Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-24 / 24. szám

Március 24, ZEMPLE N. 3. oldal. elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Reichard Sala­mon, Kérószy Gyula, Szőllősi Sándor és Rakmányi Jenő. A mi képviselőtestületünkből hiányzik az egészséges fejlődés és haladás első alapfeltétele: a közdol­gok iránt való érdeklődés. Á folyó hó 22-én tartott közgyűlésen, — mely­nek főtárgya az 1909. évi kölségve- tési előirányzat feletti eszmecsere volt — tette szóvá dr. Búza Barna, hogy abban a küldöttségben való részvé­telre, mely az üzletvezetőség ügyé­ben lett volna hivatott interveniálni a kormánynál: egyetlen képviselő- testületi tag sem jelentkezett. Annál szomorúbb benyomást kel­tett az észrevétel, mert húsz képvi­selőtestületi tag jelenlétében hangzott el, éppen akkor, mikor az 1909. évi költségvetés tárgyalása volt napiren­den, mely fontos tárgy feletti eszme­cserében — nézetünk szerint — az egész képviselőtestületnek részt kel­lett volna venni. Teljes lethargiát, fel nem vevést, közönyt tapasztalunk a jelenlegi kép­viselőtestület részéről közdolgainkban, a csekély kivételtől eltekintve; kö­zönyt akkor, mikor a város olyan idők beköszöntőjéhez ért el, mely minden polgárától munkásságot, be­csületes törekvést kíván. A város gazdasági életében for­duló pont előtt állunk, mert a múl­tak bűnei már is mutatkoznak a 46°/o-os pótadóban, amely még emel­kedni fog, ha nem találunk többeket a kevesekhez, akik férfias, odaadó munkával siessenek a város admi­nisztrációjának, gazdasági életének fejlesztésére s az azzal kapcsolatos teendők elvégzésére. A jóknak, tö­rekvőknek és lelkesülőknek ép most kell odaállani a város ügybuzgó,„vas- szorgalmu h. polgármestere Kiss Ödön mellé minden munkabírásukkal, hogy megkönnyítsék elvégezni a jövő fel­adatait, melyeknek megoldását főleg a múlt hibái teszik nehézzé. A költségvetési előirányzat fe­letti általános vita során, mely ma gas színen állóságában párját ritkítja vitáink között, s melyben Miklóssy István, Halász József, dr. Chudovszky Mór, dr. Búza Barna s Grünbaum Simon vettek részt, bebizonyosodott, hogy vannak képviselőtestületünknek olyan tagjai, kik nem riadnak vissza az elvégzendő feladatok nehézségétől Ezeknek az embereknek kell együtt tartani, tömörülni s a vállvetett, kö­zös munkának meg is lesznek ered­ményei. A költségvetésről Miklóssy Ist­ván pénzügyi bizottsági elnök tartott mély tartalmú, a való állapotot fel tüntető expozét. Indokolta a 34% ról 46%-ra emelkedett pótadót, sőt per spektivát nyújtva a jövőbe elmondta, hogy az emelkedni is fog. A csator názás, a tisztviselői lakbér rendezés is hatással lesznek reá s azonkívül e költségvetésben szerepel 25,000 kor. pótadó hátrálék is bevételként, mely a jövőben elesik. A költségvetés a lehető szűkmarkúsággal, de minden körülménynyel számot vetve készült s biztos alapja a város háztartásának, ha kellő gonddal s erélylyel fogják behajtani az adókat. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. Dr. Búza Barna üdvözli Mik- lóssyt a mélyen megokolt expozéért, belátja, hogy számot kell vetni a kö­rülményekkel. Ü reméli, hogy váró sunk helyes gazdasági vezetés mellett kedvezőbb költségvetéseket fog majd tárgyalhatni. Fő a helyes, okszerű gazdálkodás. Megemlíti, hogy a vá rosnak a vasút mellett nagyon szép, parcellázható háztelkei vannak,melyek most 70 kor. évi bért hajtanak, mert nincsenek helyesen kihasználva. Siir geti az adóügyosztály reformálását, a helyes gazdasági politikát, melynek irányításában Kiss Ödön h. polgár- mesterben értékes erőt nyert a vá­ros. Felhozza az ideiglenes állapoto kát, melynek hatása szintén bénító a város gazdasági fejlődésére. Grünbaum Simon s dr. Chudovszky Mór szólaltak még azután általános­ságban a költségvetéshez. Chudovszky, mint a városunk egy nagy vidék gaz­dasági érdekeltségét megnyerő mó- dusra mutat rá a szerdahelyi Bodrog- hid megváltására az államtól, mely ide terelné a forgalmat. Rámutat a gyártelepek fejlesztésére, mint nagy gazdasági erőforrásra s csapásnak tartja, hogy a gyártelepi kisállomás teherfelvétel céljára nem nyer kibő­vítést. Búza Barna, Hericz Sándor s Krausz Lipót felszólalása után a köz­gyűlés az 1909. évi költségvetést úgy általánosságban, mint részletei­ben elfogadta. A gymnáziumi hozzájárulás ügyé­ben az 54,000 koronás hátralékos hozzájárulási dij megváltása tekinte­tében úgy határozott a képviselőtes­tület, hogy 2 hold játszótérnek a gymnázium céljára való átengedésé­vel, a gymnázium részére kiszabott vizdij elengedésével, a rendház ré­szére adandó 25% vizdij ongedméry- nyel, s három 1000 koronás évi rész­letekben törlesztendő s a gymná­zium felszerelésére szánt 600Ö kor. összeggel a terhes anyagi kötelezett­ségtől megváltja magát. A katonának bshivott műszaki rajzoló helyére ideiglenes, napdijas műszaki rajzolót fogadnak fel, a gé­pészmérnöki állás rendszeresítésére vonatkozó ügy pedig a pénzügyi bi­zottsághoz kerül véleményezés végett. Az ülés fél 6 órakor ért véget. HÍREK. — Kinevezések. A m. kir. pénz­ügyminiszter Moldoványi Géza sauj- helyi kir. adótárnokot a VII., Mari- kovszky Sándor kir. adóhivatali segédet a IX-, Kopcso József és Schwarcz Aladár saujhelyi kir. adó­tiszteket pedig adóhivatali segédekké a X., fizetési osztályba, — jelen állo­máshelyükön való meghagyással ki­nevezte. A vidéki adóhivatalok tiszt­viselői közül kinevezte Szűk Ödön királyhelmeci és Marschall Ferenc nagymihályi adótárnokokat a Vili., Petyko Róbert tokaji, Révész Mór varannói, Grusz Antal gálszécsi, Mol­nár Sándor szerencsi adóhivatali ellen­őröket a IX., Csajda Jenő varannói, Moskovics Márk homonnai, Leskovics András varannói, Boros Béla szerencsi és Havas Mór kir. helmeci adótiszte­ket adóhivatali segédekké a X. fize­tési osztályba. — Elismerés és jutalmazás. A kereskedelmi miniszter a miskolci üzletvezetőség területén a magyar szent korona országai külkereskedelmi statisztikájára vonatkozó adatgyűjtés körül kifejtett buzgó működésért Rösz- ner Tivadar főellenör, sátoraljaújhelyi állomásfőnöknek elismerését nyilvá­nította, továbbá Nemlaba István ho­monnai állomásfőnököt 50 korona, Kellner Vilmos és Pókay János sá­toraljaújhelyi, Paris Rezső tőketere- besi és Somogyi Miksa homonnai hivatalnokokat 30—30 korona, Kál- lay András sátoraljaújhelyi főraktár- nokot és Bárány Lajos tőketerebesi raktárnokot pedig 20—20 korona ju­talomban részesítette. — Áthelyezés. A m. kir. pénz­ügyminiszter Szaplonczay Endre to­kaji adótisztet Szatmárnémetibe, Var* nyu István deési adótisztet pedig a tokaji m. k. adóbivatalhoz helyezte át. — Halálozás. Részvéttel vesszük ama csapás hírét, mely özv. Vitéz Béláné szül. Liszy Cornéliát s csa­ládját érte. Édes anyja trenlsin-lissza- téplai Liszy Edéné szül. szelefarmosi Bódé Anna folyó hó 21-én élete 72-ik évében szivszélhüdés következtében váratlanul elhalt. Az elhunyt urinő hült tetemét impozáns részvét mellett folyó hó 23-án délután 4 órakor he­lyezték Sátoraljaújhelyben a családi sírboltban örök nyugalomra. Nagy­számú, előkelő résztvevő közönség vett részt a temetésen őszinte rész­véttel a család iránt, mely t oly vá­ratlanul sújtott a gyászeret. — Kirendelés. Á kassai kir. Ítélő­tábla elnöke Mankovits Sándor eper­jesi kir. törvényszéki joggyakornokot ideiglenes szolgálattótelre a varannói kir. járásbírósághoz rendelte ki. — Hazafias ünnepség a bodrog- kereszturi emlékoszlopnál. Bodrog- keresztur községben ős időktől fogva az a szokás, hogy ha márc. 15. hét­köznapra esik: a legközelebbi vasár­nap rójja le a község és a vidék hazafias magyar közönsége a kegye­let adót az ősök és a hősök iránt. Bodrogkeresztur s vidéke közönsége lélekemelő szép hazafias ünnepségét a keresztúri csatában elesett hősök emléke előtt tartotta. Breth Gyula esperes ezrekre menő közönség jelen­létében mondott mély tartalmú, szár­nyaló ünnepi beszédet az emlékosz­lopnál. Kmetby Béla, Litkey Péter és Veres Károly szavallatai, s a „Hymnusz“ eléneklése fejezte be a hazafias ünnepélyt. Este népes köz­vacsora volt. — Köszönetnyilvánítás. Lefko- vics Miksánó úrnő és Gárdos Ilonka k. a. a Leíkovics Emma és Wein­berger Árpád folyó évi március hó 9-én tartott esküvője alkalmával a „Malbiseh Arumin Egyesület“ részére 14 koronát gyűjtöttek. Fogadják e példa gyanánt szolgálható kegyes tettükért, valamint az adakozók is jószivü adományaikért a felruházásra szoruló szegény gyermekek nevében hálás köszönetünket. Sátoraljaújhely, 1909. március 15. A „Malbiseh Aru- mim Egyesület“ elnöksége. — Eljegyzés. Schäfer Dezső, Szántó Mór és társa cég üzletvezetője Sátoraljaújhely, eljegyezte Feldmann Bertát Hoorból. — Svärdström nővérek a „Ka- zinczy-kör“-ben. A „Kazinczy-kör“ agilis vezetősége folyó hó 22-én pá­ratlanul álló műélvezetben részesí­tette a kör tagjait s városunk közön­ségét az által, hogy sikerült meg­nyernie a világhírű Svärdström nő­véreket Sátoraljaújhelyben egy hang­verseny megtartására. A Kazinczy- kör, ha anyagi áldozat árán is, a kör tagjait s városunk közönségét olyan műélvezetben részesítette, melyért a világhírű svéd énekesnők után csakis a kör vezetőségének lehet a közön­ség hálás. Közönségünk széleskörű érdeklődésével hálálta meg a neki szánt meglepetést s a hangversenyen való díszes ős tömeges számban való megjelenésével adta tanúságát an­nak, hogy méltányolja a kör áldozat­kész vezetőjének törekvéseit. — Dr. Hornyay Béla igazgatóé az érdem, hogy városunk közönségének alkalma nyillott olyan magas színen álló zenei élvezet részesévé lenni, amelyen való részesedéshez a mi városunknál sok­kal népesebb városok közönsége is csak nagy áldozatok árán juthat. — Talán nem szükséges hangoztatnunk, hogy a hangverseny beigazolt min­den várakozást s még azok is kielé gitést nyertek, akik a logvérmesebb reménységgel s várakozással mentek el a hangversenyre. A jelenvolt dí­szes és nagyszámú közönség meg győződött, hogy Walhorgh asszony, Sigrid s Astrid kisasszonyok ének­művészeié nem méltatlanul vívta ki a müveit világ csodálatát s az a világhír, mely működésűk nyomán kélt: teljesen igazolt. A művészi énektudásnak, tiszta csengésű ének­hangnak s annak a bámulatot keltő harmonikus összéneklésnek birtoká­ban nem csuda, ha a Svärdström nő­vérek útja a diadalok és sikerek lán­colatából áll. Sátoraljaújhelyben, jó dispoziciójukban eminens bizonyságát adták ennek a művész nővérek. — Tomboló taps és lelkesedés kelt pie- ceik nyomán s különösen frappáns volt a hatása annak a biztonságnak, hibátlan magyar szövegkiejtésnek s igaz, magyar átérzésnek, melyben a Tarnay remekeket interpretálták a hóditó énekművészet e mesterei. A legszigorúbb bírálat is hódolva hajolt meg művészetük nagysága előtt vi­lágszerte, természetes, hogy szerep­lésüket itt is bámulat, elragadtatás és diadal kísérte. Az ünneplés, mely­nek részesei voltak az énekművész- nők az ez alkalomra zsúfoltan telt vármegyeház közönsége részéről, nagy­részben őket illette, de bőven jutott belőle a Kazinczy-kör tevékeny, fi­nom művészi érzékkel és Ízléssel megáldott igazgatójának dr. Hornyay Bélának is, kinek az invenciója, fá­radozása tette lehetővé, hogy a Ka­zinczy-kör tagjai s városunk közön­sége részese lehessen a páratlanul álló, fejedelmeket megillető zenei műélvezetnek. Az erkölcsi eredmény, a nyert műélvezet bőven kárpótolja az anyagi veszteséget, mert kényes Ízlésű, de még kis számú müpártoló közönségünk legmelegebb pártfogása sem lehetett képes arra, hogy a hang­verseny anyagi eredménye nyereség­gel záruljon. De véleményünk szerint nem kár az áldozatért akkor, mikor egy kedvező s talán még egyszer nem ismétlődő alkalmat kell megragadni a közönség szórakoztatására s magas művészi igényei kielégítésére. A Ka­zinczy-kör a hangverseny rendezésé­vel nemes missziója betöltésének újabb bizonyítékát adta. — Az athletikai club alakuló közgyűlése. A „Sátoraljaújhelyi athle­tikai club“ holnap, csütörtökön d. e. fél 12 órakor tartja meg alakuló köz­gyűlését a vármegyeháza nagytermé­ben. — Gyászliir. Gömöry Bertalan a régi közkórház élelmezője folyó hó 24-én a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórház elmebeteg osztályán elhalt. — Csendélet Tállyán. Tállyárói írja tudósítónk, hogy ott minden va­sárnap az általános verekedés napja. Az elmúlt vasárnap is nagy csoport berúgott legény had duhajkodott az utcán széles jókedvében. A rendőrség végre is közbelépett s rendre intette az utcák nyugalmát megzavaró legény­sereget. A rendőrségi beavatkozásra azonban a legények vérszemet kap­tak s ellenszegültek a rendőrnek, ki erre kardját húzta ki. A legények azonban kicsavarták Bucsák rendőr kezéből a kardot s saját kardjával verték el, vérbe fagyva hagyva azután az országúton. — A súlyosan sérült rendőrt az Erzsébet közkórházba hoz­ták ápolás céljából. A verekedések oka természetesen a korcsmázás, a magyar legények ez elszomorító, egye­düli szórakozása. — A Pannónia szálloda meg­nyílt. Weinberger Manó szálloda- tulajdonos uj, modern kényelemmel berendezett szállodáját a „Pannónia“ szállodát már megnyitotta s átadja rendeltetésének. — Öngyilkos jegyző. Gallovich Sándor tállyai adóügyi jegyző, ki már több óv óta erős asthmában szen­vedett s nagymérvű idegesség vett rajta erőt, folyó hó 20-án éjjeli 12 órakor egy erős aszthma következté­ben főbe lőtte magát s rögtön ször­nyet halt. A szerencsétlen, tragikus halált szenvedett jegyző nagyszámú családja iránt egész községben álta­lános a részvét. Temetése 22-én ment végbe a község lakóinak részvéte mellett. — Vasútépítés. A bánóc—nagy- kaposi vasút építése dűlőre fog jutni. Földiák Gyula a vasút engedélyese e napokban újból megindítja az ér­dekeltséggel a tárgyalásokat és ha ezek eredményre fognak vezetni, úgy a vonal kiépítése még ez évben kez­detét veheti. — Rendőri hírek. Baleset. Tak- taharkány vasúti állomáson folyó hő 16-án szerencsétlenség történt. Vas- csák Ferenc 18 éves vasúti napszá­mosnak tolatás közben a kocsi jobb lábát eltörte. A súlyosan sérült mun­kást az Erzsébet közkórházban ápol­ják. •— A revolver áldozata. Rend­őrségünk az Erzsébet közkórházban egy baleset ért egyént hallgatott ki, ki a revolver áldozata. Groszman

Next

/
Oldalképek
Tartalom