Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-13 / 4. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Január 18. ditsák meg a segélyakciót. Kéri a bizottság intézkedését. Többen szó­lották a tárgyhoz. Lehőczky Endre, gr. Mailáth József, Fejes István, majd újból Meczner Gyula s gr. Széchenyi Ernő, ki ez alkalommal szüzbeszédét mondotta el a bizottságban. — Gróf Mailáth a központból kiindulólag mulatságok rendezését, esetleg ma­gasabb színvonalon álló művész-elő­adások rendezését kívánja s ezek jö­vedelméből nagy összeget vél a jó- tékonyeélra befolyni. Meczner Gyula főispán arra kérte a a vármegye nagybirtokosait, hogy ők járjanak elől jó példával az adakozás terén. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Fejes István is, aki nem tartja al­kalomszerűnek a mulatságok rende­zését, mert ezt a sablonos eljárást, mely a jótékony célra keveset hoz, már régen ismerjük. Kéri hogy a kormány által hivatalból megbízott főispán elnöklete aiatt segélybizott­ság alakittassék, mely kiterjessze működését minden köztisztviselő ut­ján a legkisebb községre is. A bi­zottság úgy határozott, hogy a fő­ispán elnöklete alatt megalakuló se- gitőbizottságnak tagja lesz a közigaz­gatási bizottság minden tagja, a vi­déki tekintélyesebb egyéneket pedig az alispánnal egyetértőleg fogja a főispán az akcióban való résztvételre felkérni. Kir. ügyész jelentése szerint rablétszám a kir. törvényszék fogházában dec. 31-én 364, ebből elitéit 353, felebbező 6, vizsgálati fogoly 5. Halálozás dec. hóban nem volt, élelmezés ellen pa­nasz nem emeltetett. — A fogolylét­szám legmagasabb volt 1908- évfo­lyamán május 22-én 540, legalacso­nyabb febr. 1-én 240. Feltételesen szabadságoltatott 55, királyi kegyel­met nyert 15, szökés 4 fordult elő, ezek közül 3 megkerült, fegyelmi büntetést 34 esetben kellett alkal­mazni rabok s 13 esetben fogházőrök ellen. A fogházban mindössze 3 ha­láleset fordult elő az éven át, az uralkodó példás rend és fegyelem s az elért kiváló anyagi eredmények te­kintetében Schweitzer János kir. fog­házfelügyelőnek van oroszlánrésze. (Éljenzés.) Évi jelentéséből kiemeli a kir. ügyész, hogy a fogházban letar­tóztattak az 1908. év folyamán 71,100 munkanapon dolgozva a sátoraljaúj­helyi szőlőhegyeken, munkájuk után az államkincstárnak 26,698 kor. 14 fillér tiszta jövedelme volt, a munkás rabok keresménye pedig 14,220 ko­ronát tett ki. Meczner Gyula főispán meleg elismerő szavakkal nyilatkozik Eiserth István kir. ügyész nagy tevékenysé­géről, kinek az itteni szőlő rekon­strukció terén maradandó érdemei vannak. Eiserth István megköszönte az elismerést, de elhárította azt ma­gától s kérte fenntartani a páratlan szorgalmú fogházfelügyelő részére, kit a bizottság jóindulatába méltólag ajánlhat. — Meczner Gyula főispán szép szavakkal méltatta Schweitzer János kir. fogházfelügyelő érdemeit s indítványozta, hogy o vas szorgalmú embert méltán megillető kitüntetés vagy előléptetés ügyében tegyen a bizottság felterjesztést az igazságügy­miniszterhez. Adóügy. Eiszenmann Oszkár kir. pénz­ügyigazgató jelenti, hogy az állam- kincstár követelése Zemplén várme­gyében 1908. december hó végével egyenes adókban 3.484,453 kor. 80 fillért tett ki. Erre befizettetett ugyan e hó végéig 2.754,895 kor. 29 fillér, hátralék az óv végén 729,558 kor. 51 fillér. Haddijban 60,700 kor. a hát­ralék : bélyeg és jogilletékben 114,686 kpr. 10 fillér, közvetett adókban 946,444 kor. 71 fillér folyt be dec. hó folyamán. Az adóhátralék a múlt évihez képest 50,000 boronával csök­kent. Megrovancsolt a kir. pénzügy­igazgató több kir. adóhivatalt, min­denütt meg volt a tapasztalt kezelési renddel elégedve. — A kir. pénzügy­igazgatósághoz 1908. év folyamán 70,971 ügydarab érkezett be, ebből elintézést nyert 70,046, a hátralék tehát csak 925, mely feldolgozás alatt áll. — Jelentését a bizottság helyes­léssel vette tudomásul s megéljenezte a pénzügyigazgatót. Helyt adott a bi­zottság a kir. pénzügyigazgató vala­mennyielőterjesztésének, melyek adók törlésére vagy leírására vonatkoztak. Tanügy. Beregszászy István kir. tanfel­ügyelő iskolalátogatásairól tesz jelen­tést ; a tapasztalt eredmény legtöbb helyütt kielégítő, ahol pedig a tör­vény követelményeinek mindenben meg nem felelt volna, ott a tanító nyugdíjazása, vagy kényszernyugdi- jazása iránt intézkedett. A kir. tan- felügyelői hivatalhoz 1908-ik éven 12.762 ügydarab érkezett be, mely 87 kivételével feldolgoztatott. — Előter­jeszt több felekezeti tanító fizetés- kiegészítő és korpótléki államsegélye iránti kérvényt, melyeket a bizottság pártolással terjeszt fel a közoktatás- ügyi kormányhoz. ÁUamópitéczot. Hönsch Dezső kir. műszaki ta­nácsos jelentése szerint közlekedési akadályok eddig nem fordultak elő, utak és utiépitménvek jókarban van- vak. — Utak kiépítése a téli hidegek miatt abban hagyatott, azonban a cigánd—karádi utón a fedanyag ki­szállítása részben most is folyik. A sárospataki Bodrod hid építését a Schlick vasöntöde és Gregersen bu­dapesti vállalkozó cég kapta meg 322.507 koronáért. — A kir. állam- épitészeti hivatalhoz 1908. év folya­mán beérkezett 6086 ügydarab, me­lyek alig számbavehető hátralékkal mind feldolgoztattak. Az érdekes ülés elnöklő főispán mególjenzésóvel d. u. fél 1 órakor nyert befejezést. Társasvacsora Dr. Fried Lajos orszgy. képviselő tiszteletére. — jan. 11. Abból az alkalomból, hogy dr. Fried Lajos sátoraljaújhelyi ügyvéd, a munkácsi kerület orszgy. képvise­lője, a sátoraljaújhelyi „Független­ségi Kör“ alelnöke Sátoraljaújhelyből távozva Budapestre költözik: Kin- csessy Péter a sátoraljaújhelyi „Füg­getlenségi Kör“ elnöke felhívást bo­csátott ki a közönséghez egy, a vár- megyeháza nagytermében megtartan­dó társasvacsorán való részvételre, melyen dr. Fried Lajos tisztelői, ba­rátai s ismerősei a távozótól búcsút vehessenek. Ez a társasvacsora folyó hó 9-én, szombaton este zajlott le a várme­gyeháza nagytermében, ahol impo­záns számban jelentek meg dr. Fried Lajos tisztelői s barátai képviselvén városunk társadalmának minden ré­tegét, melyekben a távozó ügyvédet mindenütt osztatlan szeretet és nagy­rabecsülés vette körül. A társasvacsorán szépen lelt ki­fejezésre a dr. Fried Lajost környező osztatlan ragaszkodás és szeretet már a megjelentek nagy számában is. A vármegyeház nagyterme kicsinynek bizonyult a társas vacsora résztvevői­nek befogadására úgy, hogy a jelen­voltak egy része kiszorult a főispáni kisterembe is. Este 8 órakor jelent meg a dí­szes vendégkoszoruban Meczner Gyula főispán, akit a terembe lépésekor a jelenvoltak zajos éljenzéssel üdvö­zöltek. Kijutott a szives és lelkes óvációkból a főispánunkkal együtt megjelent Meczner Béla háromszék*- vármegyei főispánnak is, kit szintén spontán éljenzéssel fogadtak. A nagyteremben elhelyezett asz­talok körül foglaltak azután helyet a megjelentek. A főaasztal közóphelyén dr. Fried Lajos ült, jobbján Mecz­ner Béla háromszókvármegyei, balján Meczner Gyula zempléni főispánnal. Azután következett a megjelent díszes vendégsereg városunk előkelő közön­sége