Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-08 / 37. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Május 8. 37. (4845.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen betenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 az ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérbeu minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 6 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szorint egy négyszög centim, után 0 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Közigazgatási konferencia. — máj. S. Magyarország államkormányzati rendszerében előkelő s nagyon fontos szerep jutott a vármegyéknek. A közigazgatás eme nagy hatáskörrel biró tényezői alkotmányvédő s azt biztositó szerepüket is annak az autonómiának alapján gyakorolják, mely a vármegyei rendszert mai állapotáig fejlesztette. Nemzeti érdek tehát s az ország jólétének feltétlen előhaladására szolgál, ha a vármegyékben a közigazgatási szervezet fokozatosan javittatik s egyöntetűvé tétetik. Kívánatos nemcsak politikai, de adminisztratív szempontból is. Hogy a vármegyék nagy feladatukat a közigazgatás terén mentői sikeresebben oldhassák meg, hogy a tisztviselők közötti érintkezés által egyes kérdések tisztáztassanak s hogy az adminisztráció országszerte lehetőleg egyöntetűvé tétessék, ami csakis az általános közigazgatásnak válnék igen nagy hasznára : a legkiválóbb közigazgatási vezéremberek elhatározták, hogy ezentúl évente általános közigazgatási konferenciát tartanak, melyen kívánatos az összes vármegyék képviseleteinek jelenléte. Ezek a konferenciák minden éven más-más helyen tartatnak, ami az ügy érdekében igen hasznos intézkedés. Az első közigazgatási konA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. ff O, akinek a szive kő. A .Zemplén* számára irta: Oerőcz Kálmán. Az eset Beregmegyében történi, a vámosatyai váromladékok között. A vár hajdanta rablóvár volt. Erősen meglátszik rajta az idők vasfoga. Egy-két bástyája még dacol a századok viharaival és bámulatosan hirdeti a rablók lovag-erényeit. Egy rokonszenves fiatal ember vetődött erre a vidékre egy husvét ünnep alkalmával, akiről még indulása előtt a saját pátriájában úgy beszéltek, hogy „ő, akinek a szive kő“ s akiről megérkezésekor a vámosatyai politikus csizmadiák úgy vélekedtek, hogy olyan „nagy — diák species“ lehet. Az ifjú neve Csaba. Vámasatya előkelői, kik a papákból, kiknek Csaba szívesen látott vendége és rokona volt, továbbá a ta- nitóékból állottak és akit utoljára hagytam, egy kedves, aranyos, okos iskolás leánykából, ki szintén a papáknak volt rokona és szívesen látott ferencia most, a pünkösdi ünnepek alatt, május 30. és 31-én lesz Herkulesfllrdőn. Ezt a konferenciát azért tartják itt, mert Issekutz Aurél Krassószörény vármegye alispánja, ki ezen ügy kezdeményezői között kiváló buz- gósággal működött, már régebben felajánlotta vármegyéje vendégszeretetét a törvényhatóságok tisztviselői karának. Az országos konferencia, mely május 30-án délelőtt lesz, a következő tárgysorozattal bir: 1. elnöki megnyitó; 2. általános közigazgatási thémáról felolvasás ; 3. vita-kérdések egy-egy szakelőadóval a következőkről: a) miképpen volna végrehajtandó az uj közegészségügyi törvénynek a községi és körörvosok fuvardíjainak megállapításába vonatkozó része; b) a delegálás kérdése a közigazgatási kihágási és közigazgatási eljárásban; c) a gyermekvédelem kérdése; d) a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállításának kérdése. 4. Felolvasás a közigazgatásban legsürgősebb reform intézkedésekről. 5. Szabad előadás a vármegyei tisztikar múltja, jelene és jövőjéről. 6. Elnöki záróbeszéd. Mint e programúiból látjuk, már az első konferencia oly ha- ta.mas anyagot ölel fel s oly vitális kérdésekkel kíván foglalkozni, hogy nagyon felkelti az érdeklődést nemcsak a vármegyék tisztviselői körében, de vendége — husvét harmad napján kimentek Csabával a várromokhoz, hogy a falu egyedüli régiségét megtekintsék. A kis iskolás leányka Ildikó úgy ment útközben, mint ahogy nyáron virágszedés közben barátnőivel szokott, mikor füzérbe kötötték a mező minden virágát: a réti boglárkától kezdve a mocsári gólyahirig. Most is futkosott, mondott mulattató, szellemes ötleteket, majd megállt s úgy tett, mintha most is tépné az annyira kedvelt „szeret, nem szeret“ virágokat. Csaba pedig úgy ment a várrom felé, mint ahogy saját pátriájál an szokott kutatni a hagyományok után: gondolatokba merülve, nyugodtan. Ilej, de mikor visszajött . . . ? 1 Hogyan jöhet ki egy rablóvárból a jámbor halandó? . . . Kirabolva. A régi várnak még most is meg van a régi nagy bűne: rabol. Az idők fergetegei összetörték a vár falait, elkorhasztották bástyáit, betemették kútját s a rablók hírmondóját is kiirtották, de a vár mégis rabol, sújt és martalékává tesz egyeseket. A kis Ildikó jóval hamarabb is ért a várhoz, mint a többiek, ő azonban már nagyon sokszor látta s igy mindazoknál akik közigazgatásunk kérdéseivel, ha nem hiva- tásszerüleg is, de közérdekből foglalkoznak. Kitűnik a konferencia tárgy- sorozatából, mily fontos kérdések megoldása felett van szükség az összes tényezők tanácskozására, hogy a megoldás köz- igazgatási életünkben értékes eredményt képezzen. Érezve a dolog rendkívüli fontosságát s vezéreltetve a köz- igazgatás általános állapotának mentői tökéletesebbé tétele iránti óhajtásból, már eddig is számos vármegye tisztviselői kara jelentette be a konferencián való résztvételét. Közöttük elsősorban Pcstvármegye, melynek tisztviselői kara testületileg jelenik meg. Bizonyára nem fog liiány- zani a konferenciáról Zemplén vármegye képviselete sem, sőt nagyon kívánatos, hogy vármegyénk tisztikarából mentői többen jelenjenuk ott meg, mert a mi tisztviselőink bő tapasztalatuk s széleskörű közigazgatási ismereteikkel nagyon értékes anyagot visznek abba a nagy tanácsba, hol mindnyájunkat érdeklő dolgokról esik szó A konferencia vezetősége gondoskodott arról is, hogy az ország minden részéből egybegyülekező tisztviselők és vendégek (hölgyek is megjelenhetnek a konferencián) a komoly munka befejeztével hazánknak e kiválóan szép vidékén pünkösd máha kijött, nem is annyira a régiségek érdekelték, hanem azt kutatta, talál-e valami újat a várban? Á többiek a múltakat csodálták, ő a jelen újdonságait kereste s a jövőbe is szeretett volna bepillantani. Csaba felment a vár legmagasabb pontjára s onnan nézett szerteszét, szemlélte az áldásdus vidéket. Máskor, ha régiségek között járt, nem szokott ennyire elmerengeni; máskor minden gondolata csak a múltakat kutatta. Most pedig mintha a természettel uj életet kezdett volna ő is. A télnek már csak a nyoma volt meg, a legmélyebb hasadékokban egy kis hó. De a rét már zöldült, a fák rügyeztek s a réti virágok már itt-ott virágoztak. A lassú szellő már kergette is a virághimport, a remény csiráját Vámosatyától Mezőkaszony felé. Csaba is rövid pár perc alatt átalakult belsejében. Eddig nem szerette a természetet, mert nem ismerte ; most kezdé szeretni, mert ismeri, látja. Önkéntelenül jön ajkára a szó : „Szent természet, dajkálkodó anyám, szeretlek én kimondhatatlanul 1“ Majd a vár romjaira vetette tekintetét s megpillantotta a vár sánsodnapját kellemes szórakozással tölthessék el. Programm szerint ugyanis Herkules fürdő megszemlélése után a vidék nevezetességeit fogják felkeresni, hosz- szabb hajókirándulást téve az Aldunán a Kazán szoroshoz, Vaskapuhoz, esetleg Turn-Szeverin és Ada-Kaleh megtekintésére. Hivatásuk magaslatán álló köz- igazgatási tisztviselőinknek emez első, országos konferenciája iránt országos az érdeklődés is. Magukon a szakembereken kívül már eddig szintén számos előkelőség jelentette be részvételét, közöttük több főispán s más ma- gasrangu államhivatalnok. A konferencia erkölcsi sikere tehát előreláthatólag olyan lesz, mely maradandó nyomot hagy közigazgatásunk történetében. — máj. 8. A helyzet. Még mindig változatlan a politikai helyzet. A király naponta fogadja nevesebb politikusainkat s kikéri véleményüket a kibontakozásra nézve. A meghallgatandó politikusok közül elsőnek Andrásay Gyula gróf belügyminisztert az alkotmánypárt vezérét fogadta a király, azután gróf Dessewffy Aurél főrendiházi és Justh Gyula képviselőházi elnököt, valamennyit folyó hó 6-án. Ma hallgatta meg a király Kossuth Ferenc és Apponyi Albert gróf minisztereket a függetlenségi párt vezéreit. — A király a jövő héten visszatér Bécsbe, ahol a látogatására érkező Vilmos német császárt focában az ibolyát szedő, fürge Ildikót. Tele volt az egész vársánc ibolyával. Talán életében először kapott a kezével a szivéhez. Megmagyarázhatatlan az, amit az ember a nagy természetben csodál. Hallgatagon tanítja meg az embert a legnehezebb és legszebb dolgokra. A természet némasága, néma oktatása ezer beszéddé, ezer derűvé válik a lélekben. Csaba is szaladt le, hogy segítsen Ildikónak az ibolyaszedésben. Lelke megváltozott egészen. Miként a természetben, uj élet kezdődött az ő lelkében is. Ez az átalakulás azonban nem volt olyan lassú, hogy ő maga észre ne vette volna. Önkéntelenül jött, irtó sebességgel tovafejlődött. Magát Csabát is gondolkodóba ejtette. De agyában nem támadt zavar. Felvillant ott, egy régi ige: a természet nemesit. És a nemességgel együtt jár a lovagi erény. Kettőjük között a párbeszéd nem volt valami érdekes, bár Csaba tudott udvarolni és mulattatni. De különös, amikor a legjobban akarta volna tudását érvényesíteni, akkor hevert az kamatozatlanul, parlagon. Egy hang szólalt meg a vár másik részéből: NAGYMIHALYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márci u s i, Korona és Casinó gört. jggijT* Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink Mezőlaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszóca, Királyhelmeoz, Perbenyik és Szarenoaen i .... in—.--ni.... állandóan friBs éa zamatos aört szállítanak. JLapnnk aaai »fim 8 oldal.
