Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-19 / 47. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Junius 19.__________ UJl 1J 47. (4859.) Harminchetedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fémnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre .5 kor negyedévre 2.60 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Nehéz helyzet. — jnn. 19. A magyar politikai válságból való kibontakozásra már eddig is oly sokan s oly sokféle utat kerestek s módozatokat jelöltek meg, hogy szinte beleszédül az ember. Eredmény természetesen nincs, mert a helyes utat még eddig egyik sem találta el, pedig nem olyan nagy dolog lenne az, csak ne az elfogultság s a túlságos önzés venne uralmat a vezetésre hivatott lelkeken. A legutóbbi napok szenzációja Lukács László megjelenése a politika szinterén. Eléggé szerencsétlen gondolatnak tartjuk Bécstől, hogy Lukácsnak ad megbízatást akár a tapogatózásra, akár a kibontakozásra. így soha sem fog eredményt elérni, de csak elmérgesiti a helyzetet, mert az alkotmányos formákhoz mindenkor, minden körülmények közt feltétlenül ragaszkodni kell. A pártok közötti differenciák, — melyek sajnos mindjobban kiélesedni látszanak — nem titkos sugdosásokkal és hátmögötti megbízásokkal, de csakis nyílt, becsületes és alkotmányos eljárással egyenlithetők ki. A napi sajtó szerint már oly éles differenciák vannak a pártok között, melyek a koalíció tekintélyének nemzet és király előtt nemcsak, hogy rendkivül Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Őszi alkonyaikor. Alkonyra száll az őszi nap, Lassan beáll az esthomály, A hold erősebb fényre kap, Szürkülni kezd a rónatáj. Levél sem ring a lombokon, Madár sem szól az ágakon, Sóhajtás sem Laliik sehol, A nap mély csendben haldokol. Az ünnepélyes, méla csend, Lelkem titkos mélyéig hat, A mért szegény szivem eseng, Meghozza nyugodalmamat. Amily rövid az alkonyat, Olyan rövid e nyugalom; De a nagy éj, ha rám szakad, Akkor majd nyugton alhatom. Ifj. Móricz Lajos. Seliga Frányo és az Úristen. Irta: P. Tetmajer Kázmér. Seliga Frányo tagbaszakadt férfi. Bányász, a Magurában dolgozik. Oly szép, hogy a merre jár-kel, az asz- szonyok megrészegülnek tőle. Nagyon sokat ártanak, de azt csaknem teljesen le is rombolják. E differenciák pedig szándékos intrikák következményei, amit bizonyít a Lukács féle titkos megbízatás, mely a kibontakozás megkisértését célozná ugyan, ha nem oly tapintatlan, helytelen és alkotmány ellenes bélyeget viselne magán. Nem szabad a 48-as pártnak sem ridegen ragaszkodni egyes nagyhangú szólamokhoz, például hogy kizár a kormányzásból minden 67-est, főleg pedig az alkotmánypártot. Ebbe a király alig ha fog beleegyezni, az egész ilyen irányú hadakozás nem egyéb meddő vitánál. Félre kell tenni minden haragot, de főleg le kell szerelni az egyéni érvényesülést célzó törekvéseket, mert teljes elfogulatlanság nélkül kibontakozás s kiváltképen helyes és a nemzet javát előmozdító kibontakozás nem lehet és nem lesz. Nem szabad intrikálni a pártok s kiváltképen az alkotmánypárt ellen, mert csak három évvel kell visszatekinteni a múltba s ott olyan tanúság áll a túlzók elé, amely megtanítja Őket az elfogulatlanságra. Ott feltalálják a történelem lapjaira jegyezve, hogy gróf Andrássy Gyula és az ő pártja volt az, kik kiválásukkal megbuktatták az ó szabadelvű pártot, melynek erején évtizedeken át megtört a 48-asok büszke is a szépségére. Bátor ember. S tetejébe nemességével is dicsekszik Witowai Seliga Frányo . . . — Nemes vagyok — mondogatja. — Ejh még akkor nem loptak a cigányok, mikor te nemes voltál — nevetnek a szemébe. Élt Kuzinicben Walewski ur, ennek leánya Angella, szépségével páratlanul állt a földkerekségen. Angella kisasszony megtetszett Fra- nyónak. — Ez illenék hozzám — mondotta — mintha egy hálóból fogtak volna ki bennünket, mint két pisztrángot. Régebben torzonborz fickó volt; most annak nyoma se látszott. Subája fekete, vörös zsinórral szegélyezve s ujja széle kilencszeresen kihimezve, mint valami parasztnábobé. Bocskora szép, világos-sárga bőrből, kis kari- májú kalapján fajd-toll diszlett. A kisasszony atyjával vasárnap a városi templomba járt. Frányo utánuk. Legkellemetlenebb volt sá- ros-lucskos időben, mert nem tudott akkor lépkedni. Inkább egyik kőről a másikra szökdelt, mintsem lépkedett. De könnyed volt. Abba hagyta az ivást, szívást, mindent; csak pénzt gyűjt s készül valamire. Szent Anna templomában bármennyi ember is volt, erővel előre ostroma. Andrássy és társainak hatalmas egyénisége adott erőt a nemzeti ellentállásnak, együtt