köréből, kiknek soraiban többek között ott voltak: Dókus Gyula ka­marás-alispán, Matolai Etele nyug. alispán, Ambrózy Nándor ügyvédi kamarai alelnök, dr. Búza Barna orszgy. képviselő, Fornszek Béla tör­vényszéki elnök, Keresztessy Lajos, Képes Gyula táblabirák, Thuránszky László vm. főjegyző, Lengyel Manó nyug. ezredes, K. Kun Frigyes taka­rékpénztári igazgató, Eiserth István kir. ügyész, dr. Szirmay István vra. főügyész s elsoroltakon kívül a kö­rülbelül százötven tagú vendégsereg. Kezdetét vevén a vacsora, annak második fogásánál először Kincsessy Péter emelkedett szólásra, aki meg­köszönve a vendégek megjelenését szép szavakban búcsúztatta el dr. Fried Lajost, mint elnöktársát. Azután Matolai Etele, mint a függetlenségi párt régi tagja emelte poharát a tá­vozó dr. Friedre. Ambrózy Nándor kamarai ah 1 nők az ügyvédi kamara részéről bú­csúzott ünnepelttől, mint az ügyvédi kar kiváló, oszlopos tagjától. Majd dr. Búza Barna mondott tartalmas fel­köszöntőt dr. Friedre, kifejezve, hogy mikor valaki más városba távozik, azért teszi, hogy mivel megszedte magát: más városban költse el. Dr. Frieddel szemben ez nem áll. Szegé­nyen távozik innen. Búza e körül­ményt annak tudja be, hogy a papír­pénzek egyik oldalán német felírás van. Fried majd akkor fog meggaz­dagodni, ha eljön az idő, mikor mind­két oldalán magyar felírást fog mu­tatni a bankó. Majd visszapillantva a múlt időkre, melyekben dr. Fried támogatásában annyiszor volt része, hálásan emeli ki, hogy ő Friednek nagyon sokat köszönhet s az ő emel­kedéséhez Fried adott szárnyakat. Búza Barna beszédének elhang­zása után általános figyelem között dr. Fried Lajos emelkedett szólásra. Elmondta, hogy választó kerülete, ügyvédi irodája egymástól távoleső helyeken lóvén, nem tud megfelelni azoknak a feladatoknak, melyeknek teljesítését elvállalta, mert munka­ideje nagyrészét utazásokban tölti el. Ez érlelte meg benne azt a tudatot, hogy e szivéhez nőtt helyről Buda­pestre távozik. Megható szavakban fordul Meczner Gyulához, s mind­azokhoz, akik ellen talán vétett vala­mit akaratán kívül, hogy úgy ő, mint azok bocsássanak meg neki. Eiserth István kir. ügyész mon­dotta a következő toasztot. Felemlíti, hogy sokszor találkozott Frieddel, a kiváló kriminálistával a zöld asztal­nál, mint ellenféllel, de mindig gaval- lérosan viselkedtek egymással szem ben, mint úri bajvívókhoz illő. Éltette dr. Fried Lajost. Meczner Gyula főispán emelke­dett ezután szólásra. Mint nagy per- zekutorról emlékszik meg Ériedről, ki őt is, bár erősen meg van hülve — felszólalásra kényszeritette. Kije­lenti, hogy a tőle kórt bocsánatot készséggel megadja, bár nem tudja, miért és mit kell megbocsátania. Dr. Fried Lajos ügyvédje és jó barátja, (Ügyvéd és jó barát! ? szól közbe dr. Szirmay István) kivel adja ég, hogy a jövőben is egy célért harcoljanak. Dr. Fried Lajos még akkor is, mikor politikai differenciák voltak közöttük — kifejezést adott iránta való nagyra­becsülésének, ragaszkodásának, mit most is elismer. Éltette dr.Fried Lajost. Meczner Béla főispán toasztjá- ban kifejezést ad annak, hogy ő leg­inkább érezhet együtt a távozó Fried­del, mert ő is csak nemrég vett e helytől búcsút. Utal arra, hogy a férfinak minden bajában támasza, osztályosa s vigasztalója a hü nő: poharat emel tehát dr. Fried Lajos feleségére. Azután Dókus Gyula említette fel szép szavakba foglalt felköszön­tőjében, hogy mikor valaki eltávozik egy helyről, búcsút mond: akkor először szomszédaitól, ismerőseitől, jóbarátaitól búcsúzik el, hogy azután édes anyját ölelhesse keblére, kinek legvégül mond Istenhozzádot. így ő is most vesz búcsút a vármegye kö­zönsége nevében dr. Friedtől, kinek kívánja, hogy uj otthonában áldja meg az Isten mind a két kezével. Nagyon szép, humoros felköszön • tőt mondott még dr. Szirmay Ist­ván, majd dr. Goldberger Izidor, dr. Reichard Salamon és Hericz Sándor. A vacsorát, mely csak a késő éjjeli órákban ért véget, Kovács Ká­roly vasúti vendéglős úgy a pontos kiszolgálást, mint a felszolgált ételek jóságát illetve közmegelégedésre szer­vírozta. A vacsorán jelen volt ven­dégek egy szép est emlékével távoz­tak el a búcsúbankettről, melynek folyamán dr. Fried Lajos mindvégig a legrokonszenvesebb s őszinte ün- nepeltetés tárgya volt. VARMEGYE ÉS VAROS )( Közig, gyakornoki kinevezés. Meczner Gyula főispán Durcsinszky István ideiglenes díjtalan közig, gya­kornokot ideiglenes dijas közig, gya­kornokká kinevezte. )( Képviselőtestületi ülés. Sátor­aljaújhely rend. tan. város képviselő­testülete január hó 15-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. Indítvány az olaszországi károsultak segélyezéséről. 2. Komendovics Ágos­ton részére kiállított átírási engedély jóváhagyása. 3. Tanácsi javaslat tér­kép másolási dijakról. 4. Pénzügyi biz. javaslata a Korona vendéglő bérbeadásáról. 5. Ugyanaz a Korona kávéház bérbeadásáról. 6. A katho- likus iskola kérvénye vizdijak elen­gedése iránt. 7. A róm. kath. ispo­tály kérvénye vizdijak elengedése iránt. 8. Bajza-utcai lakosok kérvé­nye villanylámpák szaporítása iránt. 9. P. ü, b. javaslata a Drugeth-utca világítása tárgyában. 10. Tanácsi ja­vaslat Fortunyák Mihálynó járdakö- vezési tartozás törlése tárgyában. 11. Tanácsi javaslat a Tököly-utca köve­zése tárgyában. 12. Gócs Antalné to- rületszerzésről kiállított szerződés jó­váhagyása. 13. P. ü. bizottság javas­lata Führer Károly bérhátrálék elen­gedése iránti kérvénye tárgyában. 14. A szemétgyűjtő targonca beszer­zése tárgyában. 15. A Fuchs Jenő szőlő vételárának kifizetési ügyében. 16. A rendőrlegénység korpótléka tárgyában. 17. A kertószlegény fize­tés felemelése iránt. 18. Glattstein Mórnó bérhátrálóka törlése iránt. 19. Ronyvakerti város világítása tárgyá­ban 20. Dr. Hornyay Béla kamat követelése tárgyában. 21—23. Illető­ségi ügyek. 24. Meczner Béla lemon­dása választott képviselőtestületi tag­ságáról. 25 Belügyminiszteri intézke­dés a kerékpár adóról alkotott szabály- rendelet tárgyában. 26. Pénzügyi biz. javaslata az ungvári siketnémák se­gélyezése iránt. 28. Türr István szobra javára szolgáló gyűjtésről. 28. A m. földrajzi társulat kérvénye tárgyában. 29. Iszákosok részére felállítandó sza­natórium tárgyában. )( Adózók figyelmébe. Figyelmez­tetjük azon adózókat, kiknek föld­vagy házbirtokát jelzálogilag bekebe­lezett adósság terheli, hogy általános jövedelmi pótadót nem fizetnek, ha a folyó hó 31-ig, — mint a törvény­ben megállapított határidőig — te- hervallomásukat beadják a város adó- ügyosztályánál. A tehervallomásiv, melyet a városi adóhivatal díjtalanul szolgáltat ki a feleknek, minden ro­vatában pontosan kitöltve a jelzett határidőig nyújtandó be. Átvételéről kívánatra elismervényt is köteles adni a városi hatóság. Elkésetten be­nyújtott tehervallomások már csak úgy vétetnek figyelembe az általános jövedelmi pótadó leírásánál, ha a fél igazolási kérelemmel él a kir. pénz­ügyigazgatóságnál. )( Helyreigazítás. Múlt számunk­ban azt a hirt hoztuk, hogy a he­lyettes polgármester Gecsey Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom