Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-22 / 41. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Május 22. 41. (4849.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám óra 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Sorompóba! Sátoraljaújhely, 1909. máj. 22. Alig volt valaha eszme oly varázslatos, feladat oly életre- képes, mint a honi iparvédelem s iparpártolás a közélet mélyébe szántó gondolata. Az eszme nem egészen uj keleti!; a feladat nehéz. A gazdasági újjászületés bölcsőjét azonban a lelkesedéstől kipirult ifjú arcok, erővel duzzadó gárda rajongja körül. Közgazdaságunk csecsemőjére fürge szemek vigyáztak, a leselkedő vámpírokat ökölbe szorult kezek hessegették s ha kellett, zúzták össze. A magyar ipar támogatásának eszméje immár nemzeti öntudattá fejlődött a Sorompó Országos Iparvédő Liga ifjúságának önzetlen s lankadatlan munkálkodása által. Mindazonáltal vaunak, különösen nemzetiséglakta részei, városai hazánknak, hol az eszme még uj, vagy improductiv. Ezen részek társadalmának szivéhez akar férkőzni, annak felocsúdó szive-dobbanását akarja hallani és nemzetgazdagitó tettekre felhívni köztársadalmát — a Magyar Védőegyesület ifjúsági osztálya. A zemplénvármegyei s sátoraljaújhelyi közönségnek már nem uj a jelszó: „A nemzet ereje gazdasági erőiben rejlik!“ Régóta hirdették ezt az igazságot, holott ez magában nem eleA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Gitta. A .Zemplén* számára irta: Főnyi Ilonka. Gitta az ablaknál ült és varrt. Az ablak nyitva volt és beáradt a virágba- boruló május balzsamos lehelete. Megérintette a Gitta rózsás arcát, dús barna haját. Megrázkodott. ügy érezte egy percre, hogy kábító álom veszi körül, lehunyta a szemeit, de aztán eszébe jutott, hogy sietős a dolga s varrt tovább, siető, gyors öltésekkel. Menyasszonyi ruha lesz. Kovách Blankának, a dúsgazdag bankár kisasszonynak. Hetek óta varrja. Nehéz hímzés lesz a disz rajta. Óriási munka, de jól megfizetik. Még csak nem is alkudtak rajta. Gitta pedig azóta mindennap kiszámítja mire is telik majd a pénzből. Jóformán az egész nyári toilettje kikerül belőle. Egy fehér ba- tiszt ruha, egy virágos kalap, két- három ingblúz, ennél többre nincs is szüksége. És varr, varr tovább szorgalmasan. Amikor egy-egy myrlus- ágat kihimez, boldogan mosolyog; ezzel is kevesebb. De ma sehogy sem megy a mungendő. Komoly munka kell eliez. Ezt a komoly munkát vállalta magára a Sorompó, mely a magyar ipar védelmét, minden nemzeti eszme és törekvés támogatását tűzte ki céljául. S a Rá- kóciak, " Kazinczyak és Kossuthok megyéje megérti e szózatot s zászlónk alá csatlakozik, hogy hazánk igazi függetlenségét magával hozó gazdasági önállóságot kivívhassuk. Kossuth Lajos használta ki először a békés idők e hatalmas fegyverét, midőn 1844-ben a Magyar Védőegyesületet 144 fiókkal megalapította. E termékeny talajból sarjad- zott 1906. tavaszán egy ifjú, de erős hajtás, a Sorompó Liga is. Kolozsvárt ringott bölcsője, Budapesten csakhamar óriássá nevekedett számos vidéki fiókjaival s magában a központban körülbelől 10.000 tagot számlál. E páratlanul álló szervezet megcáfolta eddigi működésével azon arcpiritó vádat, mintha a magyar ifjúság felbuzdulása hamar ellobogó szalmaláng volna! S e szervezet szükséget pótol. Évenkint több száz millióra rugó összeget küldünk külföldre idegen árucikkekért, mig számtalan magyar kisiparos kénytelen kivándorolni egyrészt a keresethiány, másrészt az erős verseny miatt. Elveszünk, ha ezt tovább is tétlenül nézzük; ezért kellett a ka. Többször abbahagyja s közben arra gondol: milyen igazságtalan is az élet. Ö betek óta dolgozik ezen a ruhán, hogy az a betegesen vézna, csúnya leány egy órára felvegye. Igen, az férjhez fog menni. Koszorú lesz a fején és sok-sok fehér fátyol; aztán oda áll az oltár elé azzal a délceg, szép emberrel. Asszony lesz. És boldog. Része lesz a csókos gyönyörben ; valóra válnak az álmai — min den, minden, amire vágyott. Pedig beteg és csúnya. Szánalmasan vékony, meggörnyedt alak. Mig ő — Gitta — egészséges, fiatal és szép. És mégsem boldog. Talán nem is lesz soha, talán örökös rejtély marad előtte ; mi az, amikor két szerelmes, vágyó ajk egymáshoz simul forrón, hosszan. Gitta összeszoritotta a fogait, mert kiálltam szeretett volna : ez igazságtalanság, nagy, nagy gonoszság. Hát nem több joga van-e neki a boldogságra ? aki egészséges és szép; aki fiatal, szerelemre vágyó szívvel, lélekkel. Miért az a másik, az a beteg, az a csúf? És akkor olyat hallott Gitta, a mitől összerázkódott, megmozdulni sem mert; mert az iszonyú volt, amit hallott, borzasztó és igaz. Nem tudta mi beszél; a hímzett részben csak fejlődésben lévő magyar ipar védelmére sorompót állapunk az idegen, a külföldi árucikkek beözönlése ellen Támogasuuk mindent, a mi magyar, mellőzzünk mindazt, ami idegen. E gazdasági szovinizmus teremtheti meg csak közgazdasági állapotaink felvirágzását. Hiszen ki ne döbbene meg, látva a statisztikai adatokat, melyek arról szólnak, hogy 1882- ben volt 875 millió korona behozatalunk: 25 év múlva, 1907- ben már megkétszereződött. A behozott gyártmányok anyagértéke jóformán alig jöhet számifásba, csakis a feldolgozásért fizetjük munkabér cimén a külföldnek ezt a szégyenteljes adót, mely meghaladja a 600 millió korona értéket. Megdöbbentően nagy érték tehát az, amit saját véreinktől, a magyar munkásoktól vonunk el. Az egész társadalomnak kell tehát tömörülni, teljes erkölcsi sulylyal kell sorompóba állani, hogy a magyar ipar termékeinek olyan állandó fogyasztó szövetkezetei teremtsünk, mely megakadályozhatja végpusztulásunkat s akkor nem eshetik meg többé az 1905-ben történt ama gyalázat, hogy e szép hazából 74.000 emberrel több vándorolt ki, mint amennyi született. A Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület iparpártolási mozgalmának részese, osztályosa a Sorompó, ez a nagyrahivatott myrtuszágak, a habos selyem, vagy a szegényes kis szoba, de hallgatott, mert ilyet még nem hallott soha. — Azért kicsi Gitta, mert te szegény vagy. A boldogsághoz pedig csak a gazdagoknak van jussok. A kik megtudják venni maguknak. Nem küzdeni, fáradni kell azért; egyszerűen csak megvenni. Akinek több a pénze, többet vesz magának. Aki szegény, annak nem jut semmi. Csak az álom, a csalóka röpke álom az minden, amit magáénak mondhat. Addig, addig szövögeti a színes álmokat, mig egyszer arra ébred: hogy vége az életnek ; elmúlt a fiatalság, szépség, el a forró vágyak anélkül, hogy csak egy is betelt volna. Gitta lázasan ismételte az utolsó szavakat: anélkül, hogy csak egy is betelt volna. Hátha, hátha ő is igy hal majd meg ? igy fonnyad el a csókra termett kicsi ajka; lesz ráncossá rózsás arcbőre. Hátha ? Oh, ha igy kellene leélni az egész hosszú életet, egyetlen ölelés, csók, egyetlen boldog óra nélkül, társtalanul, egyedül. Gitta felugrik a székről, körüljárja a szobát, aztán ismét az ablakhoz megy. Kint már virágoznak a fák, az egyik rózsaszínű, a másik olyan mint egy nagy, nagy menyifjusági testvér egyesület. Látva, felismerve elmaradásunkat: az ifjúság nem áll tétlenül, nem várja be készületlenül a veszedelmet, hanem hü társként, segítőként oda áll a Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület mellé a nagy cél kivivására, felajánlva támogatását. Ezt az erőt, ezt a lelkesedést nem szabad és nem lehet lebecsülni. Minden egyes hir, mely közli, hogy a Sorompó érdekköre bővül, minden egyes város ifjúságának csatlakozása megerősít ama hitünkben, hogy nemsokára kifog alakulni egy hatalmas, egységes tábor a hazai iparfejlesztés érdekvédelmére. — Legutóbb Kassa város tanintézeteinek ifjúsága, élén a jogakadémiával alakította meg a sorompót. Budapest, Máramaros- sziget, Eperjes, Losonc sorompó ligáinak működése már is kétségen kívül álló eredményeket hozott létre. De tagadhatlan az is, hogy a Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület nemes munkájában rászorul az ifjúsági testvéregyesületre s hathatós erőforrást kap benne céljai elérésére, mert igy megerősödve, uj erővel, újból megizmosodva jelentősebb, láthatóbb lesz ennek a harcnak az eredménye is s szembetűnőbb a társadalmi sorompók felállításának ezer előnye. Addig is, mig az eredményekasszonyi csokor: hófehér. Az illatuk pedig bóditó. A szellő viszi a virágillatot, meg-megsimogatja a Gitta rózsás arcát és ő egyszerre mosolyogni kezd, milyen rossz álom is volt ez, hiszen ez nem igaz, nem, nem — van boldogság s a szegényeknek is jut belőle. S ami az övék ; az a legigazibb, az az egyetlen . .. A virágzó fák integetnek, bólogatnak. Egy-egy szirmuk a földre hull; olyan szép az összevegyülő virágszirom. Fehér és rózsaszínű. Olyan szép minden, az egész világ — a va- rázsos május ragyogóvá, széppé tesz mindent. És Gitta álmodozni kezd. Rózsaszínű, bűvös szép álmot a szerelemről, boldogságról. El, el fog jönni érte is a Tündérkirály. Szép lesz és délceg. A szeme bizonyosan sötét lesz, sötét és mély tüzü. Az ajka ? Az pedig csókos lesz, édes csókos ajak. S a karja, a két karja erős, nagyon erős lesz és mégis gyöngéd, szerelmesen gyöngéd. Eljön és igy szól majd hozzá : „Elviszlek innen kicsi Gitta, el ebből a szegényes kis szobából, a himző- rámák mellől; elviszlek oda, ahova való vagy: szerelmes, puha kis fészekbe, csicsergő madaramnak. Ta leszel az álmom, a vágyam, az ébre NAGYMIHÁLYi SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modTnüI berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Ca»inő »őrt. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezőlaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmeoz, Ferbenylk és Sierenosen ____________ állandóan friss és zamatos sört szállítanak. ■ Lapunk mai száma 6 oldal.
