Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-01 / 35. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Április 30. de azért, hogy magasztos céljának megfelelő s a mai viszonyokba beillő építményt támasszon a régi szűk templomból, mely Isten dicsőségének hirdetésén kívül a fejlődő kor népé­nek igényeit is kielégítve, e nagy népességű hitközség tagjainak erköl­csi tanítására megfelelő terrénumot képezzen. Áz építkezés megfelelő s stilszerü kivitele régi óhaja a sátoraljaújhelyi lóm. kath. hitközségnek. Szives ál­dozatkészséggel nyújtotta adományát gazdag és szegény egyaránt a nemes célra s örömmel láttuk, hogy vallás­különbség nélkül találkozunk előkelő nevek viselőivel, egyletek, pénzinté­zetek és társulatokkal az adakozók lisztáján. Első helyen gr. Wallis Gyuláné úrnő áll, ki már 30.000 koronát adott eddig s az ő nemes példáját követték tehetségük szerint kicsinyek és nagyok, mig az építke­zésre szükséges 120.000 korona egy- begyült. E nagy munkához azonban olyan apostoli lélek hevülete volt szükséges, mint aminőt Bessenyey István apátplebános személyében bir ma a hitközség. Időt szakítottam magamnak a legutóbb múlt vasárnapon hogy az építés részletei felől kimeritőleg tájé­kozódjam s tapasztalataimat az érdek­lődő nagyközönséggel is megismer­tessem. A legilletékesebb faktorhoz, az apátplebános úrhoz fordultam e végből, mégpedig a legszerencsésebb időben, mert az építési munkálatokon kívül alkalmam nyílt a belső beren­dezés ügyében is tájékozódást szerezni, éppen itt lévén Konrády Lajos kato­nai lelkész, a műszaki iroda kiváló tehetségű alkalmazottja, ki a terve­zett uj főoltár gyönyörű rajzait mu­tatta be előttünk. Bessenyey István apátplebános ugyanis egy kőből fa­ragott, tiszta román stilü főoltárt óhajt az uj templomba állíttatni, melynek költségei igen tetemes áldo­zatot kívánnak. Mintegy 12 ezer ko­ronába fog kerülni ez a főoltár, mely méltó dísze lesz a monumentális épületnek. Á Konrády Lajos katona-páter műremeknek nevezhető tervrajza mély hatást tesz a szemlélőre. A legtisztább román stíl eredeti szépségében érvé­nyesül annak minden mozzanatában. A szentségház fölött, oszlopok köze- pett kimagasló fülkében fog állani első szent királyunknak, Istvánnak 180 cm. magas szobra. A mellókala- kok s az egész ornamentika teljesen korhű, igazi művészi becscsel biró. A jelenlegi templom tudvalévőén évszázados építmény s eredetileg annyiból állott, amennyi most meg­darab szövegkönyve gondos és ala­pos tanulmányozásától. A darab sok­kal előbb ment, semhogy az alakítók szerepeiket betanulhatták volna, s a két próba nem eredményezhette a bemutató előadáson a hibátlan össz- játékot, a folyékony, zökkenő nélküli menetet. Ls igy teljességében, egé­szében nem volt olyan nagy a hatás se, melyet a darab összetanult, első­rendű előadásban kétségtelenül ered­ményezett volna. Sajnálatos tény ez, mert tekintve a darab nehézségeit, a szerepek erőt próbára tevő voltát, méltán érdemelt volna nagyobb gon­dot, több figyelmet, jobb összjátékot ez az előadás. Maré Arront Magas Béla ját­szotta meg mély felfogással, drámai erővel. A 2. felvonás nagy jelenetei­ben markáns erővel s drámai érzék­kel domborította ki a férfit, ki kato­nai becsületét, elveit, életét adja egy szeretett asszony nyújtotta röpue bol­dogságért, melyet oly kincsnek tart, hogy csak életével tartja azt méltóan megfizetni. Mellette Magasné Fekete Rózsi volt igaz, rokonszenves. Ambi cióval dolgozta ki a hálás szerepet s úgy az Ernesttel játszott részeiben a van belőle, — a bontás után, — a templom hajó, mely 20 méter hosszú s 12 m. széles, és tiszta román stilt mutat. A most lebontott szentélyt — hol már a bizánczi stil érvényesült, — később építették hozzá, a sekres­tyével és oratóriummal együtt. Az egész építkezés csaknem három év­tizedre terjedt. Az építési tervrajzok tüzetes megtekintése után tehát arra a meggyőződésre jutottam, hogy uj alakjában az idegen stil kihagyásá­val, teljesen érvényre jut s impozáns épületet fog nyújtani a legtisztább román stilű uj templom. Latin kereszt alakja lesz az építménynek, mert a ma meghagyott hajótól folytatólag két oldalt két mellékhajó épül, me­lyeknek hossza egyenkint 11 méter, szélessége 7.50 m. Ez oldalhajók után a főhajónak 19 méternyire való meg- hosszabitása következik s csak azután jön a félkör alakú, 7.80 X 4.90 m. méretű szentély kiépítése. A befogadási képesség tehát 4—5 ezer emberre tehető. A sekres­tye igen helyesen a templom nyugati oldalán lesz, mig a keleti oldalon egy emeletes oratórium épül, egyen­kint 6.30 X 4.32 m. alap mérettel. Pfeifer Sándor építészeti műve­zető volt szives előttem a részletter­vekről kimerítő folvilágosilást adni, ki többek közt elmondotta, hogy a bontási munkálatokkal teljesen készen vannak, s már f. hó 19-én megkezdették az uj építmény falaihoz az alapárkok ásatását. Ez óriási munka lesz, mert a dombon épült templomot a nagy forgalmú közlekedés által előálló ráz- kodtatásoktól védeni kell, nehogy a falak megrepedezzenek. Nincs tehát kizárva, hogy miután a főutca szint­jén alul kell az alapozásnak terjednie, 4—5 méteres, sőt esetleg mélyebb fundamentumok kiásása válik szük­ségessé. Ha az alapárkok készen lesznek, az építkezés mondhatni rohamosan halad majd, mert Pfeifer művezető jelzése szerint legalább 60 kőművest állítanak a falazáshoz, tehát igazán fővárosi mintára, előttünk fog nőni hatalmas arányaiban a nagy épület­tömb napról-napra. Kétségtelen, hogy az építkezést a tél beállta előtt befe­jezik s a szép épület átadható lesz magasztos rendeltetésének. Még egyet kell megemlítenem. A most már tisztta románstilben, művészi érzékkel kiképzendő épület akkor lenne igazán tökéletes, ha tor­nyáról is eltűnnék a kónyszer-góthi- kus tető, s olyan alakot nyerne a torony, mint az a Pfeifer által nekem mutatott tervrajzon látható. Megka- póan szép, az embernek szinte fáj, darabnak, mint a nagyobb drámai len­dületet kivánó jelenésekben hatást keltett alakítása. Az előadás folya­mán kimagaslott Fáradj Márton ön­feláldozó Prosperje is, melyet átér- zett alakításban realizált, s Szalóki Dezső Jean Lasque ja. Palásthy Sándorra hálátlan fel­adat várt. Egy jellemgyenge, fér- fiatlan, kishitű és gyáva tisztet kellett creálnia, ki, hogy a haláltól megsza­baduljon : eldob magától önérzetet, férfiasságot, becsületet, szerelmet. — Nagy művészi képességére vall, hogy ebben a hálátlan szerepben is úgy állott elénk, mint aki megbirkózott művészi feladata nehézségeivel. Dacára a főbb szereplők törek­vésének : az olőadás színtelen, szag­gatott menetű volt, melynek okát fentebb említettük. És ez eredmé­nyezte, hogy a bemutató nem volt oly színes, s nem ért el oly sikert, melyre a darab kiválósága és a jó szerepek joggal engedtek következ­tetni. A fél munka hiányait érezte a közönség lépten-nyomon s ez kiha­tott az általános hangulat lefokozá­sára. miért nincs meg az a 10—12 ezer korona, melyet e célra adhatnánk s mely egy bámulatosan szép, stilszerü templomot adna vármegyénk főváro­sának. No de talán nem múlik ami késik. (y) Az otthon ízlése. — Dr. Czakó Elemér felolvasása a „Kazin- czy-körc-ben. — — ápr. 29. Dr. Czakó Elemér, a budapesti iparművészeti muzeum titkára folyó hó 29-én a „Kazinczy-kör“-ben fel­olvasást tartott az Ízlésről az otthon­ban, vagy inkább tömören, magyarán : az otthon Ízléséről. Figyelemreméltóbb aesthetikai kérdést, mely időszerűbb, közérdek­lődésre számottartóbb lett volna en­nél, még nem taglaltak a körben s keményebb igazságok se hangzottak el, mint a legutóbbi estélyen. Dr. Czakó Eiemér végigvezet üt minket az ideális, eszményi, modern otthonon, mely nem a régi kor és stylus imitációjában, sem a hibásan értelmezett, túlzott secessióban keresi alapmotívumait, hanem az igazán Íz­lésesben, a célszerűben. Vetített kó pekkel illusztrált előadásában kimu­tatta, hogy miben és milyen módon nyilatkozhatik meg bennünk az egy­séges érzés a művészet iránt ottho­nunkban. Kemény kritika tárgyává tette mély tartalmú szabad előadása során a modern építkezés hibáit, hol a lak­helyiségek belső elhelyezése az épület külső szymetriája szerint idomul, hü követőjeként a palazzó stylnek, mely magas két ablakos szobáival teng túl. Utal a függönyök egészségtelen, a napvilágot kizáró, a fénysugarakat a padozatra vetítő, túlzottan dús elhe­lyezésére, mely azt eredményezi, hogy a szobában levők a padozatra vetített fénysugarak reflexét kapják, mi szín­telenné, élettelenné teszi az arcot. A belső berendezés során kitért a lépten-nyomon előforduló anomá­liákra, a régi styl, a barokk, rokokkó, empire, renaissance styl szolgai után­zására az otthonban, mint visszaesé­sekre, melyek a múlt félreértéséből származnak. Kimutatta, hogy lehet­nek valakinek ompir, barokk s renais­sance stylusu szobái anélkül, hogy vonzó, kellemes otthona volna. Reá­mutat a faragványokkal terhelt mon- struozus ebédlőszekrényekre, melyek megostromlandó várakhoz hasonlíta­nak, mig egyes u. n. szalon beren­dezési tárgyak igazán negativ fiziku­mot s anatómiát tételeznek fel erő­szakolt könnyedségükkel, keresésével a kényelmetlen „miniatűrének. Ma a lakberendezéseket áruk szerint becsülik meg: 3000 koronás ebédlője van, 1600 koronás hálója van — lehet hallani és ez imponál mindenkinek anélkül, hogy tudná, van e a drága holmiban ízléses, aest- hetikus, célszerű s egységes s van-e a rendezésben egyöntetűség. A legszebb szobát is tönkreteszi egyetlen bazár műtárgy, a gyertyába fuló kígyók, mint gyertyatartók, a tündérekkel, cicomákkal, tücskök s bogarakkal oldalbahajUott, Ízléstelen vázák, a falon függő papír primadon­nák, csinált virágok, styltalan női kézimunkák, molyeknek ájult sziuoik s epileptikus vonalaik vannak. S a vetítő gép segítségével a torzzal, a groteszkkel, a lehetetlennel szemben bemutatta az otthonban a célszerűt, a szépet, az Ízlésest, az igazat. A nagy tudományra, fejlett aest­hetikai ízlésre valló szabad előadás kiterjeszkedett mindenre, az otthon ízlésével kapcsolatban. — Igazsággal szatirizált minden tarthatatlant, min­den ferdét, a díványok magas hátá­nak legtetejére isten tudja mi okból beillesztett tükröket, a magas ebédlő szekrényeket, melyeknek felső fiós- jaihoz csak létra felállításával lehet hatolni, a különféle u. n. dísztárgya­kat, melyek Ízlés nélkül készülnek. A közérdeklődést felkeltett, min­denkire mély benyomást tevő tartal­mas előadást a közönség nagy érdek­lődéssel hallgatta s szívesen, sőt szé­gyenkezve ismerte el a benne rejlő igazságokat. Dr. Czakó Elemér alapos tanulmányban részesítette a jelenvol­takat. olyan tényeket közölve, melyek igazán méltók különösen az apák ál­tal való megfontolásra, akik esetleg jóizlésü vejeiknek, — hogy közhely- lyel éljünk — „rémdrága, alle Ízlés­telen“, célszerűtlen butorszörnyetego- ket, vagy gyerekjáték szobákat ad­nak hozományul, vagy staffirungba. Az uj bútort persze nem lehet ki­lökni s a drága, túl majolikázott, túl acéllemezezett s tükörbetétes butorva- cak maradandó időkre lesz kiáltó Ízlés­telensége az uj otthonnak. Divatos a butorfa megfestése, hogy maha­gónit, vagy cseresznyefát mutasson: dr. Czakó kimutatta, hogy ez, mint minden hazugság: Ízléstelen. Dr. Czakó Elemér minden rész­letben kimerítő tájékozást adó szabad előadásával igazán művészi hivatást szolgált. Elvezetett a célszerühöz, a nemes egyszerűséghez, nevetségessé ♦ tette az örökös damokles kardként fejünk felett csüggő diványhátakat, melyek párkányaira kis vázákat is tesznek kis damoklesi kardokként, de ki tudná elsorolni mindazt, ami­nek ízléstelenségét bebizonyította, jól­lehet közhasználatú. A nagy és hálás tapssal foga­dott szabad előadást megelőzőleg Rosenberg Erzsiké gyönyörködtette a jelenvoltakat Farkas Imre egy pár poetikus versének mély ától zésre valló, hatást keltett elszavalásával, mig a szabad előadás után a Neógrády ké­pet sorsolták ki. Az érdekes estély 8 óra után ért véget. A kör vezetősége igazán érté­kes munkát végzett, mikor közönsé­gét dr. Czakó Elemér előadásában megismertette az otthon ízlésével, mert ez irányban igazán szükség van a közönség ízlésének irányítására — az egyszerühöz, az Ízléseshez, az igaz­sághoz. VARMEGYE ÉS VAROS )( Pályázat segódjegyzöi állásra. A sátoraljaujhelyvidéki segódjegyzöi állásra, moly 1000 korona díjjal van javadalmazva, május hó 4-ikéig lehet pályázni. )( Kitiltás. Riskó István köves­ligeti illetőségű egyént a szinnai já­rás területéről a szinnai főszolgabíró egyszer s mindenkorra kitiltotta. )( Vaűászatijog bérbeadása. A málezai körjegyzőség községeiben gya­korolható vadászati jogok Hegyiben május 4-ikén, Málczán 3 ikán, Már­kon s Petriken május hó 1-én fog­nak bérbeadatni. HÍREK. — Katonai kinevezések. Sztrilich József sároraljaujhelyi honvéd őrna­gyot alezredessé, Kodesch Gyula zászlóst hadnagygyá léptették elő. — Szép Sándor százados hadbíró, Szép Gedeon helybeli ügyvéd fia őrnagy- hadbiróvá lépett elő. — Előléptetés. Dévai Lajos ma­gyar államvasuti mérnököt főmér­nökké nevezték ki. — Hivatalvizsgálat. Berczelly Jenő v. b. t. tanácsos, a kassai kir. Ítélőtábla elnöke folyó hó 26-án dél­után Sátoraljaújhelybe érkezett s há­rom napon át alaposan megvizsgálta az itteni kir. törvényszék és telek­könyvi hivatal ügykezelését. A ma­/ nagy választékban kaphatók Sátoraljaújhely, Jőtér, a megyeházával szemben. Tollkönnyü „Rekord Panama“ szalmakalap 5 korona. Színtartó „Zsflr“ és furista- lngrelc 3 50 koronától feljetno Vízhatlan eiököpenyek leszállított árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom