el azóta mióta csak cége fennáll állandó kliensemet s vigye azt fiához, mert az ő házába költözött s fél a felmon­dástól ? Kérlelhetetlenül keresztül­gázolnak rajtam s öregebb kollegái­mon, hát én kérlelhetetlenül le fogom leplezni ezeket a fogdmegeket I De most még egy másik vesze­delmes tünetről kell Írnom, amely az ügyvédek kenyérkereseiét mélyen érinti és felhívom figyelmét ezen kö­rülményre az összes hivatalfőnökö­ket. Hallgassák ki iktató, kiadó s irattári és telekkönyvi hivatalnokaikat becsületszó és eskü alatt. Ezek sok Írást ismernek s megfogják mondani, hogy mely állami, kincstári, köz- igazgatási és árvaszéki hivatalnokok és magánemberek folytatnak zug- irászatot. Mert sajnos egy pár embernek a hivatal az mellékfoglalkozás, a fő- foglalkozás, a mellékkereset a zug- iráskodás. Egyik-másik ismeretes alak pöffeszkedő gőggel jár kel az utcán s azt várja, hogy az ügyvéd kalapot emeljen előtte, hivatalában pedig ha felvilágosítást kér tőle az ember mc- dortalan hánya-vetiséggel felel. Ez által a rendes hivatali teendők elha­nyagoltainak, rendszeresíteni kell uj irnoki s dijnoki állásokat, hogy egy néhánynak szép mellékkeresete le­gyen 1 Az ügyvéd pedig, aki élete javát tanulással töltötte s az elvállalt ügyekért erkölcsi s anyagi felelőssé­get vállal — várhatja az ügyfeleket s fizethet busás kereseti adót. Arvaszéki, telekkönyvi, városi és megyei beadványokat ma már ügy­véd alig csinál, megcsinálják azt mindjárt ott közelben, ahová be kell adni, magánemberek'vagy némely hi­vatalnok zugirászok. A telekkönyvi hivatal, mely igazán ment ezen pa­naszoktól sok ilyen zugirászt tudna említeni, ha akarna I Tisztelet és becsület azok előtt a hivatalnokok előtt, kik ezt nem te­szik és épen ezeknek volna köteles­ségük minden állszemérem nélkül kiüldözni maguk köréből egyes zug- irászokat s az ügyfelekkel gseftel- kedőket. Azután meg tiltsák el szigorúan a hivatalfőnökök, hogy a hivatalszol­gák ne merészeljenek az előszobák­ban s folyosókon „jogi tanácsokat“ osztogatni és ne vigyék a feleket egyes ügyvédekhez és zugi) ászokhoz I A múltkor történt, hogy egy kartársunkhoz elment egy asszony, hogy ellene hozott vádinditvány ellen kifogásokat adjon be. Az ügyvéd ki­jelentette, hogy mivel az idő épen aznap lejárt kifogásnak többé helye nincs, de érdemben sem tenne ki­fogásokat, mert belátja, hogy a vád­hatóságnak igaza van. Ez becsületes, tisztességes önzetlen eljárás volt! Az illető asszony azonban tőle eltá­vozott bement a törvényszéki palo­tába, ott vagy egy óra muiva ügy- védellenjegyzése nélkül be is adta a kifogásokat, melyeket természetesen a törvényszék, mint elkésettet el is uta­sított. De azért megcsinálták neki és fizetett is érte egy zugirásznak bizo­nyára dijat. Végeredményben el is ítélték 1 évi börtönre s igy a fent- emlitett ügyvédnek igaza is volt. Érdekes, hogy egy fiatal kartárs segédeit küldte hozzám felvilágosí­tásért, hogy vájjon őt értettem-e múltkori cikkemben? Ugyebár me­sés bátorság kell ahhoz ilyen ügye­ket párbajjal elintézni akarni? Kije­lentettem segédeinek s kijelentem ezúttal is, hogy egyedül az ügyvédi kamarának mint felettes hatóságom­nak tartozom felvilágosítással s an­nak azt meg is fogom adni, de aki cikkemet magára veszi s tartalmát magára nézve sértőnek tartja s kí­vánja, feltétlenül adok fegyveres elég­tételt, akár az illetőt értettem, akár nem! Csak tessék parancsolni, de terrorizálni magamat nem engedem I Örömest küzdők öregebb kar­tácsaimért a társadalmi kényszer sú­lya alatt, még ilyen hülye barbár módon is, dacára annak, hogy évek óta tagja vagyok a párbajellenes szö­vetségnek, de egyszer már gátat kell és logok is vetni a togdmegeknek azért a sok arcpiritó banditafogásaik­ért, amelyeket 18 éven átal csende­sen hallgatva, szó nélkül tűrtem és szemléltem. Több szerénységet, több munkát a közügyekért és egy kis tü- j elmet a bizalom kiérdemlósére ifjú bajtársak ! ízetlenségnek tartom, hogy köz­ügyét képező hírlapi cikkemben ne­veket emlegessek. — Ha megtettem volna, bizonyára avval a szemrehá­nyással illetlek volna, hogy szemé­lyeskedem. Közérdek is, hogy itt az ügyvédek gomba módra ne szaporod­janak, amikor se az ipar, se a keres­kedelem, se az anyagi jólét sajnos, egy hajszálnyira sem emelkedett; közérdek is, hogy a zugirászok fele­lősség nélkül ki ne zsarolják a né­pet s rontsák el egyesek ügyeit s vegyék el az ügyvédek kenyérkere­setét. De a nagy nyilvánosság előtt közérdekű ügyben egyeseket nevük megnevezésével megszégyeníteni nem szokás s nem is teszem. Sajnos, hogy az emberek nagy- része csak önmagával s a magá ér­dekével törődik, a közért s a kartár­sak összes érdekeiért kevesen küzde­nek. Pedig nekem az is fáj, ha lá­tom, hogy idősebb kartársaim milyen tehetetlenül állanak szemben ezzel az általuk meg nem szokott fegyve­rekkel küzdeni a létért. A társadalom vezetőinek be kell látni s érdeklődni kell az iránt, hogy Zemplén vármegyének kell, hogy külön ügyvédi kamarája legyen. Egy fillérrel sem fog kelleni többel hoz­zájárulni, mint eddig, ha itt Sátor­aljaújhelyben ügyvédi kamarát léte­sítünk. S az újhelyi ügyvédi kamara közvetlen tapasztalatból fogja merí­teni a szükséget, hogy itt szanálni kell a helyzetet és meg kell tisztí­tani a társadalmat a kapzsi, önző, neveletlen és hívatlan elemektől. Dr. Székely Albert. VARMEGYE ÉS VAROS )( Vadászati jog bérbeadása. Az Erdőnorváti község területén gyako­rolható vadászati jog február hó 3-án d. e. 10 órakor, mig az Erdőhorváti volt úrbéres közbirtokosság tulajdo­nát képező területen gyakorolható vadászati jog ugyanezen nap délelőtti 11 órájakor fog Erdőhorváti község tanácstermében nyilvános árverésen bérbeadatni. )( Pályázat szülésznői állásokra. A szerencsi járás főszolgabirája pá­lyázatot nyitott a berzéki, 60 korona évi díjazással javadalmazott, a mo­noki, 200 kor. és golopi, 60 korona évi javadalmazásban részesülő szülésznői állásokra. A pályázati kérelmek a szerencsi járás főszolgabirájához febr. 7-ig adandók be kellően felszerelve. HÍREK. Pro Kalóbrio eí ipa. Werner Sárika cimbalommá vész-tanárnő ta­nítványainak hangversenye a kalábriai és ajkai katasztrófa áldozatainak javára. — jan. 23. Most, amikor az egész müveit világ részvéte osztatlanul fordult a messinai nagy temető felé, hol ezer­nyi és ezernyi emberélet, kincs és vagyon lett a páratlanul álló föld- rengési katasztrófa áldozatává: az em­berszeretet és irgalom kettős köteles­séget ró reánk magyarokra. Mert mig egyrészt áldozati filléreinkkel idegen embertársaink nyomorán enyhítendő indítottak országos segélyezési moz­galmat: másrészt hazánkban a vesz- prémmegyei Ajkán történt bánya­szerencsétlenség áldozatainak sorsa, nyomora is a könyörülő szivekhez eseng segélyért és irgalomért. Es amily megindító a messinaiak sorsa, épugy emberi könyörületünket váltja ki véreink, magyar testvéreink szerencsétlensége, kik áldozatul esvén hivatásuknak árván, nyomorban hagy­ták hátra családukat, gyermekeiket. És igy történt, hogy a pro Kalábria megindított segélymozgalom egyben pro Ajka is szervezve lett, miben szép példával járt elől a Zemplén vármegye közig, bizottsága kebeléből alakított segélybizottság, élén Mecz- ner Gyula fő- és Dókus Gyula alis­pánnal, mely a messinaiak javára megindult segélyakciót az ajkaiak részére is kiterjesztette. Az ez irányban kibocsátott fel­hívásnak máris eredményt Ígérő je­lenségei vannak s ép most vesszük hírét, hogy február hó közepén ren­dezve lesz Sátoraljaújhelyben — pro Kalábria et Ajka — egy hangver­seny is, az első, mely a jótékonycél szolgálatában áll. Werner Sárika cimbalommüvész-tanárnő kiválóbb ta­nítványainak és egy néhány fiatal műkedvelő közreműködésével ren­dezi ezt az ifjúsági hangversenyt, melynek teljes jövedelme van a jó­tékonycélra szánva. Werner Sárika ezen elhatározása mindenképen figye­lemre méltó és a kívánt célra nézve jelentős is, mert városunk társadalma előreláthatólag díszes és impozáns számban fog résztvenni a hangver­senyen, egyrészt tekintve a nemes intenciókat és célt, másrészt pedig azért, hogy áldozati filléreit e réven is eljuttathassa a szerencsétlenség sújtott embertársainak felsegélyezé- zére. Valóban kívánatos volna, ha a jó példa hatással lenne széles kör­ben s a társadalom ilyen jótékony- célú hangversenyek vagy mulatságok rendezésével is eredményessé igye­kezne tenni a segélyakció sikerét. Minden törekvés, mely az akció ha ályosabbá tételére irányul, kell, hogy közönségünk osztatlan érdeklő­désével találkozzék s minél több al­kalom adassák a társadalom nemes- szivü elemeinek áldozatkészségük ki­mutatására. Ilyen alkalmat fog adni közön­ségünknek a Werner Sárika tanít­ványainak közreműködésével rende­zendő ifjúsági hangverseny, mely a vármegyeház nagytermében lesz meg­tartva a jótékonycélra. Kétségtelen, hogy a nemes cél jegyében rendezett hangverseny találkozó helye lesz nemes szivü közönségünknek, mely megfogja ragadni ezt azt alkalmat is, hogy tanúságát adja a szerencsétle­nek sorsa feletti részvétének azáltal, hogy a javukra emelt áldozati oltár köré csoportosul. Á Werner Sárika által rendezett ifjúsági hangverseny eszméje amilyen mértékben méltánylást érdemlő; kí­vánatos, hogy ép oly mértékben le­gyen vonzó, követésre méltó és ered­ményes. Minden törekvés tiszteletet érdemlő s társadalmunk pártfogására méltó, mely azt célozza, hogy a meg­indult segélyezési mozgalomban a mi megyénk, Zemplén vármegye oly ősz

Next

/
Oldalképek
Tartalom