harcoltak az ország e kimagas- lóbb politikusai a 48-asokkal. — Andrássy személye volt az aranytűd, melyen át a 48-asok bevonulhattak a kormányzásba, helyet foglaltak ott, ahol saját erejükkel nem bírtak helyet kapni. — Nem illik tehát a politikai küzdelmekhez, hogy azokat akiknek segélyével hatalomhoz juthattunk, mint rósz testvérek most az örökségből kitúrni igyekezzünk. Éhez magyar ember gavallér felfogása soha sem lesz kapható. Személyi szempontok s politikai párt-elfogultság soha sem irányitottak bennünket, sem a múltban, sem most. Mindig a szerint mérlegeltünk embereket és pártokat, amennyit a hazának érnek s a nemzetnek használnak. A jövő is nekünk fog igazat adni s megfogják látni a pártok, hogy megint csak gróf Andrássy Gyula lesz az az egyéniség, kinek nyugodt temperamentuma, félreismerhetlen politikai egyenessége, becsületes nyíltsága ás hazaszeretete nem fogja a kibontakozás müvét gátolni, de nagyon is előfogja segíteni s ő a többi, ma is vezető kormányférfiakkal egyetértésben kívánja megtalálni azt az utat, mely a kibontakozást nemzet és király közmegelégedésére lehetővé fogja tolakodott a pádhoz, hol Walewski kisasszony ült. Az Úristent ott nem igen terhelte. Alig tudta hol van, csak büszkén fennhordta fejét, mert igy szép, s nézte a leányt. A leány hébe-korba oda nézett, hol Seliga állt. Frányo ezt édes kacsintásnak minősítette. — Belém szeretett — mondotta. Nem is lehet ez máskép. — Kicsoda? — Angollal — Melyik Angella ? Mytni leánya? — Ugyan I — Hát a Kubóéké ? — Ejh mit! — Ugyan hát melyik lehet ? Mackovék Bronkája férjnél van, — Staseckuláó Gledkán van, no hol van neked Angellád még? — Az nem amolyan paraszti lány, de finom kisasszony 1 — Kisasszony ? — Uhm 1 — Hisz te subás vagy. — Nem a! Nemes vagyok. — Olyan nemes, ki az ólban foglalatoskodik. — Menj már ! — No mondd már Franyko, ne hadarj ostobaságokat, melyik Angella szeret téged ? tenni. Elfogultságból eredő kiszólásokkal csak elmérgesitik a helyzetet, főleg azok, kik a sajtóban lehetetlen állításokat helyeznek el s akik szerint ma a 67-es párttal szóba állani is hazaárulást jelent. Azt már elfeledték, hogy Deák Ferenc, id. gr. Andrássy Gyula, Szilágyi Dezső, Grünwald Béla, Szél Kálmán s számos más ilyen kiváló államférfim mind hű 67-es volt s hazája javát valamennyi híven munkálta ugyanolyan alapon, amelyen ma We- kerle, Andrássy és Darányi stbiek haladnak, kik bizonyára bírnak olyan erkölcsi sulylyal a politikai életben, mint azok, kik őket onnan kiszorítani akarnák. Csak okosan azért azokkal a hangzatos kiszólásokkal, mert az élet, mint az igazság legnagyobb mestere, aligha fog hozzájárulni a helytelen felfogáshoz. A szent Bazil-rend tartományi gyűlése Nagymonostoron. — jnn. IS. Negyven évvel ezelőtt történt az az ünnepélyes egyházi esemény, hogy a gör. kath. szt. Bazil-rend kiküldöttjei tartományi gyűlésüket vármegyénk kies fekvésű nagymonostori zárdájában tartották meg, e hosszú idő óta rendtartományi gyűlést vármegyénk területén nem tartottak. E hó 16-án folyt le a 40 év előttihez hasonló, lélekemelőén szép egyházi ünnepély — a szt. Bazil-rend rendháza kiküldötteinek vezetése mel— Walewskiéké 1 — Kuznicból? — Igen, igen I — Hát megháborodtál, vagy mi ? Az szeressen téged? — Na hát mi fújt fel téged any- nyira ? — Semmi. Csak nem hiszem. S ha úgy volna elvennéd? — El én 1 — Ugyan hadd el már. Ha legalább kohómester volnál, de egyszerű munkás, ostoba paraszt. — De csodás szép I — Nem lehet veled beszélni. Ürdöngős vagy I De honnét tudod, hogy szeret téged? — Úgy néz rám ... — He-he 1 Hát a róka a krumplira is néz s mégsem szagol bele. Frányo szombaton a fizetség után Kuznicbe baktat s úgy intézi, hogy lássa Ángellát, mert nagyon befurakodott szivébe. Sikerült is neki egy párszor néhány szót váltani vele. Otthon Angella nem hordott „finom úri ruhát*, kalapot, sőt néha mezítláb lebegett végig az udvaron. Fra- nyot ez bátrabbá tette. De mégsem mondotta neki „Ángellácska“! Angella kisasszonynak titulázta, mert uri-fajta atyja ezt igy megkövetelte. Történt egyszer, hogy Angella- NAGYM1HÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Eleö rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márci usi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. yűrrmlónvórműfnroi Irófwieolo+oinV • Mezőlaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmeoz, Perbenyikés Szerenose P AttlllJJItíllVdlintJgyei KqJVitseieieilih. . ------------------------------------ áUandóan ÍWbb és zamatos Bőrt szállítanak. -----------------------------------Lapuiik inai Nzftiua 8 oldal.
