Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-24 / 24. szám
Március 24, ZEMPLE N. 3. oldal. elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Reichard Salamon, Kérószy Gyula, Szőllősi Sándor és Rakmányi Jenő. A mi képviselőtestületünkből hiányzik az egészséges fejlődés és haladás első alapfeltétele: a közdolgok iránt való érdeklődés. Á folyó hó 22-én tartott közgyűlésen, — melynek főtárgya az 1909. évi kölségve- tési előirányzat feletti eszmecsere volt — tette szóvá dr. Búza Barna, hogy abban a küldöttségben való részvételre, mely az üzletvezetőség ügyében lett volna hivatott interveniálni a kormánynál: egyetlen képviselő- testületi tag sem jelentkezett. Annál szomorúbb benyomást keltett az észrevétel, mert húsz képviselőtestületi tag jelenlétében hangzott el, éppen akkor, mikor az 1909. évi költségvetés tárgyalása volt napirenden, mely fontos tárgy feletti eszmecserében — nézetünk szerint — az egész képviselőtestületnek részt kellett volna venni. Teljes lethargiát, fel nem vevést, közönyt tapasztalunk a jelenlegi képviselőtestület részéről közdolgainkban, a csekély kivételtől eltekintve; közönyt akkor, mikor a város olyan idők beköszöntőjéhez ért el, mely minden polgárától munkásságot, becsületes törekvést kíván. A város gazdasági életében forduló pont előtt állunk, mert a múltak bűnei már is mutatkoznak a 46°/o-os pótadóban, amely még emelkedni fog, ha nem találunk többeket a kevesekhez, akik férfias, odaadó munkával siessenek a város adminisztrációjának, gazdasági életének fejlesztésére s az azzal kapcsolatos teendők elvégzésére. A jóknak, törekvőknek és lelkesülőknek ép most kell odaállani a város ügybuzgó,„vas- szorgalmu h. polgármestere Kiss Ödön mellé minden munkabírásukkal, hogy megkönnyítsék elvégezni a jövő feladatait, melyeknek megoldását főleg a múlt hibái teszik nehézzé. A költségvetési előirányzat feletti általános vita során, mely ma gas színen állóságában párját ritkítja vitáink között, s melyben Miklóssy István, Halász József, dr. Chudovszky Mór, dr. Búza Barna s Grünbaum Simon vettek részt, bebizonyosodott, hogy vannak képviselőtestületünknek olyan tagjai, kik nem riadnak vissza az elvégzendő feladatok nehézségétől Ezeknek az embereknek kell együtt tartani, tömörülni s a vállvetett, közös munkának meg is lesznek eredményei. A költségvetésről Miklóssy István pénzügyi bizottsági elnök tartott mély tartalmú, a való állapotot fel tüntető expozét. Indokolta a 34% ról 46%-ra emelkedett pótadót, sőt per spektivát nyújtva a jövőbe elmondta, hogy az emelkedni is fog. A csator názás, a tisztviselői lakbér rendezés is hatással lesznek reá s azonkívül e költségvetésben szerepel 25,000 kor. pótadó hátrálék is bevételként, mely a jövőben elesik. A költségvetés a lehető szűkmarkúsággal, de minden körülménynyel számot vetve készült s biztos alapja a város háztartásának, ha kellő gonddal s erélylyel fogják behajtani az adókat. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. Dr. Búza Barna üdvözli Mik- lóssyt a mélyen megokolt expozéért, belátja, hogy számot kell vetni a körülményekkel. Ü reméli, hogy váró sunk helyes gazdasági vezetés mellett kedvezőbb költségvetéseket fog majd tárgyalhatni. Fő a helyes, okszerű gazdálkodás. Megemlíti, hogy a vá rosnak a vasút mellett nagyon szép, parcellázható háztelkei vannak,melyek most 70 kor. évi bért hajtanak, mert nincsenek helyesen kihasználva. Siir geti az adóügyosztály reformálását, a helyes gazdasági politikát, melynek irányításában Kiss Ödön h. polgár- mesterben értékes erőt nyert a város. Felhozza az ideiglenes állapoto kát, melynek hatása szintén bénító a város gazdasági fejlődésére. Grünbaum Simon s dr. Chudovszky Mór szólaltak még azután általánosságban a költségvetéshez. Chudovszky, mint a városunk egy nagy vidék gazdasági érdekeltségét megnyerő mó- dusra mutat rá a szerdahelyi Bodrog- hid megváltására az államtól, mely ide terelné a forgalmat. Rámutat a gyártelepek fejlesztésére, mint nagy gazdasági erőforrásra s csapásnak tartja, hogy a gyártelepi kisállomás teherfelvétel céljára nem nyer kibővítést. Búza Barna, Hericz Sándor s Krausz Lipót felszólalása után a közgyűlés az 1909. évi költségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A gymnáziumi hozzájárulás ügyében az 54,000 koronás hátralékos hozzájárulási dij megváltása tekintetében úgy határozott a képviselőtestület, hogy 2 hold játszótérnek a gymnázium céljára való átengedésével, a gymnázium részére kiszabott vizdij elengedésével, a rendház részére adandó 25% vizdij ongedméry- nyel, s három 1000 koronás évi részletekben törlesztendő s a gymnázium felszerelésére szánt 600Ö kor. összeggel a terhes anyagi kötelezettségtől megváltja magát. A katonának bshivott műszaki rajzoló helyére ideiglenes, napdijas műszaki rajzolót fogadnak fel, a gépészmérnöki állás rendszeresítésére vonatkozó ügy pedig a pénzügyi bizottsághoz kerül véleményezés végett. Az ülés fél 6 órakor ért véget. HÍREK. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Moldoványi Géza sauj- helyi kir. adótárnokot a VII., Mari- kovszky Sándor kir. adóhivatali segédet a IX-, Kopcso József és Schwarcz Aladár saujhelyi kir. adótiszteket pedig adóhivatali segédekké a X., fizetési osztályba, — jelen állomáshelyükön való meghagyással kinevezte. A vidéki adóhivatalok tisztviselői közül kinevezte Szűk Ödön királyhelmeci és Marschall Ferenc nagymihályi adótárnokokat a Vili., Petyko Róbert tokaji, Révész Mór varannói, Grusz Antal gálszécsi, Molnár Sándor szerencsi adóhivatali ellenőröket a IX., Csajda Jenő varannói, Moskovics Márk homonnai, Leskovics András varannói, Boros Béla szerencsi és Havas Mór kir. helmeci adótiszteket adóhivatali segédekké a X. fizetési osztályba. — Elismerés és jutalmazás. A kereskedelmi miniszter a miskolci üzletvezetőség területén a magyar szent korona országai külkereskedelmi statisztikájára vonatkozó adatgyűjtés körül kifejtett buzgó működésért Rösz- ner Tivadar főellenör, sátoraljaújhelyi állomásfőnöknek elismerését nyilvánította, továbbá Nemlaba István homonnai állomásfőnököt 50 korona, Kellner Vilmos és Pókay János sátoraljaújhelyi, Paris Rezső tőketere- besi és Somogyi Miksa homonnai hivatalnokokat 30—30 korona, Kál- lay András sátoraljaújhelyi főraktár- nokot és Bárány Lajos tőketerebesi raktárnokot pedig 20—20 korona jutalomban részesítette. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szaplonczay Endre tokaji adótisztet Szatmárnémetibe, Var* nyu István deési adótisztet pedig a tokaji m. k. adóbivatalhoz helyezte át. — Halálozás. Részvéttel vesszük ama csapás hírét, mely özv. Vitéz Béláné szül. Liszy Cornéliát s családját érte. Édes anyja trenlsin-lissza- téplai Liszy Edéné szül. szelefarmosi Bódé Anna folyó hó 21-én élete 72-ik évében szivszélhüdés következtében váratlanul elhalt. Az elhunyt urinő hült tetemét impozáns részvét mellett folyó hó 23-án délután 4 órakor helyezték Sátoraljaújhelyben a családi sírboltban örök nyugalomra. Nagyszámú, előkelő résztvevő közönség vett részt a temetésen őszinte részvéttel a család iránt, mely t oly váratlanul sújtott a gyászeret. — Kirendelés. Á kassai kir. Ítélőtábla elnöke Mankovits Sándor eperjesi kir. törvényszéki joggyakornokot ideiglenes szolgálattótelre a varannói kir. járásbírósághoz rendelte ki. — Hazafias ünnepség a bodrog- kereszturi emlékoszlopnál. Bodrog- keresztur községben ős időktől fogva az a szokás, hogy ha márc. 15. hétköznapra esik: a legközelebbi vasárnap rójja le a község és a vidék hazafias magyar közönsége a kegyelet adót az ősök és a hősök iránt. Bodrogkeresztur s vidéke közönsége lélekemelő szép hazafias ünnepségét a keresztúri csatában elesett hősök emléke előtt tartotta. Breth Gyula esperes ezrekre menő közönség jelenlétében mondott mély tartalmú, szárnyaló ünnepi beszédet az emlékoszlopnál. Kmetby Béla, Litkey Péter és Veres Károly szavallatai, s a „Hymnusz“ eléneklése fejezte be a hazafias ünnepélyt. Este népes közvacsora volt. — Köszönetnyilvánítás. Lefko- vics Miksánó úrnő és Gárdos Ilonka k. a. a Leíkovics Emma és Weinberger Árpád folyó évi március hó 9-én tartott esküvője alkalmával a „Malbiseh Arumin Egyesület“ részére 14 koronát gyűjtöttek. Fogadják e példa gyanánt szolgálható kegyes tettükért, valamint az adakozók is jószivü adományaikért a felruházásra szoruló szegény gyermekek nevében hálás köszönetünket. Sátoraljaújhely, 1909. március 15. A „Malbiseh Aru- mim Egyesület“ elnöksége. — Eljegyzés. Schäfer Dezső, Szántó Mór és társa cég üzletvezetője Sátoraljaújhely, eljegyezte Feldmann Bertát Hoorból. — Svärdström nővérek a „Ka- zinczy-kör“-ben. A „Kazinczy-kör“ agilis vezetősége folyó hó 22-én páratlanul álló műélvezetben részesítette a kör tagjait s városunk közönségét az által, hogy sikerült megnyernie a világhírű Svärdström nővéreket Sátoraljaújhelyben egy hangverseny megtartására. A Kazinczy- kör, ha anyagi áldozat árán is, a kör tagjait s városunk közönségét olyan műélvezetben részesítette, melyért a világhírű svéd énekesnők után csakis a kör vezetőségének lehet a közönség hálás. Közönségünk széleskörű érdeklődésével hálálta meg a neki szánt meglepetést s a hangversenyen való díszes ős tömeges számban való megjelenésével adta tanúságát annak, hogy méltányolja a kör áldozatkész vezetőjének törekvéseit. — Dr. Hornyay Béla igazgatóé az érdem, hogy városunk közönségének alkalma nyillott olyan magas színen álló zenei élvezet részesévé lenni, amelyen való részesedéshez a mi városunknál sokkal népesebb városok közönsége is csak nagy áldozatok árán juthat. — Talán nem szükséges hangoztatnunk, hogy a hangverseny beigazolt minden várakozást s még azok is kielé gitést nyertek, akik a logvérmesebb reménységgel s várakozással mentek el a hangversenyre. A jelenvolt díszes és nagyszámú közönség meg győződött, hogy Walhorgh asszony, Sigrid s Astrid kisasszonyok énekművészeié nem méltatlanul vívta ki a müveit világ csodálatát s az a világhír, mely működésűk nyomán kélt: teljesen igazolt. A művészi énektudásnak, tiszta csengésű énekhangnak s annak a bámulatot keltő harmonikus összéneklésnek birtokában nem csuda, ha a Svärdström nővérek útja a diadalok és sikerek láncolatából áll. Sátoraljaújhelyben, jó dispoziciójukban eminens bizonyságát adták ennek a művész nővérek. — Tomboló taps és lelkesedés kelt pie- ceik nyomán s különösen frappáns volt a hatása annak a biztonságnak, hibátlan magyar szövegkiejtésnek s igaz, magyar átérzésnek, melyben a Tarnay remekeket interpretálták a hóditó énekművészet e mesterei. A legszigorúbb bírálat is hódolva hajolt meg művészetük nagysága előtt világszerte, természetes, hogy szereplésüket itt is bámulat, elragadtatás és diadal kísérte. Az ünneplés, melynek részesei voltak az énekművész- nők az ez alkalomra zsúfoltan telt vármegyeház közönsége részéről, nagyrészben őket illette, de bőven jutott belőle a Kazinczy-kör tevékeny, finom művészi érzékkel és Ízléssel megáldott igazgatójának dr. Hornyay Bélának is, kinek az invenciója, fáradozása tette lehetővé, hogy a Kazinczy-kör tagjai s városunk közönsége részese lehessen a páratlanul álló, fejedelmeket megillető zenei műélvezetnek. Az erkölcsi eredmény, a nyert műélvezet bőven kárpótolja az anyagi veszteséget, mert kényes Ízlésű, de még kis számú müpártoló közönségünk legmelegebb pártfogása sem lehetett képes arra, hogy a hangverseny anyagi eredménye nyereséggel záruljon. De véleményünk szerint nem kár az áldozatért akkor, mikor egy kedvező s talán még egyszer nem ismétlődő alkalmat kell megragadni a közönség szórakoztatására s magas művészi igényei kielégítésére. A Kazinczy-kör a hangverseny rendezésével nemes missziója betöltésének újabb bizonyítékát adta. — Az athletikai club alakuló közgyűlése. A „Sátoraljaújhelyi athletikai club“ holnap, csütörtökön d. e. fél 12 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. — Gyászliir. Gömöry Bertalan a régi közkórház élelmezője folyó hó 24-én a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórház elmebeteg osztályán elhalt. — Csendélet Tállyán. Tállyárói írja tudósítónk, hogy ott minden vasárnap az általános verekedés napja. Az elmúlt vasárnap is nagy csoport berúgott legény had duhajkodott az utcán széles jókedvében. A rendőrség végre is közbelépett s rendre intette az utcák nyugalmát megzavaró legénysereget. A rendőrségi beavatkozásra azonban a legények vérszemet kaptak s ellenszegültek a rendőrnek, ki erre kardját húzta ki. A legények azonban kicsavarták Bucsák rendőr kezéből a kardot s saját kardjával verték el, vérbe fagyva hagyva azután az országúton. — A súlyosan sérült rendőrt az Erzsébet közkórházba hozták ápolás céljából. A verekedések oka természetesen a korcsmázás, a magyar legények ez elszomorító, egyedüli szórakozása. — A Pannónia szálloda megnyílt. Weinberger Manó szálloda- tulajdonos uj, modern kényelemmel berendezett szállodáját a „Pannónia“ szállodát már megnyitotta s átadja rendeltetésének. — Öngyilkos jegyző. Gallovich Sándor tállyai adóügyi jegyző, ki már több óv óta erős asthmában szenvedett s nagymérvű idegesség vett rajta erőt, folyó hó 20-án éjjeli 12 órakor egy erős aszthma következtében főbe lőtte magát s rögtön szörnyet halt. A szerencsétlen, tragikus halált szenvedett jegyző nagyszámú családja iránt egész községben általános a részvét. Temetése 22-én ment végbe a község lakóinak részvéte mellett. — Vasútépítés. A bánóc—nagy- kaposi vasút építése dűlőre fog jutni. Földiák Gyula a vasút engedélyese e napokban újból megindítja az érdekeltséggel a tárgyalásokat és ha ezek eredményre fognak vezetni, úgy a vonal kiépítése még ez évben kezdetét veheti. — Rendőri hírek. Baleset. Tak- taharkány vasúti állomáson folyó hő 16-án szerencsétlenség történt. Vas- csák Ferenc 18 éves vasúti napszámosnak tolatás közben a kocsi jobb lábát eltörte. A súlyosan sérült munkást az Erzsébet közkórházban ápolják. •— A revolver áldozata. Rendőrségünk az Erzsébet közkórházban egy baleset ért egyént hallgatott ki, ki a revolver áldozata. Groszman