Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-21 / 32. szám
Április 21. ZEMPLÉN. 3. oldal. máv. főmérnök Kassáról, Hartmann máv. mérnök Abaujszántóról, Rosenthal Vilmos és Erdős Ferenc vasútépítő mérnökök. 14-én Hidasnémetiből Abaujszántóig jutottak és másnap, 15-én folytatták Abaujszántóról Szerencsig. Innen a budapestiek visz- szautaztak Budapestre. Á munka az egész vonalon serényen folyik. — A Székely s Hell fegyelmi ügy. Mint értesülünk, Székely Elek volt polgármester s Hell Jenő volt városi tanácsos ügyében a belügyminiszter úgy döntött, hogy mind a két tisztviselőt hivatalvesztéssel sújtja. — Öngyilkosság Sárospatakon. Hrebár János sárospataki polgár 17 éves fia felakasztotta magát. Mikor reáleltek már halott volt. — Gyermeknap Tállyán. Az országos gyermekvédő liga tállyai bizottsága báró Maillot Györgyné elnöklete alatt folyó hó 18-án tartotta meg a szokásos Gyermeknapot. A gyermeknap várakozáson felül sikerült. A siker elsősorban báró Maillot Györgynének köszönhető, aki nemcsak az intelligens közönséget tudta megnyerni e nemes cél támogatására, hanem magát a köznépet is a legmesszebb menő áldozatkészségre buzdította. Emelte a nap bevételét báró Maillot Nándor tb. főszolgabíró kezdeményezésére összeállított tombola, zene és kocsi korzó jövedelme, de különösen az urnát őrző hölgyek ügyessége. Ezen emberbaráti munkában résztvettek: Bulyoszky Gusztáv- né, Galgóczy Ödönné, Gottfried So- máné, Dr. Horvát Bólánó, Knizner Bélánó, Kula Pálnó, Lippóezy Nor- bertné, Nagy Ágostonná, Peck Mária, Szirmay Istvánná úrasszonyok; továbbá Bulyovszky Ilona, Dorozsnyák Ilona, Évva Irén és Margit, Gottfried Helén és Sarolta, Juhász Elza, Irgang Irma, Horkay Vilma, Neidenbach Irma, Szlaninka Janka és Ilona, Te- rényi Irén urleányok, nemkülönben a kis Hézser Gizi, Terónyi Ilonka, Terényi Böske és Lippóezy Pubi, a kik virággal és cigarettával igyekeztek a járókelőket adományozásra bir- ni. Napi bevétel 473 kor. 78 fillér, melyből a felmerült 3 kor. 78 fillér kiadás levonva marad 470 korona tiszta jövedelem, melyet az elöljáróság rendeltetési helyére juttatott. — A tombola tárgyak kisorsolása után br. Maillot Györgyné Nándor fiával magyaros vendégszeretettel látták vendégül a közreműködő hölgyeket és adakozókat teára a kaszinó helyiségben. — Előadás színház után. Stefan- csik Mihály napszámos folyó hó 15-én végig nézve a színházi előadást békésen hazafele indult s valószínűleg benyomásai felett elmélkedett, mikor előállt Szakái Pál kőmives se géd s kizavarta gondolatából. Szakáinak ugyanis nem voltak békés szándékai. Először összeszidta, káromolta Stefáncsikot, ki rá pletykát csinált, azután elővette kését s beleszurta társa jobblábába. A súlyosan sérült napszámost az Erzsébet közkórházban ápolják s az orvtámadó Szakái ur pedig a fogházban fog elmélkedni tette felett, azon idő a'att, melyet rászab a bíróság a súlyos testi sértés elkövetéséért. — Verekedés. Szinnán a postakocsis és egy katona közt nézeteltérések merültek fel. A vitéz ur gyik- lesőjével összeszurkálta a kocsist, de ez is viszontszivességet akarván tenni, elővette revolverét s hasba lőtte a vitéz urat, kit golyóval a gyomrában, életveszélyes sérüléssel szállítottak a kassai katonai kórházba. — Eladó egy jókarban lévő trimó és egy kredenc. Cim a kiadóhivatalban. — Eladó egy Körber-féle használt, de jókarban lévő fedeles kocsi a velejtei postamesternél. — A hölgyvilág nem használ zsíros kenőcsöt, vagy krémet, hanem csupán Kristalint, egy növényekből összeállított kristálymasszát, mely a bőrt széppé és vakító fehérré varázsolja, szeplőket, vimmerliket és máj- foltokat eltávolít, a ráncokat elsimítja és az ifjúkori üdeséget visszaszerzi. Kapható mindenütt. Vezérképviselet Magyarország részére Budapest, Baross utca 91. Egy próbadoboz ára 50 fillér. Tégelye 1 korona. Üvegdobozó 3 kor. Kristalinszappan 1 kor. Kristalinpuder 1 kor. Postai szétküldés naponta. — Eladó lámpa. Egy szalonba való álló lámpa majolika díszítéssel jutányos árért eladó. — Cim a kiadó- hivatalban. — Egy jókarban levő varrógép 30 koronáért eladó. Megtekinthető Deák-utca 3. szám alatt. SZÍNHÁZ. ** Asszonyregement. (Bemutató előadás.) Ha jól emlékezünk vissza, még tiz óv előtt az akkor uj budapesti Magyar Színház repertoárjáról indult kőrútjára ez a folyó hó 17 és 18-án városi színházunkban bemutatott darab. A Rajna Ferenc szövege, meg a Rozenzweig Vilmos zenéje akkor is hatástalanul maradtak, csupán az asszonyregement fényes kosztümjei, a pazar kiállítás, no meg azon körülmény, hogy az asszonyregemet tisztjeit, ha nem tévedünk, Ledofszky Gizella, Margó Zelma, Rózsa Lili, Gombaszögi Margit meg Fenyvessi Erna alakították: vonzottak közönséget az Alsó Erdősor-utca végére ékelt miniatűr színházba. — ügy hisszük, hogy nálunk nem is ment még ez a darab s igy most premier számba vesszük. A meséjéről bajos dolog Írni, mivel nincs meséje, sőt mondhatjuk, hogy zenéje se sok van, legalább olyan, mely méltatást érdemelne. Jó szerep, hálás szerep szintén nincs benne. Hanem van benne egy pár kosztüm, katonai mente, a melyet a nagyobb hatás kedvéért a szerző a női szereplőkre akasztott. A Magyar Színházban a rendező a női tagokra akasztott katona jelmezek hatását abban kereste, ha azokból tulajdonképen semmi sincs a nőkön. A csákón, a galléron, meg az oldalukra kötött kardon kívül bizony alig volt rajtuk valami s igy a darab kiáltó hatást keltett. Nálunk a katonai kosztüm dolgában nem nyilvánult meg ilyen liberális szellem, az asz- szonyregement tulbecsületesen volt felöltöztetve s igy a darab egyetlen trükkje nálunk nem érvényesült. Nem kapott tehát a közönség semmit, csoda-e ezek után, ha a közönség úgy távozott az előadásról, mint aki csalódott? A darabban játszott az egész női személyzet s a fórfitagok javarésze, de összes ténykedésük a szövegkönyv szerint az volt, hogy kint legyenek a színpadon, mozogjanak s rossz vicceket mondjanak el. A szereplők invencióját dicséri, hogy a szövegkönyv rossz ólcei helyett a saját jó vicceiket adták le s ezzel állandó derültségben tartották a közönséget, mely hálásan tapsolt értök. A darab nagy gonddal lett kiállítva, de igazán nem érdemelte meg a fáradságot, a munkát s a kosztümök árait. ** Tanítónő — uj szereposztással. Palásthy színigazgató társulata folyó hó 19-én Bródi Sándor „Tanítónődét elevenítette fel s ennek az előadásnak az uj szereposztás adott nagyobb érdekességet. A címszerepet ugyanis szerződtetési célból K. Széli Minka játszotta, mig ifj. Nagy István szerepében a férje lépett fel. — Azon körülmény, hogy az előadás régi szereposztásban ment, felold minket azon kötelesség alól, hogy újra bírálat tárgyává tegyük, csupán azon benyomásainkról akarunk beszámolni, melyeket a két vezetöszerep alakítójának működése váltott ki. K. Széli Minkában vonzó, rokonszenves s törekvő egyéniséget ismertünk meg azokkal a hiányosságokkal, melyek velejárói az erejüket túlhaladó feladatokra vállalkozóknak. A tanítónő Bródi Sándor intenciójában egészen más valaki, mint az, kinek Széli Minka realizálta. Égy tiszta, becsületes szivü, tapasztalatlan leány az, aki az élet küzdelmes fórumára dobva a kísértések, megaláztatások órájában mint hős áll elénk, aki ártatlansága tudatában tiszteletparancsoló, fenséges harcot viv meg, melynek szenvedélyessége lefegyverozi az ellene harcolókat is. Széli Minka alakításában mi ennek a harcnak szenvedélyességét, nagyságát, a letiport és megalázott nő kétségbeesett védekezésének imponáló melegségét és tüzét nem éreztük. Valami bágyadtság ömlött el az alakításon, az, amely lenyűgözi, színvonalra emelkedni nem hagyja a színészt, ha nem ur szerepe felett. A szerep volt a diadalmas az alakitó felett, s mert nehézségeivel nem tudott megbirkózni, teljesen kárbave- szett minden törekvés, hiábavaló és céltalan maradt minden igyekezet. A közönséget nem tudta felmelegiteni, szivéhez nem tudott hozzáférkőzni az alakítás. — Kózs Viktort ifj. Nagy István szerepében nem tudtuk megérteni. A daliás, szenvedélyes, félig ur, félig parasztnak imponáló ereje, parancsolni, uralkodni vágyása, cinizmusa, melyet később tompává tesz a szerelem melegsége, mind kifejezetien maradt. A nagy érzelmi harcokban nélkülöztük az erőt, a külső megjelenésben ifj. Nagy mindenki fantáziájában daliásnak élő alakját, a fellépés biztonságát. Ifj. Nagy Istvánt igy hatással alakítani nem volt képes s ha tisztelné az iró intencióit, szándékát: nem is vállalkoznék a feladatra. A színésznek ismerni kell önmagát, tehetségét, értékét, mert nem a szerep nagysága emeli ki a színészt a környezetből, de a saját tehetsége. Talán más alakrajzban esetleg hathatott és szives fogadtatásra tarthatott volna számot, de ebben a szerepben teljesen valószerűtlen volt. Ilyen szerepekben sikert remélnie, azért munkálkodni hasztalan pocséklása erőinek. Annál bántóbb volt a visszaha- hatás, mert emlékünkben ólt Magas Béla ifj. Nagy kreációja, mely teljes, hóditó erejében állította elénk a rakoncátlan, szilaj paraszt urat, kit a szerelem hatalma megcsendesit, megfegyelmez. Közönségünk is igy érzett, mi bizonyságra lelt a hűvös fogadtatásban. ** Kivándorló. Folyó hó 20-án a „Kivándorlóit újította fel a társulat javarészt uj szereposztási an. Jesszi szerepében M. Fekete Rózsi keltett hatást, mig a címszerepben Szőregh Gyula adta bizonyságát sikert ért törekvéseinek. A herceg szerepében Váradit láttuk ez alkalommal. A közönség távolmaradt. ** A király. A Vígszínház szenzációs sikerű vígjáték újdonságát a „Királyit folyó hó 22-ón mutatja be közönségünknek a társulat. A címszerepben Szőregh Gyula lép fel. A szereposzlás ez lesz: Blond — Sza- lóki Dezső, Therese — K. Széli Minka, Bourdier — Magas Béla, Suzette — Fekete Rózsi. A szociálisták elnöke — Kemény. ** Nem sikerült vendégszereplés. Kassáról Írják: Kállay Jolán primadonna ottani vendégszereplése nem sikerült. A művésznő három előadáson vendégszerepeit, de már az első este berekedt. A „János vitéziben s „Gyerekasszony“-ban már erősen küzdött az indispozicióval, harmadik este pedig a Vig özvegy címszerepében annyira be volt rekedve, hogy egy taktust se tudott énekelni. Mindazonáltal fellépett, de vállalkozása balul ütött ki. Az első felvonás közepén, mikor éneke közben elakadt: a rendező lebocsátatta a függönyt s kijelentette, hogy a szerepet Várady Margit veszi át. Az eset mindenképen érdekes, csak azt nem értjük, hogy vállalkozhatik valaki egy nagy éne. kés szerep lejátszására, mikor már előre tudja, hogy képtelen végigénekelni az énekszámokat. ** Szerződtetés. Szőregh Gyulát, a társulat méltán közkedvelt művészét folyó óv szeptember havától Szabó Ferenc nyitrai színigazgató szerződtette. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplénvárinegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1908-ik évi XIV. évfolyamának okt.—dec. havi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Vórszerződós 1373-ból. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén a Váradi Regesztromban. (XVII. közi.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén a Sztáray-kódexben (V.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén vármegye címeres nemesei. (1556—1699.) III. közi. Összeállította: Dongó Gy. Géza. — 5. Zemplén vármegye történeti földrajza. (LXXXIII) A Bocs- kay-birodalom. Bevezette: Dongó Gy. Géza. — 6. Rézmetszetü régi arcképek vármegyénk arkhivumában. Irta: Dongó Gy. Géza. — 7. Károly császár adománylevele Trauthszon hercegnek 1720-ból. (2. folyt- és vége.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 8. Rákóczi Homonnán. Irta: Dudás Gyula. — 9. Sátoralja-Ujhely a vármegyei levéltár indexeiben. (I.) Latinból : Dongó Gy. Géza. — 10. Sátoraljaújhely 1759. évi Urbáriumából. (II.) Latinból Dongó Gy. Géza —11. Zemplén vármegye az újjászületés előtt 1860 -67-ig. (III.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 12. Statisztikai adatok Zemplén vármegye néprajzához. (Ilii.) Irta : Balogh Pál. — 13. Tokaj-Hegy- alja borai az 1807. évi ország gyűlésen. (III.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — Levelesláda. 14. Albert kir. herceg levele a magyarokhoz 1809-ből. Németből: Raunstädter József. — 15. Közlemények Tállya városának levelestárából. (II.) Közli: Kula Pál. — 16. Sátoralja-Ujhely város.. törvényei a XVII. óvszázban. (VII.) Ösmer- teti: Dongó Gy. Géza. — 17. A Rá- kóczi-adománylevelekből. (LV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 18. Öröklevól 1648-ból. Közli: Dongó Gy. Géza. — 19. Sátoralja-Ujhely város 1849. évi „Polgári Jegyzőkönyvé“-ből (VII.) Közli: Andorko János. — Tárca. 20. Lenkey-huszárok története az 1848—49. években. (4. folyt.) Közli: Mándy István. — Csarnok. 21. Üj- hely-vár. (3. folyt.) Irta : Cs. Ormós László. — Tréfás történetek. 22. Válasz. Közli: Halasy Szerencs. — 23. Százharminc esztendős versek. (I.) Közli: Thuránszky László. — A szerkesztő postája. — Az „Adalékok“ előfizetési ára léi évre 3 kor., egész évre 6 korona. Az „Adalékok“ eddig megjelent füzeteihez készült díszes bekötési táblák kiadóhivatalunkban (Főtér 9. szám) folyton kaphatók. KÖZGAZDASÁG. Felhívás a tokaji borvidék bortermelőihez! — ápr. 21. Ismeretes az a mozgalom, melyet a Zemplénmegyei Gazd. Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya egy „Tokaji Bor“ cimü negyedóven- kint több ezer példányban, 3 nyelven egyszer megjelenő hirdetési lap megteremtése érdekében indított, melynek célja a tokaji bortermelés helyzetét, viszonyait, a borok kitűnőségét, hozzáférhetőségét ismertetni s a tokaji borok iránti érdeklődést a nagy közönségben felkelteni. Tapasztalás igazolja, hogy kisebb mértékű hirdetéssel is, ha reális árak, feltétlen jó minőség és pontos kiszolgálás járul hozzá, igen szép eredmé*
