Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-01 / 35. szám

4. oldal. ZEMPLÉN Április 30. ** Cabaret. Folyó hó 29-én a színtársulat kabarét estélylyel zárta le a jelen pótidényt. Tekintettel arra, hogy a Kazinczy-kőri estély este 8 óra után ért véget: a színház nem telt meg teljesen ez alkalomra, mind­azonáltal elég szép számú közönség nézte végig a kabarét estélyt, mely­nek ötletes conferenoierje Palásthy Sándor színigazgató volt. A kabaret- ten felléptek a színtársulat összes vezető tagjai Szőregh Gyula kivéte­lével s a legújabb kabarét számok közvetítésével derültséget s sok ka­cajt váltottak ki. Palásthy Sándor a kabarét végeztével hálás szívvel köszönte meg a közönségnek az irá­nyában s társulata iránt megnyilvá­nult pártfogását és rokonszenvét. — Kabarét közben színre került egy rö­vid egy felvonásos is. A sok taps tar­kította kabarét estély este 10 óra tájban ért véget. IRODALOM. Előszó.*) «... Munkaasztalunk nem is asztal, de oltár, melyet a széphalmi „szent öregének tudományszere- tete avatott Zemplénben a hely­történet és helyrajz tudományának kámzsátlan oltárává“ . . . Ezeket irtani, egyebek közt, az Adalékok XIV. évfolyamának elő­szavában. Igen is: munkaasztalunk oltár, szent könyvei a Kazinczy Ferenc cso­dás kezéből kikerült, vármegyénk levelestárába örökült Történetek kötetei. Maguk igaz nevén a „His- toricorum Tomus.“ Számszerint pedig nem kevesebb, mint vaskos huszonegy kötet azoknak a „Hi- storicorum“ c. Történeteknek a da­rabszáma. A gyűjtemény — mely még koránt sem teljes és a kötetek száma ezután is fog szaporodni — a Zemplén vármegye köztörté­netét tárgyazó legbecsesebb, hogy úgy mondjam szentirás becsű le­velekből áll. Királyainktól, nemzeti fejedelmeinktől, országunk, várme­gyénk nagyjaitól származtak azok­nak a Történeti köteteknek levelei és a leveleknek mindenike Zemplén vármegye közönségéhez beszél; az egyik a suttogó szellő lágysá­gával, a másik a tomboló vihar vadságával. Az egyik édes, mint a nádméz, a másik keserű, mint az ürömpohár. Olyik-olyik közülök édeskés-kesernyés, mint a deák­konyha főzte. Ezek a Történetek kötetei, leg­nevezetesebb leveleikkel mind a nyilvánosság elé kerülnek most az Adalékok révén és ami bennök eddig csak a beavatottak titka volt, ezután köztudomásúvá lesz és örök értékű elemévé válik a nemzeti közmivelődésnek. Ha csak a legnevezetesebb le­veleket akarnám összeszámlálni azokban a Zemplén vármegye le­velestárában őrzött Kazinczy-féle „Historicorum Tomus“-oknak: nem tudnám, mert épp úgy összeszám- lálhatatlanok, mint a milyenek az égnek csillagai, vagy amilyen szám­*) Ezt az előszót az „Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez* című folyóiratunk jelen évi XV. évfolyamának első számából vesszük át s felhívjuk reá a közönség érdek­lődő ügyeimét, mint olyanra, mely megismer­tet azzal a kincsesbányával, melyet vár­megyei levéltárunkban őrzött okiratokban birunk s melyet az Adalékok lesz hivatva Itözkincscsé tenni. Szerk. bavehetetlenek az ős erdőnek egy­mással összenőtt ágasbogas fái. Ott vannak azokban a Kazinczy- tól egy-egy termetes könyvbe fog­lalt Történetek köteteiben: Apaffy, Bethlen, Báthory, Bocskay, Thö- kölyi, a Rákócziak fejedelmi leve­leivel vegyesen az Ampringen, Caprara, Caraffa, Cobb, Spand- kau, Róttál stb. stb. magyarfaló császári generálisoknak a förmed- vényei. Ott vannak a törökkel, né­mettel verekedett zempléni főispá­noknak, a Homonnai Drugethek, a Gersei Pethők, a Bekényi Alaghy- ak, Székesi Bercsényiek stb. stb. hadi jelentései, politikai szózatai. Török, vagy német fogságban sinylett főuraink közül az An- drássyak, Balassák, Barkócziak stb. stb.-ek esedezései. Rákóczi-rege- mentjeinek, ezek között a „palotás regement“-nek összeírásai. Török, német veszedelmek közepette a hajdú városoknak Zempléntől, a „vezérvármegyé“-től, tanácsot kért levelei hogy mitévők legyenek: behódoljanak-e töröknek, német­nek, avagy megmaradjanak továbbra is magyarnak ? Ott vannak Lórántffy Zsuzsánának protestantizmust, Bát­hory Zsófiának katolicizmust vé­dett, becézett, mindig a vármegyé­hez intézett nyílt, egyenes irányú levelei. Városoknak, testületeknek szabadságot és szabadalmat adott királyok levelei Wesselényi Ferenc nádorispánnak stafétaliter érkezett „cito, citius, citissime“ jelzetű ren­deletéi. Amiknek mindeniknek se szeri, se száma. Előszámlálhatatlan és megszámlálhatatlan, mint a nyüzsgő emberi sokadalom . . . De majd mindenikben ott har­sog ez a mondás „memoriae mandamus,“ amit úgy kell érteni, hogy azok akik Írták ama leve­leket, azok tartalmát „bele paran­csolták az emlékezetbe“, szellemét a közszellembe. És ezek a levelek mind, egyen-egyen és összesen, mikor olvassuk őket, szinte kiáltva kiáltják és parancsolják nekünk, hogy írásaiknak fakult betűit ojtas- suk bele a gútenbergi fekete fes tékbe, és mindazoknak lélektanát ojtsuk be a nemzeti élő lelkiis­meretbe. Mert azokkal a kötetekkel, Zemplén vármegye levelestárának gyémánt-köteteivel, mikor azokat polihisztori műgonddal együvé ren­dezte a szent-öreg Kazinczy, nem végcélja volt az, amit az 1829. évi augusztus hó 25-én beirt az első kötetnek harmadik levelére: .................A csomókba kötött Írá­sok elhullhatnak, ’s a’ spárgával tett „kötés miatt lyukakat kaphatnak, széleik elroncsolódhatnak. Hogy „ezen már is sokat szenvedett pa­pirosok ki ne légyenek téve tovább ,,a’ veszedelemnek, összekötte- tém“ . . . Hiszen, ha csak ez, t. i. hogy azok a legbecsesebb levelek könyvtáblákba kerüljenek, lett volna a célja, akkor csak a könyvkötői helyi ipart támogatta volna velők. Ámde ő, a szent öreg, a polihisz­tor Kazinczy, ezeket a drága köte­teket, amelyeknek tartalmát az ő külön-külön tárgyi jegyzeteivel valóban kristálytiszta forrásaivá avatta a történettudásnak, Zemplén vármegye közönsége számára egye­temes olvasó könyvekül is szánta és szentelte azokat a köteteket, mintegy végrendeletül hagyván: „hogy midőn Levéltárunk olly Vendégeket látana belépni küszö­bén „kik itt mulathatnak, gyö­nyörrel és haszonnal forgathassák végiga’ „minden becset felülhaladó gyűjteményt“ . . . Az Adalékok jelen XV. évfo­lyama a gyűjteménynek legbecse­sebb darabjait kezdi hozni. Feltá­masztjuk sírjaikból az elholtakat és beszéltetni fogjuk őket a maguk koráról, mindeniköket az önmaga nyelvén, a saját tulajdon szavával. Hogy igy: a jók a roszakkal össze­keverednek? „De az sem rossz“ — mondja Kazinczy — „szivünk még forróbb tisztelettel vonszódik a’ jók felé, midőn a’ „gonoszok­tól elborzad. “ Kazinczynak ebben is szent igaza van. Mert, amint Sallustius mondja „ , . . memória rerum gestrarum . . . flammam egregiis viris in pectore ereseit“ ... (A történeti dolgok emlékezete a jeles emberek számára gyújt lángot a szívben.) A roszak látásától a jó nem kevésbé jó lesz, de sőt jobb, mint volt. Ugyanezt, hogy t. i. a jónál jobbá akarjuk tenni folyóiratun­kat, éspedig a lehető legjobbá: Ígérjük, fogadjuk és, ha isten segít, be is váltjuk. Különben pedig minden szónál szebben beszél a tett. Jelen füzetünk már is maga az a testté vált ígéret, a tett. Amit pedig ebben, a XV. év­folyamnak jelen 1—3 számú füze­tében még meg nem cselekedhet­tünk, ténnyé változtatjuk már a 4—5. számú füzetében, hol kö­zölni kezdjük a Rákóczi-levelek sorozatát. Kezdjük pedig a levélsoroza­tot a Rákóczi-levelek közreadásával azért, hogy érezze ki Zemplénnek mindenik hű fia azokból a fejedelmi levelekből azt, ami legédesebb ér- zeinény a földi életben!: a szülötte földnek édes kedvességét. „ . . . Natale solum dulcedine cunctos — Ducit immemores, non sinit esse sui.“ (Szülötte földünk­nek édessége irányoz mindnyájun­kat és nem enged róla megfeled­keznünk.) Én, mint a folyóiratnak kez­dője és szerkesztője, boldognak fogom érezni magamat, ha azok­nak a Kazinczy-féle köteteknek csak a legnevezetesebb darabjait is közreadhatom az Adalékok hasáb­jain. Mert tudom, hogy akkor a reám bízott girával, levelestárunk­nak féltett kincseivel, jól sáfárkod­tam és a Kazinczy szellemében gaz­dálkodtam. Üdv a Kazinczy szellemének ! Üdv nemes Zemplén várme­gyének! ! Üdv az olvasónak!! ! Sátoralja-Újhely, 1909. ápr. 24. Dongó Gy. Géza. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. R. Helyben. A beküldött közlemény nem üti meg a mi mértékünket. Laptnlajdonos: Éblert Gyula. HIRDETÉSEK. flizsgazott fűtő kerestetik a sátoraljaújhe­lyi „Erzsébet“ közkórházba május 15-ikére. — Fizetés havi 40 korona és teljes ellátás.' Valódi brünni szövetek az 1909. évi tavaszi és nyári idényre. Egy szelvény 3.10 m. hosszú teljes férllruhá- hoz (kabát, nad­rág és mellény) elegendő, csak 1 szelvény 7 kor. 1 szelvény 10 kor. 1 szelvény 12 kor. . 1 szelvény 15 kor. 1 szelvény 17 kor. 1 szelvény 18 kor. 1 szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete szalonruhához 20.— K.-ért, szintúgy feíöltőszövetet, turistalódent, selyem- kamgarnt stb. gyári árakon küld, a mint megbiz ható és szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár Siegel-Imhof Brünn Minták Ingyen és bérmentve. Az előnyök, a melyeket a magánvevő élvez, ha szövetszükségletét közvetlen Siegel-Iinhof cégnél, a gyári piacon rendeli meg, igen jelentékenyek Szabott, legolcsóbb árak. Óriási választék. — Mintahű, figyelmes kiszolgálás, még a legkisebb rendelésnél is, teljesen friss áruban. Zólyommegye, Felső- magyarország legelső- rendű női fürdője. A kontinens egyedüli Aiinm&t. 1 természetes vasas hő­állomás.) forrása. .. ,, Az idény május 15-től szept. hó végéig tart. A saját kezelés alatt álló Badvánszky- féle épületek házcsoportjában (két legmodernebbül berendezett 120 lakó­szobát magában foglaló szálloda, me­lyek közül a „Bristol“ 1902 ben teljesen újonnan lett felépítve, e házban lakik dr. Grünvald kir. tanácsos, orvos és dr. Herczeg Irma a Tauffer klinika v. orvosa is; egy családi villa, egy étterem) a folyó évben is a következő kedvezmények nyerhetők : I. Előidény május 15-től junius 15-éig. 2. 40% árkedvezmény úgy az elő- mint az utóidény alatt. Lakásmegrendeléseket és miudennemü tudakozódást azonnal elintéz a Radvánszky-bázak gondnoka: Korcsek Pál, Szliács. (flasuti Legenyhébb szappan a bőr meg­védésére, valamint szeplő ellen­Minden kereskedésben kapható! 3—4 korona állandó napi kereset, ha vállalatom részére otthon kötőgépet tart. Szakismeret szükségtelen. Elsajátítás egy­szerű és költségmentes. Távolság nem ját­szik szerepet. Gépem megszerzése folytán megélhetését biztosítja. Kérjen saját érdekében árjegy­zéket. Harisnya-áru házi ipar. Budapest, VI., Teréz-körut 8/18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom